Tükör, 1969. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)

1969-10-07 / 40. szám

LEVELEK A KÉMFŐNÖK JÁTSZMÁJA (Megjelent a 36. számban) A dokumentumsorozat ti­zenkettedik folytatásába — szerintem — több hiba csúszott be. Hitler a „Bar­­barossa-tervet”, a Szovjet­unió megtámadásának ter­vét már 1940 június vé­gén, a francia kapituláció után, kiadta kidolgozásra. Molotov külügyi népbiztos 1940 novemberi berlini út­ja csak szüneteltette, de nem állította le az e terv­vel kapcsolatos munkákat. Nem állja meg a helyét az sem, hogy Molotov berlini látogatása alkalmával a Balkánról nem kívánt tár­gyalni. V. Berezskov szov­jet tolmács magyarul is megjelent visszaemlékezé­seiből is kitűnik, hogy a Romániának és Bulgáriá­nak adandó szovjet garan­ciák (és katonai támasz­pontok kérdése) igenis sar­kalatos pontjait képezték a német—szovjet tárgyalá­soknak („A játszma véget ért”, Zrínyi Kiadó, 1966.). Továbbá, Borisz bolgár ki­rályt bebizonyíthatóan nem a németek mérgezték meg. Hitlernek ez nem is állt ér­dekében, hisz a király ko­rai halála zűrzavart te­remthetett volna Bulgáriá­ban. A trónörökös, Simeon ugyanis ez időben csak hat­éves volt. Borisz Németor­szágból visszajövet még ki­rándult a Vitosa hegyre; csak napok múlva panasz­kodott rosszullétről. Egyéb­ként a jelenlegi bolgár, történelmi irodalom sem említi sehol e mérgezési le­gendát. D. Koszev, K. Kris­­tov és D. Angelov „Bolgár történelme” (Szófia 1963) Borisz 1943 nyári halálát csak „váratlanként” jellem­zi és nem fűz hozzá semmi kommentárt. DR. J. P. Bern KEDVES OLVASÓT (Megjelent a 37. számban) Egyre zökkenőmentesebb a kalauz nélküli közlekedés. Kevés azoknak az utasok­nak a száma, akik megkí­sérlik a lógást. Ezt akkor látni jól, amikor megjele­nik egy-egy ellenőr. A köz­lekedés új rendjét sokkal hamarabb megszokta a kö­zönség, mint ahogyan ezt várni lehetett volna. Javí­taná azonban a helyzetet. Találóan jellemzi a cikk Darányi Kálmánt, aki Göm­bös Gyulát követte a mi­niszterelnöki székben. Cél­kitűzése szélsőségesen jobb­oldali volt, amely még Szá­­lasi Ferenc híveinek is tet­szett. Amikor 1938-ban Darányi meghirdette hírhedt győri programját, a nyilasok ti­­TTUSA '69 (Megjelent a 39. számban) Balczó András minden di­cséretet megérdemel. Kivé­teles tudású sportember, küzdőképessége is páratlan. Nem ismer elveszett ver­senyt. Más sportolót gyak­ran megbénít, ha az ellen­fél nagy előnnyel vezet. Szerencsére Balczó nem ilyen, ezt bizonyítja a bu­dapesti világbajnokság utolsó napja is. Sokat gondolkoztam, ami­ha a jegyek valamivel vas­tagabb, erősebb papírból készülnének. A mostaniakat ugyanis elég nehéz becsúsz­tatni a lyukasztó készülék­be. Ezen érdemes lenne változtatni. Az utazóközönség ezt nyil­ván örömmel fogadná. GAZDAG PÉTER Budapest­­okban ilyen röplapokat terjesztettek az országban: „Nem kell öt évig darálni, azonnal meg kell azt csi­nálni”. Vagyis a program­mal elégedettek voltak, csak éppen Darányi tempó­ját találták lassúnak. C. F. Budapest­kor Balczót a Hármashatár­­hegyen futni láttam, az ju­tott eszembe, hogy ha nem öttusázó lett volna, akkor akár mint vívó, vagy akár mint futó ugyancsak világ­ra szóló eredményt érhetett volna el. Testi felépítése, futómozgása engem elsősor­ban az ausztrál Clarke stí­lusára emlékeztet. TÓTH GÉZA Budapest LOMTAR KÉPTÁR - A FŰRÉSZPOR EMBER (Megjelent a 38. számban) A BESZÉLŐ ÚJSÁG FELTALÁLÓJA (Megjelent a 37. számban) Szeretném kiegészíteni a világhíres magyar feltalá­lóról szóló cikket. Érdemes ugyanis feleleveníteni egy epizódot, amely jól jellem­zi Puskás Tivadar akarat­erejét és szorgalmát. Terv­szerűen készült arra, hogy Amerikában próbál szeren­csét, előzőleg itthon hosszú hónapokra eltűnt rokonai és barátai elől. Amikor új­ra előkerült, megkérdezték tőle ismerősei, hogy hol tartózkodott ilyen sokáig? Puskás Tivadar így vála­szolt: „Fél fejemről levá­gattam a hajamat, hogy ne tudjak társaságba járni. Ez­zel akartam magam önként arra kényszeríteni, hogy be­zárkózzam a lakásba és éj­jel-nappal angolul tanul­tak”. A beszélő újság fel­találójának nemcsak zse­niális technikai érzéke, de nagy akaratereje is volt. TOKA LÁSZLÓ Budapest, n. Barsi u. 5. A TUDÓS MACSKÁJA 2­3 KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VIK­., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST, V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍ­: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 192,- FORINT 69 2910 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA­­ IGAZGATÓ INDEX 25­17 A címlapon: Kilátás a drezdai városháza tornyából. Cikkünk a 8—9. oldalon. (Fotó: Kovács Sándor MTI) A hátlapon: A „Pique Dame" kollekció két­­jelerm­es téli kosztümje. Cikkünk a 22. oldalon. (Fotó: Farkas Tamás) .

Next