Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)

Csejthe. (1 képpel). Follajtár József

Csejthe 203 Csejthe. (1 képpel.) A Kiskárpátoknak a Vág felé dombokban végződő ú. n. keleti odala szelí­den lejt a völgyek felé. E domboldal jól müveit földjei egykor szőlőkertek vol­tak. Felső peremüket általában gazdag erdők koszorúzták. Mögöttük terültek el a híres kopanicák. De maga a nyereg kopár, kavics. Puszta a kopasz Nedzo, s merő kavics a híres Csejthe-vára közvetlen szomszédsága. A hegy nem magas, és az alatta elterülő városkából néhány perc alatt érhetjük a szelíden emelkedő s jól járható úton. Nyaranta sokan látogatják, kivált Pöstyén-fürdő vendégei, akik jobbára kocsin rándulnak át, jóllehet úgy Vágújhelyről, mint Csejthe-Szentkeresztről is megközelíthető. Alulról tekintve, egy közepes domb benyomását teszi az em­berre, de ha felérünk a vár tövébe: tág és elragadó kilátás nyílik meg sze­meink előtt. Észak-kelet felé, szemben Temetvény festői romjai, feljebb: Beckó-Vágújhely; mögöttünk a kék Jarovina s a hegy alatt, majd kődobásnyira Csejthe vára. a lassan csergedező patak mellett Hrachovistye — Visnyó falvak bájos elvo­nultságban. Délfelé a mindinkább táguló Vág-völgye sok falutól tarkított síkja ragadja meg figyelmünket. A vár ma rom és szakember legyen, aki meghatározza az egyes részek rendeltetését. A várnak 3 udvara volt. A fellegváré nagyon kicsi; a másik kettőé elég tágas. A fellegvár egyik épen maradt falán még a festés is látható. Megálla­pítható a várkápolna helye, mely távolról tekintve toronynak látszik. Hihetőleg az ú. n. kettős kápolnák közé sorolható. Kivehető a záródása, mely majdnem félkör. Ablakainak kőbélésük volt és román ízlésre mutatnak, kívülről lomb­díszítéssel voltak ellátva. A vár eredete homályos. Már az Árpádok korában szerepet játszik. Tu­lajdonosai ekkor a Huntpázmán Kázmérfiak. Bírta egy ideig Csák Máté is. Mind­két adatra okleveles bizonyíték van. Az előbbit említi László király 1276. évi oklevele, mely szerint midőn a cseh király emberei a Vágón túl fekvő várakat elfoglalták, Kázmér fiai: Pongrác és Péter az ő Csejthe várukat vitézül meg­védték. Csák Mátéról pedig András király 1299-iki oklevele emlékezik meg. Felemlíti sokszoros visszaéléseit, melyeket tovább tűrni nem akarván, hadat ve­zetett ellene. A Csák Máté-féle zavarok lecsendesítése után a Kázmérfiak letűnnek, e vidéken bírt javaik más kézre kerültek, Csejthe várát a király kezén találjuk, Vörös Tamás várnagy kezelésében és királyi birtok maradt egészen Zsigmond koráig, ki azt 1392-ben Stybor pozsonyi grófnak adományozza. Ekkor az egész

Next

/
Thumbnails
Contents