Tükör, 1966. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)
1966-07-05 / 27. szám
LEVELEK A SZŐLŐKARÓ KOMÉDIÁJA (Megjelent a 17. számban) 1962-ig nagyüzemi szőlőtelepítés csupán az állami gazdaságok területén volt előirányozva. Az ehhez szükséges különféle méretű vasbeton karókat a termelési szakemberek saját maguk alakították ki és kisebb helyi üzemekkel gyártatták le. Amikor egy-egy szállítmány beépítése alkalmával — valószínűleg a beton silány minősége miatt — nagyarányú selejt mutatkozott, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága az FM Kertészeti Főosztályával együttesen megkereste az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályát, és kérte, hogy a jelenleginél jobb minőségű, de ugyanakkor gazdaságos szőlőkaró kialakításához típusterveket készítsen számára. A kiindulási adatokat az FM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének bevonásával megadták és a tervezés ezen adatok alapján megkezdődött. A vonatkozó műszaki előírás és típusszerkezet- terv 1963 december 27-én elkészült. Ezt megelőzve, a cikkben is említett 1962-es évben a Tokajhegyaljai ÁG dolgozói újítást adtak be a Földművelésügyi Minisztériumhoz, amelyben az újítók — ellentétben a cikk állításával — nem 5X5-öS, hanem 4X4 cm-es keresztmetszetű vasbeton karókra tettek javaslatot. Ezt a javaslatot különféle, ma is indokoltnak tekinthető kifogással elutasították. Ezek főképpen: a rendkívül kis keresztmetszet, az abból várható törési veszteségek, a vasalás betontakarásának elégtelensége, az előirányzott 40 cm-es beásási mélységgel számított hossz, és a hiányos gazdaságossági számítás. A cikkíró nem említi, hogy az újítók megfellebbezték ezt a határozatot és ugyanilyen indokkal 1963-ban az FM azt kénytelen volt ismét elutasítani. Csak 1965 február 19-én került ismét benyújtásra, illetve megtárgyalásra az újítók most már módosított és az elutasításban kifogásolttal szemben növelt, 5X5 cm-es keresztmetszetű előfeszített szőlőlámberendezés újítása. Az itt összehívott szakértők véleménye az volt, hogy engedélyezzük e megnövelt keresztmetszettel az állami gazdaságok részére mintegy 5 kh kísérleti telepítést azzal, hogy a felhasználást követő egy év után a tapasztalatokat kiértékelve lehet csak a karók általános használatáról dönteni. Ebben a döntésben érvényesült az Építésügyi Minisztérium képviselőinek állásfoglalása is, hiszen időközben a szőlőkarókra típusszerkezettervet adtak ki és az érvényes rendeletek értelmében, amire típusszerkezetterv van, annak módosítására csakis az Építésügyi Minisztérium illetékes. A Földművelésügyi Minisztérium részéről ennek ellenére, kockázatot is vállalva, az említett kísérleti felhasználást engedélyeztük. A karók legyártására és a betelepítésre csak 1965 augusztusban került sor. Ugyanez év őszén a kísérletet folytató gazdaság szakértői értekezletet hívtak össze, ott a beépített, de terheléseknek még ki nem tett károkat kedvezően kívánták értékeltetni. Ilyen jellegű jegyzőkönyvet is felvettek, ezt azonban az előző megállapodásnak megfelelően legalább egyéves kísérleti idő hiányában nem lehetett figyelembe venni. Az FM részéről megkíséreltük az ÉM illetékes képviselőivel tartott tárgyaláson tisztázni, hogy különösebb kockázat nélkül lehet-e a kísérleti időszak bevárását megelőzve a karók alkalmazására döntést kiadni. Miután a szakértőknek nem állt módjukban a karók terhelési adatait csökkenteni, így az ÉM kísérletek nélkül nyilatkozni nem tudott. Ezért úgy döntöttünk, hogy legyártásra kerülnek az újítók terve szerinti erőfeszített karók, és azokat az ÉM által megadott műszaki módszerekkel (töréspróbával, visszaszámított igénybevételi lehetőségek kiszámítása) vizsgálva nyilatkozni fognak, hogy milyen távolságra lehet a csökkentettkeresztmetszetű karókat alkalmazni. A töréspróbák alapján az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya az FM Mezőgazdasági Tervező Vállalat főstatikusával együttműködve, a helyszíni tapasztalatok figyelembevétele mellett várhatóan a közeli napokban fog nyilatkozni, milyen kisebb módosításokkal lehet a karók gyártását előirányozni, hogy az a gazdasági követelményeket is kielégítse. Az előzetes számítások szerint a keresztmetszet és vasmennyiség kisebb mértékű növelése válik szükségessé. Hasonló újítási üggyel kapcsolatban, éppen a közelmúltban, nagy anyagi károk keletkeztek a mezőgazdaságban. A komlótelepítések megkezdése időszakávan, fatakarékosság céljából, újítók által tervezett vasbeton komlótámoszlopok kerültek az állami gazdaságok területén beépítésre. Az azóta beépült, és az időjárás viszontagságainak kitett, nagy erőhatásokra igénybe vett, meg nem felelő méretű támoszlopok öszszetöredeztek és kénytelenek vagyunk azokat rekonstrukciós terv keretében, jelentős költséggel, megerősíteni. Ezek a tapasztalatok is arra hívják fel a figyelmünket, hogy az ennél lényegesen nagyobb mennyiségben szükséges, új szőlőtelepítéseknél és rekonstrukcióknál alkalmazandó vasbeton támoszlopok szerkezetének döntésénél népgazdasági érdekből, a legkörültekintőbben járjunk el, nehogy hasonló károk keletkezzenek. Végezetül megemlítem, hogy a példaként felhozott baráti országokban sem egységesen allkalmaznak kis keresztmetszetű vasbeton szőlőkarókat, hanem 5X5, 6X5, TX'' és ennél nagyobb keresztmetszetűeket. Arról is van tájékozódásunk, hogy a megengedhetőnél nagyobb károk keletkeztek, főleg a kisebb keresztmetszetűeknél. Jelenlegi ismereteink alapján az újítók hasznos munkát végeztek. Az ügyet a közeljövőben lezárjuk s a döntésünkről további tájékoztatást adunk. Dr. soós gábor a földművelésügyi miniszter helyettese AZ UTAZÁSOK MÚZEUMÁBAN (Megjelent a 22. számban) Mi is úgy képzeljük a múzeum fejlesztését, hogy a közlekedés fejlődésével együtt bemutatjuk az irodalmi és a képzőművészeti vonatkozásokat. Szerettük volna, ha ez az elgondolásunk már a megnyitásnál is érvényesült volna, technikai nehézségek miatt azonban ezt nem tudtuk megoldani. Az író vagy a festőművész érzékletesebben és többet tud mondani a közlekedésről, mint a múzeológus. Gondoljunk csak Jókai Aranyember című regényére, amiikor leírja a vontatóhajósok életét. Igyekszünk mielőbb ilyen vonatkozásban is gazdagítani múzeumunk anyagát. DR. MÉSZÁROS VINCE főigazgató, Közlekedési Múzeum CIVIL ELLENŐR - Nem váltott, jegyet! Már régen figyelem. - Én is magát KAJAN 2 □ I KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: BOGNÁR Károly H. FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS JUDIT MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBART OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: Tárkonyi ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: kajan SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST Vrk. GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: a hírlapkiadó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ A HELYI (BUDAPESTEN A KERÜLETI) KÉZBESÍTŐ POSTAHIVATALOKNÁL ÉS A KÉZBESÍTŐKNÉL ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,— FORINT EGY ÉVRE 192,— FORINT 661867 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Albert Flórián, ötvenegyszeres magyar válogatott labdarúgó, a London felé tartó csapat tagja. (Riport a 8-9. és 24-25. oldalon) Fotó: Kovács Gyula/ MTI A hátlapon: Premier júliusban: az új, fényképes villamosbérlet