Beke Ödön: Finnugor határozós szerkezetek - Finnugor füzetek, 18. szám (1914)
A. A lativusi szerkezetek
ВЕКЕ ÖDÖN. miszlativuss ragjának holt kérdésre való alkalmazására, mert ezekben az esetekben nem lehet szó közös fgr. nyelvfejlődésről, bármily föltűnő is, hogy annyi rokon nyelvben történhetett egymástól teljesen függetlenül hasonló irányváltozás. Nem kell tehát csodálkoznunk azon, hogy Winkler Uralaltaische Völker und sprachen, Berlin, 1884. és Zur Sprachgeschichte Berlin, 1887. czímű könyveiben azt a véleményét nyilvánítja, hogy a finnugor, illetve az uralaltaji nyelvekben eredetileg közös rag jelölte a lokativusi és lativusi viszonyt. Winkler elmélete, legalább a fgr. nyelvekre nézve, teljesen tarthatatlan, amint azt már Misteki is kimondotta Winkler első könyvéről írt alapos ismertetésében (Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft, XVI. 414—456). Az előbb említett szerkezetek mind újabb eredetűek; azokat a lativusi szerkezeteket pedig, melyekről alább lesz szó, ha indogermán fölfogás szerint lokativusok is, a finnugor gondolkozásmód lativusoknak is érzi.*) Ezek a lativusi szerkezetek nem mind egyfélék, a bennük rejlő gondolkodásmód más és más, aszerint, hogy milyen igékkel kapcsolatosak. Legismertebbek az odahagy, o dav arad-féle szerkezetek, de egyúttal ezek a leghomályosabbak is. Ennek az az oka, hogy ez igéknek s ígr, megfelelőiknek eredeti jelentése még mindig nem teljesen világos. Annyi bizonyos, hogy eredetileg mozgást jelentő igéknek kellett lenniök.**) A magyar hagy-ra nézve már Budenz (MUSz. 69) megállapította, hogy a hajit, hagyít 'dob' s a régi hagyap 'köp’ igével egy családot alkot, eredeti jelentése tehát 'mittere, facere, werfen’ volt. Ezt a véleményt meggyőzővé teszi az a körülmény is, hogy a finn heittää 'hajít, hány, vet, eldob, elhány’ igenek is van 'hagy, odahagy, abbahagy’ jelentése; pl.: minne heitit naisen muoren, kunne kuulun morsia *) Wiedemann fölfogása sem helyes, aki priegnans szerkezeteknek tartja ezeket a lativusokat (Grammatik der esthnischen sprache 342). **) Vö. a csuvasban Paas. /avar- '(hátra)hagy’ ~ yur- 'helyez, rak, vhová tesz, állít’, кэвег yiv- 'hidat épít’, jdr yiv- nyomot hagy’, Asm. yiv-, yu- tesz vhová, rak’.