Új Barázda, 1920. december (2. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

2 De én mégis meg fogom kísérelni az önök nemzeti érzéseit tiszteletben tartva, kiharcolni megbecsülésünket. De legyenek elkészülve rá, hogy ha mindezeket önök lehetetlenné teszik és eddigi politikájukat folytatják, nem fognakk válogatni a fegy­verekben. e­mber 30. Izzük az ir­­mája Kincs az intelem irmazik, kl­ómmal van kik életünk javát már leéltük, lemondani a szó­­rakozás zajos örömeiről, hiszen eze­ket a kor már úgyis elvette tőlünk. Nézzétek meg azonban a mezőt nagy talajégés után: uj élet csirái fejlőd­nek a pernye alatt s az uj fűszálak éppen úgy meghozzák virágaikat, ép­pen úgy fi­nyanak a nap sugarai előtt, mint minden tavasszal a világ fennállása óta. Az ifjúság is a ta­vasz korszaka. Ne kívánjunk tőle őszi komorságot és hervadást, mikor fel­­bugyannak benne az örök életerők. A mi ifjúságunk mostoha világot él; a háború és a forradalmak menny­dörgései között nyílott ki és ezrével vitték a harctér szenvedései közé azo­kat, akiknek még szelíd anyai veze­tésre lett volna szükségük. És most, az ország nyomorúsága megannyi tilalmat és lemondást parancsol a mi fiatalságunkra, még a megfelelő ruházkodás és a jóltáplálkozás örö­meiről is le kell mondanod: örüljünk, ha legalább a jókedvéről nem mond le. Hadd mutassanak hébe-hóba sze­gény fiúk. Úgy is mostoha öröksé­get hagyunk reájuk, mert rájuk nézve elvesztettük azt, amit a mi nemze­dékünk még élvezett; ne fojtsuk hát el az egyetlen megmaradt örökrészt: az ifjúság életörömét. Ai felsőszilézia és a görög kérdés a londoni konferencián • A londoni tárgyaláson Lloyd George és Leyguel miniszterelnökök megbeszé­lései a felsősziléziai népszavazás kér­désében eredményre vehettek. Hogy a szavazási területen a rendet és nyugal­mat fenntartsák, Németországnak és Lengyelországnak ajánlani fogják, hogy mindazok a szavazójogosultak, akik Felső­sziléziában születtek, de azóta kivándo­roltak, a szövetséges csapatok által meg­szállott más zónában, esetleg Kölnben szavazzanak le. A­ görög kérdésben Lord Curzon a francia megbízottaknak jegyzéket kül­dött, amelyben Angliának az a nézete van lefektetve, hogy Törökországnak a tőle már egyszer elvett területeket nem lehet visszaadni. Sokkal inkább arra kell törekedni,­­hogy az athéni kormány po­litikai és pénzügyi ellenőrzésével­­a szük­séges biztosítékokat megszerezzék. Franciaország valószínűleg ellenezni fogja ezt az álláspontot Franciaország tudniillik Konstantin visszatérését a Görögországgal való pénzügyi és poli­tikai szakításnak tekinti, valamint egy­némely terület török kézre való vissza­juttatásának. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában! fiattal UJ BARÁZDA Szerda, 1920. december 1. A zempléni megyeiek bizalma­­ főispánju­k iránt Nagy küldöttség tisztelgett a kormány tagjai előtt — „Új Barázda“ tudósítójától — Budapest, november 30. Zemplénvármegyének nyolcvan tagú küldöttsége jelent meg ma délelőtt a nemzetgyűlésen és Thuránszky László főispán személye iránt tanúsított tör­hetetlen bizalmának adott kifejezést a kormány tagjai előtt. A küldöttsé­get Bernát Béla, Forgách Miklós és Janka Károly nemzetgyűlési képvi­selők vezették Teleki Pál gróf mi­niszterelnökhöz. A miniszterelnök előtt Kincsessi Péter sátoraljaújhelyi szőlőbirtokos tolmácsolta a vármegye óriási többségének óhaját és kérte, hogy a főispánt hagyják meg to­vábbra is hivatalában. Tárcái nagyköz­ség kezdeményezésére Zemplénvármmegye meg nem szállt hetvenhat községéből négy nap alatt harmincnyolc község fog­lalt állást a főispán mellett. A nemzet­gyűlésen egy képviselő helytelen értesü­lése alapján méltatlan támadást intézett Thuránszky László főispán ellen, aki harminchét esztendeje működik köz­pályán és a támadással kapcsolatban egy elenyésző kisebbség valóságos hajszát rendezett a derék főispán ellen. Teleki Pál gróf miniszterelnök vála­szában hangsúlyozta, hogy örömmel veszi­k tudomásul a főispán mellett megnyilvá­nult bizalmat, de véleménye szerint nem volt szükség arra, hogy ilyen népes kül­döttség jelenjék meg előtte, mert nem tartja szerencsés gondolatnak, hogy a küldöttség tagjai elvonják magukat a munkától. Egy főispán működésének leg­főbb létalapja a bizalom megnyilvánu­lása. Kéri a küldöttséget, legyenek meg­győződve a kormánynak Thuránszky iránt való változatlan bizalmáról. Ferdi­­nándy Gyula belügyminiszter előtt Sebő Gyula, tarcali földbirtokos tolmácsolta a vármegye közönségének kívánságát és egyben átnyújtotta a belügyminiszternek a 38 község bizalmi határozatát Ferdi­­nándy Gyula kijelente­tte a küldöttség előtt, hogy már értesült a vármegye közönségének állásfoglalásáról és tudja jól, hogy csak Sátoraljaújhely rende­zett tanácsú város foglalt állást Thu­ránszky ellen, aki harminchét esz­tendős, közigazgatási tapasztalatokban és jártasságban gazdag múltra tekinthet vissza. A Sátoraljaújhelyi esetből ki­folyólag nem hajlandó a főispán elmoz­dítása érdekében lépéseket tenni, mert nem szereti, ha a közigazgatásba bevonják a politikát. Ezután Musák József dr. vármegyei főjegyző kérte Rubinek Gyula keres­kedelmi miniszternek, mint a kormány egyik befolyásos tagjának támogatását. Rubinek Gyula hangsúlyozta, hogy tel­jesen egy alapon áll a belügyminiszter­rel. Amennyi­ben a belügyminiszter Thu­ránszky személyéhez ragaszkodik, a maga részéről teljesen azonosítja magát a belügyminiszter felfogásával. A kül­döttség a miniszterelnök és a miniszte­rek válaszát gyakran szakította félbe éljenzéssel és lelkesen tüntetett szeretett főispánja mellett A parlamentből a kül­döttség átvonult a földmivelésügyi mi­nisztériumba és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert Nagy János ujcsanalási kisgazda üdvözölte a küldött­ség nevében. A földmivelésügyi minisz­ter is megnyugtató választ adott A Pénzintézeti Központ százmillió® támogatást kap­ ó kisebb pénzintézeteket egyesítik — c/1 nemzetgyűlés mai ülése Budapest, november 30. Rakovszky István elnök éstizenegy­kor nyitotta meg a mai ülést Napiren­den a Pénzintézeti Központ hatáskörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat sze­repel. Iklódy-Szabó János, a pénzügyi bi­zottság előadója ismerteti a törvényjavas­latot. A pénzügyi bizottság he­vesnek tartja azokat az alapelveket, amelyeken az intézmény fölépül. Fontos intézke­dése a javaslatnak, hogy a 40 milliónál nagyobb alaptőkéjű pénzintézdeknél be­hozza a kötelező revíziót, továbbá az, hogy betétüzletekkel ezentúl csak olyan pénzintézet foglalkozható, amely tagja a Pénzintézeti Központnak. Ezután részle­tesen ismerteti a Pénzintézeti Központ munkásságát fennállása óta és a javas­latot elfogadásra ajánlja. Az általános vita során elsőnek Szterényi József báró szó­lalt föl. Szterényi József báró: A Pénzintézeti Központ a múltban mindig nagy körül­tekintéssel és gondossággal járt el. A bolsevizmus idején erős vára volt az ellenforradalomnak és ezért csak köszö­net illeti. Az intézet megakadályozta az értékpapíroknak külföldre való kivitelét A tárgyalás alatt álló javaslat a Pénz­intézeti Központnak 100 millió koronát bocsájt rendelkezésre. Ez a mai gazda­sági helyzetben csekély állami hozzá­járulás Frienrich István: Az állami autókat kell megszüntetni, akkor majd többet lehet áldozni ! St­te­lényi József: A minisztertanács már csökkentette az autók számát. A gazdasági helyzetet a kereskedelem el­lenes irányzat katasztrófával fenyegeti Részletesen foglalkozik a Pénzintézeti Központ működésével a háború alatt és kijelenti, hogy a Haditerménynél való­ban rendes teret tettek (Ellenmondások.) Szükségesnek tartja, hogy a Postataka­rékpénztár szoros kapcsolatba kerüljön a Pénzintézeti Központtal. Reméli, hogy a Pénzintézeti Központ lesz az az állomás, amelybe az államnak minden bankszerv üzlete összegyűl. Végül a háborúból visszatért kisiparosok felsegítését ajánlja a pénzügyminiszter figyelmébe. A javas­latot elfogadja. (Eljenzés.) Ernst Sándor: Szeretné, ha a hábo­rús vagyonokra is hoznának törvényt. Válaszol Szterenyinek és tagadja, hogy Magyarországon kereske­­lemellenes han­gulat van. Az állam pénzügyi helyzete napról-napra rosszabbodik, minél előbb foglalkozni kell a költségvetéssel Ma Magyarország népességének egyötöd ré­szét az állam tartja el és ezt nem bír­juk. A javaslatot különben elfogadja. Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter törvényjavaslatot terjeszt be a földgáz és ásványolaj­források kutatására vonatkozó szerződésről, amelyet az állam egy angol szindikátussal kötött. Az elnök bejelenti, hogy a belügy­miniszter holnap fog válaszolni Taszter Bélának a zemglén megyei főispán kine­vezése ügyében hozzá intézett interpellá­ciójára. A pénzügyminiszter beszéde Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter. Euró­pában eddig Magyarországon volt aránylag a legtöbb pénzintézet és ezért szükséges, hogy az intézeteket egye­sítsék. A takarékosság egyedül még nem elég a bajok orvoslására. Meg kell in­dulni a termelésnek és a törvényes keres­kedelemn­e­­z a javaslat betetőzése ann­­­ak a gazdasági alapnak, amelyet ő szükségesnek lát. Reméli, hogy a­ nor­mális viszonyok helyreálltával ez a javaslat hozzájárul a hitel emeléséhez. (Élénk ét fémét­'* 1 A Ház azután a javaslatot általános­ságban és rövid vita után részleteiben is elfogadta. Szünet után az elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt tíz órakor tartja meg. A kárpáti bukkancs-szállító újabb botránya Pálfy Dániel a köztisztviselők részére rendelt cipők ügyében terjeszt elő sür­gős interpellációt, hogy több mint 100 milliós munkát Csehországban rendeltek meg, mert azt mondották, hogy a magyar kisiparosok hat százalékkal drágábban dől­óznak, pedig, ha a minőséget is meg­vizsgáljuk, kitűnik, hogy a külföldi cipő húsz százalékkal drágább. Iparosaink munka nélkül állnak itt, nem képesek nyersanyaghoz jutni, mert nem tudták elsőkézből kapni a béranyagot. Elmondta ezután, hogy a postaigazgatóság négyezer pár cipőt rendelt a postások részére és egy Teller Samu Király­ utcai kereskedő kapta a megrendelést. Ez a Teller ugyanaz, akinek résse volt a­­kárpáti papír bukkancs szállításában is. Teller úr teljesen hasznavehetetlen cipőket szállí­tott. Kérdi a kereskedelemügyi minisz­tert, hajlandó-e megakadályozni, hogy külföldről hozzanak be cipőt a köztiszt­viselők részére és hajlandó-e a magyar iparosságot védeni ? Bubinák Gyula kereskedelemügyi mi­niszter : Egyelőre csak ideiglenes választ adhat, de megnyugtatja az interpellálót, hogy szigorú vizsgálatot indít A köz­­tisztviselők részére azért rendelték kül­földön a cipőt, mert azt az értesítést kapták, hogy a magyar iparosok nem tudják a tél beállta előtt elkészíteni a szükséges Cipőt A kérdést különben megvizsgálja és a bűnösökkel szemben megtorlással él (Élénk helyeslés is éljenzés.) Az ülés vége fél­­3 órakor. A politika hitei — Az ,Uj Barázda* tudór&a fától —­­ Budapest, november 30. A nenffzetgyűllés holnap harmad­szori olvasásban el fogja fogadni a pénzintézeti csegfrontról szóló javas­latot, majd a bejegyzett indítványok és interpellációk kerülnek sorra, töb­bek között Tömöri Jenő indítványa. miniszter közötti, felmerült ügyben a parlamenti bizottság kiküldését kéri Az állami és társadalmi rend vé­delméről szóló javaslatot a nemzet­gyűlés szombati ülésén kezdi meg tárgyalni. Előreláthatólag hosszabb és érdekes vita lesz e javaslat körül. A pártfegyelem helyreállítása A kormányzóp­árt fegyelmének hely­reállítása érdekében a pártvezetőség megfelelt kiistes­kedéseket határozott el és ezzel kapcsolatban egyes kép­­vise­őket felszólított a pártból való kilépésre. Bizottságok ülése A nemzetgyűlés pénzügyi, igazság­ügyi és köz­fek­tatásügyi bizottsága ma délután Iván elnöklésével ülést tartott, amelyen­­tárgyalta az adótól való menekülés meggátlásáról szóló törvény­javaslatot A bizottság a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben letár­gyalta és elfogadta. Szilási mentelmi ügye A mentelmi bizottság mai ülésén fog­lalkozott Szilári Lajos tegnapi bejelen­tésével és megállapította­ hogy a men­telmi jog megsmtetjét^s hogy a nyomozó közeg zaklatást követett el, de egyben megállapította azt is, hogy az illető közeg nem felebbvalóinak utasítása sze­rint járt el kilépések a kormányzópártból Egyes lapok azt a hírt köztik, hogy több nemzetgyűlési képviselő k lép a kormányzópártból. Eddig egyedül Drózdy Győző jelentette be a kormányzópártból való kilépését.

Next