Új Barázda, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

II. évfolyam, 117. szám Ara korona Szerda, 1921. juttius 1. Wnetkelte Meskó Pál Flamnitatiis! Buday Barna, Felelős szerkesztő: Schandl Károly dr.. Szerkesztőség: fcudapest, IV., Muzeura-kSrus ( József 55—40 Telefon: József 68-88 Éjjel 140-71UJ BARÁZDA KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Előfizetés £ra: Negyedévre £ ■£'£ 70 K Egy hónapra *.^*.25 K" Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-Uörui i ( József 55—40 Telefon: József 68—88. Éjjel 140—71 Halálmadarak (n..) Jó termés biztat bennünket és valutánk — eltekintve a mai csekély dagálytól — mégis hanyatlik. Aggódva kérdjük, hogyan viseli majd el a nemzetközi piac: szeszélye a reánk várakozó újabb megpróbáltatásokat ! Mert számolnunk kell még Nyugatmagyarország elszakításával és fájdalom, a jóvátételi terhek ellen sem vagyunk biztosítva. Ha a nyugati vármegyéket csakugyan elrabolják tőlünk, Magyarország kisebbé válik ötezer négyszög kilométernyi területtel ( egymilló kát. hold), elveszít 400 ezer lelket s velük együtt elveszti erre a területre eső minden értékét, mezőgazdaságban, iparban, vasúti építményekben, kulturális intézményekben, adózó képességben. Gonosz érvágás lesz ez vérszegény testünkön. És még ezzel sincs vége a gyötrelmünknek. A jóvátételi bizottság újabb terheket vethet a nyakunkba, minden józan ész és minden emberi igazság ellenére. Ha pedig nem tudunk fizetni, ráteheti kezét az állam jövedelmi forrásaira és zsebre vághatja az adópénzt is, nem törődvén vele, hogy a lakosságnak azután koplalni és nyomorogni kell. Minden rosszra el lehetünk készülve, mert a jogot és az emberiességet ledöntötte a győztes ököl. Ellenkezzünk talán ? Hiszen éppenerre várnak a környező államok. Csak az ürügyet lesik, hogy beavatkozhassanak, fegyverrel jöjjenek ránk és megszállják és szétcibálják a még megmaradt kis anyaországot. Zsákmányra mohó fenevadak közé vagyunk mi most szorítva s védelmünk nem a fegyver, hanem a türelem, a hidegvér, a munka, az acélszilárd bizalom igazságunk feltámadásában. És lám, vannak a világon józan ítéletű emberek és népek, amelyek e súlyos viszonyok között is biznak a magyarság jövőjében. Azt mondják most a svájciak is, hogy az a nemzet, mely a rettenetes összeomlás után oly gyorsan talpára állott, megtért Istenéhez, hagyományaihoz, a jogrendhez és a serény munkához , egy ilyen nemzet nem pusztulhat el. Államfenntartó képességünknek olyan ragyogó bizonyságait adjuk, hogy aki lát és ismer bennünket, az megtelik a jövőnkbe vetett bizalommal. Csak árulók ne volnának közöttünk, akik rontják a bizalmát s jogviszonyaink gonosz rágalmazásával aláássák a nemzet hitelét. A külföld fenevadjai sem ártanak annyit a valutánknak, mint ezek az itt fészkelő halálmadarak. ők keltik rólunk kint és bent a züllött, a vesztének indult. a halálra érett nemzet hírét. A bizalmat elriasztják, a megsemmisítésünkre törekvőknek fegyvert adnak. Pusztítsuk ki ezeket a kuvikokat a berkeinkből a törvény szigorával, a társadalom megvetésével! Mert vagy az ország megy tönkre, vagy a halálmadaraknak kell elhallgatatok. Léesi forrásból származik az ántánt-jegyzék koholmánya Megírtuk a párisi Temps közlése alapján, hogy az angol kommunista újság, a Daily Herald jelentése szerint az ántánt-megbízottak a magyar kormánynak állítólag jegyzéket nyújtottak át, amelyben kormányváltozást, új választásokat követelnek. A Temps egyidejűleg kijelentette, hogy az angol kommunista újság állításai valótlanok. Most Hágából érkező jelentés szerint, a Daily Herald, a párisi cáfolatra hivatkozva, kijelenti, hogy az antant új terveiről szóló jelentése sem Párisból, sem Londonból, hanem a lap bécsi tudósítójától származik, aki a hír valóságáért teljes mértékben felelős. A lap kijelenti, hogy a hír közlésénél kimondottan hivatkozott bécsi forrására. Andrássy Gyula gróf nyilatkozik külügyminiszteri szerepléséről Visszautasítja Sándor Pál vádaskodását — Miért nem kaptunk kedvezőbb feltételeket — Breyer a nemzetiséggi törvény benyújtását sürgeti — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, május 31. A délelőtti ülés Rakovszky István elnök háromnegyed 11 órakor nyírja meg a mai ülést. Folytatják a költségvetés vitáját. Grieiser Miklós: Kéri, hogy külügyi képviseletünket arra rátermett és hozzá, értő diplomatákra bízzák. Ezeknek jártasoknak kell lenniök a gazdasági és pénzügyi kérdésekben is. A nemzetiségi kérdés ügyében több megértést vár a külügyminisztertől. Nálunk a műveltség még igen alacsony fokon áll. A népoktatást ki kell bővíteni. Mezőgazdasági iskolánk egyáltalán nincsen, míg kereskedelmi főiskolánk hatvan is van. Foglalkozik a munkásság kérdésével és a munkásbiztosítóval. Majd áttér a pénzügyi politika bírálatára. Szeretné,ha gazdasági tanácsot állítanának a pénzügyminiszter mellé. A földmivelésügyi miniszter figyelmébe ajánlja a szikügyet. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Több jogot a községi elöljáróknak Utána Euypál István szólalt fel. A szerencsétlen megcsonkított országot talpra állítva kell felépíteni az új Magyarországot. A törvényt végrehajtó hatalomnak szigorúan a törvény által előírt szabályokhoz kell alkalmazkodnia. A törvényhozásnak pedig az idők szellemét kell tekintetbe vennie. Nem kivárt a múltak hibáival foglalkozni, de azokból okulnunk kell a jövőre nézve. Sok hiba állott elő a rendeletekből, különösen a közigazgatás terén. Több jogot kíván a községi elöljáróságoknak és képviselőtestületeknek. (Élénk helyeslés.) A közigazgatási hatóságok olyan esetekben is beleavatkoznak a községek ügyeibe, amelyben nem illetékesek. Több ilyen esetet sorol fel. Kéri a kormányt, hogy a földreform végrehajtásánál vasakarattal cselekedjék. Más volna Magyarország képe, ha már a régi időben megadták volna a földet a magyar földművesnek, aki azt megműveli. A földtörvényt sürgősen meg kell valósítani, mert ennek elodázása akadálya a konszolidációnak. Együttműködésre szálítja fel a nemzet minden rétegét, mert ha ez meglesz,, akkor Magyarország boldog lesz. A költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslés és taps.) Sándor Pál szól hozzá ezután a költségvetéshez. Vitatja azt, hogy a forradalom a zsidók bűne lenne. (Ellentmondások a kormányzópárton.) Azt mondja, hogy az összeomlás magától jött és a koriák maguktól mentek széjjel. Minthogy az idő előrehaladott, elnök az ülést felfüggeszti délután négy óráig. A délutáni ülést nyitotta meg Stakovszky István. Sándor Pál folytatta beszédjét. Adatokat sorol fel arról, hogy Ausztria a háború utolsó esztendejében milyen alávaló módon rágalmazta Magyarországot. Czerfini tetteit árulásnak kell bélyegezni. Pichon akkori francia külügyminiszter Károlyival külön békéről tárgyalt, de ezt a tárgyalást félbeszakították. Andrássy közbenjárt a királynál Károlyi érdekében, hogy ne tartóztassák le és óva intette a kormányt ettől a lépéstől, mert nem akarta, hogy Károlyiból vértanút csináljanak. Andrássy és Tisza között rettenetes harc folyt. Ha Tisza került volna abba a helyzetbe, amelybe Andrássy jutott, nem követte volna Andrássy eljárását és itt maradt volna. Andrássy Gyula kötelessége lett volna itt maradni, mint Wekerlének, Szterényinek, Szurmaynak és másoknak. Andrássy Gyula gróf: Bécsben nagyobb veszélyben voltam, mint önök itthon a bankokban. (Élénk helyeslés.) A kisánfánti dacszövetség Sándor Pál: Ezután áttér a külpolitikai kérdések fejtegetésére. Most elsősorban a külpolitikán dúl el az ország helyzete. A kisántánt dacszövetséggé alakult át Magyarország ellen, és semmiképpen nem egyezik bele abba, hogy határainkat kiigazítsák. A nagy ántánt nincs abban a helyzetben, hogy segítsen rajtunk. A baranyai kérdés is azt mutatja, milyen tehetetlen a nagy ántant a kisántanttal szemben. Diplomatáknak gazdasági, jogi és államtudományi szakembereket kell küldeni. Az osztályrendszert ki kell zárni. Beszédét azzal fejezi be, hogy Apponyi és Rákosi, két konzervatív politikus hangoztatja az országban, hogy minden erőnek össze kell fogni. Felkiáltások: Most már hallgatnak maguk is rájuk. (Nagy zaj) Andrássy válasza Andrássy Gyula gróf személyes kérdésben szólal fel. Még sohasem tapasztalta, hogy ennyi bók között annyi mérgezett tört igyekezett volna egy képviselőtársa az ő szivébe döfni. Nem válaszol az elfordlésekre, csak rámutat, hogy ,felszólalásával mennyire árt Sándor Pál saját fajának. Mindenkit rágalmaz azért, hogy fehérre mossa faját, mintha a zsidóság ártatlan volna a forradalomban. (Helyeslés.) Miért tióra kaptunk jobb békefeltételeket A háború elvesztésének az oka nem Németország árulásában keresendő. A mi hibáink annyiban okozták katasztrófánkat, hogy ellenségeink számát, szaporítását idézték elő. Az óriási gazdasági, katonai és pénzügyi túlerő végül letört volna, de a forradalom már előzetesen megakadályozta, hogy katonáink a határon maradjanak. Jobb feltételeket azért nem tudtunk elérni, mert teljesen harcképtelenek voltunk akkor, amikor tárgyalni kellett volna. (Élénk helyeslés.) Visszautasítja Sándor Pálnak azt a támadását, hogy október 28-án vak volt és nem látta, hogy a forradalom veszélye fenyeget. Ezt a naivitást senki sem teheti fel róla, mert ő tisztában volt azzal, hogy csak órák, percek választanak el a forradalomtól. Ezért vállalkozott arra a háládatlan feladatra, hogy Németországtól elszakadva, külön békét kér. Akkor abban a meggyőződésben volt, hogy Károlyi lelkét hazaárulás nem terheli. Ha bezárták volna — mint Vázsonyi kívánta — nagy vértanút csináltak volna belőle. Tisza ellen nem folytatott családi harcot Azzal is vádolták, hogy Tisza ellen családi harcot folytatott. Nem személyi okok befolyásolták a politikai állásfoglalást, Tiszát azért támadta, mert nagy erőnek tartotta és politikáját károsnak vallotta. Meglepő, hogy a Nemzeti Tanács alakulásáért is őt teszi felelőssé. Károlyiék azt követették, SJOPZ neveztesse ki magát magyar külügyminiszterré. Ennek szerintük a leszerelés lett volna az első feltétele. Ehhez nem járulhatott hozzá, mert lehetetlennek te' "a. ' Úgy veljünk le, de az ellenfél fegyvereit. Svájcból azzal a meggyőződéssel tért vissza, hogy kedvező békefeltételekre van kilátás, a...in: ezt szóin a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés megerősítette. (Úgy van!) Miért ment Svájcba A lelkiismerete tiszta és meri Állítani, hogy alig volt Magyarországon ember, aki nemcsak életét, de egész politikai múltját az ország érdekében egy kártyára tette volna. Itthon lehetetlenné vált számára a működés, mert azt a tényt szögezte le, hogy a köztársaság kikiáltása érvénytelen és arról a nép tesz hivatva dönteni. Ezért Svájcba kellett távoznia. Hogy a támadásokat miért intézték ellene, "nem kutatja. Felkiáltások: Mert a kereszténypárt élére állt. (Nagy zaj.) Andrássy Gyula gróf, ívéskor ide jött, tudta, hogy támadásoknak lesz kitéve, de ő mindig a keresztény politika érdekében fog működni és törekszik azt mérsékelt irányba terelni. (Élénk éljenzés és taps.) Sándor Pál viszontválasza után Frühwirth Mátyás elállt a szótól. Németország hazánk egyedüli barátja Bleyar Jakab: Magyarország izoláltsága a keresztény politikája miatt olyan előny, amely a jövőben meg fogja teremni gyümölcseit. Reméli, hogy a külföldön felismerik a szocializmus káros ■irányát és ott is a keresztény szellem kerekedik felül. Magyarország feldarabolása a francia brutalitás műve és naivság azt gondolni, hogy Franciaország Magyarországot támogatni és erősíteni akarja. Nekünk német orientáció felé kell törekednünk, mert Magyarországnak csak egy barátja van : Németország! Majd a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozik és sürgeti az új nemzetiségi törvény benyújtását. Haber János: Ebben az irányban nem történt még semmit Ülyer Jakab: A magyarországi nemzetek részére kormánybiztos kiküldését kéri. A költségvetést elfogadja. A vitát fél 8 órakor félbeszakították és holnapra halasztották.