Ügyvédek lapja, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

TÁRGYMUTATÓ a „JOGESETEK“-nek, mint az „ÜGYVÉDEK LAPJA" mellékletének 1912. évi folyamához. Szám. Polgári törvénykezés. Dologi jog és telekkönyv. Jóllehet az erre vonatkozó jogosultság megszerzésével az eresz az ide­gen terület felett is elhúzódhatik, az épület ereszével fedett rész rendszerint az eresz tulajdonosának tulajdonául tekintetik 13 A, mennyiben a jog iránt folyó perben keletkezett végleges döntés a sommás visszahelyezési perben ideiglenes hatálylyal pervesztessé vált fél javára állapítja meg azt a jogot, a­mely az elrendelt „­sommást visszahelyezés hatályát megszünteti■, a végleges bírói döntésnek jog­következménye annak a kárnak jogszerű követelhetése is, a­mely a jog iránt folyó perben nyertes félre a sommás visszahelyezési per­ben hozott ideiglenes hatályú ítéletből s illetőleg annak teljesíté­séből vagy végrehajtásából hárult 24 A kártalanítási határozat a kisajátítási törv. 59. §-a értelmében végre­hajtható, tehát bírói ítélet erejű s mint ily­en a kisajátító és a kár­talanítást szenvedett között a kisajátított ingatlanra vonatkozólag mind­kettőjüket kölcsönösen kötelező olyan jogviszonyt állapit meg, a­mely­től egyoldalú elállásnak helye nincs 44 Az 1881. évi XLI. t.-cz. 57. évának az a rendelkezése, mely szerint a kisajátítási kártalanítási ügyekben hozott határozat ellen csupán feleb­­bezésnek van helye, más jogorvoslat pedig ilyen ügyekben megengedve nincsen, nem zárja ki azt, hogy a felebbezési határidőt vétlenül el­mulasztó fél igazolással élhessen; az igazolás tárgyában való eljá­rás és az abban hozott végzés ellen használható jogorvoslat tekin­­­tetében pedig az 1891. évi LIX. t.-cz. erre vonatkozó szabályai alkalmazandók 40 A tulajdonostársak bármelyike kérheti a közösség megszüntetését 63 fel­perest mint egyik tulajdonostársat jogai érvényesítésében nem aka­dályozhatja meg az, hogy II. r. alperes javára I. rendű alperes illető­ségére elővásárlási jog van feljegyezve, mivel a közösség megszün­tetése nem állja útját a kérdéses jog gyakorlásának 35 Külön megállapodás hiányában, a közös tulajdon tárgyáról csak a tulaj­­donostársak összessége dönthet joghatállyal, az egyetértés hiánya pedig okul szolgálhat a közösség megszüntetésére 32 Valamely ingatlan tekintetében a vagyonközösség megszüntetését csakis az kérheti, a­ki az illető ingatlannak más harmadik személylyel együtt tulajdonosa, vagyis a közösség megszüntetése csakis tulajdonostársak között az állag és a felépítményre vonatkozó érdekeltség alapján fog­hat helyet . Alpereseknek minden engedély nélkül, sőt tilalom ellenérte, a peres útvona­lon gyakorolt ottjárás szolgalmi jog megállapítására nem alkalmas 31 A mennyiben telki szolgalomnak elbirtoklás útján való megszerzéséről van szó, a jogelődnek erre vonatkozó használata az új tulajdonos is szolgál és részére a jog megszerzésének törvényes alapját képezi 16 A haszonélvező akkor, a­mikor a tulajdonos a haszonélvezet tárgyát tevő ingatlan állagát helyettesítő biztosítási összeghez jut, ebből a dolog természeténél fogva követelheti az állag visszaállítását, mert kü­lönben a­­tulajdonos a haszonélvező rovására jogalap nélkül gazdagodnék . A haszonélvező az őt élethossziglan megillető haszonélvezetet kikötött ellenérték ellenében átengedvén, ezzel nem magát a jogot, hanem csupán annak a gyakorlását ruházta át 12 Az érvényben álló jogszabályok értelmében a zálogjog megszerzéséhez a kézről-kézre való átadásra alkalmatlan ingóságokra­­vonatkozóan elég­séges a jelképes átadás is, e végből azonban az elzálogosítás tárgyául szolgáló ingóságok olyan megjelöléssel látandók el, a­melyek az elzá­logosítást mindenkivel szemben külsőleg felismerhetővé teszik 27 A m. kir. Curia 74. számú döntvénye az ingatlan tulajdonjogára „vonat­kozó terhelési és elidegenítési tilalomról ” rendelkezik, de rendelkezése joghasonlatosság alapján a zálogjogra, mint szintén elidegeníthető és megterhelhető dologi jogra is alkalmazható. A zálogjognak a forga­lomból való kizárása ugyanazon elvek szerint bírálandó el, mint az ingatlané ■ 12 Mikor a zálogjogi előjegyzés útján biztosítandó követelés ingatlanra vo­natkozó jogügyletből ered, a zálogjog előjegyzésének nincs helye . A le nem járt gyermektartási részletek előjegyzés tárgyát nem képezhetik . Az árvaszéknek a tkvi. hatósághoz áttett határozata, melylyel megálla­pítja, hogy a megyei alügyész az egyes peres és perenkívüli ügyek­ben felvett előlegekkel el nem számolt, a zálogjog bekebelezésének alapján egyáltalában nem szolgálhat. Ily határozat alapján zálogjog előjegyzésének sincs helye 10 A kir. Curia 11. sz. polgári döntvénye értelmében a­­megtámadott tkvr. bekebelezés eredeti érvénytelenségére alapított oly keresetek feljegy­zése engedhető meg, a­melyek az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyre­állítását czélozzák; a kérelmezők által feljegyeztetni kért kereset a kérelmezők, mint Utóörökösök saját tulajdonjogának bekábelezésére is irányul s ennélfogva az elsőbíróság a per feljegyzése iránti kérelmet helyesen utasította el 13 A haszonbérleti jog, mint nem dologi jog, a tkr. 63. §-a értelmében, csak abban az esetben jegyezhető be, ha annak bejegyzése kifejezetten megengedtetik 43 kötelmi jog. Ingatlanokra vonatkozó vételi szerződés létrejöttnek csak akkor tekint­hető , ha a felek nem csupán a vétel tárgya és a­­vételár, hanem a­ vételi szerződés minden lényeges feltétele iránt megállapodtak. Na­gyobb értékű és értékéhez képest tetemes jelzálogi adóssággal ter­helt ingatlanról lévén szó, a lényeges feltételek közé tartozott annak ismerete, hogy a bekebelezett jelzálogi adósságból mily összeg áll fenn é s annak kamatja mely idő óta van hátralékban, azokból mennyit és mi módon vállal át a­­ vevő, mikor léphet ez utóbbi birtokba,­­az esetleg bevetve levő őszi termények kit és minő részben illetnek, a folyó terhek miként osztatnak meg és a költségeket ki minő részben viseli 30 Nagy értékű ingatlanokra — uradalomra — vonatkozó adás-vételről lévén szó, a dolog természeténél fogva, a felek szándéka szerint a szer­ződésnek írásba foglalása, vagyis az összes kikötéseket, különösen a vételár fizetésének módozatait is, tüzetesen és pontosan tartalmazó okiratnak szabályszerű kiállítása az ügylet végérvényes létrejöttének lényeges feltétele — érvényességi kelléke 10 A dolog természetéből következik,­­hogy a­mennyilyen, a szerződő felekre sérve olyan személyes körülmények forognak fenn, a­melyekre való tekintettel a törvény a közöttük való szerződésre valamely különös alaki kelléket ír elő. ennek a kellékne­k a harmadik személy javára kötött szerződésnek is meg kell felelnie 27 olyan szerződésből, melynek betöltése a szerződő felek valamelyikére eredetileg lehetetlen volt és erről a körülményről a másik szerződő fél közönséges gondosság kifejtésével tudomást szerezhetett­­volna, sem jogok, sem kötelezettségek nem származtathatók 47 «Turpis causa» szempontjából irányadó mindig a társadalom erkölcsi fel­fogása: ha a jogügylet tartama vagy czélja ebbe az erkölcsi felfo­gásba beleütközik, akkor az mint «contra bonos mores» kötött jog­ügylet megtámadható. A társadalom erkölcsi érzülete a hitvestársi hűségnek bármily — természetesen törvénybe nem ütköző — esz­közzel való megoltalmazását is erkölcsösnek találja 23 A versenytől való tartózkodásra irányuló és nyilván a tulajdonosok meg­károsítását czélzó összebeszélés a nyilvános árverés esetén kívül is tilos és bírói védelemre számot nem tarthat 27 Felperes keresetében azt adta elő, hogy alperes részére dohánytőzsde engedélyt személyes közbenjárásával és tetemes pénzáldozatokkal ő eszközölt ki. az ekként létesült jogügyletből származó követelés bírói után nem érvényesíthető 14. 51 katonai kötelezettség alatt álló egyénnek pénz felhasználásával való felszabadítása és e czélból minden kísérlet, egyenesen a büntető tör­vénybe ütköző cselekmény. Az ilyen czélra pénz adása pedig nyil­vánvalóan a törvény tiltó rendelkezéseibe ütközik 31 A vevők bizalmi embere gyanánt szerepelt alperes azért ígért jutalmat felperesnek, hogy utóbbi az alperes vevői előtt az árut illetőleg ag­gályait elhallgassa. A jutalom igérése s az ígéret elfogadása által létrejött kötelem az erkölcsi elvekbe ütközik s birói oltalomra nem tarthat számot . Az a­­kikötés, hogy a vevő a vételár hátralék megfizetésének a kikö­tött időpontban elmulasztása esetére az eddig fizetett vételárrész­leteket kötbérként elveszti és a megvett ingatlanra semmi igényt nem tarthat, olyan megszüntető feltétel, a­mely a már érvényesen meg­kötött ügylet megszűnését vonja maga után, de az ügyletet nem teszi ideiglenessé, sem pedig szerződésnek jövőben kötése iránti megállapo­dássá 38 A kárpótlásul kikötött összeget, mint a szerződés biztosítására szolgáló kötbért a kir. Curia 300 K-ra mérsékelte, mert úgy találta, hogy az alperes fia a tanonczszerződésben kikötött tanonczidőnek mintegy felerészét a felperes üzletében eltöltötte és igy az érdekhez, a mely felperest ahhoz fűzte, hogy az alperes fia az egész esztendei tanoncz­­időt a felperes üzletében eltöltse. 300­0 kötbér megfelelő , 21 A vállalkozó részéről a szerződésszerű teljesítés czéljából adott óva­­­déknak rendeltetése az, hogy a munkaadó a vállalkozásnak a maga teljességében való lebonyolítása, tehát nemcsak a vállalati munkálatok kikötésszerű szolgáltatása, hanem a vállalkozással a dolog természete szerint egybefüggő leszámolásokból származható tévedések a ezek anyagi következményei tekintetében is kellően megvédessék 28, 50 Valamely szerződéstől egyoldalúan elállani csak akkor lehet, ha az ah­hoz való jogosultság szerződésileg kifejezetten kiköttetett, vagy ha a szerződés teljesülése a másik­­szerződő fél jogellenes ténykedése kö­vetkeztében hiúsult meg, avagy ha a teljesítés jogilag számbavehető módon teljesen lehetetlenné vált 19 a megölt nő férje keresetképes, vagyonnal bir és így kiskorú fiát is eltartani képes, (il btkv. 292. §-a alapján sem ,a megölt nő fér­jének ,sem kiskorú fiának kártérítéshez igénye nincs 40 Életjáradék ítéltetett a keresetképtelen férj részére, mert felesége bal­eset következtében meghalt és ennek elhalta folytán eltartóját veszí­tette. Az életjáradék a­­férj özvegysége tartamára, vagy annak halá­láig ítéltetett 52 A baleset folytán megsérült egyén a kártalanítással lehetőleg abba a helyzetbe hozandó, amelyben a baleset előtt volt; ebből következik, hogy a kártérítés összegének meghatározásánál az a keresmény irány- Szám.

Next