Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-16 / 245. szám

1920 OKI 10. n. évfolyam, 245. szám Ára: 1 korona»20. október léi FosdOTkesztó: Meskó^Pál Előfizetési árai ! József 55—40 ■ » í József 55—40 Tdef°n. | ^.zsrffö-88 KISGAZDÁK es földmivesek politikai napilapja Telef0nt (fel,^!?? Több nyugalom! (Gy.) Rendes idegzetű ember alig tudja megérteni az a nyugtalanságot és türelmetlenséget, ami nálunk a közkérdések tárgyalását jellemzi. Gyakran olvassuk mostanában, hogy X beszéde olyan vihart okozott, hogy a szónokot majd szétszedték. Ha aztán figyelmesen átböngésszük a beszédet, legfeljebb a fejünket csóváljuk meg itt-ott a nemtetsző részeknél. De eszünk ágába sincs, hogy felugráljunk a székünkről, a fogunkat vicsorgassuk és az asztalt ütögessük azért, mert a szónokkal nem értünk egyet. A magános ember józanul fogja fel az eseményeket s nem esik vitustáncba az ellenkező vélemények hallatára. Két ember is ritkán kap össze , ha nincsen hallgatóság. De mihelyt hallgatóság van jelen, legtöbb ember kivetkőzik természetes egyszerűségéből, felébred benne a színészkedés hajlama, kezdi keresni a hatásokat, közbe kurjant, az öklét rázza, mérgeskedik s mindenképpen ki akarja mutatni, hogy mi nem a kedvére való. Közben szelid természetű emberek is gyakran úgy megsértegetik egymást, hogy békéltetni kell őket, mint dajkáknak a pajkos gyermekeket. Van tehát valami a tömeg szemében, amitől elkábul az, aki belenéz. És most, mintha azt olvasnák ki a tömeg szeméből, hogy a hatás eszköze a süvítő hang, az ökölbe szorított kéz és a pulykaméreg. Rosszul olvasnak az urak. A meggyőződés sohasem rugdalózásaival hat, hanem mindig az igazság biztosan és nyugodtan hömpölygő erejével, miként a folyó víz, melynek addig van ereje, amíg medrében marad; kiáradva medréből, egy malmot sem tud elhajtani. Ilyen kiáradt beszédet hallottunk egy vidéki politikai gyűlésen. A szónok bömbölt és ugrált, majd kiugrott a bőréből abbeli igyekezetében, hogy szenvedélyekkel tejlítse a hallgatóságot. Egy öreg magyarhoz, aki rendületlen nyugalommal hallgatja a beszédet,hozzá fordul a szomszédja : „Hogy András bátyám szó nélkül megállja. Talán csak nem hiszi el ezt a sok badar-ságot?" „Hiszem, Mindent elhiszek®, szól az öreg s aztán csendesen hozzáteszi : „Már kit valónak, kit nem valónak Ezzel aztán napirendre is tért a beszéd fölött. Hát higgjünk mi is el kit valónak, kitnem valónak s tartsuk az igazat rendületlenül. De attól ugyan a rossz nem válik jóvá, ha a szavakon civakodunk. A földreformjavaslat a bizottságokban Egyházpolitikai vita — A háborús birtokokból és latifundiumokból a kisgazdák is szerezhetnek földet — Szaporítani kell a legelőket — Saját tudósítónktól — Budapest, október 15. A nemzetgyűlés együttes bizottságai Gaál Gaszton elnöklete alatt már folytatták a földbirtokjavaslat részletes tárgyalását. Bemutatták az OMGE feliratát a reform tárgyában. A kormány részéről Teleki Pál miniszterelnök, Rubinek Gyula kereskedelemügyi, nagyatádi Szabó István földművelésügyi és sokorópátkai, Szabó István kisgazdaminiszterek jelentek meg. A 2. szakasz folytatólagos tárgyalásai alatt Kenéz Béla előadó előterjeszti a kisgazdaminiszter módosítását új szövegezésben, mely szerint a törpebirtokosok, ha gazdasági képességük megfelel, 15 holdig egészíthetik ki birtokukat. . Az egyházközségek lelkészi és tanítói földjei Hermann Miksa új pontot javasol, mely szerint az egyházközségek, ha kerti földön kívül más földjük nincs, a lelkészi és tanítói állás javadalmazásának biztosítására megfelelő földterületet szerezhetnek. Pethes László a templomok és iskolák A bolsevikok helyzete állandóan kétségesebb lesz Terjed * A szovjet kormány ellen szervezett felkelés mindinkább nagyobb terjedelmet ölt. A bolsevikok tizenkét orosz kormányzóság és kerületben, köztük Moszkvában és Fétervárott is kihirdették az ostromállapotot. Minden kormányzóságban forradalmi néptörvényszéket állítottak fel. •Politikai megbízhatatlanság miatt huszonhat cári tisztet tartóztattak le. A tanácskormány a legmegbízhatóbb hadosztályait Nizsninovgorodba és Tomszkba küldötte az ellenforradalmi mozgalmak leverésére. Szmolenszkben a felkelés nagy terjedelmet ölt. Állítólag kétezer katonát letartóztattak és nyolcszázat agyonlőttek. A fogházak és fogházakká átalakított iskolák és kolostorok zsúfolva vannak foglyokkal, melyeknek kilencven százaléka munkás és földműves. A zavar átterjedt Moszkvára is, ahol számos gyár munkásai belsinkiellenes gyűléseket tartottak. A katonai őrjáratokat megerősítették és a város közelében csapatokat vontak össze. Weygand francia tábornok a délorosz seregek főparancsnoka A szovjet hivatalos orgánuma megerősíti azt a hírt, hogy Buchenny tábornok, akit a bolsevikok a vörös hadsereg kudarcáért felelősségre akartak vonni, átpártolt Wrangelhez. Wrangel hadserege fölött a főparancsnokságot különben Weygand francia tábornok vette át, aki annakidején erélyes kézzel vezette Varsó védelmét. Weygand törzsével együtt Déloroszországba utazott. A franciák gyarmati csapatokat küldtek Konstantinápolyba, hogy a bolsevikok ellen felvegyék a harcot. felkelés A lengyelek egyesülnek a lettekkel a litvánok ellen A lengyel hadsereg folytatja benyomulását és legutóbb lovassági harcokban ötszáz foglyot ejtett és hat gépfegyvert zsákmányolt. A lengyelek megszállták Enseni litván várost és litván területen északi irányba vonulnak elő azzal a szándékkal, hogy a lett csapatokkal, melyek legutóbb litván területet foglaltak el, kapcsolatot létesítsenek. Litvánia egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik, de csapatait mozgósítja. A lengyel népnek nem teljesül minden kívánsága Vitos lengyel miniszterelnök a nemzetgyűlésen tegnap nyilatkozott a Rigában aláírt békeszerződésről és a vilnai eseményekről. A minap aláírt béke — úgymond — nem teljesíti ugyan a lengyel nép valamennyi kívánságát, de bizonyítéka annak a törekvésnek, hogy Lengyelország a háborút be akarja fejezni. Lengyelország és Litvánia között a vitás területi kérdést a két ország maga fogja megoldani. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy Zeligovszky tábornok tisztjei és katonái a két évig tartó szabadságharcban sokat szenvedtek ugyan, de azért mégis katonai kötelességszegésnek kell tekinteni Vilna megszállását. A lengyel kormány mindig elismerte a vilnai kerület önrendelkezési jogát és a lakosságnak ismételt akaratnyilvánítása alapján állítja, hogy ez a terület Lengyelországnak alkotó része. Varsóban biztosra veszik, hogy a lengyel kormány kényszeríteni fogja Zeligovszky tábornokot Vilna kiürítésére, pedig ez a vállalkozás népszerűtlen, mert Vilna megszállása Lengyelországban lelkesedést váltott ki. fönntartására szükséges földek megszerzésének lehetőségét indítványozza. Barla-Szabó József a vidéki orvosok érdekében emel szót. Schandl Károly dr. pártolja az egyházközségek kérvényét, hogy legalább a lelkészségek fönntartására földet vehessenek, mert különben hovatovább a ,hivők könyöradommányaira szorulnak a falusi lelkészek, nem megy senki lelkésznek s becsukhatjuk a templomokat. Tarányi Ferenc és Gyömörey György ellenzik az összes módosításokat, mert a gazdálkodás a lelkészt elvonja hivatásától. Szabó József (bihari) Schandl felfogását osztja. Vázolja a falusi lelkészek nyomorát. Papért Rezső úgy a lelkészek, tanítók, mint az orvosok kérését pártolja. . Drexler Béla a párbérrendszer hátrányait fejtegeti, pártolja Hermann indítványát. A jegyzői földek statuálását is fölveti. Hermann Miksa tagadja, mintha a lelkészt és tanítót a gazdálkodás elvonná hivatásától. Nagyatádi Szabó István felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy ki fizeti ki a lelkészek, tanítók, jegyzők, orvosok földjét? Azt valakinek ki kell fizetni. Ezután a vitát a nemzetgyűlés ülésére való tekintettel felfüggesztették és délután fél egy órakor folytatták. Haypál István az egyházi közéletben szerzett tapasztalatai alapján mondja, hogy a lelkészi földek megszerzéséről az egyházközségek gondoskodni fognak. Hasonlókép szól a tanítói földekről is. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter ellenzi az összes módosításokat, mert az a cél, hogy azoknak jusson a föld, akik azt megérdemlik. A lelkészekre, ha nincs konjunktúra, teher a föld. A tanítók s a többi közalkalmazottak szociális bajait nem ebben a törvényben kell megoldani. Az egyházközségek szabad forgalom útján eddig is vehettek s vehetnek később is földet. A jogosult igénylők elöl nem lehet elvonni a földet. Kenéz Béla előadó csatlakozik a miniszter fejtegetéseihez. Nagyatádi Szabó István a föld vételárának előteremtésében lát nehézséget. Nem hiszi, hogy községek akadnak, amelyek alkalmazottjaik részére tudnak venni földet a mostani áron. Későbbi szakaszok (86. szakasz) során lehetne lehetőséget nyújtani az egyházi földek megvásárlására. A bizottság szótöbbséggel elvetette az összes módosításokat. A 4. pont változatlan elfogadása után az 5. pont olykép módosult, hogy a nyugdíjjal vagy végkielégítéssel elbocsátott közalkalmazottak és ugyanilyen hivatásos katonák törpe- és kisbirtokot vásárolhatnak. A 6. pontnál a közlegelők ügyében volt vita. Reischl Richárd javasolja, hogy nagyobb színvonalú mivelés alatt álló területek (szántó, rét, abszolút erdőtalaj) közlegelők létesítésére ki nem sajátíthatók. Lovász János ellenzi Reischl indítványát. Putnoky Mór szerint a Felvidéken egyes községekben a legelőnyújtásssal meg lehet oldani a földkérdést A ja-' vaslat nem foglalkozik eléggé a legelő- kérdéssel. Reischl Richárd csak a birtokív szerinti szántóterületeket akarja védeni a legelőül való kisajátítás ellen, ....... t"