Turul 1943 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló cikkek - Reiszig Ede: Az Újlaki-család. (Két közlemény)

AZ ÚJLAKI-CS­AL­ÁD, Első közlemény. A XV. század első felében a Hunyadi- és a Garai-családok mellett az Újlakiaknak voltak a legnagyobb kiterjedésű birtokaik Magyarországon. De míg a Garaiak mindenkor a legnagyobb gyűlö­lettel fordultak a Hunyadi-ház tagjai ellen, addig az Újlakiak hol az egyik, hol a másik párthoz csatlakoztak, aszerint, amint ez önző érdekeik­nek jobban megfelelt. Az a nagy befolyás, amelyet Újlaki Miklós és fia Lőrinc közel kilenc évtizeden, át az események alakulására gyakoroltak, fel­keltette családtörténetíróink érdeklődését az Új­lakiak iránt. Wagner Károly­­ és utána Nagy Iván a az Újlaki-családot Bakó nevezetű Miklóstól származtatják, kinek három fia közül Tót Lőrinc mester az Újlaki-, János a Héderváry-család őse. Tót Lőrinc mesternek három fia közül Kont Mik­lós nádor (1356—67.) terjesztette tovább a csalá­dot. Másik fia Lőkös vagy Lukács (így!) főasztal­nok (1355), kinek fia volt Kont István, akit Zsig­mond király 1400-ban Budán lefejeztetett. Har­madik fia Bertalan Dalmáciában esett el. De már Botka Tivadar a Századokban közzétett cikkében­­ kimutatta, hogy a leszármazási táblán feltüntetett nemzedékek, egy kivételével (hogy Kont Miklós nádor Tót Lőrinc fia volt), mind tévesek. Kará­csonyi János pedig éles megkülönböztetést tesz a két Újlaki-család között, amelynek tagjait Nagy Iván összezavarta. Karácsonyi a Csák-nemzetség Szlavóniába szakadt ágából származó Újlakiakat idősebbik, vagy első, Kont Miklós nádor ivadé­kait pedig ifjabb Újlaki-családnak nevezi.­ A Duna jobbpartján fekvő Újlak (Iilok), mely ere­detileg Valkó, majd Szerém vármegyéhez tartozott, ahonnan mindkét család nevét vette, a legrégibb előttem ismert oklevelek tanúsága szerint a Vaja­nemzetség Mohor-ágának birtoka volt. A Mohor­ág utolsó sarjának, Ipolynak (Hippolit) magva­szakadtával összes Valkó vármegyében fekvő bir­tokait IV. Béla király 1263-ban a Csák-nemzetség Dobóczi-ágából származó I. Péter fia Domokos­nak adományozta. Az adományozás ellen azonban a Vaja-nemzetség másik ágából való Ruzbold fia Lampért és Balasi óvást emeltek. Hosszú alkudo­zások után 1268-ban a székesfehérvári káptalan előtt úgy egyeztek meg, hogy Csák­ nembeli Domonkos visszaadja a Vaja-nemzetség Valkó vármegyei birtokait Lampértnak és testvéreinek, az újlaki uradalom kivételével, mert ez nem volt ősi nemzetségi birtok, hanem Ipoly nagyatyja vétel útján szerezte.­ Bár Péter fia Domonkost 1283. máj. 29-én IV. László király megerősítette Újlak birtokában, az újlaki uradalom csakhamar a nemzetség egy másik kimagasló tagjának , Pós mester fiának Ugronnak kezére került, aki meg­alapítója lett az első főúri Újlaki családnak.­ Pós mester fia Ugrón, aki már 1268-ban szörényi bán, majd az 1277—1280. években tár­nokmester, macsói és boszniai bán volt. Az 1291. év végén megvédelmezte a macsói bánságot a­ ­ Collectanea Genealogico-Historica Illustrium Hun­gariae Familiarum, quae jam interciderunt. Decas I. 132. 2 Magyarország Családai. XI. 389­-392. 3 Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán. Századok, 1870. 139. 4 Magyar Nemzetségek. I. 336—342. — Pallas Nagy Lexikona. XVI. 497. 5 Karácsonyi, i. m. I. 299—300. — III. 129—132. — Hazai Okit. VI. 151. 6 Fejér, V. 3. 150. Karácsonyi szerint (i. m.I. 300.) az évszám 1278-ra helyesbítendő.

Next