Ügyvédek lapja, 1919 (36. évfolyam, 1-17. szám)

1919-01-04 / 1. szám

■ 54368 XXXVI. évfolyam. Budapest, 1919. Január 4. 1. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA JOGI ES ÜGYVÉDTÁRüADALM! HETILAP. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Budapest, VI. kér., Nagymező-utca 29. sz. Telefon: 27 — 88. Kiadóhivatal : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 46. szám. Telefon : 88 — 94. Főszerkesztő: Dr. WOLF VILMOS. Szerkesztik: Dr. GRÜNHUT ÁRMIN Dr. ÚJLAKI JÓZSEF. Előfizetési dij: Egész évre .............................. 48 K. » F él évre........................................... 24 K. N egyedévre.............................. ... 12 K­T ARTALOM : Az 1918. év igazságügyi törvényhozása. • - Össz- büntetés és együttes büntetés. Irta: dr. Tárnái János, ny. curiai tanácselnök. — A jogtudomány jövője. Irta: dr. Kende Ernő, tözsde- birósági jogügyi titkár. — Szerzőjogi esetek. Közli: dr. Szalai Emil, budapesti ügyvéd — Demokratikus adótörvényhozás Irta: dr. Újlaki József, budapesti ügyvéd — A ügyvédség jövője. Irta: dr. Mészöly i Imre, budapesti ügyvéd. — A magyar Népköztársaság Kormányának j r>997.918. M. E számú rendeletéhez, irta: dr. Valkó Gáspár, barcsi j ügyvéd. — Vegyes. MELLÉKLET. „Ü. Lr‘ Jogesetgyiijteménye — Magánjog és perrend. Szerkeszti: dr. G a á r Vilmos, curiai biró — Hiteljog. Szerkeszti: j dr. Gergely Ernő, pestvidéki törvényszéki biró. A háborús viszonyok folytán, a lap előállítási ára horribilis módon emelkedett, úgy hogy — mint a napilapok és a többi szaklapok, — mi is kénytelenek voltunk lapunknak eddigi elő- j fizetési árát felemelni. A lap előfizetési ára ezentúl egész évre ... 48 korona íél évre.......................24 korona n egyedévre . . 12 korona Az 1918. év igazságügyi törvényhozása. Evek óla szokásunkká vált, htfgy az évforduló alkalmával ismertető és bíráló szemléi tartunk az elmúlt év igazságügyi törvényhozási alkotásairól. Gyakran j'ulott ennek a szemlénk­nek gazdag törvényhozási anyag és bőséges bíráló megjegyzés; előfordul 1 az is, hogy a törvényhozás csak kis mértékben juttatóit uj alkotást igazságügyünk számára, — de mindenkor tanúságot lehel tünk arról, hogy a magyar igazságügy fejlődése meg nem akadt soha; ellenkezőleg, a fejlődésnek kisebb vagy' nagyobb mértéke egyaránt amellelt szolgált bizonyságul, hogy a magyar ügyvédi karnak tudatos és következetes állásfogla­lása folytán az igazságügy a közéletnek az a Le re, amelyen a demokratikus haladás jut érvényre. De jött vészes fergetegkéni a háború és ennek a moloch- nak szolgálatába let 1 állítva minden állami, társadalmi és egyéni erő. A szép fejlődésnek indull magyar igazságügy a törvényhozás mostoha gyermeke lelt és ha történt is uj al­kotás az igazságügyi téren, ez csak a háború okából a minisz­tériumnak biztosítod kivételes hatalom alapján, rende.leti utón, mini ideiglenes alkotás létesüli. MindazátLal a háború lefolyt éveiben elég uj, habár ideiglenes igazságügyi alkotásról emlé­kezhettünk meg eddigi szemléinkben. A most lefolyt év, amilyen gazdag volt történelmi eseményekben, éppen, olyan szegényes igazságügyi alkotásokban. Ami természetes Is. Az első liz hó­napban a négy ével meghaladó háborúnak folyton fokozódó nyomorúságai, az év utolsó két hónapjában állami átalakulá­sunk forradalmi ideje nem voll alkalmas törvényhozási mun­kálkodásra az igazságügy terén. Visszapillantásunk tehát ebben az évben szegényes, ha csak az egy'éni és a ,forgalmi étet szabályozására hivatott jogszabályalkotásra gondolunk; ellen­ben alapvelő törvényhozás ál! előliünk, ha a közjogi térre vetjük szemünket. Magyarországnak a törvényekben és a koronázási hit­levelekben biztositól! függetlensége valósággá vált; a kormány­zati forma megváltozott: a királyságból köztársaság lelt; az ál­‘Lala nos, egyenlő, titkos és a nőkre is kiterj edő .választój og alapján fog ezentúl kialakulni a nemzetnek törvényhozó aka­rata.' amely az egy kamara-rendszeren alapuló nemzetgyűlés­ben fog kifejezést nyerni. A teljes és korlátlan sajtószabadság népiörvénybe lett iktatva és a sajtótermékeknek előzetes !e- foglalhalósága cltöröllelett. A jogszolgáltatás terén a nép- esküd 1 bíráskodás elvét iktatták a törvénytárba. Az állam te­rületi felségjogál illetően a Ruszka— K raj na autonóm állam- terület külön közjogi része leli a magyar népköztársaságnak. Közjogi jellegű törvényhozásunk, amelyet a népközlársaság- uak az elmúlt novemberben történt kikiáltása után a kor­mány' gyakorol, e rövid összefoglalásból is előlünő módon mélyreható változási idézett elő a jus publicum terén. Egy' észrevételt azonban ill tengünk kell. E törvények általában nem készüllek az arra képes jogi szakerőknek megfelelő bevoná­sával; egynémelyük pedig, mint pl. a sajtótörvény" és a nép- esküdlbiráskodásról szóló törvény, megoldatlanul hagyott sok olyan kérdési, amely az eddigi törvényben szabályozva voll s (most nem tudható, vájjon a régi törvény", egészében, avagy" az íuj népiörvény elvi kijelentéseinek keretében van-e hatályon kívül helyezve. Ily'en kérdés pl. a helyreigazilás jogának, vagy a síjLóbcli közleménynyel okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítési kötelezi'USégtítea fenn, agy fenn nem állása, és még számos egyéb kérdés. Egyéb igazságügyi törvényalkotás csak kettő van általá­nos jellegű. Az egyik az 1918. évi IX. néptörvény, amely) a bíró­sági szervezetet uj munkásügyi bírósággal szaporította és amely­nek hatásköre kiterjed az értékekre való tekintet nélkül mind­azokra a perekre, amelyek a magánjogi; szolgálati szerződés alapján szolgálati viszonyban álló munkaadó és munkavál­laló közt és ugyanegy üzemben szolgálati jogviszonyban álló munkavállalók közt a szolgálati szerződésből származnak. A másik az 1918. évi XII. t.-c., amely a közjegyzők dijának igaz­ságügyminiszteri rendelettel való felemelését tette lehetővé. Nem lehet azonban hallgatással mellőzni Gyöngyös város újjáépí­téséről szóló 1918. év] XXIII. t.-cikket, amelyben a modern . városfejlesztés érdekében a kisajátítási jog — sajnos, csak I Gyöngyös városára kiterjedőkig újonnan van szabályozva. Említést érdemel még az 1918. évi XI. t.-c. a vagyonátruhá­zási illetékről s pedig abból a' szempontból, hogy e’bben a kifejezetten pénzügyi jellegű törvényben a magyar magánjog kellő méltatásban részesült abban ;iz értelemben, hogy a pénz­ügyi szempontból megállapított vagyonátruházási kategóriák összhangba hozattak a magyar magánjog intézményeivel1. A háború esetére és a háborút követő átmeneti időszakra biztosított kivételes kormányhatalom alapján kibocsátott ren- j delelek közül az igazságügyet közvetlenül érdekli a kivételes magánjogi szabályokat tartalmazó az a rendelet, amely a ma­gán alkalmazol laknak állatában és a hadból visszatérteknek különösen való szolgálati jogviszonyait rendezi. Ide tartozik továbbá a múlt évi lakásrendeletet módosító uj kormányren­delet is. Mind a két rendelet a közérdek szempontjából a ke­vésbé védettének jogát juttatja érvényre abban az érdiemben, hogy* a cordractus fáéit jus inter parles elvét félretéve'az eset­leges megállapodással szemben, a rendelet ^szabályát Leszi kötelezővé és a lakásszükségre tekintettel a szerzett jogok bás­tyáján is rést tör. i . Lapunk mai szánta 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents