Új Barázda, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

2 Törvényjavaslatok a békeszerződés rendelkezése­ értelmében i1 honvédség, csündőrség, rendőrség és az erdőőri testület létszáma Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter a betegen fekvő neiliska hon­védelmi miniszter helyett ma törvény­javaslatot nyújtott be a magyar királyi honvédségről szóló 1921. XLIX. i.-c egyes rendel­kezéseinek kiegészítéséről é­s módosítá­sáról. A törvényjavaslat szerint az a lét­szám, amelyet semmi körülmények kö­zött sem szabad felemelni, a követ­kezőképpen oszlik meg: 1750 tiszt, 2331 altiszt és 30.916 legénység. A magyar királyi honvédség kizáró­lag önkéntes jelentkezők felvétele út­ján alakul és egészíttetik ki. A magyar királyi honvédség tisztikara kizárólag hivato­os tisztekből áll. A tiszteket a honvédelmi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki és lépteti elő. A honvédség kiegészítése általában a törvényhatóságok útján történik, azon­ban a legénységi­ állományba belépni óhajtó egyének közvetlenül a csapat­­testeknél is jelentkezhetnek felvételre. A magyar királyi honvédség igaz­gatási teendőjének ellátásánál alkalma­zott polgári tisztviselők minden tekin­tetben kizárólag a polgári hatóságok a és a polgári büntető bíráskodás alá ** tartoznak és sem egyenruhát, sem fegy­­­­javért nem viselhetnek. *­­’ A másik törvényjavaslatot Kle­pels­­berg Kunó gróf belügyminiszter nyúj­totta be és ez a magyar királyi államrendőrség és csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról szól. A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség tagjainak száma 12—12 ezer lehet. A csendőr­ségnél legfeljebb 600 tiszt, a rend­őrségében­­ pedig 1500 egyenruha és fegyver viselésére jogosított fogalmazó és felügyelőkarbeli tisztviselő lehet. A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség sze­mélyzetének kiegészítése önkéntes je­lentkezés alapján történik. A legény­ségi állományhoz tartozó egyének szol­gálati kötelezettsége hat évre terjed ki, ebből a katonaságnál eltöltöt, előző­ szolgálatból legfeljebb három évi tar­tamot lehet beszámítani. A harmadik törvényjavaslatot Mayer János földművelésügyi miniszter nyúj­totta be, amely az állami erdőőrök őrzési szolgálatban alkalmazottak lét­számáról és szolgálati feltételeiről szól. Az állami erdőőrzési szolgálatban álló alkalmazottak létszáma legfeljebb 624 fő lehet. A létszám kiegészítése ön­kéntes jelentkezés útján történik. Az erdőőrök hatévi szolgálatot kötelesek vállalni. Az állami erdőőrzési szolgálatban lő­fegyver gyanánt személyes védelemre és a du­ vadak k­ihatása céljából egy vadászfegyverrel, továbbá hadifegyver­nek nem tekinthető rövid pisztollyal szerelhetők fel az ezen szolgálatban alkalmazott egyének.­­ Mindhárom törvényjavaslatot a bé­keszerződés végrehajtásának kényszerű folyományaként kellett előterjeszteni. A nemzetgyűlés véderőbizottsága ma délután már ülést tartott, melyen Alcser Ernő előadásában letárgyalta és elfo­gadta a m. kir. honvédségről szóló 1921: XLIX. t.-c. egyes rendelkezései­nek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot és annak tár­gyalására a sürgősség kimondását kéri a nemzetgyűléstől. | OSAHA I I ® SéSüÜftSZESZ I kis üveg ára ______K 38.— 1 1 középüveg ára ... ____K 100.— 11 1 nagy üveg ára...___ K 200.— g | MIHBELÜTT KAPHATÓI I UJ MillM V 3933. tekr­i­. I wwwi.-j Holnap este fogadják Bethlent és híveit a Kisgazda- és Földm­ivespár­tiain Az Egyesülés Pártjának kívánságai nem fogják késleltetni a választójogi törvényt — A választójogi javaslat híveinek óriási többsége biztosítva van — Az UJ BARÁZDA tudósitójától — A pártok átcsoportosulása holnap döntő pontra jut. Bethlen és hívei­nek, valamint a disszidenseknek a Keresztény Kisgazda, Földmíves, és Polgári Párttal való egye­tle­g hol­nap történik meg. A d­isszidensek m­a elkészítették nyilatkozatukat az egy­séges pártba való belépésükről. A nyi­latkozatot a disszidens képviselőknek nagyobb része már aláírta. Bethlen István gróf miniszterelnök és hívei szerdán este nyolc órakor az egyesülés tényeként megjelen­nek a Kisgazda- és Földmívespárt­­ban, ahol nyomban formális tanács­kozás kezdődik. A vála­stójogi javaslat sorsa a pár­tokban már eldőlt. Az Andrássy-cso­port és az ellenzék többi töredéke meg fogja kísérelni a javaslat meg­­obstruálását, azonban A Kisgazda- és Földművespártból valamint az Egyesülés Pártjából álló kormányzó többség föltétlenül teljesíti a nemzettel szemben kö­telességét. Az Egyesülés Pártjáról ma olyan­­ hírek je­lntek meg, mintha az ellen­­í­zékkel keresne megállapodást a vá­­­lasztójogi javaslattal szemben. Erről­­ azonban szó sincs. Az Egyesülés­ Pártja továbbra is támogatja a kor­­mányt és javaslatát, azonban több kívánság merült fel részéről. Klebel­­­berg Kunó gróf belügyminiszter ki­jelentette, hogy nem zárkózik el a felmerült kívánságok tárgyalása elől. A kormány és az Egyesülés Pár­ja közötti összhang­ aligha fog szen­vedni, mert maguk a kérdéses pont a nem elvárt természetűek, amelyekre nézve a­ rezetőket nem lehetne össze­egyeztet­ni. . .E cél a , , hogy a választójogi javaslatnak óriási többsége van és az Egyesülés Pártja semmiesére sem adja magát oda annak a répnak amelyet a liberálisokkal szövetk­e­es Andrássy-csoport tűzött ki, h­ogy a választrójogi javaslat törvényre eme­lését obstrukcióval m­egakadályozz­a. A­ választójogi nemzetgyűlési bizottság ülése A nemzetgyűlés választójogi bizott­sága ma este kezdte meg a kormány választójogi javaslatának tárgyalását. Az ülés délután öt órától a késői éjszakai órákig tartott. Az ülés bizalmas jelle­gű volt, fentiek szerint nyugalomba helyezendő tisztviselők a nyugalombahelyezés he­lyett végkielégítésüket k­érhetik. * Az új államháztartási kiadásokat a pénzügyminiszter a következő új jöve­delmekből szándékozik fedezni: Az általános forgalmi adó kulcsa az adóalapnak 3 százaléka lesz. Egyes fényűzési tárgyakra a fény­űzési forgalmi adó kulcsát 20 szá­zalékra emelheti fel. Ezenkívül felemelik a közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványok ideie­kéit. A kecskeméti választás A Rubinek Gyula halálával megüre­sedett Kecskemét 1. kerületben négy jelölt küzd a mandátum­áért. A keresz­tény -és nemzeti programmal fellépett Z­.sitvay Tibornak győzelme óriási szó­­többségg­el máris biztosítva van. Törvényjavaslat a tisztviselők rendkívüli segélyének száz százalékos felemeléséről Kállay Tibor pénzügyminiszter ma be­­­terjesztette a nemzetgyűlésen .A köz­­szolgálati tisztviselők és egyéb alkal­mazot­tak (nyugdíjasok özvegyek és szülötten árvák) anyagi helyzetének ja­vítása és az erre szükséges fedezet biz­tosítása tárgyában­ szerkesztett törvény­­javaslatát és ezzel a megokol­ás­sal kér a pénzügyminiszter fölhatalmazást a tör­vényhozástól arra, hogy a rendkívüli segélyeket 1922 február 1-től kezdve a jelenlegi összegeknek száz százalék­kal föl lehessen emelni. Ezzel kapcsolat­ban felhatalmazást kér a honvédség, csendőrség, rendőrség tagjai számára rendszeresített pótlékok felemelésére. Ezekre az intézkedésekre az 1921— 22. költségvetési évnek hátralévő 6 hónapjára összesen ezermillió koronára van szükség, ami azt jelenti, hogy ezek az illetményjavítások egy évre átszá­mítva 2409 millió koronát tesznek ki. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejű­leg komoly intézkedések történnek az alkalmazottak létszámának apasztása iránt. A törvényjavaslat kimondja, hogy hivatalból nyugalomba kell helyezni azokat, akiknek legalább húszévi tény­leg eltöltött szolgálati idejük van. A Rubinek Gyula emléke a Falu-Szö­vetségben Soha­rtezn male hála az alapítónak Miklós Ödön titkos tanácsos tuölnek Gyuláról — Buday Barna­­ fogja tartani az em­lékbeszédet — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A Falu Szövetség kedden délután vá­­lasztmányi ülést tartott az Orge kis tanácstermében. Megjelentek többek kö­zött Szomjas Lajos, Steuer György és Ruffy Pál államtitkárok, Jeszenszky Pál a Mezőgazdák Szövetkezetének vezér­igazgatója, Buday Barna gazdasági fő­tanácsos, Csertőczy Zsiga­ond egyetemi tanár, Németh József miniszteri taná­csos, Rónay Béla a Jegyzőegyesü­l.t .7­7? J • s.-i a Tanitóegyesület cin­ke,'5 .Kóky Jenő nemzed,vak.sí k.pvi­­t iő, a p-y D i.i a Magyar Gyer­mektanulmányi Társaság küldötte is még sokan mások. Miklós Ödön v. államtitkár titkos ta­nácsos öt óra után nyitotta meg az ülést és a jegyzőkönyvre vonatkozó be­jelentések után a következő elnöki be­szédet mondotta: — Mélyen tisztelt Választmány! Mi­előtt rátérnénk a tárgysorozatra, szo­morú kötelességet kell teljesítenünk. Gyászolunk mi és velünk gyászol az egész Falu­ Szövetség, mert annak meg­teremtője, alkotója és mindhaláláig fel­­virágoztatója, életének delén, szellemi er­ejének teljes épségében elköltözött közülünk — Rubinek Gyula meghalt. A magyar mezőgazdaság érdekében mű­ködött, a férfiak között ■ gyetlen sem volt, aki olyan gyorsan fejlődött vol­na, aki olyan szélesen tudta­ volna ön­magát képezni, mint Rubinek Gyula. Igyekezett, belevinni a magyar közélet­be a kitartó és meg nem fántorodó akaraterőt, amely nélkül nincs eredmé­nyes munkásság. Amikor a Falu­ Szö­vetséget meg tudta alapítani, valóban elmondhatta, sokat dolgozott érte, mert bizony hosszív idő telt el, amíg az eszme testet öltött. • Mi gyászolunk és ennek külső ki­fejezést is kívánnak adni. • Kegyeskedje­nek megengedni, hogy az özvegyhez részvétiratot intézzünk, hogy Buday Barnát felkérjük arra, írjon emlékbeszé­­det és az: a Falu-Szövetség legközelebbi ülésén mondja el Szövetségi nyomtatvá­nyainkra rányomathassuk, hogy a Falu­- Szövetséget Rubinek Gyula alapította. A beszéd végeztével, amelyet az egész választmány felállva hallgatott végig, elfogadták azokat az előterjesztéseket, amelyeket Miklós ódon tett Nagy Sándor ritkán- bejelentette, hogy a Falu­ Szövetség november el­seje óta összesen 251 taggá­ szaporo­dott és hogy «A Falus lap előfizetőinek a száma is sok százm­al növekedett. Az elnök javaslatára a választmány köszö­netet szavazott a­­Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének százezer koronás alapít­­vány­áért. Marschill Ferenc ügyvi­­ő igazgató ál­domására hozta a választmánynak, hogy a Központi Népakadémia alvó, ki­adandó tájékoztatások, az úgynevez­et vezérfonalak megszerkesztésére legkivá­lóbb szakíróink vállalkoztak. A föld­mi­­velésügyi kormány nagyobb államse­géllyé­ hajlandó a népakadémiai kiad­ványok terjesztését előngozdi­lni. Ped­­rovy amerikai kapitány is melegen érdek­lődik a Szövetség falufejlesztő pro­gramút­­a iránt és ő is nagyobb anyagi támogatást helyezett kilátásba Az elnök megállapítja, hogy a Falu­ Szövetség senkive­, így a Szabadokta­­tási Tanáccsal sem akar konkurrálti. Az ő útja egyedü­l és kizár­ólag a falu­­sorsa jobbátétele irányába mutat. Ruffy Kiál felszólalása után Marschall igazgató kijelentette, hogy a népakadém­ia gyer­­­­mekvédelmi anyagát Ii­­int Pál egye­temi tanár fogja összefoglalni. Weiss István miniszteri osztálytanácsos érdekes törvényjavaslat-tervezetet mutatott be, amely a községi törvény hiányosságait kívánja pótolni. A választmány bizott­ságot küldött ki a tervezet közelebbi megtárgyalására. Nagy Márton műegyetemi tanársegéd tartotta meg ezután előadását a falu­si építkezés kezdetlegességeiről,­­Hátrá­nyairól és a­ haladás módjairól. A földmivelésügyi minisztérium legköze­lebb nagyszabású szakértekezletet hív egybe, ahol a falusi építkezés köze­lebbi tennivalóit tanácskozzák meg. Fa­­vácsics Sándor tb. főorvos reflektált az őszi egészségügyi értekezleten el­­hangzott­ felszólalásokra. A vidéki or­vosok, különösen a körorvosok sérel­meit hozza fel. Újból szót emel a járványkórházaknak járásonként való felállítása­­és a községeknek betegszál­lító kocsikkal való ellátása mellett. A házhelyek kijelölésénél orvos- és mér­nökszakembereket is meg kell hall­gatni. Tolnay Ödön műszaki tanácsos tette meg ezt követőleg előterjesztését a falvak villamos erővel való­ ellátása dolgában. Rubinek Gyula­ életének utol­só napjaiban alakult meg Rubinek el­nöklete alatt — úgysmond — az »Agro­­lux községeket fejlesztő és a mezőgaz­daságot villamosító részvénytársuk, amely már eddig is jelentős kezdemé-­­ nyező lépéseket tett. Nagy Sándor bi­kái- a legközelebbi vándorki­­.Vitások­ól és a falusi dalárdák számára szer­kesztett Aaloskönyv kiadásáról szűrői be, a r­eh.dl igazgató viszon a k­önyvterj -.tő akció ed­digi eredmé nyei­ről szólott. Bejelentette, hogy Buday Barna u.4 Falu ■ lapban megindított hosszabb elbeszélését páratlan bőkezű­­séggel könyvalakban is meg fogja je­lentetni. (Éljenzés.) Az ülés végén Steuer államtitkár be­jelentette, ho­gy április másodikától ötö­dikéig a Falu­ Szövetség nagyszabású szociális tanfolyamot rendez a főisko­lai és egyetemi ifjúság számára. .Elő­adókul Be­rnát Istvánt, Prohászka Otto­kárt, Ruffy Pált, Ravasz Lászlót, Mes­­kó Pált, Szentiványi Károlyt, Czetcler Jenőt, Weiss Istvánt, Steinecker Feren­cet, Schandl Károlyt, Buday Barná­t, Németh Józsefet és Marschall Ferencet sikerült megnyerni, még az utolsó két előadást Steuer György és Miklós Ödön tartják. Hajnalka. Mint ártatlan hajnalka kérdi Andrássy laptársunk hasábjain: — A­i lesz február 16-ka után, ha nem készül el a választói törvény? Igazán megható kis ártatlanság. A kis együgyű fölvilágosítást kér. De­ mi azt fe­leljük a kis ravasznak, feleljen önmaga rá. Egyik órában elhatározni, hogy meg­­obstruálja a választói javaslatot, a másik­ban meg ártatlan arccal kérdezi, mi lesz, ha nem készül el a javaslat, ehhez olyan■ lelkiség kell, amit a nemes gróf csak Vá­­zsonyi barátjától kölcsönözhetett. Hogy mi lesz február 16-ka után?! Megmondjuk. — Tessék törvényhozói kötetességét tel­jesíteni Andrássyr­ak és lipótvárosi bará­tainak : letárgyalni a választói törvényt, — akkor február 16-ka után rend lesz. Egyébként akkor is rend lesz február 16-ka után, ha a lipótvárosi mágnás koa­líció rendetlen lesz. A karavánnak dolga van s tovább megy, ők csak csinálják kisded játékaikat, amiket Tiszával szemben kezdtek el.

Next