Új Barázda, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

1933. március 1, szerda­ 9 Vazó, kiegészítik. Itt a következő cson­ka kerületek jönnek számba: Beregdaróc (volt képviselője: Héjj Imre), Feled (Fáy Gyula), Záhony (Sza­bó Zoltán), Szalárd (Erődi Harrach Béla), Nagykároly (J­egeza Pál), Szepsi (Szentimrey Ákos), Somorja (Bárány Imre), Kismarton (Sábel János), Német- Újvár (Thomas Ferenc), Dárda (Mándy Samu), Megalakították a­z anya- és csecsemő­­védő otthonokat Hol vannak ilyen intézetek? Megkezdődik a tanácsadás !- Az ÚJ­BARÁZDA tudósításától . Megírtuk annak idején, hogy az Amerikai Vöröskereszt Egyesület és az Országos Magyar Stefánia­ Szövetség közös akciójának eredményeképpen Csonkamagyarország minden kisebb­­nagyobb városában anya- és csecsemő­­védő otthonokat fognak felállítani. Az­óta többszörösen újból is felhívtuk ol­vasóink figyelmét a mozgalom újabb és újabb eseményeire, míg most végre ezeknek a nagyfontosságú, nemzeti hi­vatást betöltő intézményeknek végleges megalakulásáról adhatunk számot. Módunkban van a vidéki­­ gócpon­tokra kerülő, összesen huszonnyolc anya- és csecsemővédő intézet székhe­lyének kijelöléséről tudósítást adni. Az alábbiakban fel fogjuk sorolni ezeknek az intézeteknek székhelyeit és vala­mennyi után feltüntetjük az egyes in­tézetek vezetőjének, illetve vezető orvo­sának nevét, akihez a hozzá legközelebb eső segítségre szoruló terhes vagy gyer­mekágyas anya fordulhat. Anya- és csecsemővédő intézetet ta­lálunk tehát a következő városokban: Esztergom, Gönczy Béla dr. Székesfehérvár, Heller Pál dr. Cegléd, Lux Ervin dr. Szolnok, kinevezés alatt: Jászberény, Firiczky János dr. Eger, Czekkel Ferenc dr. Balassagyarmat, Fischer Sám­uel dr. Veszprém, Cseresnyés József dr. Szekszárd, kinevezés alatt. Baja, kinevezés alatt. Kiskunfélegyháza, Tabi József dr. Kecskemét, Egressy Lajos dr. Miskolc, Fodor Ödön dr. Debrecen, Szenes Zsigmond dr. Nyíregyháza, Mikecz Miklós dr. Győr, Takács Lajos dr. Pápa, Csehszombathy László dr. Szombathely, Niedermayer Gellért dr. Zalaegerszeg, Szabó Tivadar dr. Nagykanizsa, Szabó István dr. Kaposvár, Cságoly Sándor dr. Pécs, Góbi Gyula dr. Szeged, Kovács Ödön dr Makó, Grün Sándor dr. Hódmezővásárhely, Nagy Dezső dr. Békéscsaba, Reisz Miksa dr. Gyula, Szél Imre dr. Sátoraljaújhely, Varga Béla dr. Szentes, Csánk Béla dr Ezekhez az intézeti vezetőkhöz akár levélben, akár személyesen lehet tanács­adásért, illetve segélyért fordulni. Mi­előtt azonban az arra szoruló elin­dulna­­útjára, levelezőlapon kérdezze meg az illetékes intézeti főnökségtől, mely napon és mely­ órában keresheti fel őket legalkalmasabban. Csak a nagy lakásokat teszik szabaddá A lakásü­gyrendezéssel kapcsolatban ille­tékes helyen munkatársunk megnyugtató kijelentést kapott arra nézve, hogy a kis­lakások bérlőit nem szolgáltatják ki a háziurak kénye-kedvének és a lakbérmeg­­állapításokkat is a legmesszebbmenő mél­tányosság szerint fogják keresztülvinni. Csupán a nagy lakásoknál állítják vissza a szabadforgalmat. — A készülő lakásrendelet — mondot­ták — a szabadforgalom elvét fogja zsinór­­mértékül tekinteni. Ám a szabadforgalmat csak a luxuslakásokra és a nagy üzlet­­helyiségekre állítja vissza, a többi laká­sokra nézve pedig figyelemmel lesz arra, hogy a szabadforgalom fokozatos vissza­állítása arányban álljon az új lakások épí­tésével. A szesztermelő gazdák szabad versenyt kívánnak a központi főzdékkel A kormány a szövetséggel igyekszik az ellentéteket kiegyen­líteni — A kisüsti szesztermelők és kisüstösök országos közgyűlése Cegléden — Az Új BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Cegléd, február 28. A kisgazdatársadalom egyik fő jö­vedelmi forrását képezte a kisüstön való szeszfőzés, amit azonban a há­ború óta nem folytathat. Az államnak ugyanis akkor szüksége volt a rézüs­tökre, ma pedig sok más akadály kö­zött az adóztatás bonyolultsága miatt lehetetlen visszaállítani a kisüstön való szeszfőzést. A szesztermelő gazdatársadalom még 1921-ben megalkotta a maga szervezetét, amely céljául tűzte ki az egyéni szeszfőzés újból való megen­gedése iránti küzdelmet. A hatalmas szervezkedés élére Gaál István tisza­­földvári lelkész állott, aki Tatár Imré­vel fáradtságot, csüggedést nem is­merve, küzdött a kitűzött célért, noha az akadályok eg£sz tömege tornyosult eléje. Gaál István, mint a Kisüsti Szesztermelők és Kisüstösök Országos Szövetségének elnöke, önzetlen munkája eseményeként most hívta össze a szövetség második közgyűlését Ceg­lédre, amelyen az eddig csak formai szövetséget lényegileg is azzá tették. Az a hatalmas tömeg, amely az or­szág minden részéből megjelent a közgyűlésen, tanúja volt annak, hogy a kisüstön való szeszfőzés nem egyes gazdák, hanem az egész magyar gazda­­társadalom kívánsága és követelése. Viszont biztató jel ez arra is, hogy a szövetségbe tömörült társadalom­ hig­gadt, nyugodt tárgyalásokat kezdhet a kormánnyal oly irányban, hogy a ma még ellentétes érdekeket összeegyez­tethessék. A gyűlés mindvégig feszült érdeklő­dés mellett folyt le s sok alkalmat adott a magyar­­ gazdatársadalomnak arra, hogy lelkéből ünnepelje azokat, kiket maga mellett tud. Őszinte ra­gaszkodás nyilvánult meg Schandl Károly dr. államtitkár, a megjelent kisgazdapárti képviselők és Gaál Ist­ván iránt, akik mindenkor szívükön viselték a kisüsti szesztermelők és kis­üstösök kívánságait. A szövetség második közgyűlésére az ország minden részéből mintegy kétezer ötszáz tag jelent meg. A ceglédi városháza közgyűlési ter­mét zsúfolásig megtöltötte a szesz­termelő gazdaközönség s a helyiség túl kicsinek bizonyult a nagyméretű közgyűlés résztvevőinek befogadására. Reggel kilenc órakor érkezett a­ég Schandl Károly dr. államtitkár Szabó Sándor dr. pénzügyminiszteri taná­csossal s több képviselővel Ceglédre. Dobos Sándor dr. gazdaszövetségi el­nök csendes, de annál szeretettelje­­sebb fogadtatása után az államtitkár Szabó tanácsos, Szijj Bálint, Tasnádi Kovách József, Forgách Miklós, Kuna P. András, Bodor György, Csontos Imre és Drózdy Győző volt nemzet­gyűlési képviselőkkel s a közgyűlés rendezőségével hintón bevonult a vá­rosba a lakosság lelkes üdvözlése kö­zepette. A­ megjelent földművelésügyi állam­titkárt, képviselőket és pénzügyminisz­tériumi kiküldöttet a gyűlés őszinte érzéssel éljenezte meg, tudva, hogy ügyüket szívükön viselik. A budapesti vendégek megérkezése után kezdetét vette a közgyűlés, ame­lyet Sárkány Gyula dr., Cegléd város polgármestere nyitott meg néhány közvetlen szóval. Majd Gaál István, a szövetség ügybuzgó elnöke ismertette a hallgatóság állandó tetszésnyilvánítása mellett a szövetség létrejöttét s a jelen közgyűlés céljait. Ezután Schandl Károly dr. állam­titkár emelkedett szólásra. Személye ezen a környéken épp úgy, mint az ország bármely részén,­ régen ismert, népszerű, köztiszteletben­­ álló s ter­mészetes, hogy bes­zédét csak percek múlva tudta megkezdeni a zúgó tap­sok közepette. Az államtitkár tolmácsolta Mayer miniszter üdvözletét, ami újabb éljen­zést váltott ki az ő erettük dolgozó minisztert megbecsülő gazdákból. Az­után kifejtette, hogy mindenki szeme előtt csak az államérdek kell, hogy lebegjen. Bízik abban, hogy ezen a gyűlésen sikerül olyan megoldást ta­lálni, amely egyrészt az állam érdekeit nem sérti, másrészt a termelők pana­szait is orvosolja. Örül, hogy a szesz­­termelők szövetségben tömörülnek, mert így lesz egy szervezet, amellyel a kor­mány mindenkor tárgyalhat Schandl Károly dr. államtitkár sza­vait a gyűlés résztvevői gyakran sza­kították meg tetszésnyilvánításukkal. Szijj Bálint szakszerűen fejtegette a kisüsti­­ szeszfőzés eltiltásának hátrá­nyait, majd felszólította a küldöttsé­geket, a legközelebbi választások alkal­mával hassanak oda, hogy olyan kép­viselők kerüljenek be a nemzetgyű­lésbe, akik a kisüstök­ visszaállítása mellett készek küzdeni. Gaál István országos elnök indít­ványára a gyűlés táviratilag üdvözölte Horthy Miklós kormányzót, Bethlen István gróf miniszterelnököt, Mayer János miniszteri és Nagyatádi Szabó kormányzópárti elnököt, akiket a gyű­lés lelkesen megéljenzett és hosszasan ünnepelt. A szövetség alapszabályainak felol­vasása után kisebb vita indult meg s közben Drózdy Győző volt nemzet­gyűlési képviselő szólt a megjelentek­hez néhány szót. Majd Csontos Imre volt képviselő kért szót az alapszabá­lyokhoz. Gaál István elnök felszóla­lása után a gyűlés elfogadta a szövet­ség alapszabályait, majd megválasz­totta az új tisztikart Elnökké újból a népszerű, önzetlen és fáradhatatlan Gaál Istvánt válasz­tották meg egyhangú lelkesedéssel. Alelnökök lettek Kardos Mihály és Gregus Máté, jegyzővé Magyar Józse­fet, ellenőrré Halász Miklóst és Enyedi Miklóst választották meg. Az igazgató­­sági tagok közé minden járás egy ta­got küld be. Jellemző a kisgazdapárti képviselők népszerűségére, hogy noha a gyűlés határozata szerint csakis szesztermelő lehet igazgatósági tag, min­den kisgazdapárti képviselőt bevá­lasztottak az igazgatóságba. Greguss Máté igen érdekes és ko­moly készültségre valló értekezését olvasta fel ezután a lisztesanyag kis­üstön való főzéséről. Adatai világosak és találóak. A gyűlés sok tapssal ju­talmazta meg az egyszerű kisgazda valóban tárgyilagos tanulmányát. Csontos Imre szólt­­hozzá az érte­kezlethez. Talpraesett, kedves szavait Bodor György toldotta meg, kinek egyszerű, de magyarosan őszinte be­széde nagy hatást gyakorolt a gyűlé­sen megjelentekre. Ezután Szabó Sándor dr. tanácsos, a pénzügyminiszter helyettese szólalt fel s hangoztatta, hogy mindarról, amit a gyűlésen hallott, pontosan be­számol a pénzügyminiszternek. Ismer­tette azután az okokat, amelyek meg­nehezítik a szesztermelők kívánságai­nak teljesítését. A kormány azonban igyekszik a két érdeket összeegyez­tetni. (Élénk helyeslés.) A szövetség pénztári mérlegének ismertetése után Gaál István elnök tartotta meg székfoglalóját. Nagyha­tású beszédében rámutatott arra, hogy a szövetség nem a szeszfőző közpon­tok ellen működik, hanem azt akarja, hogy a kisüsti főzés és a központi főzés között állítsák helyre a szabad­­versenyt. Ismerteti a szesztermelők sérelmeit. A községi kisüstök ellen a szövetség küzdeni fog, megelégszik avval, hogy minden harminc holdon engedjenek egy kisüstöt felállítani. Visszautasítja a személyét és a szö­vetséget ért támadásokat. A jelenlevők lelkesen megéljenezték ügyük kiváló vezetőjét, Gaál elnököt. A felmerült sérelmekhez Kuna P. András, majd Forgách Miklós volt nemzetgyűlési képviselők szólottak hozzá nagy tetszést aratva. Nagy Károly, Damóci József, Szelisznyó Pál és Matusz György érdekes és szelle­mes hozzászólása után az elnök be­­mutatta a hozzá érkezett panaszkodó leveleket, amelyeket a gazdák írtak hozzá. A közgyűlés ezután egyhangú lel­kesedéssel mondotta ki az „Új Ba­rázdáit a kisüsti szesztermelők és kisüstösök hivatalos lapjának, mint amely egyedül képviseli a gazdák érdekeit. Tasnádi Kovách József dr. volt nem­zetgyűlési képviselő a közgyűlés vé­geztével Gaál István elnök érdemeit méltatta, kinek önzetlen munkássá­gáért a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. A leglelkesebb hangulatban ért véget a közgyűlés délután 3 órakor, amikor a megjelentek a fehér asztal mellé ül­tek. Az ebéd végeztével Schandl Ká­roly dr. államtitkár mondott nagyha­tású pohárköszöntőt. — Ez a kongresszus — mondotta — egy részlete a nagy Magyarországot feltámasztó munkának. A közgyűlés­nek nem volt politikai színezete, mert a magyar gazdáknak csak egy céljuk van, miként lehetne többet termelni. Csak így lehet megteremteni a magyar nemzeti, keresztény Magyarországot. (Lelkes éljenzés és taps.) Tudom, hogy a gazdatársadalom csak azért követeli jogait, mert ezzel is a haza javát kí­vánja szolgálni. (Igaz, úgy van ! Hosz­­szantartó éljenzés és taps.) Ezután egymásután mondottak po­hárköszöntőt a nemzetgyűlési képvise­lők, Cegléd vezető polgárai, az új szö­vetség vezérférfiai és a gazdatársada­lom képviselői. A gyűlés és a pohárköszöntők lelkes hangulata elragadta az embereket s Török Sándor hajduböszörményi gazda azonnal lefizette elsőnek az alapító tagsági dijat s a nemes példát siettek mások is követni. Megemlítjük még, hogy Drózdy Győző, aki a gyűlés résztvevőihez túl szenvedélyes hangon s a kormány elleni éles bírálattal beszélt, a ceglédi polgárok határozott követelésére kény­telen volt a gyűlés színhelyéről eltá­vozni. ­ml*I***&Jt*S*&4**i**&*«*****S*S Az angolok visszavonják csapataikat Írországból Londonból jelentik. Az angol kor­mány elhatározta, hogy a brit csapa­tokat haladéktalanul­ visszavonja Ír­országból. Holnaptól kezdve húsz százalékra emelik a luxusadót A pénzügyminisztérium rendelete szerint holnap lép életbe a húsz­ százalékra emelt luxusadó és a három százalékos forgalmi adó. Ez utóbbit minden olyan számítás vagy munkateljesítmény után kell fizetni, amelynek ellenértékét 1922 márc­us elseje után fizették ki. Viszont a február huszon­­nyolcadika előtt teljesített fizetésekért még másfél százalékos adó jár. Ebben az eset­ben azonban a fizetésnek legkésőbb már­cius elsejéig meg kell történnie. Az 1921 szeptember elseje előtt teljesített szállítá­sok, amelyek ellenértékét még a múlt év október harmincegyedikén kifizették, nem esnek forgalmi adó alá Viszont a novem­ber elseje és 1922 február huszonnyol­cad­a között kifizetett , szeptemberig teljesített szállítások másfél százalékos for­galmi adó alá esnek.

Next