Turul 1888 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Az Anjouk genealogiája, különös tekintettel a magyarországi ágra. (Két közlemény, egy tábla melléklettel)
eg hogy a cseh sereg visszaforduljon. E politikai körülmény valószínűleg az említett eljegyzés által szentesíttetett. — Anna később osztrák Ottóhoz ment nőül. Lajos, a későbbi magyar királynak eljegyzése talán már 1337-ben történt. Károly király cseh Jánossal szorosabb viszonyba igyekezett jutni, hogy részéről Lengyelországra való terveiben semmiesetre se gátoltassék , valamint János fia, Károly morva őrgróf részéről sem. E végre az utóbbi, midőn 1337-ben tavaszszal Magyarországon és Dalmátián keresztül Aquileiába utazott, hogy innen Tirolba mehessen (Szalay szerint az egyenes utat Ausztrián keresztül viszályai az osztrák herczegekkel tiltották), Károly király által fényesen fogadtatott. Ekkor hozhatták szóba a gyermekeik Lajos és Margit (szül. 1335. május 24.) között kötendő házasságot s a következő évben, 1338. márcz. 1-én Visegrádon aláíratott a házassági szerződés, melynek erejénél fogva az őrgróf a menyaszszonyért 10,000 ezüstmárkát kötött le hozományúl, a jegyesért 15,000-t a király, és Margit Magyarországba volt hozandó, hogy további neveltetését Károly udvarában vegye. Csakhogy Lajos trónralépte után nem igen sietett jegyesével, Margittal, házasságra lépni. 1342. aug. 3-án kinyilatkoztatta Károlyhoz intézett egyik levelében, hogy négy év leforgása előtt nem veheti el Margitot ennek fejletlensége miatt, de ama négy év múlva sem lett meg a házasság és Margit három évvel később (1338-ban), midőn a gyermekkorból már kilépett, mint Lajos menyasszonya, nem mint Lajos felesége halálozott meg. E szerint tehát a számtalan német és más ajkú írók állítása, hogy luxemburgi Margit Lajosnak első felesége lett volna, helytelen. Lajos ezen habozását valószínűleg azon körülmény okozta, hogy ő inkább óhajtott nápolyi Máriával egybekelni, minthogy Mária keze által könynyebben vélt Nápoly birtokába juthatni. — De erről később. Lajosnak tehát csak egy neje volt, t. i. Erzsébet, István boszniai bán leányja, anyjának, Erzsébetnek közeli rokona, ki Erzsébet udvarában neveltetett s kivel Lajos 1353. jún. 20-án egybekelt. V. István, magyar király 1272 Ugyanazon évben (május 27-én) IV. Károly császár Budán házasságra lépett schweidnitzi Annával, ki szintén Erzsébet anyakirályné udvarában neveltetett. Lehet, hogy nem csak politikai czélzatok, hanem az Anna és boszniai Erzsébet közötti barátság okozta röviddel utóbb (szept. 15-én) azon szerződést, melynek erejénél fogva a kettejüktől születendő fiuk és leányok házasságra voltak lépendők egymással s melynek Zsigmond utóbb Mária kezét és a magyar koronát köszönhette. E szerződés 1372-ben megint szőnyegre került, midőn Lajos és IV. Károly között békealkudozások folytak. Przemysl tescheni herczeg, Károly felhatalmazottja, házasságot indítványozott a császár fia, Zsigmond és Lajos valamelyik leánya között. Az időközben megérkezett pápai követ felkarolván az ügyet, Lajos sem mutatkozott idegennek a tervezett házasság iránt s legifjabbik leányát, Hedviget, szánta Zsigmondnak ; az idősbiket Szalay itt helytelenül elsőszülöttnek nevezi), Máriát, csak azon esetre, ha neki — Lajosnak — még fia születnék. Lajos 1377-ben Lengyelországból visszatérvén, Nagy-Szombatban IV. Károly nejét találta, ki fiát, Zsigmondot, a király kívánságához képest, magával hozta, hogy a magyar korona örökösével, Máriával, eljegyeztessék, minthogy Lajos biztosan remélé, hogy a magyar birodalomban Mária lesz az utóda; ő végre Zsigmondot udvaránál marasztá, hol a kilencz éves fiú a nemzet nyelvével és szokásaival megismerkedhetett. Erzsébet, Lajos felesége, nem örömest látta a Mária és Zsigmond között 1380-ban végképen kötött eljegyzést és minden módon alkalmat keresett arra, hogy a kötendő házasságot megakadályozhassa. Midőn Lajos halála után a lengyel rendek kimondták, hogy ők Lajos leányai közöl csak azt ismerendik el királyuknak, ki férjével együtt országukban fog lakni, Erzsébet arról kezdett gondolkodni, hogy Mária leányának más férjet szerezzen, kit a lengyelek is szívesebben lássanak, mint Zsigmondot. Ezt tényleg meg is tette, midőn Zsigmond rosszul végzett lengyel hadjáratából Budára viszszatért. Erzsébet I. I. Zsigmondnak brandenburgi herczegségébe való eltávozása után alkudozásba ereszkedett a franczia udvarral s tudjuk, hogy 1385 tavaszán franczia követek jöttek e tárgyban Budára s hogy a házasság Mária és orleansi Lajos között kit az esküvőnél követei képviseltek) valóban meg is köttetett, minek következtében azután a vőlegény is Magyarországba szándékozott jönni. De mivel Zsigmond nem volt hajlandó oly könnyedén lemondani jogairól Mária kezére s a házasság végrehajtását sürgette, továbbá mivel a franczia herczeg előttünk ismeretlen okból késedelmeskedett s a politikai zavarok nőttön nőttek, Erzsébet elvégre bele- I Katalin, férje: Dragutin István szerb király t 1317 I Erzsébet, férje: Kotroman István felső Bosznia bánja, t 1319 I István t 1353. szept. 28. ; boszniai bán. Neje : 1323. Kujáviai Erzsébet. Mária, férje II Károly nápolyi király t 1309 Martell Károly t 1295. Neje Habsburgi Klementin t295. I. Károly, magyar király t 1342 I. Erzsébet 1353. júl. 20 I. Lajos, magyar király