Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozásukban ismertetve - Ugor füzetek, 11. szám (1894)

A vogul nyelvjárások szóragozása

A vogul nyelvjárások szóragozása. A Magyar Tud. Akadémia vogul nyelvészeti tanulmányútam eredményeinek kiadását határozván el, szükségesnek tartom addig is, míg egy részletes vogul grammatika megírására kerülhet a sor, előleges tájékoztatót nyújtani a vogul nyelvjárások ragozására nézve s megkönnyíteni ezzel is gyűjtéseim nyelvészeti használatát. Hat, egymástól határozottan különváló nyelvjáráson beszél a vogul nép, melyeket szorosabb rokonságuk szerint ismét két főbb cso­portra oszthatni, ú. m. s. é­­­s­z­a­k­­­ra, mely a felső Lozva (Losm), éjszaki Szoszva (Jani' Ta'it) s mellékfolyói a Tapes-ja, Sakn-jä (oroszul: Szigva, vagy Lyapa), Man Ta'it, VöV-jä (oroszul: Vo­­gulka), továbbá az Ob (Äs) folyam vogul lakosságának a nyelve; — H. délire, melynek ágai: 1. a kiveszés utolsó stádiumában levő középlorvai nyelvjárás Tareg-pe­l (Persina) faluban; — 2. az alsó lorvai, melyet Pats-pel (Gornije), Ngleni-pel (Arja), Sint'ja-pel (Sziidjej), Telem-tit-pel (Raskini), Jqubtit-pel (Kuz­­sini) és Typ'tit-pel (Tanjsini) falvakban beszélnek még; — 3. pelimi a Pelimka (Palm) és Vaglya (Vel'­je) folyók felvidé­kein; — 4. kondai a Konda folyó (K­hentin) felvidékén az osz­tják határtól, Mut­us (osztjákul: Mgyet-vos, oroszul: Nacbracsi) egyházas falutól kezdve; — 5. tavdai a Tavda (Tout)fo­lyó alvidékén a kosuki voloszt következő falvaiban: Coumitar-poul (Csandiri), Ayét-po I (Janjicskova), Ilperbtö-p. (Sajtanszkaja), Ulén-khuli-p. (Kuzjajeva), Säulun-p. (Jepszejkova), Seu'jä-pefi-p. (Piljkina) és Äli-p. (Gorodok). Mindezen nyelvjárások közül csak a kondai részesült eddigelé behatóbb grammatikai ismertetésben, jelesen Hunfalvy Pál «A Kondai Vogul Nyelv» czímű köny­vében (NyKözl: IX. és X.), mely a Popov Gergely-féle Máté- és UGOR FÜZETEK 11.

Next