Új Barázda, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
1933. március 1, szerda 9 Vazó, kiegészítik. Itt a következő csonka kerületek jönnek számba: Beregdaróc (volt képviselője: Héjj Imre), Feled (Fáy Gyula), Záhony (Szabó Zoltán), Szalárd (Erődi Harrach Béla), Nagykároly (Jegeza Pál), Szepsi (Szentimrey Ákos), Somorja (Bárány Imre), Kismarton (Sábel János), Német- Újvár (Thomas Ferenc), Dárda (Mándy Samu), Megalakították az anya- és csecsemővédő otthonokat Hol vannak ilyen intézetek? Megkezdődik a tanácsadás !- Az ÚJBARÁZDA tudósításától . Megírtuk annak idején, hogy az Amerikai Vöröskereszt Egyesület és az Országos Magyar Stefánia Szövetség közös akciójának eredményeképpen Csonkamagyarország minden kisebbnagyobb városában anya- és csecsemővédő otthonokat fognak felállítani. Azóta többszörösen újból is felhívtuk olvasóink figyelmét a mozgalom újabb és újabb eseményeire, míg most végre ezeknek a nagyfontosságú, nemzeti hivatást betöltő intézményeknek végleges megalakulásáról adhatunk számot. Módunkban van a vidéki gócpontokra kerülő, összesen huszonnyolc anya- és csecsemővédő intézet székhelyének kijelöléséről tudósítást adni. Az alábbiakban fel fogjuk sorolni ezeknek az intézeteknek székhelyeit és valamennyi után feltüntetjük az egyes intézetek vezetőjének, illetve vezető orvosának nevét, akihez a hozzá legközelebb eső segítségre szoruló terhes vagy gyermekágyas anya fordulhat. Anya- és csecsemővédő intézetet találunk tehát a következő városokban: Esztergom, Gönczy Béla dr. Székesfehérvár, Heller Pál dr. Cegléd, Lux Ervin dr. Szolnok, kinevezés alatt: Jászberény, Firiczky János dr. Eger, Czekkel Ferenc dr. Balassagyarmat, Fischer Sámuel dr. Veszprém, Cseresnyés József dr. Szekszárd, kinevezés alatt. Baja, kinevezés alatt. Kiskunfélegyháza, Tabi József dr. Kecskemét, Egressy Lajos dr. Miskolc, Fodor Ödön dr. Debrecen, Szenes Zsigmond dr. Nyíregyháza, Mikecz Miklós dr. Győr, Takács Lajos dr. Pápa, Csehszombathy László dr. Szombathely, Niedermayer Gellért dr. Zalaegerszeg, Szabó Tivadar dr. Nagykanizsa, Szabó István dr. Kaposvár, Cságoly Sándor dr. Pécs, Góbi Gyula dr. Szeged, Kovács Ödön dr Makó, Grün Sándor dr. Hódmezővásárhely, Nagy Dezső dr. Békéscsaba, Reisz Miksa dr. Gyula, Szél Imre dr. Sátoraljaújhely, Varga Béla dr. Szentes, Csánk Béla dr Ezekhez az intézeti vezetőkhöz akár levélben, akár személyesen lehet tanácsadásért, illetve segélyért fordulni. Mielőtt azonban az arra szoruló elindulnaútjára, levelezőlapon kérdezze meg az illetékes intézeti főnökségtől, mely napon és mely órában keresheti fel őket legalkalmasabban. Csak a nagy lakásokat teszik szabaddá A lakásügyrendezéssel kapcsolatban illetékes helyen munkatársunk megnyugtató kijelentést kapott arra nézve, hogy a kislakások bérlőit nem szolgáltatják ki a háziurak kénye-kedvének és a lakbérmegállapításokkat is a legmesszebbmenő méltányosság szerint fogják keresztülvinni. Csupán a nagy lakásoknál állítják vissza a szabadforgalmat. — A készülő lakásrendelet — mondották — a szabadforgalom elvét fogja zsinórmértékül tekinteni. Ám a szabadforgalmat csak a luxuslakásokra és a nagy üzlethelyiségekre állítja vissza, a többi lakásokra nézve pedig figyelemmel lesz arra, hogy a szabadforgalom fokozatos visszaállítása arányban álljon az új lakások építésével. A szesztermelő gazdák szabad versenyt kívánnak a központi főzdékkel A kormány a szövetséggel igyekszik az ellentéteket kiegyenlíteni — A kisüsti szesztermelők és kisüstösök országos közgyűlése Cegléden — Az Új BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Cegléd, február 28. A kisgazdatársadalom egyik fő jövedelmi forrását képezte a kisüstön való szeszfőzés, amit azonban a háború óta nem folytathat. Az államnak ugyanis akkor szüksége volt a rézüstökre, ma pedig sok más akadály között az adóztatás bonyolultsága miatt lehetetlen visszaállítani a kisüstön való szeszfőzést. A szesztermelő gazdatársadalom még 1921-ben megalkotta a maga szervezetét, amely céljául tűzte ki az egyéni szeszfőzés újból való megengedése iránti küzdelmet. A hatalmas szervezkedés élére Gaál István tiszaföldvári lelkész állott, aki Tatár Imrével fáradtságot, csüggedést nem ismerve, küzdött a kitűzött célért, noha az akadályok eg£sz tömege tornyosult eléje. Gaál István, mint a Kisüsti Szesztermelők és Kisüstösök Országos Szövetségének elnöke, önzetlen munkája eseményeként most hívta össze a szövetség második közgyűlését Ceglédre, amelyen az eddig csak formai szövetséget lényegileg is azzá tették. Az a hatalmas tömeg, amely az ország minden részéből megjelent a közgyűlésen, tanúja volt annak, hogy a kisüstön való szeszfőzés nem egyes gazdák, hanem az egész magyar gazdatársadalom kívánsága és követelése. Viszont biztató jel ez arra is, hogy a szövetségbe tömörült társadalom higgadt, nyugodt tárgyalásokat kezdhet a kormánnyal oly irányban, hogy a ma még ellentétes érdekeket összeegyeztethessék. A gyűlés mindvégig feszült érdeklődés mellett folyt le s sok alkalmat adott a magyar gazdatársadalomnak arra, hogy lelkéből ünnepelje azokat, kiket maga mellett tud. Őszinte ragaszkodás nyilvánult meg Schandl Károly dr. államtitkár, a megjelent kisgazdapárti képviselők és Gaál István iránt, akik mindenkor szívükön viselték a kisüsti szesztermelők és kisüstösök kívánságait. A szövetség második közgyűlésére az ország minden részéből mintegy kétezer ötszáz tag jelent meg. A ceglédi városháza közgyűlési termét zsúfolásig megtöltötte a szesztermelő gazdaközönség s a helyiség túl kicsinek bizonyult a nagyméretű közgyűlés résztvevőinek befogadására. Reggel kilenc órakor érkezett aég Schandl Károly dr. államtitkár Szabó Sándor dr. pénzügyminiszteri tanácsossal s több képviselővel Ceglédre. Dobos Sándor dr. gazdaszövetségi elnök csendes, de annál szeretetteljesebb fogadtatása után az államtitkár Szabó tanácsos, Szijj Bálint, Tasnádi Kovách József, Forgách Miklós, Kuna P. András, Bodor György, Csontos Imre és Drózdy Győző volt nemzetgyűlési képviselőkkel s a közgyűlés rendezőségével hintón bevonult a városba a lakosság lelkes üdvözlése közepette. A megjelent földművelésügyi államtitkárt, képviselőket és pénzügyminisztériumi kiküldöttet a gyűlés őszinte érzéssel éljenezte meg, tudva, hogy ügyüket szívükön viselik. A budapesti vendégek megérkezése után kezdetét vette a közgyűlés, amelyet Sárkány Gyula dr., Cegléd város polgármestere nyitott meg néhány közvetlen szóval. Majd Gaál István, a szövetség ügybuzgó elnöke ismertette a hallgatóság állandó tetszésnyilvánítása mellett a szövetség létrejöttét s a jelen közgyűlés céljait. Ezután Schandl Károly dr. államtitkár emelkedett szólásra. Személye ezen a környéken épp úgy, mint az ország bármely részén, régen ismert, népszerű, köztiszteletben álló s természetes, hogy beszédét csak percek múlva tudta megkezdeni a zúgó tapsok közepette. Az államtitkár tolmácsolta Mayer miniszter üdvözletét, ami újabb éljenzést váltott ki az ő erettük dolgozó minisztert megbecsülő gazdákból. Azután kifejtette, hogy mindenki szeme előtt csak az államérdek kell, hogy lebegjen. Bízik abban, hogy ezen a gyűlésen sikerül olyan megoldást találni, amely egyrészt az állam érdekeit nem sérti, másrészt a termelők panaszait is orvosolja. Örül, hogy a szesztermelők szövetségben tömörülnek, mert így lesz egy szervezet, amellyel a kormány mindenkor tárgyalhat Schandl Károly dr. államtitkár szavait a gyűlés résztvevői gyakran szakították meg tetszésnyilvánításukkal. Szijj Bálint szakszerűen fejtegette a kisüsti szeszfőzés eltiltásának hátrányait, majd felszólította a küldöttségeket, a legközelebbi választások alkalmával hassanak oda, hogy olyan képviselők kerüljenek be a nemzetgyűlésbe, akik a kisüstök visszaállítása mellett készek küzdeni. Gaál István országos elnök indítványára a gyűlés táviratilag üdvözölte Horthy Miklós kormányzót, Bethlen István gróf miniszterelnököt, Mayer János miniszteri és Nagyatádi Szabó kormányzópárti elnököt, akiket a gyűlés lelkesen megéljenzett és hosszasan ünnepelt. A szövetség alapszabályainak felolvasása után kisebb vita indult meg s közben Drózdy Győző volt nemzetgyűlési képviselő szólt a megjelentekhez néhány szót. Majd Csontos Imre volt képviselő kért szót az alapszabályokhoz. Gaál István elnök felszólalása után a gyűlés elfogadta a szövetség alapszabályait, majd megválasztotta az új tisztikart Elnökké újból a népszerű, önzetlen és fáradhatatlan Gaál Istvánt választották meg egyhangú lelkesedéssel. Alelnökök lettek Kardos Mihály és Gregus Máté, jegyzővé Magyar Józsefet, ellenőrré Halász Miklóst és Enyedi Miklóst választották meg. Az igazgatósági tagok közé minden járás egy tagot küld be. Jellemző a kisgazdapárti képviselők népszerűségére, hogy noha a gyűlés határozata szerint csakis szesztermelő lehet igazgatósági tag, minden kisgazdapárti képviselőt beválasztottak az igazgatóságba. Greguss Máté igen érdekes és komoly készültségre valló értekezését olvasta fel ezután a lisztesanyag kisüstön való főzéséről. Adatai világosak és találóak. A gyűlés sok tapssal jutalmazta meg az egyszerű kisgazda valóban tárgyilagos tanulmányát. Csontos Imre szólthozzá az értekezlethez. Talpraesett, kedves szavait Bodor György toldotta meg, kinek egyszerű, de magyarosan őszinte beszéde nagy hatást gyakorolt a gyűlésen megjelentekre. Ezután Szabó Sándor dr. tanácsos, a pénzügyminiszter helyettese szólalt fel s hangoztatta, hogy mindarról, amit a gyűlésen hallott, pontosan beszámol a pénzügyminiszternek. Ismertette azután az okokat, amelyek megnehezítik a szesztermelők kívánságainak teljesítését. A kormány azonban igyekszik a két érdeket összeegyeztetni. (Élénk helyeslés.) A szövetség pénztári mérlegének ismertetése után Gaál István elnök tartotta meg székfoglalóját. Nagyhatású beszédében rámutatott arra, hogy a szövetség nem a szeszfőző központok ellen működik, hanem azt akarja, hogy a kisüsti főzés és a központi főzés között állítsák helyre a szabadversenyt. Ismerteti a szesztermelők sérelmeit. A községi kisüstök ellen a szövetség küzdeni fog, megelégszik avval, hogy minden harminc holdon engedjenek egy kisüstöt felállítani. Visszautasítja a személyét és a szövetséget ért támadásokat. A jelenlevők lelkesen megéljenezték ügyük kiváló vezetőjét, Gaál elnököt. A felmerült sérelmekhez Kuna P. András, majd Forgách Miklós volt nemzetgyűlési képviselők szólottak hozzá nagy tetszést aratva. Nagy Károly, Damóci József, Szelisznyó Pál és Matusz György érdekes és szellemes hozzászólása után az elnök bemutatta a hozzá érkezett panaszkodó leveleket, amelyeket a gazdák írtak hozzá. A közgyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel mondotta ki az „Új Barázdáit a kisüsti szesztermelők és kisüstösök hivatalos lapjának, mint amely egyedül képviseli a gazdák érdekeit. Tasnádi Kovách József dr. volt nemzetgyűlési képviselő a közgyűlés végeztével Gaál István elnök érdemeit méltatta, kinek önzetlen munkásságáért a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. A leglelkesebb hangulatban ért véget a közgyűlés délután 3 órakor, amikor a megjelentek a fehér asztal mellé ültek. Az ebéd végeztével Schandl Károly dr. államtitkár mondott nagyhatású pohárköszöntőt. — Ez a kongresszus — mondotta — egy részlete a nagy Magyarországot feltámasztó munkának. A közgyűlésnek nem volt politikai színezete, mert a magyar gazdáknak csak egy céljuk van, miként lehetne többet termelni. Csak így lehet megteremteni a magyar nemzeti, keresztény Magyarországot. (Lelkes éljenzés és taps.) Tudom, hogy a gazdatársadalom csak azért követeli jogait, mert ezzel is a haza javát kívánja szolgálni. (Igaz, úgy van ! Hoszszantartó éljenzés és taps.) Ezután egymásután mondottak pohárköszöntőt a nemzetgyűlési képviselők, Cegléd vezető polgárai, az új szövetség vezérférfiai és a gazdatársadalom képviselői. A gyűlés és a pohárköszöntők lelkes hangulata elragadta az embereket s Török Sándor hajduböszörményi gazda azonnal lefizette elsőnek az alapító tagsági dijat s a nemes példát siettek mások is követni. Megemlítjük még, hogy Drózdy Győző, aki a gyűlés résztvevőihez túl szenvedélyes hangon s a kormány elleni éles bírálattal beszélt, a ceglédi polgárok határozott követelésére kénytelen volt a gyűlés színhelyéről eltávozni. ml*I***&Jt*S*&4**i**&*«*****S*S Az angolok visszavonják csapataikat Írországból Londonból jelentik. Az angol kormány elhatározta, hogy a brit csapatokat haladéktalanul visszavonja Írországból. Holnaptól kezdve húsz százalékra emelik a luxusadót A pénzügyminisztérium rendelete szerint holnap lép életbe a húsz százalékra emelt luxusadó és a három százalékos forgalmi adó. Ez utóbbit minden olyan számítás vagy munkateljesítmény után kell fizetni, amelynek ellenértékét 1922 márcus elseje után fizették ki. Viszont a február huszonnyolcadika előtt teljesített fizetésekért még másfél százalékos adó jár. Ebben az esetben azonban a fizetésnek legkésőbb március elsejéig meg kell történnie. Az 1921 szeptember elseje előtt teljesített szállítások, amelyek ellenértékét még a múlt év október harmincegyedikén kifizették, nem esnek forgalmi adó alá Viszont a november elseje és 1922 február huszonnyolcada között kifizetett , szeptemberig teljesített szállítások másfél százalékos forgalmi adó alá esnek.