Ügyvédek lapja, 1886 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-02 / 1. szám

Z ÜGYVÉDEK LAPJA. napirendjére tűzte ki a fatális szakaszt. Az ország többi kamarái harczra készülődtek s fölmerült a birák, ügyvédek, közjegyzők, ügyészek és jogtanárok együttes értekezleteinek gondolata. Az évforduló ilyképen találta egymással szemben a politikai hatalom és jog embereit s a közvélemény ezúttal a jogászok háta mögött áll. Az állampolgárok, úgy látszik, már kezdik érteni, hogy a jogban kell keresni az egyén és társadalom igazi védelmét. És most jön a második alku. A törvényelőkészítő kormány lejebb megy még egy fokkal. Megengedi, hogy a főispán a maga eszétől ne avatkozhassék be semmi bírói ügybe, hanem csak akkor, ha az igazságügyi miniszter részéről arra fölhívást kapott. Tehát, hogy a politikai beavatkozás mindig az igazságügyi minisztertől induljon ki. Ez a legújabb verzió. Valószínűleg ilyen módosítvány fog a kormány vagy pártja részéről beadatni az 54. §. parlamenti tárgyalásánál. Hire jár különben, hogy ezen engedményt a kormány nem a közvélemény nyomása alatt tette, hanem azért, hogy elébe kerüljön egy új konfliktusnak a főrendiházban. Sennyei Pál báró országbíró föl akart szólalni a főispáni hatalom ezen uj formája ellen s ettől meghököltek. Az uj engedmény mindenesetre haladást képvisel s csakugyan szelídített formája a főispáni hatalomnak. A rosz alternatívák közt a kisebbik. Körülbelől olyan, mint mikor a kötél által végrehajtandó halálbüntetést lőporra és golyóra konvertálják, kegyelemből. Mert nem arról van szó most már, hogy milyen modalitások között avatkozzék be a főispán az igazságügyekbe, hanem arról, hogy egyáltalán beavatkozzék-e ? S épen ez az, amit közülünk semmiféle formában nem akar senki. Épen ez az, amiben alkudni nem lehet, mert a bíráskodás és jog princípiumából a megelőző években úgyis elalkudtunk már mindent, amit csak lehetett a közigazgatás javára. Egy új alku a princípium teljes tönkretételére vezetne, abba tehát belemenni lehetetlen. Szükséges tehát, hogy az 54. szakasz ellen a sorakozás menjen a maga utján. Szükséges, hogy a kamarák egymásután tiltakozzanak. Hogy a fölvetett együttes értekezletek nagyobb városainkban létrejöjjenek. Mert nem lehet eléggé tiltakozni az új rendelkezés ellen, mely az ismeretes igazságügyi billet-doux intézményét akarja törvénybe foglalni. S a harcz ez ellen csaknem oly szükséges, mint az, amelyet az 1789-iki nemzetgyűlés folytatott a lettres de cachet ellen. A budapesti ügyvédi kör jan. 10-én fogja tárgyalni az 54. szakaszt. A tárgyaláson részt vehet minden ügyvéd, habár nem is tagja a körnek. S reményleni kell, hogy a kellő érdeklődés ott nem is fog hiányozni. A magyar ügyvédi kar általában most sok becsületet szerezhet magának a jogilag tiszta és nemes álláspont védelme körül. Az 54. szakasz pedig csak egyféle alakban fogadható el. Alku nélkül, eltörült alakban. _Az „Ügyvédek Lapja" tárczája. Dr. Glaser Gyula A „Ügyvédek Lapja” eredeti tárczája. Ausztriát és az egész műveit világot a haldokló év egy kiváló jelentőségű férfiútól fosztotta meg. Egy férfiútól, ki ez idő szerint Ausztriában és Németországban, a legilletékesebb tudósok és szakférfiak egybehangzó véleménye szerint, a legnagyobb kapacitásnak volt elismerve a büntetőjog terén. E sorok 1. olvasói előtt nem kell bővebben indokolnom, minő pótolhatatlan veszteség jelentőségével bír ez ernyedetlen szorgalmú irodalmi munkásnak elhunyta épen magára az irodalomra nézve. Munkássága közepette ragadta őt ki a «pallida mors« Ausztria közéletéből, melyben sokoldalú, áldásdús működésének hirtelen megszűnte a legőszintébb és a legáltalánosabb fájdalmat szülte és a hol különösen élénken érzik azt, hogy az általa hagyott űr valóban betölthetetlen. Glaser egyaránt kitűnt mint tanár, mint író, mint védő, mint szónok, mint hivatalnok, mint miniszter, mint államférfiu és mint codificator. Ausztriának legkitűnőbb szónokai közé tartozott a fájdalom nagyon is korán — elhunyt, az üres, semmitmondó phrasisok kerülésével világos, meggyőző előadása által és logikájának ellenállhatatlan hatalmával a legnagyobb hatást idézte elő hallgatóira. Egyetemi hallgatói a rajongásig tisztelték. Mint védő a hatvanas években szerepelt Bécsben, hol egy magasabb körökben ,az ibolyás hölgy” elnevezése alatt jól ismert finomabb cocotte mellett tartott kimagasló védbeszédeit a védői kar legkitűnőbbjeinek egyikévé tette és a közfigyelmet magára vonta. Példányképül szolgálható parlamenti szónoklatai közül különösen kiemeljük azon nagy beszédjét, melyet az 1871-diki részletes vita alkalmával az osztrák képviselőházban junius 13-dikán az ausztriai nyelvkérdés tárgyában tartott s mely az osztrák parlament legkiválóbb szónoklatai között a legelsők sorában foglal helyet. 1873. február 18-án az urak házában a jury tárgyában és ugyancsak 1873. február 19-én ugyanott a vádper tárgyában tartott beszédei is rendkívül magvasak. Messzire túlhaladná a rendelkezésünkre álló tért, ha Glaser irodalmi működését és codificatori tevékenységét — ha csak legrövidebben is — érdemük szerint méltatni akarnék. Legyen elég itt e helyütt csak azt kiemelni, hogy a jelenleg Ausztriában érvényben lévő kitűnő büntető perrendtartás egészen Glaser érdeme. E legislatorius ma részben a német hasontárgyú törvényre is befolyást gyakorolt és mindkettőnek hatása észlelhető részben Csemeginek közkézen forgó opusán. Glaseré az el nem évülő érdem hogy a legnemesebb és a legszívósabb idealismussal küzdött a jurynek Ausztriában leendő behozatala mellett és csakis igy következhetett be azon igen sok tanulságot magában rejtő körülmény, hogy a jury intézménye Ausztriában alkotmányos úton lett beillesztve az állami intézmények sorába, holott egyébütt nagy és heves küzdelmek és rengeteg A törvényes hitbér. (Mutatvány dr. Jelinek Arthur „A Magyar Magánjog mai érvényében” czimű munkájából.) 455. A törvényes és elhalt házasság folytán a nőt a házassági hűség fejében törvényes hitbér illeti meg. Hk. I. 93. 2. 456. A törvényes hitbér főuraknál 400, nemeseknél és polgároknál 200, nem nemeseknél pedig 40 frtot tesz ki. 1840. XXII. 85. A törvényes hitbér folyó pénzben fizetendő. L. I. 1880. 3428. T. cs. 1880. 176. - 457. A törvényes hitbér tulajdonjoga megilleti a nőt és a mennyiben férje előtt meghal, átszáll örököseire. Hk. I. 93. 6. a) A feleségeknek a H. T. K. I. R. 93. ez. 30. szerint is és a bevett törvényszéki gyakorlat szerint, csak férjeiknek halála tuán származik valóságos kereset a hitbérnek megszerzésére. Továbbá más tekintetbe jó a törvényes hitbér, másba pedig az Írott, ami az elsőbbet illeti, ha a feleség férjénél hamarabb meghal is, mindazonáltal az ő közelebbről való atyafiait kereset illeti férjének örökösei ellen. P. T. Dec. 7. ad aquis mobil.