Turul 1888 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Az Anjouk genealogiája, különös tekintettel a magyarországi ágra. (Két közlemény, egy tábla melléklettel)

eg hogy a cseh sereg visszaforduljon. E politikai körülmény valószínűleg az említett eljegyzés által szentesíttetett. — Anna később osztrák Ottóhoz ment nőül. Lajos, a későbbi magyar királynak eljegy­zése talán már 1337-ben történt. Károly király cseh Jánossal szorosabb vi­szonyba igyekezett jutni, hogy részéről Lengyel­országra való terveiben semmiesetre se gátol­tassék , valamint János fia, Károly morva őrgróf részéről sem. E végre az utóbbi, midőn 1337-ben tavaszszal Magyarországon és Dalmátián keresz­tül Aquileiába utazott, hogy innen Tirolba me­hessen (Szalay szerint az egyenes utat Ausztrián keresztül viszályai az osztrák herczegekkel til­tották), Károly király által fényesen fogadtatott. Ekkor hozhatták szóba a gyermekeik Lajos és Margit (szül. 1335. május 24.) között kötendő házasságot s a következő évben, 1338. márcz. 1-én Visegrádon aláíratott a házassági szerződés, melynek erejénél fogva az őrgróf a menyasz­szonyért 10,000 ezüstmárkát kötött le hozo­mányúl, a jegyesért 15,000-t a király, és Margit Magyarországba volt hozandó, hogy további ne­veltetését Károly udvarában vegye. Csakhogy Lajos trónralépte után nem igen sietett jegye­sével, Margittal, házasságra lépni. 1342. aug. 3-án kinyilatkoztatta Károlyhoz intézett egyik leve­lében, hogy négy év leforgása előtt nem veheti el Margitot ennek fejletlensége miatt, de ama négy év múlva sem lett meg a házasság és Margit három évvel később (1338-ban), midőn a gyermekkorból már kilépett, mint Lajos meny­asszonya, nem mint Lajos felesége halálozott meg. E szerint tehát a számtalan német és más ajkú írók állítása, hogy luxemburgi Margit La­josnak első felesége lett volna, helytelen. Lajos ezen habozását valószínűleg azon körülmény okozta, hogy ő inkább óhajtott nápolyi Máriá­val egybekelni, minthogy Mária keze által köny­nyebben vélt Nápoly birtokába juthatni. — De erről később. Lajosnak tehát csak egy neje volt, t. i. Er­zsébet, István boszniai bán leányja, anyjának, Erzsébetnek közeli rokona, ki Erzsébet udvará­ban neveltetett s kivel Lajos 1353. jún. 20-án egybekelt. V. István, magyar király­­ 1272 Ugyanazon évben (május 27-én) IV. Károly császár Budán házasságra lépett schweidnitzi Annával, ki szintén Erzsébet anyakirályné ud­varában neveltetett. Lehet, hogy nem csak po­litikai czélzatok, hanem az Anna és boszniai Erzsébet közötti barátság okozta röviddel utóbb (szept. 15-én) azon szerződést, melynek erejénél fogva a kettejüktől születendő fiuk és leányok házasságra voltak lépendők egymással s mely­nek Zsigmond utóbb Mária kezét és a magyar koronát köszönhette. E szerződés 1372-ben megint szőnyegre ke­rült, midőn Lajos és IV. Károly között béke­alkudozások folytak. Przemysl tescheni herczeg, Károly felhatalmazottja, házasságot indítványo­zott a császár fia, Zsigmond és Lajos valamelyik leánya között. Az időközben megérkezett pápai követ felkarolván az ügyet, Lajos sem mutat­kozott idegennek a tervezett házasság iránt s legifjabbik leányát, Hedviget, szánta Zsigmond­nak ; az idősbiket Szalay itt helytelenül első­szülöttnek nevezi), Máriát, csak azon esetre, ha neki — Lajosnak — még fia születnék. Lajos 1377-ben Lengyelországból visszatérvén, Nagy-Szombatban IV. Károly nejét találta, ki fiát, Zsigmondot, a király kívánságához képest, magával hozta, hogy a magyar korona örökösé­vel, Máriával, eljegyeztessék, minthogy Lajos biztosan remélé, hogy a magyar birodalomban Mária lesz az utóda; ő végre Zsigmondot udva­ránál marasztá, hol a kilencz éves fiú a nemzet nyelvével és szokásaival megismerkedhetett. Erzsébet, Lajos felesége, nem örömest látta a Mária és Zsigmond között 1380-ban végképen kötött eljegyzést és minden módon alkalmat ke­resett arra, hogy a kötendő házasságot meg­akadályozhassa. Midőn Lajos halála után a len­gyel rendek kimondták, hogy ők Lajos leányai közöl csak azt ismerendik el királyuknak, ki férjével együtt országukban fog lakni, Erzsébet arról kezdett gondolkodni, hogy Mária leányá­nak más férjet szerezzen, kit a lengyelek is szí­vesebben lássanak, mint Zsigmondot. Ezt tényleg meg is tette, midőn Zsigmond rosszul végzett lengyel hadjáratából Budára visz­szatért. Erzsébet I. I. Zsigmondnak brandenburgi herczegségébe való eltávozása után alkudozásba ereszkedett a franczia udvarral s tudjuk, hogy 1385 tavaszán franczia követek jöttek e tárgy­ban Budára s hogy a házasság Mária és orleansi Lajos között kit az esküvőnél követei képvisel­tek) valóban meg is köttetett, minek következ­tében azután a vőlegény is Magyarországba szándékozott jönni. De mivel Zsigmond nem volt hajlandó oly könnyedén lemondani jogai­ról Mária kezére s a házasság végrehajtását sür­gette, továbbá mivel a franczia herczeg előttünk ismeretlen okból késedelmeskedett s a politikai zavarok nőttön nőttek, Erzsébet elvégre bele- I Katalin, férje: Dragutin István szerb király t 1317 I Erzsébet, férje: Kotroman István felső Bosznia bánja, t 1319 I István t 1353. szept. 28. ; boszniai bán. Neje : 1323. Kujáviai Erzsébet. Mária, férje II Károly nápolyi király t 1309 Martell Károly t 1295. Neje Habsburgi Klementin t­295. I. Károly, magyar király t 1342 I. Erzsébet 1353. júl. 20 I. Lajos, magyar király

Next