Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)

1921-01-04 / 2. szám

/ Ufabb csapás [Szomorúan kezdődik a magyar i»í- eSzíendő. Az ántánt elhatározta, hogv a trianoni béke életbelépése után át­veszi Nyugatmagyarországot és azulán átadja Ausztriának. Azt akarja tehát az ántánt, hogy ürítsük ki a nyugatmagyar­országi vármegyéket is, hogy Ausz­tria mint uj gazda bevonulhasson és urává váljon annak a területnek, amely ezer év óta elválaszt!) .tlamtl a magyar államtesthez tartozik. Mennyi keserű panasz törne fel belőlünk erre az igazságtalan és ir­galmatlan intézkedésre, ha volna valaki ezen a nagy világon, aki meghallgatná jajszavunkat 1 Nem elég, hogy a szomszéd álla­mok a győzelem jogcímén megcson­kítottak és életképtelenné tettek ben nlinket; most már az a szomszéd is zsákmányrészt vesz a boldogtalan Magyarországból, amely mint szö­vetséges társ nemcsak együtt küzdött Magyarországgal, hanem az állam- szövetségben élvezett nagyobb befo­lyásánál fogva a felelősséget a há­borúért is fokozott mértékben viseli. Azon az utón voltunk Ausztriával, hogy Nyugatmagyarország kérdésé­ben békés megegyezésre jussunk, bizakodva a kiegyezés lehetőségé­ben, gazdasági megegyezést is hoz­tunk már létre Ausztriával, mely a napokban életbe lépett volna. Nem volt itt sürgős szükség a kérdésnek kényszerülőn és hatalmi szóval való rendezésére. Bizonyos, hogy mig Ausztria ve­lünk látszólag barátságosan tárgyalt, azalatt az ántántot arra sarkalta, hogy kényszert alkalmazzon ellenünk s az ántánt vegye el tőlünk azt, amihez Ausztria nem mert erőszakosan hozzá­nyúlni. Ennek a kétszínű játéknak kell tulajdonítanunk, hogy az Ausztriá­val folytatott kedvező menetű tárgya­lások közepette az ántánt bennünket Nyugatmagyarországból kiparancsol. Elhárítani a csapást nem bírjuk, de levonjuk a következtetéseket. A magyar kormány Ausztriával meg­szakította a gazdasági összeköttetést és felmondja a jó szomszédviszonyt. Legyünk hát egymásnak nyilt ellen­ségei s álljon közöttünk az örök meg­torlás gondolata. Ausztria akarta ezt. Azoktól a nagyhatalmaktól pedig, amelyek azt az újabb testcsonkitást ránk parancsolták, iszonyodva állunk félre, igazságosságukba és emberies gondolkozásukba vetett minden bi­zalmunk szertefoszlott, tőlük mi ebben az életben semmi jót nem várhatunk. De az emberi ítéletet mi meg- felebbezzük a történelemhez, a jö­vendőhöz, az idők viharaihoz, ame­lyek holnap elsülyeszlhetik azt, akit ma felemeltek. Hiába osztják fel a mi ezeréves múltúnk által szentelt rögeinket. Ennek a földnek lelke van, ez megmozdul az idők szavára és lerázza magáról a bitorlókat. 1 Aa/laníán4 átveszi ^svrígatmagyarországot Áfcraja Ausztriának — Magyarország meg­tagadja a gazdasági megegyezési Ausztriával t Bős, Január 3. A nagykövetek tanácsa közölve az osztrák kormánnyal a st-ger- maial és a trianoni kókaszerzödések értelmében Ausztriának Járó nyug&tmagyarorságl területek kérdésében kozott döntését. E határozat szerint a trianoni békeszerződés életbelépése után a szövetséges hatalmak átveszik Nyugatmagyarországot és azután a soproni bzövál­ságért öizi bizottság utján átadják Ausztriának. Ez a kettőn átadás a soproni azövefcségesközl bizottság' ellenőrzése alatt megy végbe s ez a bizottság már foglalkozik az átvétel és az átadás módozatainak t&nalaranyozásával. A bizottságnak ántánttiszteket boosájtanak rendel­kezésére. A nagykövetek tanácsának Ifyog'atmaiyarország kérdésében hozott határozatát végrehajtó bizottságban 350-300 tiszt lesz, hogy az ántánt döntésének némi nyomatékot adjon. Nem léphet éleibe a magyar-osztrák gazda­sági egyezmény A magyar kormány tudatja az osztrák külügyminisztériummal, hogy nincs abban a helyzetben, hogy az osztrák-magyar kereskedelmi és for­galmi egyezményt, amelyről december folyamán a két kormány képviselőt tárgyalásokat foly latiak, a maga ré­széről jóváhagyta és éleibe léptesse. A magyar kormány ezekben a gaz­dasági tárgyalásokban azzal a föl­tevéssel vett részt, hogy Ausztria ki­jelenti ' abbeli készségét, hogy a békeszerződésből folyó kötelezett­ségek teljesítésétől Magyarország­gal barátságos megbeszélést foly­tat, továbbá nagy súlyt helyezett arra, hogy a felmondásra lehetőleg rövid határidőben állapodénak meg, nem hagyván semmi kétséget a te­kintetben, hogy Magyarország élni fog a felmondásnak ezzel a jogával, ha a nyugaimagyarországi kérdésben más lesz a megoldás, mint az, amit barátságos alapon létrejött megegye­zéssel érnék el. Minthogy ez a loue- vés nem vált valóra, felmerül annak szükségessége, hogy a nemrég meg­kötött szerződést haladéktalanul fel­mondják, miért is a magyar kor­mány jobbnak tátja, hogy a megál­lapodási egyáltalában ne hagyja jóvá. Ausztria népszavazási kivan* Nyugaimagyar- országon? A bécsi Reichspost írja: Ausztria azt szeműé vo'na,. ha N. ugalma- gyarország kérdésében másként ala­kult volna a döntés. Ha Magyaror­szág, ami érthető, mély fájdalommal fogadja az ántánt hatalmi szavát, emlékezzék arra, hogy Ausztria, amióta a nyugatmagyarországi kérdés sző­nyegre került, államfunkcionáriusai és népképviselői utján kijelentette, hogy Ausztria akarata az, hogy Nyugat­magyarország jövőjét népszavazással döntsék el. Ausztria nem hivatkozott a békeszerződéssel kapott jogára, hanem Nyugatmagyarország sorsát a lakosság önrendelkezési jogára akarta bízni. hagyja el Fiúmét, amíg az uj kor­mány fel nem oldja esküje alól, ami hamarosan meg fog történni. Mi­helyt elhagyja Fiúmét, népszavazás­sal fognak dönteni Fiume állam uj rendjéről. . i.’’iipriiniifFii)W>JiliWJaiirrTrtiT|fiiii.ffiiiiiiir ti'^Ti /Angira meg van elégedve társország lefegyverzésének hasadásával Mig párisi értesülések arról beszél­nek, hogy a szövetségesek állás­pontja a német lefegyverzési kér­désben szigorú és büntető rendsza­bályokat céloz, addig angol részről kevésbbé riasztó hirek érkeznek. An­gol kormánykörökben úgy vélekednek, hogy a lefegyverzési kérdésből nem fognak bonyodalmak fejlődni, mert | tisztában vannak vele, hogy valamely túlzott formájú közbelépés rossz kö­vetkezményekkel járhatna. Az angol kormány, ha éberséget szükségesnek is tart, meg van elégedve a német lefegyverzés haladásával. I K/íet felől ft.|űgyj*x’o szaza# a vend —''biztosítéka F^yik francia lap a Lengyelorszá­i í vfi­----r ■ ' o/ bán egye dül Magyarul helő valódi erőnek és a rend ko­moly biztosítékának. Ha Franciaor­szág rneg akarja védeni Közép-Euió- pát kelet felöl a bolsevizmus ellen, ugy elsősorban Magyarországra kell támaszkodnia. >♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< Békeszerződést kötöttek Fiume megbifceifai Fiúméban ideiglenes kormány alakul*. D'Annunzio Franciaországba költözik Az olasz kormánycsapatok és Fiume város megbízottai között december 31-én Abbáziában egyezség jött léire a fegyverszünetre vonatkozólag. Az egyezség szerint Fiume aláveti magát a rapallói szerződésnek. Caviglia tá­bornok nem bünteti meg azokat a legionistákat, akik nem követtek el bűntényt. A megegyezés feltételei a következők: A legionisták kivonulnak, a jogtalanul visszatartott hadi és ke­reskedelmi hajók szabadon kifuthat­nak, Veglia és Arbe szigetét kiürítik, a hadifoglyokat kicserélik, a hadi­anyagot visszaadják Olaszországnak, Fiume városa csupán két polgárőr zászlóaljat tarthat meg. A fiumei hatóságok megbizatíak azzal, hogy intézzék el D’Annunzio összes személyes ügyeit, aki hír sze­rint Franciaországba akar költözni. Triesztben ma kezdték meg az első foglyok kicserélését: száz legio- nistát cseréltek ki százhatvankét sor­katona ellenében, akik a harcok al­kalmával estek fogságba. A legkö­zelebbi intézkedés a helyőrség le­fegyverzése lesz. Amig ez be nem fejeződik, Fiume blokádja érvényben marad. A leszerelés néhány napot vesz igénybe. Fiúméban ideiglenes kormány ala­kult, amely folytatja a lemondott kormányzóság hivatalos ügyeit. Az uj kormány hajija végre a békefelté­teleket, amelyeket Fiume polgármes­tere fogadott el. A rapaliói szerződés ellen azonban — bár csak elvileg — mégis tiltakozni fog. A legutóbbi hitek szerint D’Annunzio addig nem Zágrábban letörték a kommunisták „általános4* sztrájkját Zágrábból jelentik: A kommunista munkásság újév napján délelőtt álta­lános sztrájkot hirdetett, amelyet azonban csak részlegesen tudtak megvalósítani. A hatóság betiltott egy kommunista gyűlést, bezárta a kommunista szervezetek helyiségeit és lepecsételte az 'ajtókat. Délután összeütközés támadt a rendőrség és a kommunisták közt, akik kővel do­báltak a rendőrökre, mire ezek vak­lövéssel közéjük lőttek, a zavargók erre szétfutottak. A középületeket és a városba vezető utakat katonaság szállotta meg. Este az egész városban rend és nyugalom volt. Pasios alakítóit kormányt Szerbiában J Beljrddból táviratozzék: A szerb {Vjjgénsherceg aláírta az uj kormány kinevezési okmányát. Az uj kormányt I Pasies alakította meg, kabinetjében ( tárcát kapott hat demokrata és hat szocialista miniszter. ■ V’ .v T*-'" K ! • j * JS/'-. f '■ sxv -v ■ r \ I * • ríj; /Uv ■ y/ I J* ‘ ' • Hl. évfolyam, 2. szám \ \£, \\Atb: 1$ korona Kedd, 1921. január 4. Fóizerkeiztö: Meskó Pál __ ^ ___ ™ Előfizetési ára: Fő munkatárs: Buday Barna Ifi lil pl IMÉk ImgL Iplla, Jipia HMEBffi' jfiBBL Negyedévre ...... 70 K Felelős szerkeszti: |ÉM 1? ?rfS ■ #M fg§ , Egy hónapra------25 K Sc handl Károly dr. M M m Mj| *fff MJm ffl IS ” ™ ----­Cu dapasOV^S^mlőn.. t W KPNWM Budape3'- ' ( József 55—40 f József 55—40 Telefon: (wj-88 KISGAZDÁK ES FOLD MIKESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon:

Next

/
Thumbnails
Contents