Tükör, 1966. január-március (3. évfolyam, 1-13. szám)

1966-01-01 / 1. szám

LEVELEK ÉN IS A KÖZLEKEDÉSRŐL (Megjelent az 51. számban) Csak a véletlen mentett meg egy súlyos karambol­tól azon a helyen, amelyet a cikk utolsó képe ábrázol. Zöld villogó lámpa jelzi itt, ha a villamos be akar ka­nyarodni a főútról a mel­lékutcába. Ez a jelzőlámpa a gyalogjárdán áll, mégpe­dig elég alacsonyan. Egy 6-os jelzésű autóbusz állt a járda mellett, amikor én a Marx­ tér felől erre köze­ledtem, és nem tudhattam, hogy egy jelzőlámpát elta­kar. Mivel itt a járdasziget és a járda között a gyalo­gosnak a gépjárművel szem­ben elsőbbsége van, óvato­san haladtam, és a gyalo­gosokat figyeltem. Délután 5 óra volt, a forgalom igen nagy. Nem tudhattam, hogy a busz a piros jelzésre állt meg, amelyet éppen elta­kart, ezért én nyugodtan elhajtottam volna mellette. Az utolsó pillanatban vet­tem észre a nagy lendület­tel elém kanyarodó villa­most. Centimétereken mú­lott, hogy nem kapta el a kocsim elejét, és nem vitt magával minket is. Miért nem helyezik magasabbra, vagy az úttest fölött, kö­zépre függesztve az ilyen jelzőlámpákat? I. B. gépkocsivezető honvéd Székesfehérvár Javasolnám, hogy szüntes­sék meg a kétoldali parkí­­rozási lehetőséget a Már­vány utcának az Ugocsa ut­ca és az Alkotás utca kö­zötti szakaszán. Ha erre já­rok, megesik, hogy a szem­be jövő autóbusszal csak úgy férünk el egymás mel­lett, ha egyikünk betolak­szik a parkoló kocsik közé. Ugyanez a helyzet, ha na­gyobb teherautó jön szem­be. Más utcában is előfor­dul ez, de itt a leggyakrab­ban. Ez éppen a csúcsfor­galomban nagyon meglas­sítja az autóbuszforgalmat, és felesleges veszélyeknek is kiteszi. Ha a gépkocsik csak az egyik oldalon par­kíroznának, megoldódna ez a helyzet. NÉMETH ISTVÁN autóbuszvezető Amilyen nagy volt az örö­münk, amikor ebbe a szép, modern, új házba költöz­hettünk, olyan nagy most a bosszúságunk és elkesere­désünk, amióta a 19-es busz végállomása a házunk előtti téren van. Megírtuk már a panaszunkat sok helyre, de nem hozott ered­ményt. Nem tudjuk, miért kell büntetni némelyik fő­városi lakót, hogy se éjjele, se nappala, mivel hajnaltól késő éjszakáig dübörög az autóbusz az ablaka előtt. Nyáron pedig egyenest kín­­szenvedés a jó idő, nyitott ablaknál sem tartózkodni, sem aludni nem lehet. Az a kérésünk, hogy helyezzék a buszmegállót az út másik oldalán levő szabad térség­re, ahol az égvilágon senkit se zavarna. A Nagy Lajos király úti 78 számú ház lakói Ember legyen a talpán, aki a Moszkva téren, ha a Krisztina körút felől köze­lít, és a Fasor felé szeretne továbbhaladni, a jelzések­ből meg tudja állapítani, mihez tartsa magát. De a Moszkva tér más pontjain is csak bizonyos meditáció után döntheti el, hogy mi a helyes magatartás. Ami-NEHEZEN NEVELHETŐ SZÜLŐK (Megjelent az 51. számban) A szomszéd házban egy ha­sonló család lakik. A férj goromba, durva ember, aki örömét leli abban, ha kí­nozhatja a családját. Főleg, ha iszik is. A felesége taka­rítani jár, nálam is takarí­tott egy időben, és a három gyereket neveli. Egyszerű becsületes, tisztességes asz­­szony, bár éppen csak tud írni-olvasni. Azt tartja, hogy a férje az ő ura, pa­­rancsolója, bármit tesz, jo­ga van hozzá. A férj él is ezzel a jogával. Megveri az asszonyt, ha hideg a leves, ha meleg a leves, ha friss a kenyér, ha öreg a kenyér, ha pedig egyikért sem, ak­kor másért. Találja ki, az asszony, hogy miért. Az asz­­szony ilyenkor néha a fél utcát felveri jajveszékelé­sével. Néhányan asszonyok már bezörgettünk hozzájuk ilyenkor, és a vége az volt, hogy az asszony is ellenünk fordult: ne avatkozzunk az életébe. Nem is avatkozunk mi már bele. De ott van a három gyerek, aki végig­nézi ezt a szinte naponta ismétlődő barbárságot, és ÉLŐ RADIATOR (Megjelent a 48. számban) Ellentmondást látok a cikk­ben. Egyik helyen az áll: „Több vékony szövetréteg jobban véd, mint egyetlen vastag.” Később pedig: „A sarkvidéken élő eszkimók öltözéke egy bő nadrágból és egy csípő alá érő laza csuklyás kabátból áll.” Én mégis inkább azt tartom jó­nak, ahogy az eszkimók öl­tözködnek. Ők csak tudják, ott a nagy hidegben, hogy melyik jobb. c. F. a 42. sz. építőipari vállalat éjjeliőre ★ A szerkesztőség válasza: Az ellentmondás látszóla­gos. A sok vékony vagy az egy vastag rétegből álló öl­tözék egyaránt jégszigete­kor kezdőként itt bizonyta­lankodtam, egy rendőr nem túlságosan megértően igazí­tott útba, ha nem is az itt érvényes közlekedési sza­bályokról, de arról, hogy hol gyakoroljam a vezetést. Pedig nem a vezetési gya­korlatlanságommal, hanem a jelzésekkel van baj. Azt hiszem, a gyakorlott vezető sem függetlenítheti magát a jelzőtábláktól. Miért nem jelzik világosan, hogy mi a kötelező és szabályos maga­tartás? Meggyőződésem, hogy sok balesetnek a hiá­nyos, vagy nem egyértelmű forgalmi jelzés az oka. o. s., OTP-nyertes új gépkocsitulajdonos az anyjukkal együtt sírnak, üvöltenek. Már írtunk a ta­nácsnak, a tisztiorvosnak, a bíróságnak. De csak nekünk lett belőle bajunk, mert hogy mit tud kellemetlen­kedni egy ilyen ember olyan utcában, ahol föld­szintes családi házak sora áll, azt nem kell leírnom. Már nem merünk sehol sem szót emelni. Talán ta­nú sem akadna, ha valame­lyikünk újból kezdemé­nyezne. Az emberek félnek, elfordulnak, bezárkóznak. Másrészt megértem, hogy az ilyen ügyekben a ható­ságoknak bizonyíték és ta­nú kell. Azt javasolnám, hogy az ilyen ügyekben a hatóságok vegyék a fárad­ságot, saját maguk gyűjtse­nek bizonyítékokat. Ha így marad, ahogy van, akkor azt hiszem, az eseteknek talán csak minden tizedike jut el a hivatalos fórumok­hoz. Mert ki fogja feláldoz­ni békességét, nyugalmát, sőt, a biztonságát is azért, hogy ráadásul még ered­ménye se legyen.­­ A Bp. XVII. kerület léssel melegít. De a vékony rétegek lehetővé teszik a gyors alkalmazkodást a kü­lönböző hőmérsékletekhez (lakás, utca, villamos, mun­kahely, szórakozóhely stb.). Az eszkimóknak erre nin­csen szükségük, ők egy nagy hőmérsékleti különb­séghez igazodnak: a kinti nagy hideghez és a túlfű­tött jégkunyhó melegéhez. A kunyhóban félmeztelenre vetkőznek. Az eszkimók természetesen nem tudo­mányos megfontolások alapján választották a ha­gyományos öltözködési módjukat, hanem a gyakor­lat követelményei szerint való egyetlen lehetőséget fogadták el. 2 □ LEGRÉGIBB ŐSÜNK (Megjelent a 47. számban) Nemességünk egyre nő, mert mind messzebbre tud­juk visszavezetni az ősein­ket. Én még úgy tanul­tam az iskolában, hogy emberi őseim egymillió, a bárminemű élettel bíró őseink egymilliárd évvel ezelőtt indultak a fejlődés útjára. Azóta főleg ez az utóbbi adat nagyon módo­sult, s most olvasom a Tü­körben, hogy már a há­­rommilliárd körül tar­tunk. Egy ősi életnyomot magába záró kvarcdara­bot találtak Dél-Afriká­­ban, amelynek kora (a Harvard Egyetem egyik biológusának megállapítá­sa szerint) 2,9—3,2 milliárd év körül mozog, vagyis 2900—3200 millió év. A becslés bizonytalansága 300 millió év, ami persze nem meglepő. Annál in­kább meglep az a megjegy­zés, hogy a Föld ebben az időben még alig 1,5 millió éve volt szilárd halmaz­­állapotú. Lehet, hogy más­fél milliárdot akartak írni, de akkor is tévedtek. Kü­lönben a Föld ma sem szi­lárd halmazállapotú, csak a kérge. Kár ezért a pon­gyolaságért, mert a hír kü­lönben rendkívül érdekes. 7. F. Budapest VALLOMÁS A MADARAKRÓL (Megjelent a 49. számban) Nagyon szellemes, érdekes írás ez a madarak életéről, hangjukról, szokásaikról. De a legszellemesebb talán az utolsó bekezdés, amely így végződik: „Az öt kép gémeket ábrázol...” össze­számoltam a képeket, és csak négy jött ki nekem. Ez nagy huncutság, gondol­tam, ki akar fogni rajtam a cikkíró. Az ötödik madár nyilván költözőmadár és időközben útrakelt a téli hazája felé. Vagy talán az ötödik az egyik madár tü­körképe lesz? De ez sem stimmel, mert akkor meg hatot kellett volna írniuk, tükörképből ugyanis kettő van. Így hát teljes tanács­talanságban maradtam. Ké­rem, közöljék a képrejtvé­nyük megfejtését. HALAPI maria Alsógöd, Dimitrov u. 14. ★ A szerkesztőség válasza: A négy szürke gém közül az egyik a nyomdában kelt szárnyra és költözött el­­ a szerkesztőség képarchívu­mába. Az utolsó percekben ugyanis a nyomdában, tech­nikai okokból, egy képet ki kellett hagyni. Sajnos, a szövegben viszont öt madár maradt. KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP főszerkesztő: BOGNÁR KÁROLY H. FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS JUDIT MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: MAJOR OTTÓ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VJK­., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8, PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODA ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16,— FORINT NEGYEDÉVRE 48,— FORINT EGY ÉVRE 192,— FORINT ELŐFIZETHETŐ MINDEN POSTAHIVATALBAN ÉS A KÉZBESÍTŐKNÉL 65.5036 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Moldován Stefánia és Ilosfalvy Róbert, a Televízió szilveszteri Denevér-előadásának főszereplői. Strauss János operettjének regényes története lapunk 8-9. oldalán Fotó: Keleti Éva, MTI A hátlapon: Kéményseprő tanulók — a háztetők akrobatái a Vezér úti lakótelep tetőin Fotó: Patkó Klára, MTI

Next