Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)
Temetvény vára. (1 fényképpel és 1 alaprajzzal.) Follajtár József
Temetvény vára 17 hajdani Mátyus földje, termékeny szántóföldjei, rétjei váltakoznak az egymástól kisebb-nagyobb távolságban fekvő falvak és mezővárosokkal. Középen, a füzes csalitok között ezüst szalagként rohan a sebes Vág. Délnyugatnak — tiszta időben — Nagyszombat sok tornya látható. Nyugatnak Vereske— Szomolány várak, Verbó felett az ördögkemence, szemben a szemlélővel Nedro-hegy a kopasz Plesiveccel, feljebb a hirhedt csejthei várrom és a mögötte kéklő Javorina. Északra a hegyek által csukott völgyszoros, melyben egymás mellett lépcsőzetesen rohan domboldalba vágott pályán a vasút, alatta az országút s lenn a Vág. Messzebb a háttérben az oroszlánkői sziklák zárják el a látóhatárt. Keletről Inovec erdőkoszorúzta hegye látszik. A várba igyekvőnek két út áll rendelkezésére. Egyik Luka, másik Hradek felől vezet fel s mindkettőn jókora darabon még a hegyek között is kocsival járhatni. Maga a felkapaszkodó utolsó rész egy közös hajdani várfeljáróban jön össze a nyugati oldalon, közvetlenül a vártorony alatt. Innen északnak fordul az út és a támfalakkal megerősített bástyák tövében, sűrű bokroktól takarva áll a bejáratot védő két kerektornyú előtér, mely egykor fallal volt kerítve. Ezen előtér keleti oldalán van a várkapu. Hajdan felvonóhídja volt, aminek nyomát a felvonó láncok részére a kapuállványokon vágott rések és a sziklába vájt vízárok jelzi. A kapubejáratnál balkéz felöl a jelenlegi tulajdonosnak az egykori birtokos elődje iránt érzett kegyeletét e tábla hirdeti. E várban született 1665 december 6-án gróf Bercsényi Miklós, 11. Rákóczi fejedelem helytartója, főhadvezére, legbensőbb barátja. Meghalt Rodostóban 1725 november 6-án. Omnia si perdas, famam servare memento. A kapun belépve az egykori külső várudvarba jutunk. Itt voltak az istállók és kocsiszínek. Mielőtt tovább haladnánk, könnyebb megértés kedvéért szükségesnek tartom felemlíteni, hogy a vár nem egyidőben épült, erre mutat a kétféle építkezés. Áll ez különösen a most említett udvarra, melyet szerintem Bercsényi Miklós atyja építtetett. Hiszen sem előtte, sem utána nem lakta oly előkelőség, kinek lovai, hintái lettek volna. A tulajdonképeni várépületbe a keleti oldalon félig eltemetett várkapun jutunk. Ez is felvonóhíddal bírt, s vízárka sziklába volt vájva. Építkezési modora után ítélve torony lehetett. A belső udvar kicsi, tele van épületrommal, s benőtt mogyorócserjével. Itt voltak a pincék, melyeknek egyike az elmúlt években bedőlt. Itt volt a bejárati toronyhoz támaszkodva a kétemeletes palota és ettől nyugatnak a főtorony. Mindezek rombadőltek. E romtörmeléken kell felkapaszkodni a vártorony mellett levő erkélyre, honnan a már említett kilátás élvezhető. Ez a bástya egyúttal őrszoba lehetett, mert még ott van a torony tövében az időjárás ellen védő fülke. A fellegvár az épülettömb déli oldalát foglalta el. A keleti oldal, melyet a megmászhatatlan meredek védett, nem volt megerősítve, ablakai majd a föld színéig érnek. Ezt a várat nagyobbszerű harcászati vagy védelmi akcióra nem használhatták. Távol esett a főközlekedési vonaltól, s inkább menedékhelyül szolgált. A vár gazdasági udvara a hegy tövében fekvő majorban volt, s itt volt a halastó is. Temetvény (tótul Temätyn) nevét tekintve szláv eredet. A név maga összetett szó. Temä hegycsúcs, tyn pedig a szláv nyelvben megerősített helyet jelent, olyformán, mint német nyelvben a stein-ra végződő nevek. Történelmi hagyományaink és okleveleink 1270-ben említik először. Ebben István király azt írja, hogy Demeter vele ment Feketehalomra s ott mint békekövet Bélához küldetvén, Kemény fia, Lőrinc fogságába esett, ki őt kegyetlenül megkínozta, addig testvére, Mihály, Temethyn nevű várát, atyánk és országunk hírtelenei ellenében megtartotta. Közel hetven évig mit se hallunk felőle. 1348-ban Nagy Lajos adományából Tóth Lőrinc fiainak, Miklósnak és Lökösnek birtokába került. 1395-ben határt rendeznek a vár tartozékát képező Banska és Moraván községek és a zobori apátság egy faluja között. Uradalmához tartoztak