Új Barázda, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

„ . U U] BARÁZDA Keld, 1921. februar 1. A _____L ..._i.ji.jun­ ......... * ...... ......................mim imini iinian—irn* ------ .....— ".*.1 i...m.:»em.CTMimiiiia Négy magyar tisztet ítéltek halálra a csehek ~ ----- Kassa, január 31. A kassai katonai biztvéd­ig négy halálos ítéletet hozott kémkedés vádja alapjátl. Az elitpések mind volt magyar tisztek. Köztük van Lindner, aki­ a 34.gyalogezredben volt ezredes. Az ítélet az egész Felvidéken nagyos megdöbbenést keltett. A felháborító eset előzményei a következők: A Pozsonyban körülbelül egy évvel ezelőtt felállított propaganda iroda kém­szervezetét az egész Felvidékre kiterjesz­tette s meglehetősen sok magyart is meg­nyert céljainak, akik a magyar ügynek exponáltabb embereit „államellenes” nyilatkozatok tételére igyekeztek rávenni, így történt, hogy egy Gyuracskó nevű főhadnagy, aki szolgálatai elismeré­séül később a­ sajtóiroda főnöke lett, Kelemen Béla dr. eperjesi ügyvédet ug­ratta be ilyen nyilatkozatba. Ezért Ke­lement s még 10—12 magyart letartóztat­tak, legtöbbjüket Pozsonyba vitték, ötöt azonban egyenesen a kassai hadosztály­­biróság börtönébe zártak. Ezek a követ­kezők voltak: Kelemen Béla dr. ügyvéd, Poloczek Róbert nyug. százados, Pulsch Emil nyug. 66. gyalogezredbe!! százados, Lindner 34. gyalogezredbeli ezredes és Rada nyug. katonatiszt; velük együtt volt egy cseh-német származású volt katonatiszt is. Az öt vádlottat 9 hónapig tartották a börtönben, amely idő alatt a kassai magyarság gondoskodott ellá­tásukról. A tárgyalás Kassán több napig tartott, hazaárulással és kémkedéssel vádolták a magyarokat. A tárgyalás során kínos szenzációként hatott, hogy a vádlottak ellen korona­tanúként Gyük magyar honvédszázados szerepelt. Gyükről különben azt beszé­lik, hogy Magyarországról pénzmanipu­lációk miatt Lengyelországba szökött, de onnan is menekülnie kellett és a cse­heknél vállalt kémszolgálatot. Gyukot az egész Felvidéken mint lelkes magyar embert ismerték, árulása éppen ezért nagy feltűnést keltett. ­ Egységet* marad a kormányzópárt Előtérben a gaddasági és szociális reformok — A kormányzó­­párt csütörtöki értekezletén tárgyalja a gabona­­szabad forgalmának kérdését.­ Elmarad a keresztényszocialisták I holnapra tervezett értekezlete­­ — Axifej Zsarási- tiutószójálál — különböző csoportok lennének, mert éppen ellenkezőleg, minden időszerű kérdésben teljes az egyetértés a párt tagjai között. Egyre valószínűbbé válik mind­ennek következtében, hogy a vált nemzeti egyesülés tagjai fd­­őleg a vált keresztényszovre ■­stralag éselőrgsem lépn­ek ki kormányzópártból, hanem továbbra is részt v­esznek abban az alkotó munkában, amely a több­ségi pártra vár. A király kérdést, mint e pillanatban nem időszerűt, továbbra is kikapcsolva tartják és minden erőt a gazdasági és szociális reformok megvalósítására egyesítenek. A gazdasági kérdések egyébként már a kormányzópárt csütörtöki érte­kezletén is szóba fognak ker­ülni, amely alkalommal a volt kisgazda- és földmivespárti képviselők részér­ől fog indítvány létetni a gabona sza­bad forgalma tárgyában. Budapest,január 31. A korm­ányzópárt csütörtöki érte­kezlete elé politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek, annyival is inkább, mert a keresztényszocialisták keddre tervezett értekezlete elmaradt. Kétségtelen, hogy a párt túlnyomó a legteljesebb egyetértés­ van az­­­­t iránt, hogy a mai súlyos poli-­­ tikai helyzetben elkerüljenek-mm- , il­yen olyan időszerűtlen kérdést, amely akár a párt egységét, akár a kormány helyzetét káro­san befolyásolhatná. A párt tagjainak körében egyre erősebben nyilvánult meg az utóbbi napok folyamán az a kívánság, hogy a különböző pártbontó akciókkal szemben az egész kormányzópárt határozottan foglaljon állást és érvényesítse akaratát abban az irányban, hogy minden szétválasztó terv kikü­szöböltessék a közeljövő programmjából. A párt tagjai között ez iránt foly­tatott megbeszélések során kiderült, hogy a különböző alkotmányjogi fel­fogások hívei egyik oldalról sem kívánják ma a helyzetet kiélesí­­teni, sőt ellenkezőleg, mindenki érzi, hogy a nemzetgyűlésre váró fontos gazdasági és szociális re­formok elintézése mindenekelőtt való. Nem áll tehát egyes liberális lapok­nak az a könnyen felismerhető cél­zattal közrebocsátott híresztelése, mintha a pártban egyik vagy másik csoport, egyik vagy másik személy kívánna előtérbe kerülni, hanem ép­pen ellenkezőleg, a párt egységét akarják egyértelműig megvédelmezni minden olyan szélső állásfoglalástól, amely bomlásra vagy kormányvál­ságra vezetne. A leghatározottabban vissza kell tehát utasítani azokat a bizonyos oldalról terjesztett híreket, hogy a kormány helyzetének megszilárdítása és a kormányzópárt egységének fenn­tartása érdekében az egész pártban egybehangzókig megnyilatkozó han­gulat bármelyik vezér ellen is irá­nyulna, vagy, hogy a volt kisgazda- és földmívespárti képviselők között Beszámolók Dunavecse. Bencze Gábor, a duna­­vecsei kerület nemzetgyűlési képviselője, Szabó Balázs és Héjj Imre képviselőtár­sai kíséretében az elmúlt héten Duna­­patajon, Ordason, Akasztón és Hattár­ tarlott beszámolókat, amelyekben meg­világította valamennyi politikai és társa­dalmi kérdést, valamint megnyugtatta a választóit a rekvirálás és szabad király­­választás ügyében. A népszerű képvise­lőt választói mindenütt lelkes bizalmuk­ról biztosították. Ikunscenm­iklós, Szabó Balázs, a kunsz­entmiklósi kerület nemzetgyűlési képviselője Bencze Gábor és szép Inne képviselők társaságában vasárnap, e hó 30- án tar­totta harmadik beszámolóját Szabadszálláson, a kerület legnagyobb községében. A több ezer főre rugó vá­lasztó közönség a képviselő fejtegetéseit, amelyekben részletezte a m­ai súlyos helyzetből való kibontakozás módjait, nagy tetszéssel fogadta és egyhangúlag állást foglalt a szabad királyválasztás elve mellett. A választók egyértelm­éért kíván­ják a szabad forgalom teljes visszaállítá­sát. A n­agy­gyűlés egyhangú bizalmat sza­vazott képviselőjének, Sárbogárd. Czeglédy Endre, a sár­bogárdi kerület nemzetgyűlési képvise­lője, az elmúlt héten választókerületének következő községeiben tartott beszámo­lót: Sársztrilágota, Sárkeresztúr, Aba, Kálóz, Kisláng, Sárszentmiklós, Sár­egres, Pusztaegres, Sárbogárd. Valamennyi he­lyen felhívta választóközönségének is­t gyelmét arra, hogy a mai súlyos idők­ben félre kell tenni a visszavonást és a nemzet minden egyes tagjának össze kell fogni a honmentés munkájában. Az időszerű kérdések taglalása után figyel­meztette választóközönségét a házhelyek és kisbérletek törvényeié és az abban biztosított jogoknak felhasználására. A népszerű képviselőt mindenütt nagy lel­kesedésse­ hallgatták és osztatlan bi­zalmukról biztosították választói. Sajószentpéteri, Hermann Miksa dr., a sajószentpéter választókerület nem­zetgyűlési képviselője vasárnap, e hó 30-án a diósgyőri vasgyár éttermében a vasgyár munkásainak és tisztviselőinek nagy érdeklődése mellett tartotta be­számolóját a politikai helyzetről. Jk párisi megállapmlá&cisnak nincsen nagy Jelentőségük Amerika néifcl&B nem dSnittel az ántánt A francia és a német sajtó a­z éptskenyvetrSS A legfelsőbb tanács párisi ét­tkez­­lete szombat délután befejealített. Az ántánt miniszterelnökeinár az utolsó pillanatban kkerült bipmnyos pontokra nézve megegyezésre ,mint s­­gy az értekezletnek mégis volt valami ered­ménye. Ez a megállapodás ma még tulajdonképpen nem nagy fontosságú, mert semmiféle pénzügyi vagy gaz­dasági megoldásra az ántant és Né­metország között nem lehet addig gondolni, amíg Amerika — egész Európának a hitelezője— távoltartja magát a tanácskozásoktól. Amíg tehát Harding el nem foglalja az Egyesült­ Államok elnöki székét, minden meg­állapodás, amelyet az antant minisz­terelnökei kötnek, csak megállapodás marad. A párisi értekezleten már azokról a büntető rendszabályokról is gon­­­doskodtak, amelyeket akkor léptet­nének életbe, ha Németország a ha­­­­dikárpótlás és a leszerelés kötelezett­­s­­éfjeit nem teljesítené teljes őszinte­séggel és jóakarattal. Mivel az ám­­­ánt meg van győződve arról, hogy Németország magától is teljesíti eze­ket a kötelezettségeket, éppen ezért nem tartják szükségesnek a büntető rendszabályokat közölni. Az értekezlet eredménye a francia sajtóban nagy megelégedést keltett. Valamennyi lap örömét fejezi ki a konferencia befejezése felett, amely megpecsételte a szövetségesek egysé­gét és szoros egyetértését a jóvátétel és lefegyverzés főkérdéseiben. A német sajtó erélyesen tiltakozik a német kivitel megadóztatása ellen­ Teljesen lehetetlennek tartja, hogy nyomasztó adóval terheljék meg a német kivitelt. A javaslatot nem tartja a német sajtó alkalmasnak arra, hogy a további tárgyalások számára alapul szolgáljon. Németország kö­veteli a versaillesi szerződésnek szi­gorú betartását, amely m­ár egyszer határozott a fizetési mód és idő­­ felett. A Kisgazdák ~és~a­ földreform A földbirtoktörvény magyarázatát ol­vasván, az a benyomásom, hogy a nagy­birtokok n­em kerülnek olyan mérvben felosztásra és éppen a kisgazdák nem szerezhetnek földet olyan mérvben, mint ezt reméljük. Céltudatos, szorgalmas munkától halad minden barázda. A föld iránt való kime­ríthetetlen szeretet nedvétől való átitatva minden rög, melyet igazi szorgalmú kis­ember mivel. Azonban a földreform szerint a legszorgalmasabb, felfelé tö­rekvő kisgazda keze meg lesz kötve, már pedig ha összetakarított pénzén nem vá­sárolhat földet, elveszti m­unkakedvét, az állam pedig adójövedelmében rövidül meg. Mert legtöbb adót a kisgazda tudja a földből kiizzadni. A földreform jobbadán azoknak bizto­síta a föld­vételt, akiknek nincs mód­jukban azt megszerezni, nincs anyagi tehetségük hozzá, sem pedig kedvük azt megmunkálni. Ellenben azoknak a szor­galmas kisgazdáknak, akik már levizs­gáztak életrevalóságukról, akiknek ellent­­állásán tört meg az átkozott emlékű bol­­sevizmus; akik a honvédelem legmeg­bízhatóbb elemei; akik a társadalom legtevékenyebb osztálya; akik éjjel-nap­pali szorgalmas munkával történnek előre, úgy a maguk, mint a társadalom és a haza ügyét szolgálva, azoknak a törvény a föld szerzésére félre nem magyarázható, világos jogot nem biztosít. Senki sem tagadhatja, hogy a szorga­lom termi meg a legtöbb adóalanyt. Köz­ségünk nagybirtokosa mintegy 14 éve szőlőnek való homokot osztott ki a kör­nyék kisembereinek. Én is vettem­ abból 10 holdat, beültettem szőlővel s a múlt évre fizettem a tiz hold után az állam­nak 20.000 koronán felüli adót, noha a nagybirtokos annak idején ugyancsak a tiz hold, akkor még legelő, után hat ko­rinát fize­­t. Ebből a pé* ’ából látható, rs a k ég ha szorgalmas kisembe­­rek­k­el jut a föld. De nemcsak a bortermésnél, hanem a mezőgazda. . .vak­ is van eltérés a kis- és nagybirtok termése között, amti az adózás és a közélelmezés szempontjából nem lehet közömbös az államra nézve. Olyan kisemberről beszél, termé­szete­sen, aki arravalósága mellett megfele­lő tapasztalatokkal és bizonyos tőkeerővel is rendelkezik. Ez a kisgazda. A szorgalmas kisgazda szolgálja az állam érdekeit, megvédi hazáját, mert neki is van benne egy kis darab, amiért rajong, aminek minden talpalatnyijához a szeretet fűzi. Ennek az osztálynak bir­tokszerző törekvése előtt kellene szabad tért nyitni elsősorban. Egyesek igen szeretnek azon lova­golni, hogy erős középbirtokos osztályt kell teremteni. Igen, csakhogy azokból kell azt nevelni, akiket nem kell dédel­getni, akik nem szorulnak támogatásra, mert ha már valamit vagy valakit támo­gatni kell, az nincs rendben. A ráter­mettség, a kiválóság, a szorgalmas, be­csületes munka révén előre törtető em­berek adják azt a biztos alapért, amelyre lehet és kell építeni. Csak meg kell adni a módot a középbirtok megszerzésére, a nagybirtok körülbástyázottságának meg­szüntetésével és a mi haladó kisgazdáink ki fogják termelni magukból az új birtokos középosztályt, a munka és a szorgalom kiérdemelt eredményei alapján. Tatár Imre, kisbirtokos. ­gT fej* gfh *5 régi méretű ■ maximális (mészhomok­ ?*?116 Tósorok: 39-47. Porlásk BBiksa comenszvári iSraku­rában, Budapest, V. lssz., Vold-utcaS?. mm . •árok'*'

Next