Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-01 / 28. szám

2 A kormányzó és­ a többség kérdése — Saját tudósítónktól — Budapest, január 31. Utóbbi időben igen sok nyilatko­zat hangzott el a kormányzó kérdé­séről és személyéről. Erről a kérdés­ről illetékes helyről a következő ér­tesítést nyertük: Nem opportunus, ha a kormányzó kérdését egyáltalán fel is vetik. Sok­kal fontosabb kérdések vannak elő­térben, amelyek eldöntésre várnak. A kormányzóság kérdése a legnehe­zebbek egyike és éppen ezért az illetékes körök legalább is egyelőre elejtették. Bizonyos továbbá az is, hogy József kir. herceg kormányzóságával az illetékes körök nem foglalkoznak és csak egyes felelőtlen személyek és körök terjesztették az ő kormányzó­­­­ságáról szóló hírt. A választások eredménye bár is­meretes, az egyes újságok és párt­­vezetők saját tetszésük szerint osztják­­ fel a mandátumokat a pártok közt. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja a­ki ennek a pártnak a győzelmét érik, 79 mandátumot vallanak magukénak, holott ez teljesen ön­kényes megállapítás. E híresztelésre nézve a következő felvilágosítást nyertük: Ha valótlant állít, bár kortescélzat­­tal, valamely párt vagy körébe tar­tozó bármely tényező, az még ért­hető, azonban amikor a belü­gy­­miniszter állít valótlant és tuda­tosan, nyilván kortescélzattal, ez ez a mód eléggé el nem ítélhető. Az­­ igazság az, hogy a Kisgazda és Föld­­művespártnak eddig 57, a testvér­pártnak pedig 68 mandátuma van. Semmiféle beszéd, híresztelés ezt meg­­ nem változtathatja. 12 kerületben a Kisgazda- és Földmivespártiak, 2 ke­rületben pedig az Egyesüléspártiak küzdenek egymással a pótválasztáso­kon. Ennek folytán a Kisgazda- és Földmivespárti képviselők száma 69, az Egyesüléspár­tiaké pedig 70. Hogy a gyermekek ne sírjanak. Jakab,István terrorista vallomásából olvassuk, hogy Sopr­onfüleken egy papot lőtt agyon. A tulajdonképpeni ellenforradalmár a helybeli kántor­tanító volt. Ezt akarták kivégezni. De ennek halálát hat gyermek siratta volna. Ezért hát a pap felajánlotta, hogy ő hal meg helyette. Így aztán a papot lőtték agyon. Milyen nagy em­beri fenségre vet világot a bűnös aj­kaknak ez a rövid vallomása ! Meny­nyire átmelegül lelkünket a nemes áldozatkészségnek ez a gyönyörű pél­dája, hogy valaki, akit az életösztön nem kevesebb mohósággal marasztalt e földön, mint bárki mást, habozás nélkül, önként álljon az akasztófa alá azért, hogy ne sírjának az árva gyer­mekeit. A gyermekek könnyeit önvé­rével váltotta meg. Levett kalappal kell megállnunk az önfeláldozásnak e meghatóan szép erénye előtt­. Ez a pap, kinek e pillanatban még nevét sem tudjuk, méltó szolgája volt a maga Urának, követvén az ő Meg­váltójának magasztos példáját egé­szen a keresztre eszn­ésig. Azt hisszük, azért születnek ilyen nemes férfiak az Ig kegyelméből, hogy lemossák vérük­kel az emberiség krónikámról az ön­zés, a részvétlenség, az irgalmatlan­­ság piszkos foltjait. Az ilyen férfiú­nak emléke márványnál, bronznál többet érdemel. Neki az emberiség legnagyobb vérlanúi között van helye, mert nagyobbat és nemesebbet ember nem cselek­edhe­tik, mint ő, aki meg­halt azért, hogy kevesebb legyen a szenvedés. ­ Vilmos császár előre látta a bolsevizmust Hollandia nem adja ki a német császárt — Sztrájk fizetésemelésért — Japán szabad kezet kapott Szibé­riában — Az orosz vörös hadsereg­ előnyomulásá­nak cáfolata — Az oroszok hivatalos jelentése heves harcok­ról beszél — A német császár a háború alatt levelezett az orosz cárral —TAs Uj Barázda munkatársától — I. Vilmos volt német császár kiadatására vonatkozóan hol­land körökből a következő fel­világosítást kaptuk: A volt német császár sorsára borí­tott fátyol lehullott: a versaillesi szerződés 227 szakasza szerint a­­ császárt büntetőjogi vétség miatt­­ akarják vád alá helyezni, de hogy­­ ez lehetséges lesz-e, azt még má­­ nem tudni. A császár kiszolgáltatása nagy nehézségekbe ütközik. Azt akarják rábizonyítani, hogy lopott,­ mint a tolvaj, házakat gyútott fel és ölt, mint a gyilkos. Ezzel szem­ben áll az, hogy a volt császár po­­í­­itikai ténykedéseit mint a n­émet­­ birodalom törvényes f­eje gyakorolta,­­ és ebben az esetben vele együtt több­­ államférfit is vád alá kellene helyezni.­­ A császár bűne csakis politikai lehet , és így csak mint politikai bűnöst­­ lehet vád alá helyezni. Az am­ánt­­ meg fog győződni arról, hogy Hol­­l­­landia nem fogja kiadni a német­­ császárt. Vilmos császár bizalmas lev­­­eleiből újra néhány darab is napvilágot látott. Ezeket a le- Si­veieket a volt császár Miklós­­ orosz cárhoz írta, az elsőt még a háború elején, a másodikat a né­metek mazuri győzelme után, míg a harmadikat közvetlen az orosz bolsevizmus kitörése előtt. A le­velek rövid kivonata a következő: A volt német császár és a tragikus sorsú Miklós cár között a világháború alatt titkos összeköttetés állott fenn. Ezt a levelezést élénk világításba he­lyezi az excsászár egynéhány titkos levele, melyet a cárhoz intézett. A háború elején Vilmos császár azt írta a cárnak, hogy Oroszország áll­jon Németország mellé, mert így ketten oly erős katonai szövetséget képeznének, amelyet megtörni lehe­tetlen volna. A németeknek a mazuri tavaknál aratíoott győzelme után Vilmos volt császár szinte parancsolóan azt írja, hogy ha a cárnak szívén fekszik Oroszország sorsa, úgy változtassa meg eddigi politikáját. A német császár leveleiből kitűnik az is, hogy Vilmos előre látta a bolsevizmus életreébredését. Rö­vid idővel a bolsevizmusnak Orosz­országban való kitörése előtt szinte látnoki szemmel arra figyelmeztette, a cárt, hogy a bolsevismu, le fogja sodorni őt a trón­­ról. Vilmos császár közvetlen környe­zetébe tartozók beszélik, hogy mikor, a német császár meghallotta, hogy Oroszországban győztek a bolsevi­­kiek, kétségbeesve mondta, hogy ha a cár hallgatott volna reá, az ő jóindulatú lan­csatra, a bol­­sevizmus nem hódított volna tért " az országban. Olaszországban napirenden van­nak a sztrájkok, amelyek azonban sehol sem lépik túl a megszokott békebeli kereteket. Ezekről a sztráj­kokról a következőket írhatjuk: A posta- és távirdaalkalmazottak szövetsége sztrájkot proklamált. Ezer líra fizetésemelést kérnek, ezenkívül a hivatalnokok részére túlórás mun­káért 2­75, az alkalmazottak részére pedig 2 líra díjazást. Követelik ezen­felül a drágasági pótlék felemelését is. Jellemző, hogy az olasz szocialis­ták lapja az Avanti, azt írja, hogy a sztrájk nem másért folyik, mint a fizetésemelésért japánnak Szibériában való ak- d­aójáról egy bécsi jelentés így szól: Az Északamerikai Egyesült­ Államok szalai kezd adtak japánnak Szibé­riában. Lansing azt reméli, hogy az amerikai kormány is támogatni fogja Japánnak az orosz bolsevikiek ellen való akcióját*'S­zibériában. E:.yes küld (szocialista)''.la­pok ,'ck­ v n . az orosz bolse­vik'ik hallat­­uul nagy győzelmé­vel Most alkalmun van egy orosz harctéri jelen­ést közölni, melyet a moszkvai szikratávíró adott le. Élből láthatjuk, hogy még Dem­­kin hadserege, Juderics és Kolcsak csapatai mindenütt ellenállnak. Moszkvai jelentés szerint Ukrajná­­ban a fehér gárdisták rendes menet­ben vonultak vissza Saipolba, ellen­állást fejtenek ki. Csapataink (az orosz vörösök) több helyen visszavonultak. A jakobstadti fron­ton heves harcok folynak változó szerencsével. A vörös csapatok több helyen előnyomulnak. Jekaterinograd az ellenség kezében van. Mopoltól mintegy 40 kilométerre keletre és nyugatra heves harcban áll az orosz vörös hadsereg. Rostov és Makitoké­val Denikin hadseregének birtoká­ban van. A harctéri jelentés ezután hangsúlyozza, hogy az orosz had­sereg ma csaknem 1.800.000 embert számlál és így a világ legerősebb hadserege. (?) H. P. B. U) BARÁZDA Vasárnap, 1920. február 1. A románok félnek a népszavazástól Hága, január 31. Mint a Daily Chronikle jelenti, Vajda­ Vo­voda román miniszterelnök az antanthoz öt követelést intézett, amelyeket Párisban szorgalmazott és ez idő szerint Londonban akar ke­resztül­, inni. Románia követelése­i szerint a következők: 1. Hosszúlejá­ratú kölcsön. 2.Fenntartása a ma­gyar békét ér vezető­en megáll­apitott román határoknak. 3. A bánáti kér­désnek Románia javára való meg­oldása és a délszláv követelések visszautasítása. 4. S­egítségnyujtás a bolsevikiek ellen való harcban. 5. Visszautas­íása a névszavazásnak a Rom imának odaítélt területeken. — Az első pont kivételével az ontánt eddig az em­i.cit követelé ek egyikét sem lil.cs el­.e. Mégis fegyverkeznek a csehek Lázas készülődés Pozsonyval Bécs, január 31. A Reichspost, amely elsőnek adott hírt arról, hogy Pozsonyban és kör­nyékén a csehek nagy csapatokat vonnak össze, mai számában pozso­nyi tudósítójának következő távira­tát közik: Minden Hivatalos tagadás ellen írt tényként állapítom meg, hogy a cseh készülődések tovább folynak. A Duna túlsó partján tekintélyes katonai tá­borok alakultak, egyre-másra érkez­nek az új cseh csapatok, többnyire éjszakának idején. A tót csapatokat a­melyek idáig a pozsonyi hídfőt őrizték, egy hét előtt tiszta cseh csa­patokkal váltották föl. A Duna túlsó partja olyan, mint egy hatalmas ka­tonai tábor. Éjjel-nappal lázas a munka ott. Ligetfalut­­megere­sítik. .Messze, területeken lövészárkokat, fe­dezékeket ásnak és drótsövénykeríté­­seket­­ építenek.' Fényszórókat'állítot­tak fel, a­melyeknél éjjelente bevilá­gítják a környéket. A Duna túlsó partján a hídfővel szemközt lévő bér­házak ablakaiból, különösen" a­ ma­gasabb emeletekről, géppuskák csövei nyúlnak ki. Ezeknek a katonai intézkedéseknek védekező jelleget tulajdonítanak - a csehek, de ez megtévesztés oka lenni. Néhány nappal ezelőtt a­ hely­őrségi csapatokat a kaszárnyákban éjszakának idején riadóval fellá­rmáz- t­ták , és azt a hírt terjesztették köztük, hogy, a Horthy-hadsereg csapatai már a hídon vannak,a ma­gyar katonáknak azonban nyomuk sem volt. ­ A bolsevizmus ellen A lengyelek nagy győzelme Páris, január 31. Az angol lapokban közölt táviratok szerint Kolcsak vereségéért a felelős­ség Janin tábornokra, a szibériai francia misszió fejér­e hárul, akire Kolcsak tengernagy átruházta a csa­patok s köztük a cseh osztagok pa­rancsnokságát. Bővebb részletek még hiányoznak. Franciaország megbí­zottja, Mauras, minden tőle telhetőt megtesz az ideiglenes kormánynál, hogy Kolcsak tengernagy szabadlábra helyezését elérje. Jodenics tábornokot is elfogták Páris, január 31. A Havas-ügynök­ség revali távirata szerint az őszi kor­mány elfogatta Jadenics tábornokot Az antant missziói ez ellett tiltakozást jelentettek be. A lengyelek győzelme Páris, január 31. Varsói híradás szerint a lengyel csapatok széles fronton átlépték a Berezinát és nagy bolseviki haderőket­­ megvertek. A legutóbbi három nap alatt 1200-nál több orosz esett foglyul, azonfelül pedig három ágyút, tizenhét gép­­, egy vert és sok egyéb hadianyagot zsákmányoltak a lengyelek. (MTI.) Kolcsak megszökött? Washington, január 31. Honolulu­ból jelentik, hogy Kolcsak tenger­nagynak sikerült megszöknie a bol­seviki fogságból és Mandzsúriában­­ bujdosik.

Next