Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)

Csejthe. (1 képpel). Follajtár József

204 Follajtár József domboldal uradalmához tartozott Stybor, Zsigmond király legerősebb támasza volt, tőle óriási adományokban is részesült s magát a Vág urának nevezte. Bir­tokait fia II. Stybor örökölte, kinek egyetlen leányát Katalint 1435-ben a kincs­tár elütötte az atyai birtoktól és csupán Beckót hagyta meg neki. Csejthét már 1436-ban új birtokos kezén látjuk és ez gúthi Ország Mihály kincstárnok, ki­nek utódjai bírják a család kihaltáig, vagyis 1567-ig. A család birtoklásának idejében a hussziták Kosztolányban erős fészket raktak s rablásaikat és fosz­togatásaikat szabadon űzték. Mátyás király ennek folytán hadat vezetett ellenük és maga irányította az ostromot 1467. január 31-én. A kipörkölt zsebrákok közül 250 került kézre, kiket Czobor Mihály budai várnagy a Du­nába fojtatott. Vezérök Svehla az erdőkben bujkált és ott fogta el őt két turai jobbágy Vince és Máté, kiket Mátyás király 1467. február 3-án kelt oklevelével nemesi rangra emelt. Ez a két jobbágy a máig is élő és Csejtén egykoron bir­tokos Jelenffy család őse. (A kettő gyermeke összeházasodott.) A király kezére szállt uradalom nemsokára gazdát cserél. Nádasdy Tamás nejével kapott óriási vagyonának nem megvetendő részét képezte Kanizsa vára, mely a törökök ellenében végvárul szolgált, de az özvegyen maradt Orsika asszony nem tudta azt megvédeni. A hadügyi kormány ilyen körülmények kö­zött cserét kötött és átengedte Csejthét olyformán, hogy arra 86.085 frt 58 dé­nárt ráfizet. Utána fia, a híres törökverő feketebég, Nádasdy Ferenc lett a birtokos. Ennek a Ferencnek neje volt a hírhedt Báthory Erzsébet, ki több száz leányt lemészároltatott állítólag abból a célból, hogy a leányok vérében fürödjék. Maga a közszájon forgó mese oly ismeretes, hogy felesleges annak részletezése. Báthory Erzsébet hátborzongató mészárlásait elsőnek Thuróczy László tu­dós jezsuita írta le az ő Históriájában. Hiteles, szavahihető író, a városka néhai jótollú esperese, Reviczky Bertalan az elébe került adatok alap­ján úgy véli, hogy a dolog nem egészen úgy történt, mint ahogy írva van. Báthory Erzse ugyan halálra kínozta a leányokat, s rengetegen haltak meg kínzásai után, ez tény. De vérükben nem fürdött. Ezt csak reáfogták. A köztudat szerint feljelentője Poniken János, Csejthének akkori evangélikus lelkésze lett volna. Lám, az Országos Levéltárban őrzött Thurzó-iratok között ott van a megnevezett pap 1611. évi újévi gratuláló levele a szuperintendens Lányi, bittsei paphoz. Ez megcáfolja a mesét. Ő pedig bejáratos volt az udvar­hoz és ismert minden pletykát, még a varázsimákat is, amelyre a babonás Er­zsóket bodynál (javasasszony) megtanították. Nem is történt semmi baja az eszelős nőnek. Nem falazták be, csak inter­nálták a várba, hogy több kárt ne tehessen sem magában, sem másban.­ Ott is halt meg 1614 augusztus 21-én éjfél után két órakor. Temetése november 25-én volt. Maga a leánykínzás nem itt a várban, hanem lenn a városka kas­télyában történt, az agyonkínzottak nagy részét is az óriási terjedelmű husszita eredetű pincében temették el. A várat a Nádasdiak után több főúri család bírta. Most a dr. Springer utódoké. Megszemlélve a várat, érdemes a városka híres pincéit, földalatti barlang­ját s végül érdekes templomát is megtekinteni. Ez magas, önálló dombon áll s hagyomány szerint Stybor vajda alapítása. A dombot fal keríti, ezen belül volt a temető. A kerítés, a falon volt tábla szerint 1496-ban készült. Egy másik felirat szerint 1594-ben renoválták. A templom főoltára Szent László királynak van szentelve. Mellékoltárán Sz. Mária szobra, melyről több munka tesz emlí­tést. Van itt több sírbolt, ezek egyikén gúthi Ország Kristóf, az utolsó férfi­ivadék márványemléke. Csejthe és a hozzátartozó több község hosszú ideig menedéke volt a morva testvéreknek, innen az eltérő nyelvjárás, mely itt külön specialitás. Kit a természet szépségei vonzanak, annak ajánlom, keresse fel a vár mögött . Pázmány Lajos, a M. T. E. Vágvölgyi Osztály titkára által 1914-ben írt s Vágvölgyi Osztályunk által kiadott Vágvölgyi Kalauz leírja ennek az asszonyi bőrbe bújt vadállatnak iszonyú vérengzését, mely a periratokból megállapítható. Eszerint Báthory Erzsébet élet­fogytig tartó fogságra ítéltetett, bűntársai közül pedig Fickó nevű inasát lefejezték, Dorka asszonyt és Ilon dajkát máglyán égették meg. Lásd idevágólag még Reza Dezső „Báthory Erzsébet" című művét is. Szerk.

Next