Turisták Lapja, 1936 (48. évfolyam)

Fábián Dénes: Az Alacsony Tátra hegyei között (7 képpel)

XLVIII. évf. 1936 8 - 9. szám. FOLYÓIRAT A TURISTASÁG ÉS HONISMERET TERJESZTÉSÉRE KIADJA A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET Az Alacsony-Tátra hegyei között. (7 képpel.) Zólyom és Liptó vármegyék határán a Vág és a Garam völgyei által közre­fogva emelkedik nyugat-keleti irányú vonulatával a Felvidék legegységesebb gerinchegyisége, az Alacsony-Tátra. A belső Kárpátoknak benne tornyosulnak legmagasabb ormai, hatalmas gránittömbje meredeken 2000 m magasságig szö­kik fel a Vág és a Garam völgyeiből. Hazánk természeti szépségei között az első helyen áll; panorámái Felsömagyarország legnagyobb részét uralják. Kora nyá­rig hóval borított csúcsait tiszta időben gyakran láthatjuk a Pilisi- és Börzsönyi­hegyekből is. Százados fenyvesekkel, havasi rétekkel födött összefüggő vonula­tai, váltakozva szakadékos völgyekkel, ismeretlen tájszépségei megérdemlik, hogy turistáink gyakran látogassák. A Felvidék központjában vagyunk itten s égbetörő sziklás csúcsai, vagy fenyvesek ölében rejtőző üdülőhelyei egyaránt kielégítik a turistát és a pihenni vágyót. Ezt a hatalmas hegységet a Stureci-hágó útja választja el a Nagy.Fátra csoportjától s összefüggő vonulata mintegy 100 km hosszúságban húzódik a hegység keleti sarokbástyájáig, a Királyhegyig. Itt átnyúlik Szepes és Gömör vármegyékbe is, hol a Vernári völgy és a Garam forrásvidéke közötti Popova­nyereg (1056 m) képezi a határt az Alacsony-Tátra és a Szepes—Gömöri érc­hegység között. A hegység egységes gerincét a közepe táján egy mélyebb be­vágódás osztja kétfelé, a Gyömbér és Királyhegy csoportjára. Ez az Ördög­lakodalma-hágó (Csertov ica 1238 m), amelyen át autóút visz a garamvölgyi Zólyombrézóból a Vág völgyébe, amit Szentivánboca község érintésével Liptó­újvár és Királylehota között ér el. A Gyömbér csoportjának nyugati tagja a Prasiva, teljesen összefügg a tulajdonképeni Gyömbér-csoporttal, amelyben a hegység legnagyobb magasságait éri el (Chopek 2004 m, Gyömbér 2045 m). A kristályos kőzetekből alkotott főhegységet északon egy alacsonyabb, nem összefüggő homokkő- és mészkővonulat kíséri; ebben vannak a Deménfalvi jég­és eseppköbarlangok. Az Alacsony-Tátra legmagasabban fekvő részei minden emberi lakóhelytől távol vannak, s a legutóbbi időkig, amíg itt fenn menedékházak nem épültek, nehezen voltak megközelíthetők a legszebb részletek. Csak nagy áldozatok árán róhatta elhagyott gerinceit és rejtett völgyeit a természetnek néhány rajongója.

Next

/
Thumbnails
Contents