Új Barázda, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

A sztrájk E hátifolyamán ez az első száma az „Uj Barázdádnak, amelyet meg­tudtunk jelentetni. A nyomdász-sztrájk öt napon torkunkba fojtotta a szót. Nemzőit kivétel. Az egész sajtó, valameHcyi hirlap tetszhalált szenvedett. Amiatt volt a sztrájk, hogy a nyomdamunkások munkabéremelést követeltek és a nyomdavállalatok a követelést egész mértékében nem voltak hajlandók teljesíteni. Mi, a sajtó munkásai, a mindennapi betüvetők; akik üres kamaránkon és lyukas cipőnkön át érezzük a drá­gaságot, nem tudunk szigorú itélő- birák lenni. Értjük és méltányoljuk — meri mi is szenvedjük — a városi munkások nehéz életküzdelmét. Ha tehát a munkás a meglevő kevés ke­nyérből nem tud megélni és ezért többet kíván, nekünk az az ösztönös Ítéletünk, hogy adjatok a munkások­nak nagyobb karaj kenyeret. Mi lelkűnkből javítani szeretnénk a betűszedő munkások életviszonyain, de természetesen nem állanánk meg náluk, hanem segíteni szeretnénk a fejmunkásokon is, akiknek nagy tö­mege még nyomasztóbb, még vigasz­talanabb helyzetben van. Csak az a kérdés, telik-e ? Erre a kérdésre, fájdalom, rosszul üt ki a válasz. Biz ez a lerongyoló­dott, csonka ország nem tudja tisz­tességesen ellátni a maga munkásait. Pénzt ugyan lehetne többet nyomatni, hogy többet fizethessünk, de ez csak rontaná a pénz értékét és az élet- szükságleti cikkek beszerzése hama­rosan még nehezebbé válna. Éppen ezért a munkások helyzetén az egész vonalon javítani képtelenség. Csak a pénz javulása teheti a ma szűkölködő tömegek életét türhetőbbé. Egyelőre csak toldozni-foltozni lehet ott, ahol a legnagyobb az Ínség lyukja. Ami most már a szorongatott saj­tót illeti, ezt a nyomdász-sztrájk igen érzékenyen sújtja. Mert a magyar s : ó területe a réginek egybarma- o.a zsugorodott Ennyivel szegé­nyebb lett. A nagy tartalékokkal vagy rejtett forrásokkal rendelkező sajtó kibírja még csak a béremelések érvágását. De a jobbadán uj keletkezésű keresz­tény lapok zsenge növényei a hírlap­irodalomnak. Ezek hamarabb letör­hetnek a tetemesen és gyorsan nö­vekedő terhek súlya alatt. És éppen azért aggaszt bennün­ket a bérsztrájknak már gazdasági hatása is, mert ez akarva, nem akarva azt a célt szolgálja, hogy az áldozatok huzamosabb elviselésére anyagilag gyengébb újságok elsor­vadjanak a gazdasági küzdelemben és a nagytőke által támogatott sajtó maradjon a tér ura. Ebben az erőmérkőzésben csak az segíthet rajtunk, ha a keresztény társadalom a maga egész erejével felkarolja a keresztény sajtót és megingathatlanná teszi. A nyomdász-sztrájknak azonban n^g^gy másik, többé-kevésbbé rej­lett célja is volt a béremelésen ki- vül. És ez a szakszervezeti minden- hatóság visszaállítása. A szociáldemokrata vezérek azt kívánják, hogy' a bizalmiférfiaktól s ezeken keresztül a szakszervezetek­től függjön, hogy ki állhat munkába s kit Vehet föl a munkaadó. Senki sem rendelkezne azzal a joggal, hogy ott és akkor dolgozzék, ahol és amikor akar. A munkához való jogot a szakszervezet szabályozná. Ez volna a parancsnokoló hatalomi mely munkást és munkaadót jár- szalaga alá vetné egy nem is belülről, hanem kívülről, nemzet­közi szervezetek által mozgatott aka­ratnak. Ennek a törekvésnek teljesedése ellen tiltakozunk. Mert ez a munká­hoz való egyéni jog eltiprását jelen­tené. Jelentené a legelemibb emberi szabadságjog megsemmisítését. Je­lentené a nemzeti államban egy külön nemzetközt szervezet zsarnoki ural­mát, mely a nemzet gazdasági éle­tének torkán tartaná a karmait, hogy megfojthassa adott jelre, idegen aka­rat szolgálatában. Ausztria ragaszkodik Nyugatmagyarországhoz Nyugaítnagyarcrszág „nemzetiségi kérdés*4 A nagykövetek tanácsától kérnek döntést az osztrákok Bécs, március 4. Mayr kancellár a külügyi bizottság­ban elmondott beszámolója során a Magyarországhoz Való viszonyról így nyilatkozott: A magyar kérdés az utóbbi időben különös figyelmünk tárgya volt Most csak azt ismételhetem, hogy a két békeszerződés az uj határok tekinte­tében teljesen egybehangzó határoz- münyokat tartalmaz és ennélfogva a trianoni békeszerződés életbelépésé­nek pillanatában Nyugatmagyaror- szág magától értetődöleg osztrák te­rület lett. A nagykövetek tanácsa január 23-án kelt jegyzékében célszerűnek vélte, hogy ezt a kérdést köztünk és Ma­gyarország között folytatandó köz­vetlen tanácskozások utján tisztáz­zuk. A magyar kormány nemsokára közölte velünk, hogy igen nagy súlyt helyez arra, hogy ezek a köz­vetlen tárgyalások minél előbb meg­induljanak. Gratz dr. magyar külügy­miniszterrel folytatott beszélgetésem alkalmával határozott és világos meg­állapítást nyert, hogy Ausztria, mi­ként eddig, úgy ezután is ragaszkodik ahhoz az álláspont­jához, hogy a nyugatmagyaror­szági kérdést, mint ilyent, vita tárgyát á tenni nem lehet és hogy ennélfogva a közvetlen tár­gyalásoknak kizárólag határkiigazi- tásokra és a területátadással össze­függő egyéb technikai, műszaki és közigazgatási természetű kérdésekre kell szontkozmok. * Mivel Gratz dr. ur a megbeszélés folyamán a kísérőjegyzék rendelkezé­seire is hivatkozott, megállapítottam továbbá, hogy a magyar békeszer­ződéshez csatolt kísérőjegyzék eme határozatai az osztrák államszerző­désben nem szerepelnek, minélfogva az osztrák kormány azokat a tárgyalás alapjául el nem ismer­heti. A múlt hó 23-án a magyar meg­bízottak megjelentek Bécsben, hogy a közvetlen szakügyi technikai tár­gyalásokat megindítsák. A magyar megbízottak vezetőjét, Csáky Imre gróf volt magyar külügyminisztert, a magyar földmivelésügyi, kereskedelmi minisz­térium előadóinak kara. a soproni keresk’edelmi és iparkamara és a nyugatmagyarországi cukoriparosok képviselői kisérték. A két napig tartó tárgyalások folyamán a magyar urak bőséges statisztikai anyag alapján azt a arták nekünk bebizony tani, hogy Nyugatmagyarország távol van attój, hogy Ausztriát gazdaságilag meg­erősítse, ellenkezőleg reánknézve sú­lyos gazdasági megterhelést jelentene. A mi megbizottaink a magyarországi urak fejtegetéseit azzal a megjegy­zéssel vették tudomásul, hogy mind­addig, amíg Nyugatmagyarországból ki vagyunk zárva, nem vagyunk ab­ban a helyzetben, hogy a magya­rok részéről felsorolt adatokét megvizsgáljuk, de jnég abban az esetben is, ha ezek az adatok mind a tényeknek meg­felelnének, ez a dolog érdemére nem lehetne befolyással, mert a nyugat­magyarországi kérdésben nem a „vajonu. hanem a „miként* a meg­beszélések tárgya. Mindezeket az ada­tokat csak a határvonal végleges meg­állapítására vonatkozó eljárásnál lehet és kell érvényesíteni. Egyebekben pedig a nyugatmagyarországi kérdés mi reánk nézve elsősorban nem gazdasági, hanem nemzeti kérdés és meg vagyok arról győződve, hogy a nyugatmagyarországi lakosság a fajrokon Ausztriával való egyesülésért szívesen veszi cserébe a területát­adásnál elkerülhetetlen, bizonyára csupán múló természetű nehézségeket Mindent összefoglalva, még azt kí­vánom megállapítani, hogy a tárgya­lások köztünk és a magyarok között barátságos módon folytak, de egyet­len égy pontban sem jutottak az ál­talános szempontoknál és fejtegeté­seknél előbbre. A magyar területi kívánságokkal szemben tanúsított előzékenységünk­nek két szempont szabja meg a ha­tárát. Először, hogy ilyen területi engedményeknek a kis határkiigazítások foga’mán nem szabad tulmenniök és másodszor, hogy Nyugalmagyar- ország német lakosságának nemzeti érdekeit minden körülmények közölt meg kell óvni. Arra kérem önöket, tisz elt uraira, hogy a tárgyalások eme szorosan meghatározott határain be ül a kormánynak lehetőleg sza­badkezet engedjenek. Az a felfogásom, hogy a két állam között folyó tárgyalá­sok a békeszerződéseket semmi szín alatt sém képesek módosítani vagy Nyugatmagyarországnak Ausz­triához való tartozását kérdésessé tenni, megegyezik a nagyhatalmak felfogásával. Ha annak ellenére, hogy barátsá­gos előzékenységgel készek vagyunk, mégsem lehetne megegyezésre jut­nunk, erről a nagykövetek tanácsát értesíteni és mielőbbi végleges dön­téséi fogjuk kikérni. A egehek erőszakoskodása k felvidéki gazdákkal / „Szabad forgajéffc" címén guzsb^JKCtik őket V Az ^jJJf'Éarázda' tudósító iától — Budapest, március 4. A cseh közélelmezési miniszter már a prágai parlament elé terjesztette az 1921. évi termés forgalmát szabályozó törvény- javaslatát. Ezáltal a jelenlegi közélelme­zési he yzetet akarja megjavítani azzal a kilátásba helyezett Ígérettel, hogy az idei termés egy része szabadforgalom tárgya lesz. Ezt az Ígéretet azonban körülbás­tyázta a miniszter oly súlyos és lenetet- len feltételeknek hogy előre el kell lenni készülve arra, hogy a szabadforgalomnak megvalósításából semmi sem lesz. A törvényjavaslat elsősorban a tavalyi termésre nézve előirt mennyiségek le­szállítása tekintetében intézkedik és eze­ket mondja: A mezőgazdasági üzemeknek köteles­ségük 1921 február végéig az 1920. évre búzából, rozsból és árpából előirt meny- ny'ségnek 80 százalékát felajánlani. 2. A szabaddá tétel csak akkor következik be, hogyha 1921 jtinius 15-ig az 1921—22. évi közélelmezési időszakra legalább másfélmillió métermázsa búza és rozs behozatali mennyisége biztosittatik. A birtokosok kötelesek az 1921. évi termésből az 1920. évre előirt búza, rozs és árpa mennyiségnek 33 százalékát az állami terményhivatalnak leszállítani. Az a tulajdonos, aki saját hibája folytán 1922 február végéig ezt a mennyiséget nem szállítja le, minden le nem szállított métermázsa termény után 1000 korona büntetést és oly pótlékot fizet, amelynek magasságát rendeleti utón állapítják meg. A következő büntető rendelkezések még drákóibb szigoruságuak: Azok a gazdák, akik 1921. év végéig az előirt mennyiségnek 40 százalékát sern szolgáUattdk be, addig, míg a mennyi­séget le nem szállítják, ck őrlési igazol­ványt csak kisebb mennyiségre kaphatják meg, mint amely mennyiségié törvény szerint igényük van. Annak a gazdának, aki február végéig a mennyiségnek 30 százalékát sem szállította le, az összes készletei elvéletnek. ■A fi /{ (p 19.1 MAR. -B. JIspieí I korona III. évfolyam. 48. szám Szombjt*/1921. március 5. Főszerkesztő MőSkó Pál w ____ Előfizetési ára:-ö staokat&isi Buday Barna Ilii HhhSxBIi Jbmw Hűm iw&B&xiig íSbbSí Negyedévre . . . 70 K wlM Kk O Km ja am f| ■■ - ­- 111 flfllfH# UH «~ / József 55—40 f [tesel 55 40-Telefon: [ gzsetM KISGAZDÁK ES FOLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon:

Next

/
Thumbnails
Contents