Tükör, 1968. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
1968-01-02 / 1. szám
LEVELEK A VÁLI ERDŐBEN (Megjelent a 47. számban) A Vál községhez tartozó erdőt és az erdőt körülvevő birtokot Örményi József kir. kamarás vásárolta meg a XVIII. század utolsó éveiben. Örményi József, született Örményen 1741-ben. Mária Terézia idején az új tanügyi reform megvalósításával tüntette ki magát. Fia, Miksa 1810-ben Székesfehérvár első alispánja volt, majd unokája, József 1838-ban a második. A községhez tartozó erdőbirtok a XVIII. század végén még meghaladta az 1200 holdat. Majd a XIX. század első éveiben — rövid idő alatt —, az erdő nagy részét kiirtották és 200 holdra zsugorodott össze. Erről tanúskodik a váli zsellérek 1806-ban kelt kérvénye a »Nagyméltóságú urasághoz«, mely szó szerint tartalmazza — »az erdőről hátakon hordani szokott tüzelő szárazfa hordásért, az Asszonyi személyeknek 12 korbács, a férfiaknak pedig 24 pártra ígér és, úgy az erdőnek szűk volta miatt. . . stb. is elmaradjon.« Vajda János apja, Vajda Endre 1827-ben került az Örményi urasághoz, Vajda LÉLEKTŐL LÉLEKIG (Megjelent a 47. számban) Dr. Benedek István cikkét olvasva bizonyára sok olvasóban felmerült a kérdés, hogy vajon mi értelme volt ennek a kiállításnak, milyen elképzelések és célok vezették létrehozóit? A pomázi Munkaterápiás Intézetben a betegek komplex kezelése folyik. A régi típusú zárt osztályokkal szemben az Intézet teremtette környezet hasonlít a mindennapi élethez. Mesterséges, mégsem természetellenes. A ma már szinte mindenki által ismert elv, hogy a környezet képes a személyiségre nevelő és átalakító hatást gyakorolni, itt a gyógyításban célszerűen érvényesül. A művészeti tevékenységek közül a rajzolásnak és a festésnek olyan terápiás lehetőségeit is felhasználja ma már az elmegyógyászat, hogy az a beteg, aki belső feszültségét, kellemetlen, kóros élményeit (érzékcsalódások, tárgytalan szorongás), szóban nem képes kifejezni, ezúton vezetheti le. A művészetnek uradalmi erdésznek, Vajda János, a költő ekkor féléves volt. Apja 1863-ig volt szolgálatban az Örményieknél . Az erdészház az erdőnek északkeleti oldalán, kis völgykatlanban, gyümölcsöskert közepén állt. Ezt a telket még körülölelte három oldalról néhány évszázados tölgy- és cserfa. Nyugatról pedig az erdő terül el teljes hosszában a dombtetőn. Ezt máig is Vajda-erdőnek nevezik. Területe 200 hold. Faállománya cser, tölgy, kőrisek, juharok és szilek. Itt élte gyermekéveit a költő, Vajda János. Tízéves korában, 1837-ben kezdte meg gimnáziumi tanulmányait Székesfehérvárott. Ettől kezdve csak vakációit töltötte a szülői háznál. A Vajda-emlékek gondozását jelenleg az erdőgazdaság alkalmazásában álló erdész látja el. Az újonnan épült erdészház udvarán levő régi erdészlakból —, melyben Vajda János élt és nevelkedett —, átalakított emlékmúzeumot őrzi, a látogatókat fogadja, kalauzolja. SZENDREI ERNŐ osztályvezető Erdészeti Hivatal ez az alkalmazása a gyógyításban bevezetője lehet egyúttal a munkaterápiának, vagy más psychoterápiás módszernek. Ugyanakkor az orvos részére diagnosztikus jelentőségű. A kiállítás jelentőségét talán két pontban foglalhatnánk össze: 1. Az alkotóra gyakorolt hatása. A már gyógyult, vagy legalábbis javult beteg részére az önbizalom (amit az előző környezetből való kirekesztettség, a zárt osztályon történt kezelés, és főként az Intézeten kívüli emberek értetlensége, sokszor durva visszautasítása , megtépázott) helyreállításában igen nagy szerepet játszik maga az a tény, hogy műveik kiállításon szerepelnek. 2. A nem alkotó betegek többsége büszke arra, hogy betegtársai sikereket érnek el, és hogy az osztályukon rendezett kiállítást jelentős számú szakmai és laikus közönség megtekinti. TEJ. DR. STUMPF IMRE Pomázi Munkatherápiás Intézet A BELLA ITÁLIÁBAN (Megjelent a 48. számban) A cikk szerint a Bella Italiában nem kaptak a vendégek teát. Ezt egyébként korábban már mások is kifogásolták. A panaszt kivizsgáltuk és intézkedtünk. JÓ HOLMI - KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA (Megjelent a 48. számban) AKotyogó kávéfőzőt 1964. óta állítjuk elő és ez év végéig 230 000 darabot gyártottunk. A kávéfőző konstrukciója újszerű és működése nem hasonlít sem a hazaiakéhoz, sem a külföldiekéhez. MAGÁNYOZÓ SZOLGÁLAT (Megjelent az 50. számban) Nagyon helyes és jó ötlet a párválasztásnak az a módja, hogy a különböző igények, tulajdonságok alapján választanák meg a magányos emberek párjukat. Hiszen mindenkinek vannak elképzelései, ideáljai. S ha ezek megvalósulnak a párjukban, akkor boldognak nevezik magukat. De természetesen nem elsősorban a fizetés, a hajszín stb. lenne fontos, hanem olyan tulajdonságok, mint például, hogy egy nő mennyire házias, hogyan süt, főz (avagy nem lusta-e?), mennyire hűséges természetű stb. A férfinél: a bátorság, jellemesség, műveltség, gyöngédség, műELSŐ AZ ORSZÁGBAN - CSALÁDTERVEZÉSI INTÉZET (Megjelent az 51. számban) Az írás alapgondolatával feltétlenül egyetértünk, s az ilyen jellegű intézetek létjogosultságához kétség nem férhet. Bár minél több városunkban lenne már ehhez hasonló. A riportban azonban említés történt a tanácsadóban megjelenő neurotikusok nagy számáról, és ezeknek gyógyításáról. Ez utóbbival kapcsolatban lenne megjegyezni valónk. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a világon mindenütt a neurotikus betegek gyógyítása ideggyógyászra, pontosabban pszichiáterre tartozik, aki természetesen gyógyító munkája során igen gyakran nem nélkülözheti más szakorvos, elsősorban a belgyógyász és a nőgyógyász segítségét; és akinek az orvosi pszichológiában járatos pszichológus szintén igen hasznos támogatást nyújthat. Természetesen, mint ahogy a miskolci pélazóta rendszeresen kapható tea a Bella Itáliában. SZIGETI ANDOR igazgató V. ker. Vendéglátóipari V. A »Kotyogó« kávéfőző iránt az érdeklődés nem csökken. A jövő évre eddig már 75 000 főzőre van rendelésünk. MERÉNYI ELEMEK főosztály vezető Elzett Művek nogam hajlam (?) kerülnének előtérbe. Külső tényezőkön kívül pedig sokkal inkább fontos lenne a nemi összeillőség alapján választani, ha erről ugyan egyáltalán szó eshetne. Ha ízlésben, gondolkodásban, jellemben hasonlóak kerülnének össze, akkor beszélhetünk szerencsés házasságról, mindaddig, amíg találomra megy a választás, csak véletlen, hogy sikerül-e, vagy sem? Miután ilyen kényes témáról írok, nem írom ki a nevem. Egy asszony, a sok közül, aki magányos (Kecskemét) ma is mutatja, szabályt erősítő kivételek lehetnek, de az alapelv ez kell hogy legyen, függetlenül attól, hogy a neurosis milyen formában jelentkezik. A neurotikus betegek számának emelkedése világjelenség és ez alól Magyarország sem kivétel. Jelenleg az egészségügyi felvilágosítás nem rendelkezik olyan eszközökkel, hogy ennek a betegségnek helyes értékelését a közvéleményben kialakítsa. Minden információ, mely a tömegkommunikáció útján nyilvánosságra kerül, érzékenyen befolyásolja a neurosisban szenvedő betegek egész magatartását. A neurosissal összefüggésben napvilágot látó hírek a laikus olvasó számára sokszor félreérthetők, nehezen értelmezhetők — ezért látjuk fontosnak e megjegyzéseinket. DR. L. S. és DR K. B. Ideggondozó Intézet, Pécs 2 □ KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: BOGNÁR KÁROLY H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIK., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL (BUDAPEST V.,ÓZSEB NÁDOR TÉRI SZ.) ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16, FORINT NEGYEDÉVRE 48, FORINT EGY ÉVRE 192, FORINT 67.4487 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25 817 A címlapon: Major Tamás és Kabos László a televízió szilveszteri „Tar-kabaré"-jában Fotó: Szalay Zoltán A hátlapon: Alfonzó a Budapest Táncpalota Show ami show című Alfonzó-revüjében Cikkünk a 19. oldalon Fotó: Fóliás Gábor, MTI