Ügyvédek lapja, 1888 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1888-01-07 / 1. szám
54368 V. évfolyam. Budapest, 1888. január 7. 1. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA zbttozl^^fieistz tiro-^rTrEiDi i^öieb zközlöetitiej MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Budapest, VI., dalszinház-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre.................................6 frt — kr. Félévre.....................................3 frt — kr. Negyedévre..........................................1 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapest, VI., dalszinház-utcza 2. sz. Tartalom. Előfizetési felhívás. — Toloncz. — A pertári halasztások kérdéséhez. Irta: Szántay Adolf budapesti kir. törvényszéki bíró.— Óvatosság telekkönyvi vételnél. Irta : Mihálkovics Árpád bonyhádi járásbiró. — Az adók és illetékek elévüléséről. Irta: Róka József pénzügyminiszteri fogalmazó. — Az após és meny között kötendő házasság kérdéséhez. Irta: dr. Kossaczky Arnold budapesti ügyvéd. — Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat. Készítette : dr. Dell’Adami Rezső budapesti ügyvéd. — Vegyes. — Csődnaptár. — Értesítő. — Tárcza: A közjegyzőnél. Irta : Ligetkúty Iván. Melléklet. Jogesetek: Köztörvényi ügyek. — Bűnügyek. — Budapesti kir. tábla. — A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság határozatai. Előfizetési felhivás az „ÜGYVÉDEK LAPJA" V. évfolyamára. Az * Ügyvédek Lapja* január elsején ötödik évfolyamát kezdi meg. / Régi és helyesnek bizonyult programjához jövőre is hű marad. A magyar jogszolgáltatás érdekében védeni fogja a magyar ügyvédi kar jogait, támogatni fogja annak igaz érdekeit. A bekövetkezendő esztendőben is, a szerkesztőség azon lesz, hogy azÜgyvédek Lapja* tartalma mindig élénk és változatos legyen. A főlap rendes rovatai lesznek: I. Vezérczikk. II. Szakczikkek. 111. Külföldi szemle. IV. Osztr. igazságügy. V. Jogirodalom. VI. Tárcza. VII. Vegyes. A melléklet. ..JOGESETEK 44 czim alatt, am. kir. Curia, a budapesti kir. tábla és a pénzügyi biróság elvi jelentőségű határozatait fogja közölni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre .... 6 frt. — kr. Félévre..........................3 * — » Negyedévre .... 1 » 50 . Az előfizetések Budapestre az »Ügyvédek Lapja* kiadóhivatalába (IV., Dalszínház utcza 2. sz. a.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről a lapban vagy pedig kívánatra levelezési lapon díjmentes értesítést adunk. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. Toloncz. A szégyen pirja égeti arczunkat. A budapesti főkapitányság a toloncz-szabályzatra hivatkozik, midőn arról van szó, hogy egy ember majd egy éve csak azért, mert foglalkozása nincs s mert két ízben büntetve volt, személyes szabadságától megfosztva, a tolonczházban fogva tartatik. Az ok pedig az, hogy a zárva tartott szerencsétlennek illetőségi helyét megállapítani tizennégy hónapon át nem sikerült, addig pedig, míg ez meg nem történik, a tolonczot fogva tartani nemcsak szabad, de rendőri kötelességszámba megy. Hol élünk az Istenért ? Európa közepén, vagy az orosz czár kancsukája alatt, hogy bírói ítélet nélkül, egy büntetését kiszenvedett ember, közigazgatásilag, ha épen úgy tetszik, örök időkre, lakat alatt tartható? Jogállamról nálunk, ahol ilyesmi megtörténhetik, lehet-e szó ? A büntetés súlya alatt álló fegyenczeket dédelgetjük a humanitás jelszavának parancsából s a fővárosi tolonczháznak borzalmait, hol emberek ártatlanul szenvedik a fogság kínját egy éven át, nem látja nálunk sem a kormány, sem a törvényhozás? Megbüntetett ember, mondják, hozzá még csavargó is. De ki meri mondani, hogy Magyarországon joga van büntetni bármely hatóságnak tovább, mint ameddig a bíró megszabta a törvényes büntetést? Ki meri mondani, hogy a csavargót csak azért, mert az, szabad elzárni mindaddig, míg a hatóságok kényelme végre évek múlva megállapítja illetőségi helyét? A toloncz-szabály azt mondja, hogy az illetőségi hely megállapításáig az illető fogva tartandó, jó. Nem szólunk most róla, hogy sem kormánynak, sem törvényhozásnak még eddig eszébe nem jutott azt a szégyenfoltot, melyet a toloncz - szabály mai érvényében nemzetünkre hárít, végre lemosni onnan, mint egy szomorú kornak még szomorúbb bélyegét. De ha így áll a dolog, akkor azoknak a hatóságoknak, melyeknek az illetőség megállapítása hivatalos kötelességét képezi, becsületbeli teendőjük e kötelességet úgy teljesíteni, hogy a személyes szabadság ez országban a maga bűne nélkül hónapok hosszú során keresztül csorbát ne szenvedjen, még akkor sem, ha egy büntetve volt,” vagy foglalkozás nélküli egyént ér a szomorú sors, hogy illetőségi helye azonnal meg nem állapítható. Mert az egyéni szabadság ép oly elvitázhatlan joga annak a foglalkozás nélküli, vagy büntetését kiállott egyénnek, mint ez országban bárkinek. És az a hatóság, mely