Turul 1930 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló cikkek - Follajtár József: Az Ocskói Ocskay-család I.

AZ OCSKÓI OCSKAY-CSALÁD (Első közlemény) A felvidékre, nevezetesen a Vágvölgyére vo­natkozó kutatásaim közben, az azon a vidéken élt, de már kihalt, avagy most is élő birtokos, szerepet vitt családok múltjára vonatkozó, eladdig lap­pangó sok-sok adatot találtam. A sok közül leg­nagyobb érdeklődést keltett bennem az Ocskay­család múltja. A részben szóbeli közlések, részben nyomtatásban megjelent adatok közt sok volt a hézag, a rés. így néhai Fodor János, volt pőstyéni főszolgabíró, a vidék eleven lexikonja, ismételten azt állította előttem, hogy az Ocskay-család Pőstyén ura volt egykoron. A családomban fenn­maradt szóhagyomány szerint azon ház, 1 amely­ben születtem s amely eredetileg Hódossy-küria volt, szintén sokáig volt Ocskay-kézen. Mikor? hogyan? Megoldatlan volt. A nyomtatásban meg­jelent adatok között, amelyek — mellesleg meg­jegyzem — egy forrásból fakadnak és egy írótól több helyen leközölvék, eligazodni nem lehet. Mert lássuk csak az Ocskay-családnak nyom­tatásban megjelent történetének vázlatát. «Attila halála után, midőn birodalma meg­bukott, a hunok egyik része Erdélybe vonult és ott a havasok közt talált menedéket. Ezeknek egyik vezére, Moghur, Árpád honfoglalása idejében a rokon magyarokkal egyesülvén, Huba vezér alatt Nyitra várát és a Vág és a Morva közti területet segített elfoglalni, megtartván magának «ex prima Regni occupatione» Kosztolány mögött fekvő dombos vidéket (tótül dubovy háj = völgy, erdő) és a Dub nevet felvéve, végként itt telepedett le. Szent István korában élt bizonyos Leweu de Luchung, ki még az első honfoglalás címén bírta a Luchung-földet. Leweu fia vagy unokája volt a Zoltán korában élt Moghának. Leweu­s 1 Nagy Eőrvistye 6. sz. nek két fia, Lestár és Alár a csatasíkon lelték halálukat, harmadik fia, Budur István de Luchung lőn a családfenntartó. Ez 1059 táján él. Ez az István Aba Samu pártján Péter ellen harcolt. Luchung alsó határában Dudvág patak szomszéd­ságában, földkerítéssel ellátott lakást, azaz várdát épített. Ezen Budur István Attilának Ellach fiától származtatta le őseit. Ivanics József kir. tábla­jegyző előtt az Ocskay-család 1797. január 10-én több régi okmányt mutatott elő, melyekben hivat­kozás történik Budur imént említett családi le­származására. Salmer 1037—1096 között élt ; Vatha elleni hadjáratban kitüntette magát. Salamon király alatt katonáskodott. Az apja által épített várat megerősítette. Királyi adományt nyert Dub hely­ségre. Fiainak egyike, Seffel István Leweu de Dub, 1113—1130 között említtetik. Dub helységet benépesítette. Fia Endre, comes de Surány mellék­nevet használt. Surány birtokosa volt. Fiai, Bogha és Leweu Surány előnevet használják és III. Béla csatáiban estek el. Endrének fia Alár volt, ki csak egy okmányban említtetik. Luchung István Endrének vagy Aladárnak fia volt. Csa­ládi okmányok 1190—1210 között említik. III.Béla a nyitrai káptalan által megerősítette Dub birto­kában. Fia, Dub Salamon de Cseklész a Mogha­törzsből 1223—1238 között említtetik. II. Endre részén Imre ellen harcolt, később Pál fiával Endrét a szentföldre kísérte, miért is Cseklész várát nyerte tőle adományul. Salamon, Mikus nevű unokájának, Pál fiának nagyobb területet engedett át. Salamon másik unokája, Kozma, Mihálynak a fia használta elsőnek a mai de Ocsk nevet, kis Ocsk földjét II. Endre uralkodásának a végén vagy IV. Béla uralkodásának az elején nyerte adományban. Leweu István de Luchung

Next

/
Thumbnails
Contents