Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)

1921-01-04 / 2. szám

2 Budapest, január 3. A kormány tagjai újév napján délelőtt 10 órakor megjelentek Teleki Pál gróf miniszterelnöknél, akit az újév alkalmával a miniszterek nevében Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter üdvözölte. Teleki Pál gróf miniszterelnök szíves szavakba köszönte meg az üdvözlést, majd a közélet fontos kérdéseiről tárgyalt a kabinet tagjaival. Féltizenegy órakor a miniszterelnök és a kormány tagjai átvonultak a kormányzóság épületébe, ahol Horthy Miklós kormányzó fogadta őket testületileg. Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormány és a nemzetgyűlés nevében üdvözölte a kormányzat. — Erős, új, nagy Magyarország megalapításához — úgymond — két dolog kell: gazdasági megerősödés és a szociális nyugalom helyreállítása. Csak e két pillérre, a gazdasági megerősödésre és a szociális nyugalomra, az összetartásra és egymásban való bizakodásra lehet fölépíteni a jövő Magyarországot Kívánjuk, hogy Főméltóságod mához egy évre egy erősebb, hatalmasabb Magyarországot vezethessen ismét azon az úton, amelyen egyenes magyar lelke, egyenes írtő magyar vezetése és akarata bizonyosan célhoz fog juttatni bennünket. A kormányzó válasza ! A miniszterelnök üdvözlésére Horthy I * Miklós kormányzó a következőleg válaszolt: i —«Köszönöm uraim a jó kivánságos kajt melyeket a legszivélyesebben viatfonzok. Ezeréves múltúnknak talán a 1legszomorubb esztendeje zárult le a tegnapi nappal, jóváhagytuk a békét, mely kíméletlenül darabokra tépte hazánkat. Szomszédainkkal keresni fogjuk a megértést s erre a megértésre náluk rászámítunk. 4 . Örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar üggyel szemben érzett rokonszenv, vagy legalább megértés már több államban kifejezést nyert Különös hálával óhajtok még megemlékezni a pápa Őszentségéről velünk szemben mindenkor tanúsított jóindulatáért, valamint azokról az államokról, melyeknek rokonszenve irántunk a háboru okozta szenvedések enyhítésében is megnyilvánult. Az uj esztendő küszöbén legfőbb óhajom, hogy a haza sorsába és ősi erényeinkbe vetett rendíthetetlen hitem bizalommal töltse el az egész nemzetet is és velem együtt mindenki emelt fővel tekintsen az uj esztendő elé. Ezután a kormányzó elbeszélgetett a kormány minden egyes tagjával. A kormány tagjai a kormányzónál történt tisztelgés után a várkápolnában misét hallgattak. Azután Teleki Pál gróf minisztelnök megjelent József főherceg előtt, hogy tolmácsolja a kormány jókívánságait. A kormányzópárt küldöttsége a minisztereln címéi A kormányzó üdvözlése után a k kormányzópárt tagjai kezdtek gyülezni a miniszterelnöki palotában és a dépen 12 órakor megjelent miniszternét lelkes éljenzéssel fogadták. Hffmann Miksa nemzetgyűlési képiselő beszédet intézett Teleki Pál sróf miniszterelnökhöz. A miniszterelnök válasza A miniszterelnök hosszabb beszéd keretében válaszolt Hermann Miksa szavaira. — A mai napot két szempontból nézem. Az egyik az, hogy egy óriási általános fejlődési hullám közepén haladunk az egész világ szempontjából _/■ nézve. A másik szempont a magunk működése ebben a nagy fejlődésben, kormányzatunknak politikája a múlt évben és politikája a jövő esztendőben. Ha az első szempontot tekintem, azt kell mondanom, hogy egy hosszú folyamatnak a kellős közepén vagyunk, amely hosszú folyamat nem a háborúval kezdődött, hiszen a háború okai is sokkal előbbre nyúlnak, mint 1914 és a háborúnak következményei is sokkal messzebbre fognak visszanyúlni, mint 1921 Ma tudjuk mi és tudja a világ is — legalább is tudhatja, ha látni és tudni akarja — hogy nem mi voltunk felidézői a bajnak. Európát Keletről érheti a legnagyobb veszedelem — Európa még nincs túl az összes nagy veszedelmeken, azért itt a legfőbb idejómnak, hogy az új európai egyensúlynak, az egyetértésnek politikája szülessen meg. Különösen Keleteurópa az amely bennünket érdekel, de nemcsak minket, hanem az egész Nyugatot. Innen érheti Európát, mint érte máskor is, a legnagyobb veszedelem. A miniszterelnök ezután a gazdasági és szociális talpraállítás kérdésére utalt. Itt vissza kell pillantanunk arra, hogy mit végeztünk eddig és mit kell még tennünk. Amikor azt a kérdést vetjük fel, hogy mit végeztünk, akkor ezzel kapcsolatban sokakban felmerül a kérdés, hogy az, amit keresztény kurzusnak szeretnek nevezni, mit végzett. Ilyenkor bennem mindig az a viszontkérdés merül fel, hogy mit végzett volna más, ilyen nehéz körülmények között. Szent meggyőződésem, hogy a keresztény irányzatot az ország sem hagyhatja el, mert csakis ezen az úton haladhat egy új, erős Magyarország felé. .... __ Dolgozzunk — A legfőbb feladat, ami elénk tornyosul, a munka felvétele mindenütt és minden téren. Ez az első és legfontosabb kötelesség. Dolgozni és dolgozni hagyni! Nagyon fontos tényezőnek tartom azt, hogy mindenki a maga körében képességei szerint munkához lásson. Dolgozzunk és akkor rázkódtatás nélkül is elérhetünk ahhoz az egyedül érdemes nagy szenzációhoz, hogy egy összetört nemzet rövid két-három év alatt talpraáll. (Élénk éljenzés.) — A munka felvételének kérdése körül az első a gazdasági újjászervezés. Minél közelebb jutunk a gazdasági újjászervezéshez, annál gyorsabban fogjuk megoldhatni a társadalmi egyensúly kérdését is. Hiszen mikor mi munkáskérdésről, a tisztviselők kérdéséről, a katonatisztek kérdéséről beszéltünk, mindezek elsősorban gazdasági kérdések s elsősorban a gazdasági megösödéssel lehet elérni, hogy ezek a kérdések is ömaguktól megoldódnak. A munkáskérdés 1 — A legfőbb azonban a munkáskérdés megoldása. (Élénk helyeslés.) Munk skához kell vezetni az embereket, úgy, hogy egyrészt munkalehetőségeket kell adni, de másrészt arra kell kényszeríteni az embereket, hogy mindenki végezzen munkát. (Helyeslés.) A munkásságot felkarolni, rávezetni a nemzeti eszmének és a keresztény erkölcsnek az útjára, ez legyen egyik legfőbb feladatunk. Az amnesztiarendelet tanúsítja, hogy mi a feledés fátyolát akarjuk borítani azokra a dolgokra, amelyeket a múltban olyanok követtek el, akik félre voltak vezetve. Itt meg kell említenem azt, hogy agitáció folyik bizonyos körök részéről, amelyek Baranyában a magyar nemzettel ellentétes törekvéseket akarnak előre kapatni. Ezzel szemben leszögezem, hogy ez az amnesztia természetesen vonatkozik azokra a területekre is, amelyeket Magyarországhoz vissza fognak csatolni, vonatkozik Pécsnek, Baranyának és a bácskai saroknak lakosságára is. Mi meg fogjuk keresni és meg fogjuk találni a módját rövidesen annak, hogy a munkások ne legyenek akadályozva abban, hogy érdekképviseleteik működhessenek és megoldjuk a szakszervezeti kérdést és arra törekszünk, hogy a munkások maguk szervezkedhessenek és a munkás részesedjék munkája minden gyümölcsében. (Élénk éljenzés.) A hadifoglyok — A több kérdést, igy a tisztviselői kérdést az egész magyar középosztály kérdésének kell tekinteni. Aziránt is megakarunk nyugtatni mindenkit, hogy a katonai tisztikar kérdését is meg fogjuk oldani. Szociális téren még egy fontos feladat vár reánk. Ez a hadifoglyaink kérdése, amit a tavasszal végleg meg kell oldani és haza kell vezérelni azokat, akik még odakint vannak. Magyarország tekintélye — A szociális újjáépítésnek és megerősödésnek legfőbb feltételét abban találom, hogy visszaállíttassanak minden téren és minden vonatkozásban a tekintélyek. Ebben elöl kell járnia a kormánynak, az államférfiaknak és mindenkinek, mert csak így fogjuk elérni azt, hogy egy új erős Magyarország épülhessen, amely a tekintélyen és elsősorban a legfőbb tekintélyen, a magyar szent korona tekintélyén alapszik. (Éljenzés.) A magyar szent korona tekintélye mindenkor Magyarország királyának is a tekintélye és Magyarország tekintélye ma a kormányzó tekintélye, amely a királyénak része, mert ő a királyi hatalom helytartója. Ilyen a nemzetgyűlés és a kormány tekintélye is. A kultúra az egyetlen javunk . A magyar kultúra megtartása olyan feladat, amely messze túlhaladta azt a jelentőséget, amelyet mindezideig neki tulajdonítottunk. Ha a magyar kultúra valaha fegyver volt és arra valaha szükségünk volt, akkor most mondhatjuk el, hogy a kultúra az egyetlen javunk, amit tőlünk elvenni nem lehet. A magyar kultúra fenntartására minden áldozatot meg kell hoznunk. A kisebbség jogai — A gazdasági kapcsolatok megteremtése mellett nem fogunk soha megfeledkezni arról a kötelességünkről, hogy azt, amit a trianoni béke a maga szűk keretei között biztosít, a kisebbségi jogok védelmét a magunk részéről mindenkor olyan erős hangon, amilyen erős hangon csak lehet, hangoztassuk és érvényesíteni segítsük. A gazdasági kapcsolatok felvételét köztünk és szomszédaink között ma már az antant is kívánja. Elsősorban azok a kérdések állnak ma előtérben, amelyeket Ausztriával kell elintézni. A kérdések, amelyek Ausztriával elintézendők, a trianoni béke kereteit messze túlhaladják. — Evvel kapcsolatosan kell megemlékeznünk arról is, hogy ez az esztendő lesz a trianoni béke aláírásának és jóváhagyásának esztendeje után az, amelyben ennek a békének legalább is nagy részét keresztülvinni kezdik. Most várjuk a jóvátételt és a határmegállapító bizottságokat, amelyektől azoknak az ígéreteknek kapcsán, amelyek a békeszerződéshez fűzött kísérőlevélben voltak lefektetve, sokat várunk. Tanúsítsunk megértést ! — Megértést kívánunk tanúsítani minden felé, megértést és kiengesztelődést. ij Tanuljuk tisztelni egymást a legkisebbtől * a legnagyobbik, mert akkor bennünket is tisztelni fognak itt bent és odakint is. És ebből a tiszteletből fog fakadni erőnk és ennek a nemzetnek az újjászületése. (Lelkes éljenzés és taps.) A miniszterelnök ezután még hoszszasan elseeszelgetett a párttagokkal , és Staner"az üdvözlés véget ért. Rubinek Gyula üdvözlése Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földmivespárt az újév alkalmából küldöttségileg jelent meg Rubinek Gyula volt kereskedelemügyi rtiniszternél,, hogy őt üdvözölje. A kormányzópárt levében Barla- Szabó József nemzetgyűlési képviselő üdvözölte Rubinek Gyulát, aki így válaszolt: — A politikai érettségnek magaslatai a — úgymond — csak akkor fogunk emelkedni, ha a személyi kérdések mindig másodrendű kérdések lesznek. A személyemet ért támadásokhoz már edzve vagyok. Ezelőtt a zsidók támadtak, most meg a keresztények támadnak. Az én irányom mindig ugyanaz marad: az ország gazdasági, nemzeti és keresztény életének életrekeltése. (Élénk éljenzés.) Ha az én munkásságom beleütközik egyes emberek érdekeibe, ez nálam nem irányadó, előttem csak az ország érdeke a fontos. És ha ezzel összeütközésbe jutnak akár a pártok, akár az egyesek érdekei, minden tekintet nélkül és kímélet nélkül keresztül fogok azokon hatolni. A nemzetgyűlés önzetlen- *ségének jele . Ha a nemzetgyűlésnek most már egy éve annyira gáncsolt munkásságára visszatekintünk, akkor minden dicsekvés nélkül, tisztán az igazság egyszerű leszögezésével megállapíthatjuk, hogy igens ez a nemzetgyűlés hivatása magaslatán áll. (Élénk helyeslés.) Hang nélkül, szó nélkül megszavazta azokat az igen súlyos és elsősorban az ő vállára nehezedő adóterheket, megszavazta a rekvirálásokat, amely kizáróan az ő anyagi érdekei ellen tött. Tehát önzetlenségének és hazafiságának, politikai érettségének és bölcsességének olyan jelét adta ez a nemzetgyűlés, amelyet hiába keresünk a régi parlamentben. — S most nézzük a jövőt. Amikor hallottuk, vagy olvastuk a pénzügyi programmot, amely megint nagy és súlyos terheket fog rakni elsősorban a földművesosztály vállaira, akkor megint a politikai belátás és érettség nyilatkozott meg, mert hisz elfogadtuk a nem pártunkhoz tartozó pénzügyi embernek programmját és komoly elhatározással meg is fogjuk azt valósítani. Amikor a politikai érettségnek ennyi jelét látjuk, ez azt jelenti, hogy ez a párt kormányzópárt, ez a párt az egyedüli alap, amelyre az ország támaszkodnatik. Vérmes reményekkel azonban ne áltassuk magunkat. Ezt az alkalmat fel akarom használni arra, hogy már most kijelentsem és ebben remélem, a párt teljesen egyetért velem, hogy amikor a jövő gazdasági programai keretében a szabad forgalomról beszélünk, akkor elsősorban mi egy szabad forgalomra gondolunk és ez a gabona forgalmának teljes szabadsága ebben az esztendőben. (Élénk helyeslés.) — Ha nézzük a külföldi mozgalmakat és alakulatokat, azt látjuk, hogy most már bennünket nemcsak keletről fenyeget veszedelem, de immár meg van fertőzve egész Európa körülöttünk és nem tudjuk, hogy hol üt ki az a veszedelmes kelevény, amely Európa kultúráját teljes pusztulással fenyegeti. Végzetes rövidlátás tölti el azokat, akik a mostani hatalom birtokosai, akik azt hiszik, hogy ezt a veszedelmet tisztán fegyverrel, tisztán erőszakkal le lehet küzdeni. Át kell menni egy tisztulási folyamaton, amelyen ez az ország már keresztülment és amely ország ennélfogva hivatva van arra, hogy védőbástyája legyen a keleti veszedelemnek. VD Utési üdvözlések A síormárny tagjai üdvözlik a kormányzót II 1-71 . Kedd, 1921. január 4.