Tükör, 1968. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)

1968-01-02 / 1. szám

LEVELEK A VALI ERDŐBEN (Megjelent o 47. számban) A BELLA ITÁLIÁ BAN (Megjeleni a 48. számban) A Vál községhez tartozó erdőt és az erdőt körülve­vő birtokot Örményi Jó­zsef kir. kamarás vásárolta meg a XVIII. század utol­só éveiben. Örményi József, született Örményen 1741-ben. Mária Terézia idején az új tan­ügyi reform megvalósítá­sával tüntette ki magát. Fia, Miksa 1810-ben Szé­kesfehérvár első alispánja volt, majd unokája, József 1838-ban a második. A községhez tartozó erdő­birtok a XVIII. század vé­gén még meghaladta az 1200 holdat. Majd a XIX. század első éveiben — rö­vid idő alatt —, az erdő nagy részét kiirtották és 200 holdra zsugorodott össze. Erről tanúskodik a váli zsellérek 1806-ban kelt kérvénye a »Nagyméltósá­gú urasághoz«, mely szó szerint tartalmazza — »az erdőről hátakon hordani szokott tüzelő szárazfa hordásért, az Asszonyi sze­mélyeknek 12 korbács, a férfiaknak pedig 24 páltza í g é r é s, úgy az erdő­nek szűk volta miatt. . . stb. is elmarad­jon.« Vajda János apja, Vajda Endre 1827-ben került az Örményi urasághoz, Válba uradalmi erdésznek. Vajda János, a költő ekkor fél­éves volt. Apja 1863-ig volt szolgálatban az Örmé­nyieknél . Az erdészház az erdőnek északkeleti oldalán, kis völgykatlanban, gyümöl- cscskert közepén állt. Ezt a telket még körülölelte három oldalról néhány év­százados tölgy- és cserfa. Nyugatról pedig az erdő terül el teljes hosszában a dombtetőn. Ezt máig is Vajda-erdőnek nevezik. Te­rülete 200 hold. Faállomá­nya cser, tclgy, kőrisek, ju­harok és szilek. Itt élte gyermekéveit a költő, Vajda János. Tíz> éves korában, 1837-ben kezdte meg gimnáziumi tanulmányait Székesfehér­várott. Ettől kezdve csak vakációit töltötte a szülői háznál. A Vajda-emlékek gondo­zását jelenleg az erdőgaz­daság alkalmazásában álló erdész látja el. Az újonnan épült erdészház udvarán levő régi erdészlakból —, melyben Vajda János élt és nevelkedett —, átalakí­tott emlékmúzeumot őrzi, a látogatókat fogadja, ka­lauzolja. SZENDREI EH NO osztályvezető Erdészeti Hivatal IÉLEKTÖL LÉLEKIG (Megjelent a 47. számban) Dr. Benedek István cikkét olvasva bizonyára sok ol­vasóban felmerült a kér­dés, hogy vajon mi értelme volt ennek a kiállításnak, milyen elképzelések és cé­lok vezették létrehozóit? A pomázi Munkaterápiás Intézetben a betegek komplex kezelése folyik. A régi típusú zárt osztá­lyokkal szemben az Inté­zet teremtette környezet hasonlít a mindennapi élethez. Mesterséges, még­sem természetellenes. A ma már szinte mindenki által ismert elv, hogy a környezet képes a szemé­lyiségre nevelő és átalakí­tó hatást gyakorolni, itt a gyógyításban célszerűen érvényesül. A művészeti tevékenysé­gek közül a rajzolásnak és a festésnek olyan terápiás lehetőségeit is felhasznál­ja ma már az elmegyógyá­szat, hogy az a beteg, aki belső feszültségét, kelle­metlen, kóros élményeit (érzékcsalódások, tárgyta­lan szorongás), szóban nem képes kifejezni, ezúton ve­zetheti le. A művészetnek ez az alkalmazása a gyó­gyításban bevezetője lehet egyúttal a munkaterápiá­nak, vagy más psychoterá- piás módszernek. Ugyan­akkor az orvos részére diagnosztikus jelentőségű. A kiállítás jelentőségét ta­lán két pontban foglalhat­nánk össze: 1. Az alkotóra gyakorolt hatása. A már gyógyult, vagy legalábbis javult be­teg részére az önbizalom (amit az előző környezet­ből való kirekesztettség, a zárt osztályon történt ke­zelés, és főként az Intéze­ten kívüli emberek értet­lensége, sokszor durva visszautasítása . megtépá­zott) helyreállításában igen nagy szerepet játszik ma­ga az a tény, hogy műveik kiállításon szerepelnek. 2. A nem alkotó betegek többsége büszke arra, hogy betegtársai sikereket ér­nek el, és hogy az osztá­lyukon rendezett kiállítást jelentős számú szakmai és laikus közönség megtekinti. TEJ. DR. STUMPF IMRE Pomázi Munkathérápias Intézet A cikk szerint a Bella Ita- liá-ban nem kaptak a ven­dégek teát. Ezt egyébként korábban már mások is ki­fogásolták. A panaszt ki­vizsgáltuk és intézkedtünk. Azóta rendszeresen kapha­tó tea a Bella Itáliá-ban. SZIGETI ANDOR igazgató V. kér. Vendéglátóipari V. JÓ HCLMI- KIVÁLÓ ARUK FÓRUMA (Megjelent a 48. számban) A -Kotyogó« kávéfőzőt 1964. óta állítjuk elő és ez év végéig 230 000 darabot gyártottunk. A kávéfőző konstrukciója újszerű és működése nem hasonlít sem a hazaiakéhoz, sem a külföldiekéhez. A »Kotyogó« kávéfőző iránt az érdeklődés nem csök­ken. A jövő évre eddig már 75 000 főzőre van ren­delésünk. MERÉNYI ELEMEK íőosztály vezető Elzett Müvek MAGANYUZÖ SZOLGALAT (Megjelent az 50. számban) Nagyon helyes és jó ötlet a párválasztásnak az a módja, hogy a különböző igények, tulajdonságok alapján választanák meg a magányos emberek párju­kat. Hiszen mindenkinek vannak elképzelései, ideál­jai. S ha ezek megvalósul­nak a pórjukban, akkor boldognak nevezik magu­kat. De természetesen nem elsősorban a fizetés, a haj­szín stb. lenne fontos, ha­nem olyan tulajdonságok, mint például, hogy egy nő mennyire házias, hogyan süt, főz (avagy nem lus­ta-e?), mennyire hűséges természetű stb. A férfinél: a bátorság, jellemesség, műveltség, gyöngédség, mo­nogam hajlam (?) kerülné­nek előtérbe. Külső tényezőkön kívül pedig sokkal inkább fon­tos lenne a nemi összeillő- ség alapján választani, ha erről ugyan egyáltalán szó eshetne. Ha ízlésben, gon­dolkodásban, jellemben ha­sonlóak kerülnének össze, akkor beszélhetünk szeren­csés házasságról, mindad­dig, amíg találomra megy a választás, csak véletlen, hogy sikerül-e, vagy sem? Miután ilyen kényes témá­ról írok, nem írom ki a ne­vem. Egy asszony, a sok közül, aki magányos (Kecskemét) ELSŐ AZ ORSZÁGBAN - CSALÁDTERVEZÉSI INTÉZET (Megjelent az 51. számban) Az írás alapgondolatával feltétlenül egyetértünk, s az ilyen jellegű intézetek lét- jogosultságához kétség nem férhet. Bár minél több vá­rosunkban lenne már eh­hez hasonló. A riportban azonban em­lítés történt a tanácsadó­ban megjelenő neurotiku­sok nagy számáról, és ezek­nek gyógyításáról. Ez utóbbival kapcsolatban len­ne megjegyezni valónk. Az orvostudomány jelenle­gi állása szerint a világon mindenütt a neurotikus be­tegek gyógyítása ideggyó­gyászra, pontosabban pszi­chiáterre tartozik, aki ter­mészetesen gyógyító mun­kája során igen gyakran nem nélkülözheti más szak­orvos, elsősorban a belgyó­gyász és a nőgyógyász se­gítségét; és akinek az or­vosi pszichológiában jára­tos pszichológus szintén igen hasznos támogatást nyújthat. Természetesen, mint ahogy a miskolci pél­da is mutatja, szabályt erő­sítő kivételek lehetnek, de az alapelv ez kell hogy le­gyen, függetlenül attól, hogy a neurosis milyen for­mában jelentkezik. A neurotikus betegek szá­mának emelkedése világje­lenség és ez alól Magyar- ország sem kivétel. Jelen­leg az egészségügyi felvi­lágosítás nem rendelkezik olyan eszközökkel, hogy ennék a betegségnek helyes értékelését a közvélemény­ben kialakítsa. Minden in­formáció. mely a tömeg­kommunikáció útján nyil­vánosságra kerül, érzéke­nyen befolyásolja a neuro- sisban szenvedő betegek egész magatartását. A neu- rosissal összefüggésben nap­világot ' látó hírek a laikus olvasó számára sokszor félreérthetők, nehezen ér­telmezhetők — ezért látjuk fontosnak e megjegyzé­seinket. DR. L. S. és DR K. B. Ideggondozó Iniézet, Pécs KÉPES POLITIKAI ÉSTÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: BOGNÁR KÁROLY H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKON Yl ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FÓMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST Vili., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL. A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL (BUDAPEST V., )Ó ZSEE NÁDOR TÉRI SZ.) ELŐFIZETÉSI DÍJ; EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48, FORINT EGY ÉVRE 192,— FORINT 67.4487 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25 817 A címlapon: Major Tamás és Kabos László a televízió szilveszteri „Tar-kabaré"-jában Fotó: Szalay Zoltán A hátlapon: Alfonzó a Budapest Táncpalota Show ami show című Alfonzó-revüjében Cikkünk a 19. oldalon Fotó: Fóliái Gábor, MTI 2 □

Next

/
Thumbnails
Contents