Ügyvédi Kamarai Közlöny, 1906 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1906-01-01 / 1. szám

, hogy N. N. ügyvéd magát a pozsonyi ügyvédi kama­ránál, melynél bejegyezve volt, 195/905. sz. határozattal töröl­tette, s ezen határozat neki 1905 február 18-án kézbesittetett, hogy ugyanő csak 1905 ápril 3-án kérelmezte felvételét a budapesti ügyvédi kamaránál, mely a kérvényt hiányossága okából elutasította, ezen végzés azonban még jogerőre nem emelkedett, hogy N. N. 1905 márczius 1-én, tehát oly időben, a melyben a pozsonyi kamarának már nem volt tagja, s a mi kamaránknál még nem jelentkezett, tehát semmilyen kamara jegyzékébe bevezetve nem volt, a budapesti kir. büntető tör­vényszék vizsgálóbirájához 11250/905. sz. alatt kérvényt adott be K. K. és E. A. megbízásából K.K.-nak szabadlábra he­lyezése iránt. A kir. járásbiróság azon indokolással mentette fel a vád­lottat, hogy az ügyvédkedés megszűnésének az 1874: XXXIV. t.-cz. 34. §-ában meghatározott valamely oka N. N.-re be nem következvén, ő az ugyanazon törvényczikk 39. §-ában körül­írt zugirászat kihágásának alanya sem lehet. Ezen indokolásnak mindkét ága a törvény intézkedéseivel ellentétben van. Az ítélet kiinduló­pontja, hogy, ha ügyvéd kamarájának lajstromából önkényt törölteti magát (a­nélkül, hogy átköltözési szándékát egyúttal bejelentené) ez nem állapítja meg az 1874 : XXXIV. t.-cz. 34. §. 1. pontjának fennforgását, vagyis azt, hogy ügyvédkedése az ő önkéntes lemondása következtében megszűnt. „Ügyvédkedés“ az ügyvédi gyakorlatnak folytatása, a­melyet az ürdts. 2. §-a szerint arra képesítettek az 1. §. értel­mében csak akkor űzhetnek, ha valamely ügyvédi kamarának ügyvédi lajstromába felvéve vannak. A 2. §. képesítéséhez fű­ződő virtuális jog csakis akkor lesz aktuális, ha az 1. §. köve­telménye is fennforog. Virtuális jogáról, vagyis arról, hogy a 2. §-beli képesítése alapján az ügyvédkedéshez bocsátást az 1. §. értelmében megszerezze, senki egyszers mindenkorra ön­kéntesen le nem mondhat, mert ha le is mondana, bármikor hatályosan újból jelentkezhetnek valamely kamarának kötelé­kébe leendő felvétele végett, s ez tőle csakis az ordts. 3. §-ában előírt akadályok esetében volna megtagadandó, a­mely aka­dályok között az ügyvédkedésről történt lemondás nem foglal helyet. Ámde igenis lemondhat az ügyvéd az ő virtuális jogá­nak aktualitásáról, s ezt teszi akként, hogy az aktualitásnak 3­1*

Next