Új Barázda, 1920. december (2. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

Hárqmezer Hprtgya (s.) Megalakult ^Faromezredik Hangya-fczövetke^* Nagymagyar- országoa. Husinkét év alatt há­romezer előőrse állt talpra a fo- gyasztáSr^zövetkezeti mozgalom­nak a magyar nép körében. A legmodernebb szociális mozgalom terén igy halad továbbra is az élen a magyarság a többi szövet­kezeti nemzetekkel. Huszonkét éve kétkedő mosollyal nézte az a ke­vés ember is a bragyáni első Hangya-szövetkezetei, aki észre­vette a szövetkezeti mozgalom csirába szökkenését. Ki gondolta volna akkor, hogy huszonkét évre rá vérzivataros háboru s kálváriás rém­uralom és oláh megszállás dacára háromezerre nő a Hangyák száma. A háromezredik Hangya a leg- csattanósabb válasz azokra a tá­madásokra, amelyek a fogyasztási szövetkezeti eszmét legutóbb is érték a merkantilista oldalról. Azt hirdeti mindennél világosabban ez a háromezredik szövetkezet, hogy a magyar nép bízik a szövetke­zeti eszmében s ragaszkodik a Hangya-szövetkezetekhez, melyek­hez védelmet keres a leküzdhetet- lennek látszó áruspekuláció ellen. Csonkamagyarországra a három­ezerből közel ezerhétszáz Hangya- szövetkezet jut. Minden második faluban működik már szövetkezet. Még több ama községek száma, melyekre e szövetkezetek kiter­jesztik működésüket A rémuralom óta megkétszereződött a szövet­kezetek száma az agyonnyomori- tott Csonkamagyarországban. Mi ez más, mint a magyar nép cse­lekvő tüntetése a szövetkezeti mozgalom mellett? S jöjjenek ha­talmas bankfejedelmek és mer­kantilista tekintélyek, nyilatkozza­nak csak, hogy a „szövetkezetek életképtelenek, túllépik hatáskö­rüket és állami dédelgetésből élnek". A magyar nép döntött már s válasza — a háromezredik szövetkezet — nem tűr ellen­mondást. Ha pedig valakinek még nem elég döntő bizonyíték a magyar társadalom bizalmáról a három­ezer szövetkezet, szolgálhatunk még adattal. Alig tiz hónap alatt hetven millió koronát jegyeztek a falusi kisemberek a Hangya-köz­pont alaptőkéjére. A mult év végén még csak tizennyolc millió korona volt a Hangya alaptőkéje s ma már 88 millió, a tartaléktőkékkel együtt pedig a százmilliót is meg­közelíti. Ehhez számítsuk hozzá a j vidéki szövetkezetek alaptőkéinek millióit A nemzeti megújhodásnak biz­tató záloga a szövetkezeti élet föl­lendülése. A háromezredik Hangya megalakulása ennek a mozgalom­nak nevezetes határköve. Ez az igazi magyar ébredő mozgalom, melynek részesei már negyedszá­zaddal előbb voltak ébredő ma­gyarok, amikor az első Hangya- szövetkezet megalakult. Az érdem oroszlánrésze a szövetkező falusi népen kívül azoké az érdemes falusi vezetőké — lelkészeké, ta­nítóké, gazdáké és másoké — akik önzetlenül s fáradhatatlanul dolgoznak a szövetkezetek élén falujuk érdekében. Benső örömmel köszöntjük a határkőnél a háromezer Hangyát, mint nemzeti megerősödésünk szo­ciális előőrseit s kívánjuk, hogy mihamarabb újra együtt lehesse­nek a független s szabad Nagy- Magyarországban! Uj&bi> f'eltéjp—oposz mozgalom Több évfolyamot mozgósítottak; — Párisban orosz nemzeti bizottság alakításáról tárgyalnak Folynak a lengyel-orosz tárgyalások Oroszországban újabb bolsevikj­ei! cnes mozgalom van folyamatban. Ezrével jelentkeznek az önkéntesek a fehér-orosz brigádba, amelyet a fe­hér-orosz köziársaság kormányának egyik biztosa alakitolt. Néhány év­folyam mozgósítási parancsát kihir­dették. A mozgósításnak kedvező eredménye volt. Londonból jelentik : Pétérvárótt a fehér forradalmárok levegőbe röpítet­ték a vízmüveket. Ez a “ legnagyobb katasztrófa, amelv a második orosz fővárost valaha érte. ügy a fföztar- tások, mint az összes ipari telepek víz nélkül maradtak és emiatt a nyo­mor rettenetessé vált. Eddig bétszáz emberi tartóztatlak le, száz meg száz halálos ítéletei hallottak végre, de a katasztrófa vége még belátha­tatlan. ■ Paris, november 30. Gacskov és Gronszky orosz poli­tikusok, akik Párisban időznek, va­lamint Siruwe tanár, a Wrangel-kor- mány eddigi képviselője, a volt biro­dalmi duma és az orosz birodalmi tanács számos tagját meghívták, hogv orosz nemzeti bizottság alakításáról tanácskozzanak. A tanácskozásokat folytatni fogják és ezeken résztvesz Kerenszki volt elnök is, aki vissza­tér Parisba. Kerenszki azután ismét Prágába megy. Riga, november 30. I A lengyei-orosz béketárgyalások a ;! bizottságokban tartanak. Mindkét bi- | zotíság 'megcáfolja a tárgyalások ha­ji lasztgatásáról szóló híreket és bizo- \ nyitják azt a szilárd akaratukat, hogy * a tárgyalásokat a béke eléréséig foly­§eeni-lvánvj£ividéki képviselő \ a cseheke! A magy^^kéjjpmelő bátor beszéde a cseh parlamentben — Az „UJ Barázda" tudósítójától — az ő imperialista törekvéseik védel­mére. Ezért önöknek kötelezettségeik vannak és azért léptette olyan erő­teljesen akcióba a külügyminiszter a titkos diplomáciát, azért sietett szö­vetséget keresni, mert os az állam erőszakos alkotás, amolyot osak a szuronyokra ápttett erőviszonyok eg-yoti- . súlyozása tuü feutartaniameg-- alkotásakor oly sokat emlege­tett demokrácia. ób ömeudelke- sési Jog helyett. — Ez az erkölcsi része az önök politikájának, ez politikai tisztességük kérdése. Mert amikor önök kierősza­kolták vezetőnáció-szerep ükét, soha nem hallott ígéreteket tettek a beke­belezett nemzetek boidogitására. Ehelyett ötsöJr elnyomták az itt élő többi népeket és kigu- nyoiják nemzeti érzéseiket. A Szlovenszko minisztere Kassát, ezt az ősmagyar várostcseh-szlovák- nak nevezte. Srobár Zólyomban eredményes beszédet tartott arról, hogyan kall a magyar nyelven beszélő járó-kelőket pofonok­kal leszoktatni nyelvük hasz­nálatáról. A hivatalos és nem hivatalos maffiák a hazaáruiási perek kigondolásával és megszervezésével foglalkoznak, bzin- magyar községekben állítanak fel csen-szlovák iskolákat. Közbekiáltások: Melyik község volt az? Szení-Jvány József: Rimatamásfalva. Közbekiáltások: Totnasowce 1 Az szlovák falu! Miért nem beszél szlo­vákul ? Szent-Svány József: Azért nem, mert ezen a helyen mindaddig-, mig önök mostani politikáin­kat folytatják, a megértén vagy loyalitáa látszatát sem aka­rom mutatni. Ezután felsorolta Szení-Ivány azo­kat a sérelmeket, amelyek a magyar­ságot gazdasági téren érték. Majd a 1 nyugati államférfiak áltak megalkotott államot, ezt a mestermüvet vette vizs­gálat alá. — Néprajzi tekintetben olyan né­peket kevertek össze, amelyeknek más a történelmük, más a nyelvük, más a vallásuk, más az erkölcsük, más minden, egyforma semmi. Földrajzi tekintetben ez az államegység a tech­nika, az ut és vasútépítés terén mű­vészetet fog teremteni, mert a transz- verzáiis építkezések annak bő talajt biztosítanak. A nagy és- kis távol­ságok államában oly hosszú határ­vonal van, hogy annak megtartása csak a vámjövedelem biztosítása cél­jából is óriási személyzetet és költséget emészt fel. Egy vaggon szén fuvar­díjáért 5600 koronát kell fizetni. A sztratégiai szempont sem utolsó- kérdés és önökre bizom a megálla­pítást, vájjon ilyen körülmények között lehet-e a mai tanhatatlan politikát úgy befelé, mint kifelé foly­tatnia és lehet-e önök által űzött vámháborut tovább tartani. A való­ság az, hogy a Felvidék önmagát élelmezni képes, csakhogy arra hasz­nálják fel, hogy Csehországban tel­jesen alkalmatlan egyének ott a közigazgatásban elhelyezést nyerje­nek és korrupciók nevelésével fog­lalkozzanak. — A trianoni béke budapesti rati­fikációjával itteni politikánk uj álló- t máshoz ért. Mielőtt azonban a kér­déssel foglalkoznám, szükségét látom annak, hogy, elvi álláspontunkat le­szögezzem. És ez a következő: Soha sem fogjuk elismerni, hogy csonka HXe.gyaTorx7.ks nomaetgyiilósa egyedül Jego* sült volt e ratifikálásra i — A Magyarország testéről erő­szakosan letört országrészeken lakó nép, az a nép, amelyet az elvakult hatalombirás önkénye áldozatul ve­tett oda, jogosult elsősorban sorsáról intézkedni. Mi pedig ehhez a bélié­hez semmikor sem adtuk hozzájáru­lásunkat és nem fogjuk ezt megtenni. Étinket legelemibb emberi Jó­gájuktól fosztottak meg fes semmikor sem fogunk sorsunk intósósóröl lemondani. — Mi ma égy nálunknál erősebb hatalom folytán a csehszlovák köz­társaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, mikép lehetne ezzel a reális gondolkozással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait. Önök, akik eztdöszerint a ha­talmat — de csak velünk szemben —■ kezükben íariják, ma nemzeti létezé­sünk és szabadságunk , minden elő­feltételét megtagadják. Én mégis meg fogom kísérelni a parlamentárisnak elfogadott eszközökkel célt érni, magyarságunk szabadságát és feltétlen egyenjoguBágát bíss- tóaitani. Önök nemzeti becsü­letünkben gázolnak. (*'m M1­n. évfolyam. 283. szám Ára: 1 koron^^^IÍSlLe^áa, 1920, dccet^er 1. ——————m»n—M——iiMTPBiiiiiMMB»amHieatsTBa«raBiBW43saiss!iBi—iiBi.-ií ii .-najs r: sas—mnsw &EUKtrxaai RmrkeratfjJVleskó Pál Előfizetési ára: NMMnBatay 3f% m -# SV ÉP*,. Sgí tkoMém ........ 70 r Sc handl Károly dr. |p pf ||I -|w 111 Jfy É| É| -------­Sz erkesztőség: HL-JBe ÉfH® flfSaK ÍSm Wt JÍIbSBÍi Kiadóhivatal: Bodapest, IV., Mozenm-kSrut 1 ggpr Mm T 4 OW É&k&téÉfc HHF JbF wk Bm!aPcst> IV., Mazeum-kBrnt t ( József 55—40 f József 55—40 Telefon. ^ —ff KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Te,efcn: A prágai nemzetgyűlésen november 24-én a magyar képviselők nevében felszólalt Szeni-lvány józsefés nagy- jelentőségű beszédet mondott, amely különösen a megszállott magyar Fel­vidéken rendkívüli hatást keltett. Szeni- lvány következőppen kezdte beszédét: — Amikor a valószínűleg gazdasági Okokból keletkezett európai háború, ugv mondják, véget ért, Európa népeit fölosztották győztes és legyőzött né­pekre. Önöket több mással együtt maguk mellé vették az ántánt nagyha­talmai és kinevezvén önökeígyőztesek- nek, a vezető és államalkotó nemzet tisztségével jutalmazták létező vagy nem létező szolgálataikért, jogosan remélhettük, hogy önök a béke nagy létrehozóinak tévedését, amellyel ezt az országot létesítették, okossággal fogják berendezni uj Ausztriájukat, ahogy azt az önök államának érdeke megköve­teli, hogv lesznek az éleslátásu cseh J államférfiak között, akik tudni fogják, hogy a reváns politikáját végletekig j vinni egyenlő az ő államukpusztulá- j savai — Ne felejtsék el, hogy ez az át- j löm a Nyugat falánkságának gyér- ! meke. Azért hozták létre a nyugati j hatalmak, mert szükségük volt bel!- - Utáni egy hatalmat az ő érdekeik és I

Next

/
Thumbnails
Contents