Ügyvédek lapja, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-06 / 1. szám

XXIII. évfolyam. Budapest, 1906. január 6 szám. ÜGYVEDEK imL Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., Eötvös-utcza 24. szám. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR KÖZLÖNYE. •- MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ár: Egész évre ........... Negyedévre .... • I ^ •• TARTALOM. Előfizetési felhívás. — A törvény és a biró. Irta: dr. Márkus Dezső kir. ítélőtáblái biró. — Szabó Miklós. V a v r i k Antal curiai tanácselnöktől. Gyors és olcsó igazságszolgáltatás. Az adásvételi ügylet judikaturájából. — Irodalom. Budapesti járásbíróságok ügybeosztása. — A fegyelmi bíróság gyakorlatából. — Vegyes. — Uj könyvek. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csődügyek. — Bűnügyek. Előfizetési felhívás ac. Ügyvédek Lapja XXIII. évfolyamára. Huszonharmadik évfolyamát kezdi meg az uj esztendő­ben az „Ügyvédek Lapja", mely nehéz hivatását, a pártszenve­délyek és a nagy kavarodás daczára, becsületesen és híven teljesiti. Soha oly nehéz a helyzet nem volt, mint most, midőn a politika magával ragadott mindent, annak hullámai már átcsaptak az igazságügy terére is. Ennek daczára függetlenségünket meg íu JíuSi Ovilí. Nem nézve sem jobbra, sem balra, a mint eddig kimondot­tuk az igazságot, ki fogjuk mondani ezután is. A magunk elé tűzött programmtól nem térünk el soha, ahhoz hü maradunk mindig. Kizárólag a jogszolgáltatás érdeke lebeg szemünk előtt. A hosszú időn át, a mióta élünk és vagyunk, minden törek­vésünk oda irányult, hogy magunkévá tegyük a jogeszme minden érdekét. Védtük a magyar ügyvédi kar jogait, támogattuk annak érdekeit. Erre vállalkoztunk és ezt az elvállalt kötelességet, a toll be­csületességével, a hivatás nemességével teijesitettük a múltban és teljesíteni fogjuk a jövőben is. Lapunk az egyedüli szakközlöny, mely az ügyvédi kar magas értelemben felfogott hivatását teljesiti. Ebb.en a nehéz küzdelemben támogatott bennünket az ügy­védi kar, mert észben, jellemben és az irás tehetségében kipróbált egész serege a magyar jogászságnak áll mellettünk. Ezek támogatása mellett, kezdjük meg a közeledő uj eszten­dőben lapunk huszonharmadik évfolyamát. Lapunk előfizetési ára: Egész évre — — — — 16 korona Félévre .1 — — — 8 „ Negyedévre — — — — 4 „ Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapjai kiadóhivatalába (Eötvös-utcza 24. sz.) küldendőle " Vidéki előfizetőink számára a felső (btMságok- vagy hatóságoknál levő ügyeikről levele^ö-Iapon díjmen­tes értesítést adunk. / 1­-J4- &r Egy esztendő óta egyetlen jogi kérdés sem került annyi és : annyiféle megvitatás alá, mint az, hogy milyen legyen a bírónak viszonya a törvényhez? Legújabban Balog Arnold ügyvéd ur, jogászegyleti előadása, majd imént megjelent érdekes könyve („Törvény és biró“) hozta felszínre a régisége ellenére is, mindig uj és időszerű kérdést, melylyel szemben én is már több ízben állást foglaltam. A vita tárgyának nagy fontossága azonban lehetővé teszi, hogy arra, ennek ellenére is, újból visszatérjek, különösen azért, mert igen nagyrabecsült oldalról eredő megjegy­zések az én felfogásommal is foglalkoznak. Abban egyetért mindenki, a ki a bíráskodást nemcsak az ügye* elintézésének bureaukratikus szempontjából nézi, hogy a biró természetes tiszte és hivatasa: minden ügyet úgy látni el, a hogyan azt a valódi igazságosság vagy jogi műszóval: az anyagi igazság megköveteli. Mikor és hol valósilhatja meg a biró a jogszolgáltatásnak ezt az eszményét ? Akkor és ott, a mikor és a uot az 0 ítélkezésének semmiféle jogszaoály nem szabja meg az irányát, a mikor egyedül az eset körülményeinek figyelémbe ve lével, a maga józan belátása és okossága alapján dönt olyképp hogy az teljesen kielégítse a társadalom túlnyomó többségéi jogérzetét. Ez az az eszményi állapot, a melyhez még az emt szempontból legtökéletesebb bírót is hozzá kell képzelni, a kii egyénisége feltétlen biztosítékot ad minden tévedés ellen ; a me ben alakiságok — jogászi értelemben — egyáltalán nem létezr és a melyben az érdekelt felek is a tiszta igazságosság magasla­táról bírálják azt a döntést, a mely reájuk nézve — mondjuk — kellemetlen. Kétségtelen, hogy ennek az eszményi állapotnak az elérése „oly czél, a melyet óhajthat a nemes", mint Hamlet mondja. S a kik a választott bíróságok felebb nem vihető döntéseinek a szó­szólói — a választott bírák személyében nyújtott kellő biztosítás mellett szívesen lépek én is közéjük — sajátképpen a tételes sza­bályok által meg nem kötött, kiváló igazságérzettel felruházott bíróra gondolnak, a ki igazságosan, okpsan^éé/gyorsan, az alaki ságok lehető mellőzésével dönt? a^^mrként/elébe hozott jog­vitákról. /ty / Ez azonban,/áL/állam mai szervezete mellett, a kivétel. Szabály r-a//(áj]árn szervezte bíróság, az állam megszabta mi- nősités/alapjan Tiivataloskodó birákkal, a kik az állam alkotta jog­szabályokat kötelesek alkalmazni minden esetre, a mely e sza­bályok értelmében eléjük ker^L f^zf-'é^ek'Vbírák ítélkezésükben függetlenek mindenkitől^#" egyestől éppen úgy, mint az állami hatalom bármel^kAtéríyézőjétől vagy részesétől. Egytől azonban nem füg£fttfeifék és ha attól függetlenítik magukat, akkor súlyos - j^^eneit követnek el: és ez az egy, a törvény, az állam törvény- hozása által alkotott jogszabály, a mely mindenkit kötelez az állam területén, le' 0lső sorban tehát azt, a ki annak alkalmazására van hivatva, v? magát a bírót, a kinek az állam nemcsak azt A törvény és a biró. Irta : tlr. Márkns Dezső kir. Ítélőtáblái biró. Lapunk mai száma 12 old- terjed. I

Next

/
Thumbnails
Contents