Ügyvédek lapja, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-04 / 1. szám

XXX. évfolyam. Budapest, 1913. január 4. 1. szám. ÜGYVÉDEK LÁPJA A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR EI6Szetésl BUDAPEST, KÖZLÖNYE. Egész évre ....— 20 kor' Fé lévre ........................ 10 „ V I, Eötvös-utcza 24. szám, Neevedévre 5 .. __ MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. ___ T artalom : Székely Ferenc lemondása. — Az ügyvédi tanács műkö­dése és az ügyvédség helyzete. Irta : Vavrik Béla. — A kir. Curia felülvizs­gálati tanácsa. — Az esküdtbírósági elnöknek a perbeszédekre tett észre­vételeiről. Irta: dr. Degré Miklós a győri kir. tszék elnöke. — Részvény­veszély. Irta : dr. Várady Zsigmond budapesti ügyvéd. — Az ügyvédi díjsza­bás. Irta : dr. Pécs Imre kir. táblai biró. — A budapesti kir. törvényszék és a budapesti kir. járásbíróságok ideiglenes ügyvédi díjszabása. — A m. kir. Curia ügyvédi tanácsa. — Vegyesek. Melléklet. Jogesetek. — Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi- váltó és csődügyek. — Bűnügyek. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS AZ ÜGYVÉDEK LAPJA HARMINCADIK ÉVFOLYAMÁRA Január hó í-én uj előfizetést nyitottunk. Tiajmv le előfizetést (ívű: Negyedévre............. 5 korona Félévre ...................10 „ E gész évre............20 „ A z előfizetések Budapestre, az „Ügyvédek Lapia“ kiadóhivatalába (Eötvös-utca 21. sz.) küldendők. Vidéki előfizetők a felső bíróságok- vagy hatósá­goknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmentes értesítést kapnak. Azon előfizetőinket, kiknek előfizetése múlt hó végén lejárt, arra kérjük, hogy az előfizetésnek meg­újítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. Székety Ferenc lemondása. A magyar igazságügyminiszteri szék megüresedett. Székely Ferenc dr. igazságügyminiszter állásáról politikai okokból lemon­dott. Lemondását 'ugyan a Felség még nem fogadta el; de két­ségtelen, hogy az néhány nap múlva be fog következni. Mikor az igazságügyminiszteri tárcát Székely Ferenc elvállalta, a jogász közönség megnyugvással fogadta az igazság­ügyminiszteri széknek ilyetén módon való betöltését, mert abban biztos volt, hogy a magyar igazságügy vezetése szakavatott kezekbe került. S most, amikor Székely BTrenc dr. megválik az igazság­ügyminiszteri széktől, nemcsak a két év előtti megnyugvás nyer beigazolást, hanem a két év teremtő munkájának eredményei következtében, fájdalmas érzés kel szívünkben az igazságügy­miniszter távozása felett. Székely Ferenc dr. az igazságyminiszteri szék elfoglalá­sának idejében negyven évet meghaladó közhivatalnoki pályát befutva, élte alkonyához közeledett. Ebben a korban rendszerint a nyugalomra vágyás erősebb, mint a cselekvésre való készség s ha az utóbbi jut is az egyénben túlsúlyra, a készséget ritkán támogatja megfelelő testi és szellemi képesség. Székely Ferenc dr. ebben a tekintetben ritka kivétel volt. Előrehaladott kora nem hagyott nyomot sem teste rugalmasságán, sem lelke üde- ségén; testileg, lelkileg friss volt. A tettre készség a cselekvés erejével párosult benne s akaratának határozottságával ver­senyzett kitartó munkakedve. Innen van, hogy a rövid két év alatt, amíg a magyar igazságügy élén állott, Székely Ferenc dr. nemcsak az igazság­ügyi igazgatást tartotta magas színvonalon, hanem valóra vál­totta a magyar jogászvilágnak félszázados kívánságát: a szóbeli­ségen és közvetlenségen alapuló polgári perrendtartást. Ami annyi elődjének, sokszor békés politikai viszonyok közt nem sikerült, azt Székely Ferenc dr. szívós kitartással és a helyzetek ügyes kihasználásával, a politikai viharok közepette dűlőre vitte. Az új polgári perrendtartást a törvényhozás az 1911. évi I. t.-c. alakjában a magyar törvénytárba iktatta. •. az eljárási törvény egymagában nem elégséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás alapos, gyors és egységes legyen, ahhoz szükséges megfelelő bírói szervezet, és ennek keretében megfelelő bírósági erők is. Székely Ferenc dr. mindennek tudatában erős kézzel hozzáfogott úgy a bírósági szervezet átalakításához és a bíró­képzés reformálásához, mind az életbeléptetéssel kapcsolatos egyéb törvényhozási intézkedések létesítéséhez. Emellett líem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy az ügyvédség is egyen­rangú fontos tényezője a jó igazságszolgáltatásnak s az ügyvéd­ségről szóló kódex előkészítésén kívül, az ügyvédség színvona­lának emelése végett, az ügyvédségre képesítés előfeltételeit is megszigorította. Az 1912 : VII. és LIV. t. cikkek hirdetik ebbeli sikeres munkálkodásának eredményeit. A jogegység megóvása végett a kúriát széleskörű döntvényt alkotó joggal ruházta fel, amely jogot ha a kir. Curia erélyesen, de körültekintéssel és bölcses­séggel fog használni, a joggyakorlat egyöntetűvé tételére igen nagy hatással leend. Mindez csak vázlata annak, amit Székely Ferenc dr. az igazságügyi törvényhozás terén létesített. Munkaképességének s mindenre kiterjedő figyelmének nagyobb bizonyságai azok a kodifikatorius munkálatok, amelyeket kezdeményezésére az igazságügyminiszteriumban megindítottak és illetőleg folytattak. A polgári törvénykönyv második tervezete majdnem teljesen kész és 1913. év április havában közre fog bocsáttatni. Azon­felül a csődön kívüli megtámadásról, a biztosítási jogról, a fiatalkorúak bíróságairól készülnek és részben el is készültek tervezetek. Mikor Székely Ferencz a koronaügyészség elhagyásával az igazságügyminiszteri széket foglalta el, ugyanazt a kötelesség- érzetet, ugyanazt a buzgalmat vitte magával az ország összes igazságügyi érdekeinek gondozásához, amelyet addig szőkébb Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. , r , í-t A A

Next

/
Thumbnails
Contents