Turisták Lapja, 1928 (40. évfolyam)
Nagy László: Kirándulás a Börzsönybe (2 képpel)
Egyesületi hírek a csere tárgya: Berencs kővára. Tehát 1251—1297 között épült. Az építő Aba fia, Aba a hegyet kővárral erősítette meg. Mintha sejtette volna a bekövetkezendő eseményeket. Ámde birtokai távol estek ide, elcserélte tehát azt Vörös Ábrahám Galgóc körül fekvő birtokával. Szenic vára Aba kezén volt még 1306-ban. Azt olvassuk egy oklevélben, hogy Vencel cseh király fiát, a magyar királyt hazavivén, az útjába eső Szenicet megostromolta, ez alkalommal Dubi Lövő Mihály életét vesztette, testvére, István, pedig megsebesült. Midőn Csák Máté összetűzött a csehekkel, hadi felkészültségéhez nagyon szükségesnek látta Berencs birtokát, azért cserét kötött Vörös Ábrahámmal 1309-ben. Midőn Máté hatalma megtört és birtokai a király kezére kerültek, Abris úr panasszal fordult hozzá, hogy a kötött csere kényszerítve jött létre és visszakérte Berencset, mit a király teljesített is és 1312-ben visszaadta azt neki. Az a benyomásom, hogy ez csak elméletben történt meg. A király irata szept. 29-én kelt Komárom mellett és az esztergomi érsek már szeptember 30-i kelettel tanúsítja, hogy az iktatás megtörtént. Nem igen mertek odamenni a tanúskodó urak. Kiállították jóhiszeműleg, hadd bíbelődjön vele a tulajdonos, ki többé nem is bírta. Károly király 1332. évi egyik okleveléből kivehető, hogy a cseh király tartotta elfoglalva. Utóbb királyi várnagyok kezelték. 1394-ben Zsigmond király Stibornak adta, halála után 1435-ben újból a király kezén van rövid ideig, mert nemsokára Pongrác bírta 1468-ig. Ezután bizonyos Kropach kapta zálogba. Majd Nyáry Ferenc kapta s utána számos örököse. A szigorú parancs, a Rákóczi-harcokban még meglehetős támpontot nyújtó vár lerombolását rendelte el, de a villámcsapás folytán leégett és fedél nélkül maradt épület magától is összedűlt volna. Ma „Congeria lapidum, congestaque rapinis, corruet et raptas alter habebit opes". A gályarabságra ítélt református papok egyik csoportja egy ideig ebben a várban volt elzárva. Egy ritka és megtekintésre méltó érdekességet kell felemlítenem. Értem alatta a vár alatt fekvő Szobotiston levő anabaptista udvart (Habanus-ház). Az anabaptisták felekezetét Münzer Tamás, Storch Miklós, Cellarius Márk alapították. Kezdetben Zürich volt otthonuk és onnan rajzottak ki a többi között Morvaországba 1525-ben. Magyarországban 1546-ban találjuk Szobotistán s később másutt is. Foglalkozásra nézve iparosok voltak és ha megfelelő számban gyülekeztek össze, külön községet alakítottak és lehetőleg egy fedél alatt éltek, egy közös konyhát tartottak. Gyermekeiket, külön a fiúkat férfiak és külön a leányokat nők nevelték. Vagyonközösségben éltek. Elismerték az apostoli hitvallást, a Szentháromságot, az eredeti bűnt. A keresztséget csak felnőtteknek osztották ki. A törvény üldözte őket. Mária Terézia idejében sikerült megtérítésük. Ma földmíveléssel foglalkoznak. Hajdan kiváló fazekasok, késesek voltak. Follajtár József: EGYESÜLETI HÍREK A Magyar Turista Egyesület 1927. évi október hó 18-án tartott rendkívüli választmányi ülésén jelen voltak: Cholnoky Jenő dr., Jász Géza, Gally János, Zsembery Gyula dr., Vörös Tihamér, Wojciechowski Vilmos, G. Havass Sándor, dr. Szabó János, Benkó Mihály, Király Ernő, Potoczki Jenő dr., Csermendy László, Zubor István, Papp Dénes, Bátori Béla, Puchinger Antal, Meidinger Lajos, Teasdale Ottó, Russ Gábor, Schönwiszky László, Kovács Margit, Lakner Károly, Varga Pál és Tirts Rezső. Elnök részvéttel jelenti Deisinger Jenő egyesületi tagunk és Somló Emma, a Nemzeti Színház színművésznőjének halálát. A választmány mindkét megboldogult hozzátartozóinak részvétét fejezi ki. A Nemzeti Szövetség által kibocsájtott Csonkamagyarországot ábrázoló propa-