Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-16 / 245. szám

1920 OKI 10. n. évfolyam. 245. szám Ára: 1 korona i»20. október léi F6s=OTk8szt6: Meskó^Pál Előfizetési árai f József 55—40 ■ » í József 55—40 Tdef°n; | ^.zsrffö-88 KISGAZDÁK es foldmivesek politikai napilapja TeleÍ0ní (fef,^I?? Több nyugalom! (—y.) Rendes idegzetű ember alig tudja megérteni az a nyugta­lanságot és türelmetlenséget, ami nálunk a közkérdések tárgyalását jellemzi. Gyakran olvassuk mostanában, hogy X beszéde olyan vihart oko­zott, hogy a szónokot majd szét szedték. Ha aztán figyelmesen át­böngésszük a beszédet, legfeljebb a fejünket csóváljuk meg itt-ott a nemtetsző részeknél. De eszünk ágába sincs, hogy felugráljunk a székünkről, a fogunkat vicsorgas- suk és az asztalt ütögessük azért, mert a szónokkal nem értünk egyet. A magános ember józanul fogja fel az eseményeket s nem esik vitustáncba az ellenkező véle­mények hallatára. Két ember is ritkán kap össze — ha nincsen hallgatóság. De mihelyt hallgatóság van je­len, legtöbb ember kivetkőzik természetes egyszerűségéből, fel­ébred benne a szinészkedés haj­lama, kezdi keresni a hatásokat, közbe kurjant, az öklét rázza, mér- geskedik s mindenképpen ki akarja mutatni, hogy mi nem a kedvére való. Közben szelidtermészetü em­berek is gyakran úgy megsérte­getik egymást, hogy békéltetni kell őket, mint dajkáknak a paj­kos gyermekeket. Van tehát válami a tömeg sze­mében, amitől elkábul az, aki belenéz. És most, mintha azt ol­vasnák ki a tömeg szeméből, hogy a hatás eszköze a süvitő hang, az ökölbe szorított kéz és a pulyka­méreg. Rosszul olvasnak az urak. A meggyőződés sohasem rugda­lózásaival hat, hanem mindég az igazság biztosan és nyugodtan hömpölygő erejével, miként a folyó viz, melynek addig van ereje, amig medrében marad; kiáradva medréből, egy malmot sem tud elhajtani. Ilyen kiáradt beszédet hallot­tunk egy vidéki politikai gyűlésen. A szónok bömbölt és ugrált, majd kiugrott a bőréből abbeli igyeke­zetében, hogy szenvedélyekkel te- jlitse a hallgatóságot. Egy öreg magyarhoz, aki rendületlen nyu- igalommal hallgatja a beszédet, !hozzá fordul a szomszédja : „Hogy András bátyám szó nélkül megállja. Talán csak nem hiszi el ezt a sok badar- Ságot?" „Hiszem, Mindent elhiszek®. szól az öreg s aztán csendesen hozzá­teszi : „Már kit valónak, kit nem valónak Ezzel aztán napirendre is tért a beszéd fölött. Hát higyjünk mi is el kit való­nak, kit ‘nem valónak s tartsuk az igazat rendületlenül. De attól ugyan a rossz nem válik jóvá, ha a szavakon civakodunk. A bolsevikok helyzete állandóan kétségesebb lesz Terjed * A szovjetkormány ellen szervezett felkelés mindinkább nagyobb terje­delmet ölt. A bolsevikok tizenkét orosz kormányzóság és kerületben, köztük Moszkvában és Féter­várott is kihirdették az ost­romállapotot. Minden kormányzóságban forra­dalmi néptörvényszéket állítottak fel. •Politikai megbízhatatlanság miatt huszonhat cári tisztet tartóztattak le. A tanácskormány a legmegbízhatóbb hadosztályait Nizsninovgorodba és Tom'szkba küldötte az ellenforradalmi mozgalmak leverésére. Szmolenszkben a fölkelés nagy terjedelmet ölt. Állítólag kétezer katonát le­tartóztattak és nyoloszázat agyonlőttek. A fogházak és fogházakká átala­kított iskolák és kolostorok zsúfolva vannak foglyokkal, melyeknek kilenc­ven százaléka munkás és földmives. A zavar átterjedt Moszkvára is, ahol számos gyár munkásai bölsmki- ellenes gyűléseket tartottak. A kato­nai őrjáratokat megerősítették és a város közelében csapatokat vontak össze. Weygand francia tábornok a délorosz seregek főparancsnoka A szovjet hivatalos orgánuma meg­erősíti azt a hirt, hogy Budienny tá­bornok, akit a bolsevikok a vörös hadsereg kudarcáért felelősségre akar­tak vonni, átpártolt Wrangelhez. Wrangel hadserege fölött a főpa­rancsnokságot különben Weygand francia tábornok vette át, aki annak­idején erélyes kézzel vezette Varsó védelmét. Weygand törzsével együtt Déloroszországba utazott. A franciák gyarmati csapatokat küldtek Kon- stantinápolyba, hogy a bolsevikok ellen felvegyék a harcot. felkelés A lengyelek egyesülnek a lettekkel a litvánok ellen A lengyel hadsereg folytatja dő- nyomulását és legutóbb lovassági harcokban ötszáz foglyot ejtett és hat gépfegyvert zsákmányolt. A lengyelek megszállták Enseni litván várost és litván területen északi irányba vonul­nak elő azzal a szándékkal, hogy a lett csapatokkal, melyek leg­utóbb litván területet foglaltak el, kapcsolatot létesítsenek. Litvánia egyelőre várakozó állás­pontra helyezkedik, de csapatait moz- gósit/a. A lengyel népnek nem tel­jesül minden kívánsága Vitos lengyel miniszterelnök a nem­zetgyűlésen tegnap nyilatkozott a Rigában aláirt békeszerződésről és a vilnai eseményekről. A minap aláirt béke — úgymond — nem teljesíti ugyan a lengyel nép valamennyi kí­vánságát, de bizonyítéka annak a törekvésnek> hogy Lengyelország a háborút be akarja fejezni. Lengyel- ország és Litvánia között a vitás te­rületi kérdést a két ország maga fogja megoldani. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy Zeligovszky tábornok tisztjei és katonái a két évig tartó szabadságharcban sokat szenvedtek ugyan, de azért mégis katonai kötelességszegésnek kell te­kinteni Vilna megszállását. A lengyel kormány mindig elismerte a vilnai kerület önrendelkezési jogát és a la­kosságnak ismételt akaratnyilvánítása alapján állítja, hogy ez a terület Lengyelországnak alkotó része. Varsóban biztosra veszik, hogy a lengyel kormány kényszeríteni fogja Zeligovszky tábornokot Vilna kiürí­tésére, pedig ez a vállalkozás nép­szerűtlen, mert Vilna megszállása Lengyelországban lelkesedést vál­tott ki. A földreformjavaslat a bizottságokban Egyházpolitikai vita — A háborús birtokoltból és latifun­diumokból a kisgazdák is szerezhetnek földet — Szaporítani kell a legelőket — Saját tudósítónktól — Budapest, október 15. i A nemzetgyűlés együttes bizottságai | Gaál Gaszton elnöklete alatt ma I folytatták a földbirtokjavaslat részle­tes tárgyalását. Bemutatták az OMGE I föliratát a reform tárgyában. A kor­mány részéről Teleki Pál miniszter­einek, Rubinek Gyula kereskedelem­ügyi, nagyatádi Szabó István föld­művelésügyi és sokorópátkai* Szabó István kisgazdaminiszterek jelentek | meg. s A 2. szakasz folytatólagos tárgyalása jj alatt Kenéz Béla előadó előterjeszti a kis­gazdaminiszter módosítását uj szövege­zésben, mely' szerint a tőipebirtokosok, ha gazdasági képességük megfelel, 15 holdig egészíthetik ki birtokukat. . Az egyházközségek lelkész! és tanítói földjei Hermann Miksa uj pontot javasol, mely szerint az egyházközségek, ha kertiföidön kivül más földjük nincs, a lelkész! és tanítói állás javadalmazásá­nak biztosítására megfelelő földterületet szerezhetnek. Pethes László a templomok és iskolák fönntartására szükséges földek meg­szerzésének lehetőségét indítványozza. Barla-Szabö József a vidéki orvosok érdekében emel szót. Schandl Károly dr. pártolja az egy­házközségek kérvényét, hogy legalább a lelkészségek fönntartására földet ve­hessenek, mert különben hova-tovább a ,hivők könyöradoraányaira szorulnak a falusi lelkészek, nem megy senki lel­késznek s becsukhatjuk a templomokat^ Tarányi Ferenc és Oyömörey György ellenzik az összes módosításokat, mert a gazdálkodás a lelkészt elvonja hivatá­sától. Szabó József (bihari) Schandl fel­fogását osztja. Vázolja a falusi lelkészek nyomorát. Púpért Rezső úgy a lelkészek, tanítók, mint az orvosok kérését pár­tolja. . Drexler Béla a párbérrendszer hátrányait fejtegeti, pártolja Hermann indítványát. A jegyzői földek statuálását is fölveti. Hermann Miksa tagadja, mintha a lelkészt és tanítót a gazdálkodás el­vonná hivatásától. Nagyatádi Szabó István felhívja a bi­zottság figyelmét arra, hogy ki fizeti ki a lelkészek, tanítók, jegyzők, orvosok földjét? Azt valakinek ki kell fizetni. Ezután a vitát a nemzetgyűlés ülésére való tekintettel felfüggesztették és dél­után fél egy órakor folytatták. Haypál István az egyházi közéletben szerzett tapasztalaiai alapján mondja, hogy a lelkészi földek megszerzéséről az egyházközségek gondoskodni fognak. Hasonlókép szól a tanítói földekről is. Rubinek Gyula kereskedelemügyi mi­niszter ellenzi az összes módosításokat, meri az a cél, hogy azoknak jusson a töld, akik azt megérdemlik. A lelkészekre; ha nincs konjunktúra, teher a főid. A ta­nítók s a többi közalkalmazottak szo­ciális bajait nem ebben a törvényben kell megoldani. Az egyházközségek sza­bad forgalom utján eddig is vehettek s vehetnek később is földet. A jogosult igénylők elöl nem lehet elvonni a földet. Kenéz Béla előadó csatlakozik a mi­niszter fejtegetéseihez. Nagyatádi Szabó István a föld vétel­árának előteremtésében lát nehézséget. Nem hiszi, hogy községek akadnak, amelyek alkalmazottjaik részére tudnak venni földet a mostani áron. Későbbi szakaszok (86. szakasz) során lehetne lehetőséget nyújtani az egyházi földek megvásárlására. A bizottság szótöbbséggel elvetette az összes módosításokat. A 4. pont változatlan elfogadása után az 5. pont olykép módosult, hogy a nyugdíjjal vagy végkielégítéssel elbo­csátott közalkalmazottak és ugyanilyen hivatásos katonák törpe- és kisbirtokot vásárolhatnak. A 6. pontnál a közlegelők ügyében volt vita. Reischl Richárd javasolja, hogy nagyobb színvonalú mivelés alatt álló területek (szántó, rét, abszolút erdőtalaj) közlege- lök létesítésére ki nem sajátíthatók. Lovász János ellenzi Reischl inditvá- j nyát. Putnoky Mór szerint a Felvidéken i egyes községekben a legelőnyujtásss? j meg lehet oldani a földkérdést A ja-' vaslat nem foglalkozik eléggé a legelő-! kérdéssel. Reischl Richárd csak a birtokívszeriatf szántóterületeket akarja védeni a lég*- lőül való kisajátítás ellen, ....... t~'

Next

/
Thumbnails
Contents