Új Barázda, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
Az antant kényszeríti Németországot a párisi határozatok elfogadására A német külügyminiszter hétfőn adja meg a válaszát Lloyd George meg akarta szállni a Ruhr-vidéket A nagyhatalmak miniszterelnökeinek londoni értekezletén Simons német külügyminiszter átadta a németbirodalmi kormány ellenjavaslatát a békeszerződésre vonatkozólag. A német kormány a javaslatban a kártérítés összegének lényeges csökkentését követelte, ezenkívül pedig a vámadó elengedését. Az antant megbízottai a német ellenjavaslatok hallatára mosolyogtak és azokat teljesíthetetleneknek mondották. Lloyd George válaszolt a német külügyminiszternek és beszédében rámutatott arra, hogy a kárpótlás tekintetében a németeknek csupán a törlesztés idejére, nem pedig a kártérítés összegére lehetnek javaslataik. Egyszersmind ultimátumszerűleg kijelentette, hogy Németországnak négy nap alatt nyilatkoznia kell, várjon elfogadja-e a feltételeket, vagy sem. Abban az esetben, ha Németország vonakodnék a megszabott kárpótlást megfizetni és a békeszerződés többi pontjait teljesíteni, az antanthatalmak megszállják a Ruhr-vidéket és Nyugat-Németország főbb városait. Budapest, március 4. Mckovalzky István elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta megy a mai ülést. Az elnöki előterjesztések után hat- ,rmadszori olvasásban lényegtelen változtatással elfogadták az ilalmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot, majd áttértek a napirenden szereplő mentelmi ügyek tárgyalására. Vískorányi Jenő, a mentelmi bizottság előadójának jelentése alapján a Ház mellőzte Zákány Gyula mentelmi jogának felfüggesztését Ujváry Géza ellen Demján Lajos becsületsértés miatt tett feljelentést. A mentelmi bizottság javasolta, hogy függessze fel a Ház a képviselő mentelmi jogát, de a nemzetgyűlés elvetette a mentelmi bizottság javaslatát. Drózdy Győző maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését és a Ház ilyen értelemben határozott. Vértes Vilmos mentelmi jogát a bizottság javaslatára a Ház nem függesztette fel. Sziráki mentelmi jogát nem függesztették fel Ezután az előadó ismertette Sziráki Pál mentelmi ügyét, aki ellen a kecskeméti királyi törvényszék osztályellenes izgatás miatt akart eljárást indítani, mert azt mondotta, hogy az urak csinálták a háborút. A bizottság javasolta Sziráki Pál mentelmi jogainak felfüggesztését. Bródy Ernő a maga részéről ellenzi a bizottság javaslatát, mert nem hiszi, hogy kisgazdapárti képviselő ilyet mondhatott volna. (Helyeslés.) Berki Gyula: Az ellenjelöltje terjeszti róla ezt a hírt (Zaj.) Drezdy Győző és Somogyi István felszólalása után Zeöke Antal jelenti, hogy a választások alatt személyesen győződött meg arról, hogy Sziráki nem használta azokat a kifejezéseket, amelyeket neki tulajdonítanak és ezért kéri a Házat, hogy Sziráki mentelmi jogát ne függesszék fel, mert az ellene beadott feljelentésben zaklatást lát. (Élénk helyeslés.) Raassay Károly és Benczes János felszólalása után, akik szintén a bizottság javaslatának elutasítását kérik, a nemzetgyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy Sziráki mentelmi jogát nem függesztik fel. (Élénk helyeslést) Ezután áttértek az állam- és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Simons német külügyminiszter mielőtt az antant ultimátumra a választ megadta volna, időt kért Lloyd George beszédének áttanulmányozására és kormánya véleményének kikérésére. A választ hétfőn délután fogja megadni. Simons egyebekben tiltakozott az ellen, hogy Lloyd George a német kormány szándékait félreismeri és azt hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs azokra a kényszerrendszabályokra, amelyekkel a szövetségesek Németországot megfenyegették. A német birodalmi gyűlés teljesen egyetért abban, hogy Németország nem írhatja alá a párisi határozatokat és szilárdan ki kell tartania minden fenyegetéssel, és rendszabállyal szemben. A német ellenjavaslatokat a birodalmi gyűlésen általánosan helyeslik. A tárgyalások az antant és Németország között nem szakadtak meg végérvényesen, mert Németország újabb ellenjavaslatot terjeszthet elő, amelyeknek nem szabad meghiúsítaniuk a párisi megállapodásokat és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy új tárgyalások alapjául szolgáljanak. Baraolák Nándor, az igazságügyi bizottság előadója ismerteti a javaslatot. A magyar állam joggal elvárhatja, hogy senki se zavarja meg a megindult országépítkezési folyamatot. Az aknamunka azonban még folyik és a magyar büntetőtörvénykönyv a visszaélések ellen nem nyújt elég védelmet. Nekünk már csitájá-sbán el kell fojtani az államrend fenntartása ellen irányuló törekvéseket Büntető törvénykönyvünkben nincsen rendelkezés azok ellen, akik a hadsereg fegyelmét akarják meglazítani, vagy a magyar államot a külföld előtt megrágalmazzák. A nemzetgyűlésnek kötelessége az állam elsőrangú érdekeit védelemben részesíteni. Az igazságügyi bizottság az igazságügy miniszter hozzájárulásával már enyhítette a javaslat szigorát és mellőzte a gyorsított eljárást. .A távollevők ellen is meg kell indítani az eljárást és nyilvános főtárgyaláson le kell tárgyalni az ügyet. Híve a sajtószabadságnak, de a szabadság felelősséggel is jár. A szabadságot meg akarjuk adni minden társadalmi rétegnek, de arra nem adunk szabadságot hogy fegyvert kovácsoljanak az ország ellen, megbontsák a hadsereg fegyelmét és rágalmak özönével borítsák el az országotA javaslatot elfogadásra ajánlja. (Élénk éljenzés.) Szünet után Bródy Ernő székít fela javaslathoz. Bródy Ernő: Magyarországon a felforgatásnak nem szabad teret engedni. A forradalmakból elég volt és Magyarországon többé kommunizmus nem lehet, mert a saját testünkön és vérünkön éreztük ennek az őrültségnek az átkait. Ha a javaslat csak a bolsevizmus ellen irányulna, akkor nem szólna ellene, de azt hiszi, hogy más valami van a javaslat mögött. Laterényi József: Október 31-ike még nincs megtorolva ! Bródy Ernő kéri az igazságügyminisztert, adjon teret a módosításoknak.. Felhívja az igazságügyi és honvédelmi minisztereket, készítsék el végre a magyar katonai bűnetőtörvénykönyvet. Elítéli a külföldi lapokban Magyarországra szórt rágalmakat és azok terjesztői ellen minden eszközt megfelelőnek tart. Magyarország iránt ma egész Európa érdeklődik. A külföldi lapoknak itt vannak a magyar levelezői. Kéri a nemzetgyűlést, tegyék lehetővé a külföldi hírlaptudósítóknak, hogy továbbra is innen Budapestről tudósíthassák a sajtót. Elismeréssel adózik az igazságügyminiszternek, hogy a gyorsított eljárást kihagyták a javaslatból és kéri, hogy töröljék mindenütt a gyorsított eljárást, ahol személyes szabadságról és erkölcsi javakról van szó. Afegr kell változtatni az internálások módját is, mert az internálások sokszor hamis vádak alapján és gyűlöletből történnek. A javaslatot nem fogadja el. Huszár Károly indítványa Az ülés végén Huszár Károly a házszabályokhoz kér szót és ezt mondja: Huszár Károly. A magyar nemzetgyűlés nem mulaszthatja el azt, hogy a mai napon, mikor az amerikai köztársaság elnöke hivatalba lép, őt hivatalba lépése alkalmából üdvözölje. Ezért indítványozza, hogy mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az amerikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmával üdvözli. Amidőn a legnagyobb nyomorúság szakadt reánk, az amerikaiak jó szíve példáját mutatta az emberszerületnek. Az éhezőknek kenyeret, a rongyosoknak ruhát, a kórházaknak orvosszereket és egyéb felszereléseket, a fázóknak pedig szenet adtak. Köszönetet kell mondanunk egyben a budapesti amerikai követnek is és Pedrow kapitánynak, aki a jótékonyság terén nagy nevet szerzett magának. Bízunk benne, hogy ugyanaz a szív, amely meglátta a magyar nép nyomorát, meg fogja majd látni azokat a súlyos igazságtalanságokat is, amiket Magyarországgal szemben elkövettek és meg fogja érteni a magyar nemzet jogos elkeseredését. Reméljük, hogy az igazságtalanságok jóvátételére irányuló törekvéseinkben az amerikai közvélemény bennünket támogatni fog. Kérik a Házat, hogy indítványát fogadják el. (Élénk helyeslés és taps.) A nemzetgyűlés egyhangúlag magáévá tette Huszár Károly indítványát Az elnök határozatilag kimondotta, hogy az amerikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmából a magyar nemzet üdvözölni fogja. Az amerikai elnök iránttanúsított tiszteletből a képviselők állva hallgatták végig a határozat kijelentését és utána hosszasan tapsoltak. Ezután az elnök indítványára a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartja. Az ülés délután két órakor ért véget. A nemzetgyűlés A munkája a hétért A nemzetgyűlés hétfőn kezdte meg az állami ilalmérési jövedékről szóló pénzügyminiszteri javaslat tárgyalását, amelyet Erődy-Harrachh Béla előadó alapos és összefoglaló beszéd kíséretében ismertetett és ajánlat elfogadásra. Henzer István kérte, hogy a jövőben hadirokkantainak és hadiözvegyeknek juttassák az engedélyeket.A vita során kedden felszólalt Benkő Csábor és ismertette a pálinkának romboló napját különösen,ha az továbbra is a Qai 'b'tiböl,bevajzdóroltak kezében marad.. A korcsmát ki kell venni az uzsorás kazárok kezéből és derék rokkantjainknak kell odaadni. A legnagyobb irredentizmusnak azt tartja, ha a földbirtokreformot becsületesen végrehajtják, mert ezáltal felhívjuk az elszakított tót, ruténtestvérek figyelmét is, hogy itt minden földmivésnek van egy kis háza-telke, egy sőét holdja — és a faluban már nem az őellensége méri a hamisított pálinkát, hanem egy rokkant bajtárs. Ajánlotta, továbbá a sötét falvakban petróleum helyett szesznek, mint világítószernek a bevezetését és kérte, hogy karolja fel a nemzetgyűlés a sokat szenvedett és mindig mostohasorsban részesített falvakat. A szerdai ülésen Schandl Károly mondott nagyobb beszédet , elismeréssel szólt Benkő Gábor beszédjéről, melyben egy élethűen mutatta ki, hogy a beözönlő kazár had hogy tette tönkre falvainkat a szesz- és korcsmahitel útján. Mind a két kormányzópárt követelte, hogy az italmérési és trafikengedélyek terén állíttassék vissza a nemzeti keresztény birtokállomány. A korcsmai adósság Magyarországon, a falunak valóságos bankárjává tette a falusi szatócsot és ez a bankár az uzsorahitel révén a fél falu birtokosává lett. A magyar fal kénytelen volt vándorbotot venni a kezébe és ugyanakkor tovább folyt a bevándorlás Galíciából és Oroszországból. Sürgeti, hogy azon falvakban, melyekben lehetséges, a szövetkezetek kezébe kerüljön az italmérés. Egyben visszautasítja azokat a támadásokat, amelyeket liberális részről a szövetkezeteknek tett kormánykedvezmények miatt ellenük intéztek. A gazdasági szabadságot elsősorban a magyar mezőgazdaságnál kell megkezdeni. A részletes vita során többen szólaltak fel és kisebb-nagyobb módosításokat ajánlottak, köztük Henzer István, Schandl Károly és Benkő Gábor. A szerdai interpellációs napon Koszó István az adógabona felőrlése után meg-, maradt korpa elosztása tárgyában interpellált és kérte, hogy a korpa szabadforgalom tárgya legyen. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a korpa szabad forgalmát csak a gabona szabad forgalmávalegyidejűleg lehet behozni. Milotay István és Ernst Sándor sürgős interpelláció keretében foglalkoznak a nyomdászsztrájkkal és a miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a sztrájknak nincs jogosultsága. A kormány szívesen közvetít a munkaadók és munkások között, de előbb kezdjék meg a munkások a munkát. A csütörtöki ülésen Ferdinándy Gyula félreértett szavait magyarázta meg. Múltkori beszédjében sem a nemzeti "hadsereg, sem a fegyveres erő ellen nem nyilatkozott, mert nála senki sem értékeli" jobban a nemzeti hadsereget. Belicska Sándor honvédelmi miniszter úgy ma maga, mint a hadsereg nevében köszönettel vette tudomásul Ferdinándy szavait. A nemzetgyűlés üdvözli a hivatalba lépő amerikai elnököt Mentelmi ügyek tárgyalása — Megkezdték állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló javaslat vitáját — A nemzetgyűlés mai ülése — V'-" ■ m ------» iiiii^ ' * , . ri- jiaw iet 9 isi BARÁZDA Szombat, 1971. március 5 i mnmnii m m i—i ■ ■ 1i wMiait—i—iHinnm Nikita király meghalt Miklós, a montenegróiak királya, franciaországi száműzetésében meghalt. A Fekete Hegyek uralkodóját, aki 1861 óta áll a trónon, 1917 elején, amidőn a montenegrói kormány békét akart kötni, az antánt tőrbecsalta és egy francia hadihajón elszállíttatta. A franciák a szó szoros értelmében internálták és hatalmas rokonsága, két veje, az olasz király és a szerb király nem tehettek érdekében semmit. "Péter szerb király különben a montenegrói trónra is áskálódott és midőn 1918 őszén Montenegró felszabadult a monarchia megszállása alól, volt szövetségesei, a szerbek foglalták el. Azóta Montenegró ismét harcok színhelye, jellemző Miklós montenegrói király furfangjára, hogy csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokoniösszeköttetésben állt. Viktor Emánuel olasz király és Péter szerb királyon kívül veje volt Nikolajevics Péter orosz nagyherceg, Nikolajevics Miklósnak, a cári seregek főparancsnokának, öccse is. A háború kitöréséig Ferenc Józseftől évenként, tekintélyes segélyösszeget kapott. Sokat utazott külföldönés mindenütt feltűnt nemzeti viseletével és kíséretével, amely megvetette az udvari pompát. Terhelésén az olasz királyi pár meg fog jelenni. A szerb sajtó a gyűlölet hangján ír Nikitáról s a többi között azt, mondja, hogy halálával olyan uralkodó élete ért véget, aki nem törődött népe javával. Halála különben az utolsó külső akadályt is elhárította a délszláv egység, utjából. A szerbek azonban tévednek, mert a montenegróiak ötszáz éven át dicsőségesen állották meg helyüket a törökök ellen és a szerb király tudatára ébred majd annak, hogy neki sem sikerül a Fekete Hegyek urává lenni. A szénbárók is rémüldöznek. Nagy az ijedelem a bányafejedelmek között: sok a szén. Amerikában és Angliában, sőt már a francia megszállás alatt levő Ruhr vidéken is óriási szókészletek tödemnák föl. Ennek mielőbb az lepfra következménye, hoggy mi fogy a szén ára. Akármennyire is ijedeznek azonban a börzsánerek, akik féltik profitjüket, annál inkább örülünk neki mi és az egész magyar nép. A szén olcsóbbodása magával hozza az egész gazdasági élet föllendülését. Lesz elég szén s lesz olcsó szén a vasútnak, a gyáraknak, a kovácsoknak, a mezőgazdaságnak. Mindenütt megindul a munka, fogják gyártani az iparcikkeket s olcsóbb lesz az is. A hét esztendős nyomorúságból — úgy látszik — kifelé lábalunk. Megérdemlik a pezsgőző és autózó ,idegen börzétek, hogy egyszer már rájuk is jöjjön a bér... Legalább cipőhöz, ruhához ad a mezítlábas falusi gyerek is.