Új Barázda, 1920. november (2. évfolyam, 259-281. szám)

1920-11-03 / 259. szám

m kívánt szerencsét az új egyetem működéséhez. Chorin Ferenc a magyar ipar üdvözletét tolmácsolta. Heinich Ferenc a magyar kereskedelem képviseletében szólalt fel. A gyöngélkedése miatt távolmaradt polgármester helyett Sallay tanácsnok üdvözölte az új intézményt. Végül Berndt István dékán a közönség zugó tapsviharától kísérve meleg szavakkal köszöntötte a külföldi vendégeket, Schioppa pápai ■ nunciust és Gardia spanyol követet. Majd köszönetet mondva Berzerczy Albertnek az akadémia szíves vendéglátásáért, a megnyitó ünnepélyt bezárta. Budapest, november 2. Az osztrák korona A soha el nem fáradó nemzetközi bűnszövetkezet, amely a börzéken keresztül akarja kalodában tartani és ha kell, torkon fogni az európai nemzeteket — újabb támadásra határozta el magát. Az osztrák korona zürichi árfolyamát egyetlen spekulációs mozdulattal úgyszólván tönkretette s az is hírlik, hogy az osztrák koronát „átmenetileg“ törölni fogják a valuták sorából. Ezt a manővert kellő értékére szállította le többek között Rubriek Gyula is, aki megállapította, hogy „ hamis jegyzésről van szó s hogy a mi koronánk nem-jegyzésére ■dysn ürügyet nem lehet találni11. Annál szomorúbb, hogy a „agyarország“-ban megjelent nyilatkozatok valamelyikében a régi politika egyik levitézett nagysága ájtatos szemforgatással arra int, hogy„mindent el kellene követnünk, hogy azt a rettenetes bizalmatlanságot, melyet tapasztalhatunk Magyarország iránt... visszabillentsük a bizalom útjára.. .Ha úgy vesszük, a neves államférfiainak igaza van abban, hogy rendnek muszáj lenni, csak abban nincs igaza. Hogy viselnénk bár magunkat angyalok módjára, azért a zürichi jegyzés irányzatát .Ugyan meg nem fordítanánk. Mert világosan arról van most szó, hogy a szerencsétlen Magyarországot kizsákmányolják, idegen valutáért olcsó pénzen vásárolhassák össze még meglévő értékeinket s a külföldi érdekeltségek zsebébe vándoroljunk. Erre valómi rossz magyar valuta, nem pedig arra, hogy jegyzésével a magyarság magaviseletét minősítsék. Tudni kellene ezt egykori államférfiunknak is,, következésképpen tartózkodniok kellene a kérdésnek olyan beállításától, hogy a zürichi jegyzés a magyarországi rend és fegyelem mérlegelésén alapulna. Aki úgy tesz, mintha ezt eltenné, az igazolja azt a börzei műveletet, melyet igazában a modern rablómerrényletek közé kell soroznunk. ” !?! osztrák országgyűés »szerése!e ’ "fffcsből jelentik. A választási hatóságok központja ,ma hozott határozatával a maradványszavazatok után járó tizenöt mandátum közül a nagyítómét néppártnak hét, a szociáldestokrata pártnak négy, a keresztényszocialista pártnak három és a németosztrák kisgazdapártnak egy mandátumot ítélt oda. Az új országgyűlés tehát pártok szerint a következőkép oszlik meg: 82 keresztényszocialista, 68 szociáldemokrata, 20 nagynémet, 6 földmívespárti és 1 polgári munkapárti. UJ BARAZDA szerda, 1920. november 3. Apponyi beszéde a béke becikkelyezéséről A külügyi bizottság elfogadta a javaslatot Budapest, november 2. A külügyi bizottság ma délután 4 órakor Andrássy Gyula gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül jelen voltak: Teleky Pál gróf miniszterelnök, Csáky Imre külügyminiszter, Haller István kultuszminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Bleyer Jakab a kisebbségi nemzetiségek minisztere. Mielőtt a ratifikálásról szóló törvényjavaslat érdemi tárgyalására rátértek volna, Sigray Antal gróf kérdést intézett, hogy várjon az ántánt csakugyan fix határidőt szabott-e november 15-ig a béke ratifikálására. Csáky Imre gróf külügyminiszter ezt megerősítette és hozzátette, hogy az ántánt eme bejelentéséhez olyan további kijelentések füzettek, amelyek az ántánt komolyságára engednek következtetni. Ezután Apponyi Albert gróf mondott hosszabb beszédet és rámutatott arra, hogy a ratifikálás bizonyos tekintetben helyzetünket súlyosbítja, mert a ratifikáció által a nemzetközi jog szerint befejezett ténnyé és jogállapottá válik az, ami eddig csak tényleges állapot volt. A ratifikáció azonban bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Magyarország szabályszerű nemzetközi jogálláshoz jut, a többi államokkal szabályszerű diplomáciai és gazdasági összeköttetésbe léphet. A ratifikáció után megnyílik a lehetősége annak is, hogy a nemzetek szövetségébe felvétessünk, ami az egyedüli békés, itt egy olyan akció követésére, amely a békerevíziójára vezethet. Igaz, hogy bizonyos remények, amelyeketa békeszerződés kisérő okmányára alapítottunk, nem teljesültek abban a tekintetben,hogy talán némelyek azt hitték, hogy a ratifikáció előtt fog már jönni ahatárkiigazító bizottság, a dolog természete szerint azonban ez a bizottság csak a béke ratifikálása után kezdheti meg munkáját, mert csak akkor lehet bizonyos határok részletes megállapításáról beszélni, ha azok elvileg már elfogadtattak. Külpolitikai téren a kormány kötelessége, hogy éber szemmel figyelje az eseményeket és minden olyan konjunktúrát ügyesen kihasználjon, amely a mi fontosságunkat Európa szempontjából emeli. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja, mert bár fájlalja is, de a maga részéről nem tulajdonit a ratifikálásnak túlzott fontosságot s inkább csak formattásnak tartja. A bizottság Ernst Sándor, Bethlen István gróf és Andrássy Gyula gróf hozzászólása után általánosságban és részleteiben is elfogadta a javaslatot A nemzetgyűlés megkezdi a földbirtokjavaslat tárgyalását A nemzetgyűlés néhány napos szünet után holnap ,ismét ülést tart. Csütörtökön valószínűleg már megkezdik a földbirtokreform tárgyalását és erre az időre valószínűleg nyolcórás üléseket hoznak be. A Ház tehát délelőtt 10 órától délután két óráig és négy órától este nyolcig fog ülésezni. A földreform tárgyalását a jövő héten valószínűleg megszakítják, hogy a november 15-iki határidőre való tekintettel letárgyalhassák a béke becikkelyezéséről szóló javaslatot. A közélelmezési minisztériumban ma este fél hatkor fontos értekezlet volt, amelyen a gabona árának újabb megállapításáról tanácskoztak. Értesülésünk szerint sikerült a felmerült ellentéteket áthidalni és a holnapi minisztertanács már dönthet ebben az életbevágó kérdésben. Komárom megye bizalmat szavazott Korányi pénzügyminiszternek Komárom megye szombaton tartotta Czobor Imre dr. főispán elnöklésével rendes őszi közgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy Ereky Károlynak Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ellen intézett támadását a legélesebben elítéli és a pénzügyminisztert legteljesebb bizalmáról biztosítja. Beszámoló Lukovich Aladár dr. háznagy, a kátai választókerület képviselője,, október 31-én tartotta meg beszámolóját Györkrön. A vasúti állomáson Meskó Rudolf főszolgabíró, Simon Mihály főjegyző, Szabadosy Tivadar állomásfőnök, Csövek András, a kisgazdapárt elnöke, Uj Jenő párttitkár, Bakla Ferenc, Kovács János községi bíró fogadták. Ezután a helybeli református templomban istentiszteletet hallgattak végig, majd délután Lukovich Aladár nagyszámú lelkes közönség előtt mondotta el beszámolóját, amelyben vázolta a nemzetgyűlés eddigi munkájának történetét, azután reátért a sürgősebb megoldást váró feladatokra. Tartalmas, minden részletre kiterjedő előadását a közönség mindvégig feszült, figyelemmel hallgatta és beszédjének befejeztével szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a népszerű képviselőt- A gyűlés Simon Mihály főjegyző befejező szavai után a Himnusz hangjaival ért véget. Haggatádi Szabó István Edelényben — Az „Új Barázda" tudósítójától Edelény, október 31.. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter szombaton Szalánczy József, nemzetgyűlési képviselő társaságában Edelénybe utazott, hogy részt vegyen Lovász János beszámolóján. A miniszter szombaton este Lovász János vendége volt Boldván, ahol az állomáson a község nevében a bíró üdvözölte. Este küldöttség hívta meg a falu iskolájába a minisztert, ahol a késő, éjjeli órákig beszélgetett azüdvözlésére egybegyűlt kisgazdákkal. Vasárnap bandériumoS menetben déli 11 órakor érkezett a miniszter Edelénybe, ahol a diadalkapuslát Bónis Aladár, az edelényi járás főszolgabírája üdvözölte a járás közönsége nevében. A miniszter köszönő szavai után a nagy vendéglő előtt Lovász János, az edelényi kerület képviselője tartotta meg beszámolóbeszédét, majd a járás minden részéből egybegyűlt nagyszámú Választó Közönség lelkes éljenzése közben nagyatádi Szabó István lépett az emelvényre és beszédében a következőket mondotta: — Lankadást nem ismerő munkának az eredménye az, hogy a nemzetgyűlésen a nép fiai helyet foglalnak. Baj, hogy ez már előbb nem történhetett meg. Mert ha a régi jó időkben jutott volna be ennyi kisgazdapárti képviselő, merem hmm, hogy min következett volna be az a katasztrófa, amely az országot érte. Nekünk nem az a célunk, hogy kiszorítsuk az űrsztályt a parlamentből, hiszen nekünk szükségünk van a képzett, tanult emberekre. Mikor én ezelőtt tizenkét esztendővel kiállottam a politikai küzdőtérre, törekvésem egyik sarkalatos pontja az volt, hogy a nép minden rétegének a képviselőjét, a kisgazdát,a kiskereskedőt, a nagyiparost, a kisiparost, a gyárost, a nagykereskedőt és a nagybirtokost együtt lássam a parlamentben. — Kezdettől fogva azt hirdettem és vallottam, hogy Magyarországon a földmegoszlás helytelen és káros az egész országra. Ma is ezen az állásponton vagyok és ez a kívánság — remélem — rövidesen megvalósul. Ami azt valljuk, hogy mindenkinek, aki jó volt katonának, aki vérzett, joga legyen ahhoz, hogy ebben a hazában neki egy kis talpalatnyi földje legyen, ahova magának és családjának fészket építhessen, gyermekeinek hajlékot adhasson. Ez az igazi keresztény politika: gondoskodni azokról, akiknek nincs, akik sínylődnek és akik nyomorognak. Nem akarjuk a földet ingyen adni, nem akarjuk a nagybirtokost tönkretenni, nem akarunk senkit az ősi kastélyából, apái domíniumából, a régi kúriából kizavarni. Amikor a szegény emberről gondoskodunk, nem akarunk aómódó emberből szegény embert csinálni. A mi célunk sokkal tisztább: boldoggá tenni a szegény embert, anélkül, hogy bárkit tönkretennénk. — A legtöbben, ha bérbe adták földjüket, nem a népnek adták, akinek ez megváltás lett volna, hanem másoknak. Hiába mondta a nép, hogy ő is megfizeti érte azt a bért, amit más, hiába beszéltem, nem találtam megértésre. De most törvény erejével fogjuk földhöz juttatni a népet. A miniszter beszédét rajongó éljenzés és taps követte. Szalánczy József nemzetgyűlési képviselő beszéde után a miniszter tiszteletére társosebéd volt, ahol számos felköszöntő hangzott el. Az első pohárköszöntőt nagyatádi Szabó István mondotta, a kormányzóra ürítve poharát. A délután folyamán a miniszter több kisgazda házát tisztelte meg látogatásával. Amerika cukros és kakaós áll karácsonyra Budapesten a múlt télen az American Relief Administration, az amerikai segélybizottság mozgalmat indított, hogy a magyarok amerikai hozzátartozói és barátai egy levelezőlapon történt felszólításra tíz és ötven dolláros csomagokat küldjenek ide. Érdekes, hogy ez a mozgalom milyen forgalmat eredményezett. Erre vonatkozólag megkérdeztük Mr. Bowden-t, a segélyakció vezetőjét, aki a következő számadatokat bocsájtotta az Új Barázda rendelkezésére: — A mai napig 20.253 élelmiszercsomagot adtunk ki, ennek 35 százaléka jótékonyadomány volt és teljesen ingyen került az ínséges kérelmezőkhöz. A csomagok tartalma 350 tonna liszt, 133 tonna rizs és bab, 11 tonna húskonzerv, 62 tonna szalonna, 11 torma zseb, 110 tonna tejkonzerv és 23 tonna főzőolaj volt. A kiosztott csomagok értéke 293250 dollárba korona értéke szerint 132.962.500 korona. A segélybizottság, számolva a mostani nehéz élelmezési viszonyokkal, a napokban plakátokat ragaszt ki, amelyeken tudtára adja a lakosságnak, hogy az eddigi élelmeken kívül, tekintettel a karácsonyi ünnepekre, cukor és kakaó is lesz ezekben a csomagokban, amelyeket karácsonyra és újévre kérnek amerikai magyar hozzátartozóiktól és barátaiktól , azok, akik egy levelezőlapon megkérik erre amerikai ismerőseiket. Amerikában az utóbbi időben estek az élelmiszerek árai és ez lehetővé tette, hogy cukrot és kakaót is mellékelhessük a csomagokhoz. Csomagokat kérő levelezőlapokat minden postahivatalnál és az akció központjánál (Budapest, IV., Váczi u. 31.) lehet kapuk !