Új Barázda, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

II­. évfolyam, 117. szám Ara­­ korona Szerda, 1921. juttius 1. Wnetkelte Meskó Pál Flamn­itatiis! Buday Barna, Felelős szerkesztő: Schandl Károly dr.. Szerkesztőség: fc­udapest, IV., Muzeura-kSrus ( József 55—40 Telefon:­­ József 68-88­­ Éjjel 140-71UJ BARÁZDA KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Előfizetés­ £ra: Negyedévre £ ■£'­£ 70 K Egy hónapra *.^*.25 K" Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-Uörui i ( József 55—40 Telefon:­­ József 68—88­­. Éjjel 140—71 Halálmadarak­ ­(n..) Jó termés biztat bennünket és valutánk — eltekintve a mai cse­kély dagálytól — mégis hanyatlik. Aggódva kérdjük, hogyan viseli majd el a nemzetközi piac: szeszélye a reánk várakozó újabb megpróbálta­tásokat ! Mert számolnunk kell még Nyugatmagyarország elszakításával és fájdalom, a jóvátételi terhek ellen sem vagyunk biztosítva. Ha a nyugati vármegyéket csak­ugyan elrabolják tőlünk, Magyar­­ország kisebbé válik ötezer négy­szög kilométernyi területtel (­ egy­­milló kát. hold), elveszít 400 ezer lelket s velük együtt elveszti erre a területre eső minden értékét, mező­­gazdaságban, iparban, vasúti épít­ményekben, kulturális intézmények­ben, adózó képességben. Gonosz érvágás lesz ez vérszegény tes­tünkön. És még ezzel sincs vége a gyöt­­relmünknek. A jóvátételi bizottság újabb terheket vethet a nyakunkba, minden józan ész és minden emberi igazság ellenére. Ha pedig nem tu­dunk fizetni, rá­teheti kezét az ál­lam jövedelmi forrásaira és zsebre vághatja az adópénzt is, nem törőd­vén vele, hogy a lakosságnak azután koplalni és nyomorogni kell. Minden rosszra el lehetünk készülve, mert a jogot és az emberiességet ledöntötte a győztes ököl. Ellenkezzünk talán ? Hiszen éppen­­erre várnak a környező államok. Csak az ürügyet lesik, hogy beavat­kozhassanak, fegyverrel jöjjenek ránk és megszállják és szétcibálják a még megmaradt kis anyaországot. Zsák­mányra mohó fenevadak közé va­gyunk mi most szorítva s védelmünk nem a fegyver, hanem a türelem, a hidegvér, a munka, az acélszilárd bizalom igazságunk feltámadásá­ban. És lám, vannak a világon józan ítéletű­ emberek és népek, amelyek e súlyos viszonyok között is biznak a magyarság jövőjében. Azt mondják most a svájciak is, hogy az a nem­zet, mely a rettenetes összeomlás után oly gyorsan talpára állott, meg­tért Istenéhez, hagyományaihoz, a jogrendhez és a serény munkához , egy ilyen nemzet nem pusztulhat el. Államfenntartó képességünknek olyan ragyogó bizonyságait adjuk, hogy aki lát és ismer bennünket, az meg­telik a jövőnkbe vetett bizalom­mal. Csak árulók ne volnának közöt­tünk, akik rontják a bizalmát s jog­viszonyaink gonosz rágalmazásával aláássák a nemzet hitelét. A külföld fenevadjai sem ártanak annyit a va­lutánknak, mint ezek az itt fészkelő halálmadarak. ők keltik rólunk kint és bent a züllött, a vesztének indult. a halálra érett nemzet hírét. A bizal­mat elriasztják, a megsemmisítésünkre törekvőknek fegyvert adnak. Pusztítsuk ki ezeket a kuvikokat a berkeinkből a törvény szigorával, a társadalom megvetésével! Mert vagy az ország megy tönkre, vagy a halál­­madaraknak kell elhallgatatok. Léesi forrásból származik az ántánt-jegyzék­ koholmánya Megírtuk a párisi Temps közlése alapján, hogy az angol kommunista újság, a Daily Herald jelentése sze­rint az ántánt-megbízottak a magyar kormánynak állítólag jegyzéket nyúj­tottak át, amelyben kormányválto­­zást, új választásokat követelnek. A Temps egyidejűleg kijelentette, hogy az angol kommunista újság állításai valótlanok. Most Hágából érkező jelentés sze­rint, a Daily Herald, a párisi cáfo­latra hivatkozva, kijelenti, hogy az antant új terveiről szóló jelentése sem Párisból, sem Londonból, hanem a lap bécsi tudósítójától származik, aki a hír valóságáért teljes mértékben felelős. A lap kijelenti, hogy a hír közlésénél kimondottan hivatkozott bécsi forrására. Andrássy Gyula gróf nyilatkozik külügyminiszteri szerepléséről Visszautasítja Sándor Pál vádaskodását — Miért nem kaptunk kedvezőbb feltételeket — Breyer a nemzetiséggi törvény benyújtását sürgeti — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, május 31. A délelőtti ülés Rakovszky István elnök háromnegyed 11 órakor nyírja meg a mai ülést. Foly­tatják a költségvetés vitáját. Grieiser Miklós: Kéri, hogy külügyi­ képviseletünket arra rátermett és hozzá­, értő diplomatákra bízzák. Ezeknek jár­tasoknak kell lenniök a gazdasági és pénzügyi kérdésekben is. A nemzetiségi kérdés ügyében több megértést vár a külügyminisztertől. Nálunk a műveltség még igen alacsony fokon áll. A népok­tatást ki kell bővíteni. Mezőgazdasági is­kolánk egyáltalán nincsen, m­íg kereske­delmi főiskolánk hatvan is van. Foglal­kozik a munkásság kérdésével és a mun­­kásbiztosítóval. Majd áttér a pénzügyi politika bírálatára. Szeretné,ha gazdasági tanácsot állítanának a pénzügyminiszter mellé. A földmivelésügyi miniszter fi­gyelmébe ajánlja a szikügyet. A költség­­vetést elfogadja. (Helyeslés.) Több jogot a községi elöljáróknak Utána Eu­ypál István szólalt fel. A szerencsétlen megcsonkított országot talpra állítva kell felépíteni az új Ma­gyarországot. A törvényt végrehajtó ha­talomnak szigorúan a törvény által elő­írt szabályokhoz kell alkalmazkodnia. A törvényhozásnak pedig az idők szelle­mét kell tekintetbe vennie. Nem kivárt a múltak hibáival foglalkozni, de azokból okulnunk kell a jövőre nézve. Sok hiba állott elő a rendeletekből, különösen a köz­igazgatás terén. Több jogot kíván a községi elöljáróságoknak és képviselőtestületeknek. (Élénk helyeslés.) A közigazgatási ható­ságok olyan esetekben is beleavatkoznak a községek ügyeibe, amelyben nem ille­tékesek. Több ilyen esetet sorol fel. Kéri a kormányt, hogy a földreform vég­rehajtásánál vasakarattal cselekedjék. Más volna Magyarország képe, ha már a régi időben megadták volna a földet a magyar földművesnek, aki azt megműveli. A földtörvényt sürgősen meg kell való­sítani, mert ennek elodázása akadálya a konszolidációnak. Együttműködésre szálítja fel a nemzet minden rétegét, mert ha ez meglesz,, akkor Magyaror­szág boldog lesz. A költségvetést elfo­gadja. (Élénk helyeslés és taps.) Sándor Pál szól hozzá­­ ezután a költségvetéshez. Vitatja azt, hogy a for­radalom a zsidók bűne lenne. (Ellent­mondások a kormányzópárton.) Azt mondja, hogy az összeomlás magától jött és a k­oriák maguk­tól mentek széjjel. Minthogy az idő előrehaladott, elnök az ülést felfüggeszti délután négy óráig. A délutáni ülést nyitotta meg Stak­ovszky István. Sándor Pál folytatta beszédjét. Ada­tokat sorol fel arról, hogy Ausztria a háború utolsó esztendejében milyen alá­való módon rágalmazta Magyarországot. Czerfini tetteit árulásnak kell bélyegezni. Pichon akkori francia külügyminiszter Károlyival külön békéről tárgyalt, de ezt a tárgyalást félbeszakították. Andrássy közbenjárt a királynál Károlyi érdekében, hogy ne tartóztassák le és óva intette a kormányt ettől a lépéstől, mert nem akarta, hogy Károlyiból vértanút csinál­janak. Andrássy és Tisza között rettene­tes harc folyt. Ha Tisza került volna abba a helyzetbe, amelybe Andrássy ju­tott, nem követte volna Andrássy eljá­rását és itt­­ maradt volna. Andrássy Gyula kötelessége lett volna itt maradni, mint Wekerlének, Szterényinek, Szurmay­­nak és másoknak. Andrássy Gyula gróf: Bécsben na­gyobb veszélyben voltam, mint önök itt­hon a bankokban. (Élénk helyeslés.) A kisánfánt­i dacszövetség Sándor Pál: Ezután áttér a külpoli­tikai kérdések fejtegetésére. Most első­sorban a külpolitikán dúl el az ország helyzete. A kisántánt dacszövetséggé ala­kult át Magyarország ellen, és semmi­képpen nem egyezik bele abba, hogy ha­tárainkat kiigazítsák. A nagy ántánt nincs abban a helyzetben, hogy segítsen rajtunk. A baranyai kérdés is azt mu­tatja, milyen tehetetlen a nagy ántant a kisántanttal szemben. Diplomatáknak gazdasági, jogi és államtudományi szak­embereket kell küldeni. Az osztályrend­szert ki kell zárni. Beszédét azzal fejezi be, hogy Apponyi és Rákosi, két konzervatív politikus hangoztatja az országban, hogy minden erőnek össze kell fogni. Felkiáltások: Most már hallgatnak maguk is rájuk. (Nagy zaj) Andrássy válasza Andrássy Gyula gróf személyes kér­désben szólal fel. Még sohasem tapasz­talta, hogy ennyi bók között annyi mér­gezett tört igyekezett volna egy képvi­selőtársa az ő szivébe döfni. Nem vála­szol az elford­­lésekre, csak rámutat, hogy ,felszólalásával mennyire árt Sándor Pál saját fajának. Mindenkit rágalmaz azért, hogy fehérre mossa faját, mintha a zsi­dóság ártatlan volna a forradalomban. (Helyeslés.) Miért tióra kaptunk jobb békefeltételeket A háború elvesztésének az oka nem Németország árulásában keresendő. A mi hibáink annyiban okozták katasztrófán­kat, hogy ellenségeink számát, szaporí­tását idézték elő. Az óriási gazdasági, katonai és pénzügyi túlerő­­ végül letört volna, de a forradalom már előzetesen megakadályozta, hogy katonáink a hatá­ron maradjanak. Jobb feltételeket azért nem tudtunk elérni, mert teljesen harc­­képtelenek voltunk akkor, amikor tár­gyalni kellett volna. (Élénk helyeslés.) Visszautasítja Sándor Pálnak azt a támadását, hogy október 28-án vak volt és nem látta, hogy a forradalom ve­szélye fenyeget. Ezt a naivitást senki sem teheti fel róla, mert ő tisztában volt azzal, hogy csak órák, percek vá­lasztanak el a forradalomtól. Ezért vál­lalkozott arra a háládatlan feladatra, hogy Németországtól elszakadva,­­ külön békét kér. Akkor abban a meggyőződés­ben volt, hogy Károlyi lelkét hazaárulás nem terheli. Ha bezárták volna — mint Vázsonyi kívánta — nagy vértanút csi­náltak volna belőle. Tisza ellen nem folytatott családi harcot Azzal is vádolták, hogy Tisza ellen családi harcot folytatott. Nem személyi okok befolyásolták a politikai állásfog­lalást, Tiszát azért támadta, mert nagy erőnek tartotta és politikáját károsnak vallotta. Meglepő, hogy a Nemzeti Tanács ala­kulásáért is őt teszi felelőssé. Károlyiék azt követették, SJOPZ neveztesse ki magát magyar külügyminiszterré. Ennek szerin­tük a leszerelés lett volna az első felté­tele. Ehhez nem járulhatott hozzá, mert lehetetlennek te' "a. ' Úgy veljünk le, de az ellenfél fegyvereit. Svájcból azzal a m­eggyőző­­déssel tért vissza,­ hogy kedvező béke­­feltételekre van kilátás, a...in: ezt szóin a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés meg­erősítette. (Úgy van!) Miért ment Svájcba A lelkiismerete tiszta és meri Állítani, hogy alig volt Magyarországon ember, aki nemcsak életét, de egész politikai múltját az ország érdekében egy kár­tyára tette volna. Itthon lehetetlenné vált számára a működés, mert azt a tényt szögezte le, hogy a köztársaság kikiál­tása érvénytelen és arról a nép tesz hi­vatva dönteni. Ezért Svájcba kellett tá­voznia. Hogy a támadásokat miért intézték el­lene, "nem kutatja. Felkiáltások: Mert a kereszténypárt élére állt. (Nagy zaj.) Andrássy Gyula gróf, ívéskor ide jött, tudta, hogy támadásoknak lesz kitéve, de ő mindig a keresztény politika érde­kében fog működni és törekszik azt mér­sékelt irányba terelni. (Élénk éljenzés és taps.) Sándor Pál viszontválasza után Früh­­­wirt­h Mátyás elállt a szótól. Németország hazánk egyedüli barátja Bleyar Jakab: Magyarország izolált­sága a keresztény politikája miatt olyan előny, amely a jövőben meg fogja te­remni gyümölcseit. Reméli, hogy a kül­földön felismerik a szocializmus káros ■irányát és ott is a keresztény szellem ke­rekedik felül. Magyarország feldarabo­lása a francia brutalitás műve és naiv­­ság azt gondolni, hogy Franciaország Magyarországot támogatni és erősíteni akarja. Nekünk német orientáció felé kell törekednünk, mert Magyarországnak csak egy barátja van : Németország! Majd a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalko­zik és sürgeti az új nemzetiségi törvény benyújtását.­­ Haber János: Ebben az irányban nem történt még semmit Ül­yer Jakab: A magyarországi ne­­mzetek részére kormánybiztos kiküldését kéri. A költségvetést elfogadja. A vitát fél 8 órakor félbeszakították és holnapra halasztották.­

Next