Új Barázda, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

f A nagyhatalmak miniszterelnökei­nek londoni értekezletén Simons ht- met külügyminiszter átadta a nemét- birodalmi kormány eilenjavaslatát a békeszerződésre vonatkozólag. A né­met kormány a javaslatban a kár­térítés összegének lényeges csökken­tését követelte, ezenkívül pedig a vámadó elengedését. Az ántánt meg­bízottai a német ellenjavaslatok hal­latára mosolyogtak és azokat ielje- sithetetleneknek mondották. Lloyd. George válaszolt a német külügymi­niszternek és beszédében rámutatott arra, hogy a kárpótlás tekintetében a németeknek csupán a törlesztés ide­jére, nem pedig a kártérítés össze­gére lehetnek javaslataik. Egyszer­smind uliimáíumszerüleg kijelentette, hogy Németországnak négy nap alatt nyilatkoznia keli, vájjon elfo­gadja-e a feltételeket, vagy sem. Abban az esetben, ha Németország vonakodnék a megszabott kárpótlást megfizetni és a békeszerződés többi pontjait teljesíteni, az ántánthatalmak megszállják a Ruhr-vidéket és Nyugat-Németor- szág főbb városait. Símons német külügyminiszter mi­előtt az ántánt ultimátumra a választ megadta volna, időt kért Lloyd George beszédének áttanulmányozá­sára és kormánya véleményének ki­kérésére. >1 választ hétfőn délután fogja megadni. Simons egyebekben tiltakozott az ellen, hogy Lloyd George a német kormány szándékait félreismeri és azt hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs azokra a kényszer- rendszabályokra, amelyekkel a szö­vetségesek Németországot megfenye­gették. A német birodalmi gyűlés teljesen egyetért abban, hogy Németország nem írhatja alá a párisi határozato­kat és szilárdan ki kell tartania minden fenyegetéssel, és rendszabál­lyal szemben. A német ellenjavasla­tokat a birodalmi gyűlésen általánosan helyeslik.’ A tárgyalások az ántánt és Né­metország között nem szakadtak meg végérvényesen, mert Németország újabb ellenjavaslatot terjeszthet elő, amelyeknek nem szabad meghiasita- niok a párisi megállapodásokat és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy uj tárgyalások alapjául szol­gáljanak. Baraolák Nándor, az igazságügyi bi­zottság előadója ismerteti a javaslatot. A mSgyar állam joggal elvárhatja, hogy senkise zavarja meg a megindult cr- szágépitkezési folyamatot. Az aknamunka azonban még folyik és a magyar biin- tetöiörvénykünyv a visszaélések ellen nem nyújt elég védelmet. Nekünk már csitájá- I bán el kell fojtani az áliamrend fenn­tartása ellen irányuló törekvéseket Bün­tető törvénykönyvünkben nincsen ren­delkezés azok ellen, akik a hadsereg fegyelmét akarják meglazítani, vagy a magyar államot a külföld előtt megrá­galmazzák. A nemzetgyűlésnek köteles­sége az állam elsőrangú érdekeit véde­lemben részesiteni. Az igazságügyi bi­zottság az igazságügy miniszter hozzájáru­lásával már enyhítette a javaslat szigorát és mellőzte a gyorsított etjárást. .4 távol­levők ellen is.meg kell indítani az eljá­rást és nyilvános fötárgyald'son le kell tárgyalni az ügyet. Híve a sajtószabad­ságnak, de a szabadság felelősséggel is jár. A szabadságot meg akarjuk adni minden társadalmi rétegnek, de arra nem adunk szabadságod hogy fegyvert ková­csoljanak az ország ellen, megbontsák a hadsereg fegyelmét és rágalmak özönével borítsák el az országotA javaslatot el­fogadásra ajánlja. (Elénk éljenzés.) Szünet után Btódy Ernő székit.fel .a javaslathoz. BróSy Ernő: Magyarországon a fel - forgatásnak nem szabad teret engedni. A forradalmakból elég volt és Magyar- országon többé kommunizmus nem lehet, mert a saját testünkön és vérünkön éreztük ennek az őrültségnek az átkait. Ha a javaslat csak a boisevizmus elien irányulna, akkor nem szólna ellene, de azt hiszi, hogy más valami van a javas­lat mögött. Saterényi József: Október 31-ike még nincs megtorolva 1 Bródy Ernő kéri az igazságügymi­nisztert, adjon teret a módosításoknak.. Felhívja az igazságügyi és honvédelmi minisztereket, készítsék el végre a magyar katonai bűn! előtör vény kön v vet. Elítéli a külföldi lapokban Magyar- országra szórt rágalmakat és azok ter­jesztő: ellen mindén eszközt megfelelőnek tart. Magyarország irání ma egész Európa . érdeklődik. A külfölei lapoknak itt van­nak a magyar levelezői. Kéri a nemzet­gyűlést. tegyék lehetővé a külföldi hiriap- tudósitókcak, hogy továb: ra is innen Budapestről tudósíthassák a sajtot. El­Budapesl, március 4. ückovai.ky István einök háromne­gyed tizenegy órakor nyitotta megy a mai ülést. Az elnöki előterjesztések után har- ,» madszori olvasásban lényegtelen változ­tatással elfogadták az ilaimérési jövedék­től szóló törvényjavaslatot, majd áttértek a napirenden szereplő mentelmi ügyek tárgyalására. ÜííkoVónyi Jenő, a mentelmi bizott­ság előadójának jelentése alapján a Ház mellőzte Zákány Gyula mentelmi jogá­nak felfüggesztését Ujváry Qéza ellen Dómján Lajos becsületsértés miatt tett feljelentést. A mentelmi bizottság java­solta, hogy függessze fel a Ház a kép­viselő mentelmi jogát, de a nemzetgyű­lés elvetette a mentelmi bizottság javas­latát. Drózdy Győző maga is kérte mén telmi jogának felfüggesztését és a Ház ilyen értelemben határozott. Vértes Vil­mos mentelmi jogát a bizottság javas­latára a Ház nem függesztette fel. Sziráki mentelmi fogát nem függesztették fel Ezután az előadó ismertette Sziráki Pá! mentelmi ügyét, aki elten a kecske­méti királyi törvényszék osztályellenes izgatás miatt akart eljárást indítani, mert azt mondotta, hogy az urak csinálták a háborút. A bizottság javasolta Sziráki Pál mentelmi jog,inak felfüggesztését. Bródy Ernő a maga részéről ellenzi a bizottság javaslatát, mert nem hiszi, hogy kisgazdapárti képviselő ilyet mond­hatott volna, (Helyeslés.) Berki Gyula: Az ellenjelöltje terjeszti róla ezt a hirí (Zaj.) Dröízdy Győző és Somogyi István felszólalása után Zeöke Antal k jelenti, hogy a választások alatt személyesen győződött meg arról, hogy Sziráki nem használta azokat a kifejezéseket, amelye­ket neki tulajdonítanak és ezért kéri a Házat, hogy Sziráki mentelmi jogát ne függesszék fel, mert az ellene. beadott feljelentésben zaklatást lát. (Élénk he­lyeslés.) Raassay Károly és Reaczes János felszólalása után, akik szintén a bizottság javaslatának elutasítását kérik, a nemzet­gyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy Sziráki mentelmi jogát nem függesztik fel. (Élénk helyeslést) Ezután áttértek az állam! és társadalmi rend hatá­lyosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. ismeréssel adózik az igazságügyminisz- temek, hogy a gyorsított eljárást kihagy­tak a javaslatból és kéri, hogy töröljék mindenütt a gyorsított eljárást, ahol sze­mélyes szabadságról és erkölcsi javakról van szó. Afegr kell változtatni az inter­nálások módját is, mert az internálások sokszor hamis vádak alapján és gyűlölet­ből történnek. A javaslatot nem fogadja el. Huszár Károly indítványa Az ülés végén Huszár Károly a ház­szabályokhoz kér szót és ezt mondja: Huszár Károly: A magyar nemzet­gyűlés nem mulaszthatja el azt, hogy a mai napon, mikor az amerikai köztársa­ság elnöke hivatalba lép, őt hivatalba lépése alkalmából üdvözölje. Ezért in­dítványozza, hogy mondja k! a nemzetgyűlés, hogy az amerikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmával üd­vözli. Amidőn a legnagyobb nyomorúság sza­kadt reánk, az amerikaiak jó szive pél­dáját mutatta az eoiberszerslelnek. Az éhezőknek kenyeret,' a rongyosoknak ruhát, a kórházaknak orvosszereket és egyéb felszereléseket, a fázóknak pedig szenet adtak. Köszönetét kell mondanunk egyben a budapesti amerikai köveinek is és Pedlow kapitánynak, aki a jótékonyság terén nagy nevet szerzett magánák. Bízunk benne, hogy ugyanaz a szív, amely meg­látta a magyar nép nyomorát, megfogja majd látni azokat a súlyos igazságta­lanságokat is, amiket Magyarországgal szemben elkövettek és meg fogja érteni a magyar nemzet^ jogos elkeseredését. Reméljük, hogy áz igazságtalanságok jóvátételére irányuló törekvéseinkben az amerikai közvélemény bennünket ■ támo­gatni fog. Kéri, a Házat, hogy indítványát tógádják el. (Élénk helyeslés és taps.) A nemzetgyűlés egyhangúlag magáévá tette Huszár Károly indítványát Az elnök határozatiiag kimondotta, hegy az amerikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmából a ma­gyar nemzet üdvözölni fogja. Az amerikai elnök iránt .tanúsított tisz­teletből a képviselők állva hallgatták végig a határozat kijelentését és utána hosszasan tapsoltak. Ezután az elnök indítványára a Ház. elhatározta, hogy legközelebbi üléséi hol­nap délelőtt iiz órakor tartja. Az ülés délután két órakorért véget. A nemzeígyiíSé&Amjnkáia a héiort A nemzetgyűlés hétfőn kezdte meg az állami ilaimérési jövedékről szóló pénz­ügyminiszteri javasfat tárgyalását, ame­lyet Erődy-Harradf Béla előadó alapos és összefoglaló be/zéd kíséretében ismer­tetett és ajánlót/ elfogadásra. Henzer István kérte, hagy a jövőben hadirok­kantainak és hadiözvegyeknek^ juttassák az engedélyekef.vA vita során kedden felszólalt Benkő Ciábor és ismertette a pálinkának rombpió napsát különösen,- ha a.z továbbra is a Qai 'b'ttböf.bevajtdó- roltak kezében marad.. A korcsmát ki kell venni az uzsorás kazárok kezéből és derék rőkkantjatnknak kell odaadni. A legnagyobb irredentizmusnak azt tartja, ha a földbirtokreformot becsületesen végrehajtják, mert ezáltal felhívjuk az elszakított tót, ruténtestvérek figyelmét is, hogy itt minden föftlmiyéshek van egy kis háza-telke, égy-fcét holdja — és a faluban máj- nem az ő 'ellensége méri a hamisított pálinkát, hanem egy rokkant bajtárs. Ajánlotta, továbbá a sötét falvak­ban petróleum helyett szesznek, mint világítószernek a bevezetését és kérte, hogy karolja fel a nemzetgyűlés a sokat szenvedett és mind’g mostohasorsban részesített falvakat. A szerdai ülésen Schandl Károly mondott nagyobb beszé­det p elismeréssel szólt Benkő Gábor beszédjéről, melyben ö'y élethűen mu­tatta ki, hogy a beözönlő kazár had hogy tette tőnkre íalvainkai a szesz- és korcsma- hiiel utján. Mind a két kormány zópárt követelte, hogy az italmérési és trafikenge­délyek terén állittassék vissza a nemzeti ke­resztény birtokállomány. A korcsmái adós­ság Magyarországon. a falunak valóságos bankárjává tette a falusi szatócsot és ez a bankár az uzsorahite' révén a fél falu birtokosává lett. A magyar faj kénytelen volt vándorbotot venni a kezébe és ugyanakkor tovább folyt a bevándorlás Galíciából és Oroszországból, Sürgeti,. hogy azon falvakban, melyekben lehetsé­ges, a szövetkezetek kezébe kerüljön az italmérés. Egyben visszautasítja azokat a támadásokat, amelyeket liberális részről a szövetkezeteknek tett kormánykedvez- menyrk miatt ellenük intéztek. A gazda­sági szabadságot elsősorban a magyar mezőgazdaságnál kell megkezdeni. A részletes vita során többen szólaltak fel és kiseób-nagyobb módosításokat aján­lottak, köztük Henzer István, Schandl Károly és Benkő Gábor. A szerdai interpellációs napon Koszó István az adógabona felőrlése után meg-, maradt korpa elosztása tárgyában inter­pellált és kérte, hogy a korpa szabad- forgalom tárgya legyen. Nagyatádi Szabó István földmiveléstigyi miniszter kijelen­tette, hogy a korpa szabad forgalmát csak a gabona szabad forgalmával 'egy­idejűleg lehet behozni. Milotay István és Ernst Sándor sür­gős interpelláció keretében foglalkoznak a nyomdász-sztrájkkal és a ini'nisi'ter- elnök válaszában hangsúlyozta, hogy & sztrájknak nincs jogosultsága. A kor­mány szívesen közvetít a munkaadók és munkások közölt, de előbb kezdjék meg a munkások a munkát. A csütörtöki ülé­sen Ferdtnándy Gyula félreértett szavait magyarázta meg. Múltkori beszédjében sem a nemzeti "hadsereg, sem a fegyve­res erő ellen nem nyilatkozott, mert nála senki sem értékeli" jobban a nem­zeti hadsereget, Belicska Sándor honvé­delmi miniszter úgy’ a maga, minta hadsereg nevében köszönettel vet-e tu­domásul Ferdinándy szavait. Nikiía király meghall Miklós, a montenegróiak királya, franciaországi száműzetésében meg­halt. A Fekete Hegyek uralkodóját, aki 1861 óta űit a trónon, 1917 elején, amidőn a montenegrói kormány békét akart kötni, az ántánt tőrbecsalta és egy francia hadihajón elszállittatta. A franciák a szó szoros értelmében internálták és hatalmas rokonsága, két veje, az olasz' király és a szerb király nem tehettek érdekében- sem­mit. "Péter szerb király különben a montenegrói trónra is áskálódott - és midőn 1918 őszén Montenegró fel­szabadult a monarchia megszállása alól, volt szövetségesei, a szerbek foglalták el. Azóta Montenegró ismét harcok színhelye, jellemző Miklós montenegrói király furfangjára, hogy csaknem valamennyi európai ural­kodóházzal rokoni -összeköttetésben állt. Viktor Emanuel olasz király és Péter szerb királyon kívül veje volt Nikolajevics Péter orosz nagyherceg, Nikolojevics Miklósnak, a cári sere­gek főparancsnokának: öccse is. A háború kitöréséig Ferenc Józseftől évenként, tekintélyes segélyösszeget kapott. Sokat utazott külföldön -és mindenütt feltűnt nemzeti viseletével és kíséretével, amely megvetette az udvari pompát. Terhelésén az olasz királyi pár meg fog jelenni. A szerb sajtó a gyűlölet hangján ir Nikjtáról s a többi között azt, mondja, hogy halálával olyan uralkodó élete ért véget, aki nem törődött népe javával. Halála különben az utolsó külső akadályt is elhárította a délszláv egy­ség, ufjából. A szerbek azonban té­vednek, mert a moníenegróiak ötszáz éven át dicsőségesen állották meg helyükét a törökök ellen és a szerb király tudatára ébred majd annak, hogy neki sem sikerül a Fekete He­gyek urává lenni. A szénbárók is rémüldöznek. Nagy az ijedelem a bányafeiedelmek között: sok a szén. Amerikában és Angliában, sőt már a francia meg­szállás arait levő Ruhr vidéken is óriási szókészletek tödémák föl. Ennek mielőbb az l^pfra következ­ménye, hoffymjfmgy' a szén ára. Akármennyire is ijedeznek azonban a börziánerek, akik féltik profitlüket, annál inkább örülünk neki mi és az egész magyar nép. A szén olcsóbbo­dása magával hozza az egész gazda­sági élet föllendülését. Lesz élég szén s lesz olcsó szén a vasútnak, a gyá­raknak, a kovácsoknak, a mezőgazda­ságnak. Mindenütt megindul a munka, fogják gyártani az iparcikkeket s cicsóbb lesz az is. A hét esztendős nyomorúságból — ugv látszik — ki­felé lábalunk. Megérdemlik a pezs­gőző és autózó .idegen börzétek, hogy egyszer már rájuk is jöjiön a dér... Legalább cipőhöz, ruhához ad a mezítlábas falusi gverek is. V'-" ■ ' * , . ri- jíaw i et 9 isi BARÁZDA Szombat, I9zi. március 5 i mnmniii m m i—i ■ ■ 1i wMiait—i—iHinn \m m ------» iiiii^ Az ántánt kényszeríti Németországot a párisi határozatok elfogadására A német külügyminiszter hétfőn adja meg a válaszát Llovd George meg akarta szállni a Ruhr-vidéket A nemzetgyűlés üdvözli a hivatalba lépő amerikai elnököt Mentelmi ügyek tárgyalása — Megkezdték állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló javaslat vitáját — A nenifsetgyülés maiülése —

Next

/
Thumbnails
Contents