Genetz Arvid (szerk.): Orosz-lapp nyelvmutatványok. Máté evangélioma és eredeti textusok - Ugor füzetek, 1. szám (1879)
Máté evangélioma és eredeti textusok
Máté evangéliuma és eredeti textusok. A következő orosz-lapp textusokat egy utazáson jegyeztem föl, melyet az 1876. év második felében a helsingforsi egyetemtől kapott segélylyel tettem Kóla félszigetén, hogy az orosz-lappok nyelvét és etimographiáját kutassam. Ezen utazásom először is Arcangelszkből a Fehér- ésJegestengeren a kis Kóla városba vitt, ahová július végén értem ; miután ott körülbelül öt hétig tanulmányoztam a közel lakó lappok két külön dialectusát (a kildinit és notozeroit), szeptember első felében megint tengeren visszatértem délkelet felé Ponoj nevű, főképen oroszoktól lakott helységbe a félsziget keleti partján, ahol két hónapnál tovább vizsgáltam a keleti vagy úgynevezett ter-lappok nyelvét. November közepén azután, hó estével, szánúton indultam hazafelé. Először észak-nyugati és nyugati irányban utaztam a félsziget közepén át egyik lapp faluból a másikba a nagy Imandra nevű tóig, és onnan délfelé a Kólából jövő országúton Kantalahti helységig, ahol néhány napig volt alkalmam a negyedik orosz-lapp dialektussal foglalkozni, az akkalai nyelvvel. Innen még egy kis utat tettem kelet felé a Kantalahti tengeröböl partján Kurreka faluig, a végett, hogy biztos tudomást szerezzek egy Vielsdrvihen lakó régi karéi kolónia felöl, s onnan visszatérve a Kantalahti jegén át az úgynevezett Karéi partra mentem s tovább az északi orosz Karélián át Finnországba. A fent említett négy orosz-lapp dialektus közül a két legelterjedtebbet, a kildini és a ter-lapp dialektust alaposabban megvizgáltam, s ezért is a legtöbb nyelvmutatvány ezekből való. A kildini vagy a középső dialektushoz tartozik 6 pogoszt (lapp telep) nyelve, melyek mind keletre vagy délre esnek Kólától, név szerint: Kildin (lappal Kildinč sijt), Voronenszk (lp. Kördey vagy Kordjog sijt), Szemiosztrovszk (ezt a kildini lappok így nevezik: Nuort Sápié sijt, de ez a közös neve két egymástól körülbelül 9 mértföldnyire eső falunak, a távolabb eső Szemiosztrovszk vagy Varzinnak, melyet a helybeli lappok Ars-jokk sijt-nek neveznek, meg Ljavozerszk vagy Lej-japr sijt-nek), Lovozeni (lp. Luj-japr sijt) és Mászelg (lp. Másejg-sijt). Ezt a nyelvjárást a ponoji oroszok szemiosztrovszkinak nevezik és a ter-lappok viorjila kullnek, azaz északi nyelvnek. Ezen nyelvjárásban adom most nagyobb részét (tudniillik a 22 első fejezetét) a Máté evangéliumának, melyet Kólában fordítottam egy kildini lapp, az akkori kólái