Új Barázda, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

Veszedelmes tilalom Irta Matta Árpád A kormány az állatkivitelt hirtelen betiltotta. Ez a rendelet az állatte­nyésztő, hizlaló gazdára és ennek ter­mékeit jóhiszeműen közvetítő kereske­delemre romboló hatású volt. A kivitel megtiltása a húst nem fogja tartósan olcsóbbá tenni és pedig két okból. Először azért, mert a ma he­tenként 10—12.000 darabra rugó fel­hajtás le fog esni annak tizedére. Má­sodszor azért, mert a kivitel céljaira a külföld ma hetenként 6—700 millió magyar koronát keres és vesz, amire nem lesz szüksége, ha a kivitel elma­rad s igy a magyar korona árfolyama leszáll, mi ismét drágulást fog maga után vonni. De nemcsak ezért, hanem azért is fog a korona romlani, mert az állam elesik attól a heti két-háromszáz millió korona haszontól, melyhez ed­dig a kiviteli illetékek, forgalmiadók, vasúti fuvardijak s a gazdák és ke­reskedők eme ügyleteiből származó adókból jutott. De nehogy valaki azt mondhassa, hogy a nagy számokkal csak dobálódzcm, részletezzük ezeket a számokat. A heti felhajtás volt 10—12.000 da­rab. Ebből kivitelre került 8—10.000 darab. Ennek kilogrammonkénti átla­gos értékét (a kicsontozott marhák be­számításával) csak 100 koronára téve, az átlagsulyt pedig csak 600 kilo­grammra darabonkint, kitűnik, hogy a kivitt állatok értéke kereken 600 millió korona volt. Ezután járt a kincstárnak 10 százalék kiviteli illeték, 3 százalék forgalmi adó a gazdánál és ugyancsak 3 százalék forgalmi adó itt a vásáron, tehát összesen 16 százalék, vagyis a 600 millió után 96 millió. Ezeknek az állatoknak vasúti fuvardija Budapestre és innen a határra a mai nagy fuvar­díjak mellett szakértők véleménye sze­rint 8—10.000 darab marha után 50— 100 millió. Ezenkívül elmarad az állat­hizlalás és kereskedelem után szár­mazó adójövedelem. Itt hagynak ben­nünket végül a külföldi állatkereskedők is, akik pedig a legnagyobb idegenforgal­mat csinálták. Az állam kára tehát szinte felbecsülhetlenül nagy. A hús ára pillanatnyilag leszállt ugyan, deezazolcsóbbságcsak addig tart, amig a budapesti mészárosoknak a hütőhá- zakban és egyebütt felhalmozott hús­készlete el nem fogy és a kereslet és kínálat törvényei ismét érvényesülni nem fognak. Á fogyasztók azonban, amit a vámon nyernek, elveszítik a ré­ven, mert az állam az elmaradó heti 100 milliók helyett természetesen majd megint a jegyintézethez fog fordulni, annyival több papírpénzt fog forga- omba hozni, ami annak értékét ter­mészetesen megint rontani fogja, ez fokozza a drágaságot, úgy, hogy az előbb említett pillanatnyi előnyt csak­hamar elveszítjük. Másik kára az államnak, hogy a kivitel elmaradásával kereskedelmi mér­legünk megint rosszabbodni fog. En­nek természetes következménye megint a valuta romlása és a drágaság emel­kedése. Tetemes a kára a fővárosnak is, mert a budapesti vásár volt Európa legnagyobb marhavásárja és ebből a fővárost közvetve és közvetlenül igen jelentékeny haszon illette. Hogy mi a kára a gazdának, ezt egy példa világítja meg legjobban. Azt a prima állatot, melyért a gazda ott­hon az istállóban 130 koronát kapott, a le'Jásos vásáron 88 koronáért volt kény i Jen eladni. Ez darabonként 25.000 korona kár. Ezt az összeget pedig a külföld fizette meg volna neki és ezzel a nemzeti vagyon is szaporodott volna. A gazda azzal a számítással állítja be állatját hizlalásra, azért eteti fel a nagy­részt drága pénzen vett takarmányt, hogy földjének trágyát tudjon adni és ezzel többet termelhessen s ime, egy sajtóhangulat nyomása alatt megszüle­tik a kormányrendelet, mely halomra dönt minden számítást A bizonytalanság megölöje minden közgazdasági tevékenységnek. Ezt szá­mokban kifejezni lehetetlen. A vég­eredmény az, hogy az előre nem lát­ható veszteségek elkedvetlenítik a gaz­dát, abbahagyja a termelést, az állat- tenyésztést, az állathizlalást és ezzel megromlik földje hozamában is. Ide ve­zet az állatkiviteli tilalom. Pillanatnyi előnyökért feláldozza a kormány a jövőbeli biztos és állandó hasznot, min­den jólét alapját a termelést, a nemzet gazdasági és politikai boldogulásának egyedüli biztos eszközét. Bethlen István gróf kárhoztatja a felekezeti béke megbontását Magyarország iiiiakozik a külföld beavatkozási politi­kája ellen — A Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgárpárt egri nagygyűlése — Az Uf BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Eger, április 30. Az érseki székváros keresztény test­véri szeretette! fogadta Magyarország miniszterelnökét, Gömbös Gyulát, a Ke­resztény Kisgazda, Földmives és Pol­gári .párt ügyvezető alelnökét és a buda­pesti vendégeket, A katolikus Eger me­legen ünnepelte a két protestáns poli­tikust és sajnálta, hogy nem üdvözöl­hette a szintén protestáns nagyatádi Szabó Istvánt, aki a dunántúli választási mozgalom miatt nem vehetett részt az egri utón. A hivatalos személyiségeken kívül sokan jöttek ki az állomásra, ahová a miniszterelnök különvonetá vasárnap reg­gel háromnegyed kilenc órakor érkezett meg. Trakk Géza polgármester a város közönségének, Rolozsváry István dr. el­nök pedig az egri Keresztény Kisgazda és Földmives Pártnak az üdvözletét tol­mácsolta Bethlen István gróf előtt, aki néhány szives szóval válaszolt és hang­súlyozta, hogy pártgyülést tartanak eb­ben a városban, de ezen a pártgyülé- sen a pártoskodás ellen fognak nyilat­kozni. A hosszú kocsisorban bevonuló vendégeket a városi polgárság lelkes fogadtatásban *• részesítette Rethlen Ist­ván gróf és Gömbös Gyula társaságá­ban a városba érkeztek meg Eckhardt Tibor dr., a miniszterelnökségi sajtó- osztály főnöke, Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezetője, iándo/Tivadar, Madarassy Gábor miniszteri titkár, Mar- sovszky György és mások. Az érseki palota lépcsőházát délszaki növényekkel diszitették fel a miniszter- elnök tiszteletére, aki Szmrecsányi La­jos érsek vendége volt. Bethlen István gróf hosszasabban elbeszélgetett az ér­sekkel és azután a katholikus papság üdvözlését fogádta. Tiz órakor átvonult a Városházára, a Hevesmegyei Kisgazda és Földmivespártnak a nagygyűlésére. A Városház-téren feketéílett a sok ezer főnyi tömeg, mert nemcsak egriek vol­tak itt, hanem nagyszámmal jöttek az egri választókerületnek összes községei- bál. Demjén, Füzesabony, Kerecsend, Makiár, Nagytállya községeken kívül I képviseltették magukat a hevesiek és gyöngyösiék is. A miniszterelnök beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök B.ibocsay Sándor volt országgyűlési képviselő, a hevesmegyei kisgazdapárt elnöke, Bobory György hevesmegyei főispán, Trakk Géza polgármester, Gömbös Gyula, a kisgazdapárt ügy­vezető alelnöke, Nagy János és Plósz István volt nemzetgyűlési képviselők társaságában jelent meg a városház első emeleti erkélyén. Babocsay Sán­dor megnyitó szavai után Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb beszédet mondott a politikai helyzetről. — Elérkezett az ideje annak — úgymond — Rogy társadalmi és osz­tálykülönbség nélkül egyesültének a magyarok egymással, (ügy van! Úgy van!), hogy egymással karöltve, egy­mást szeretve, egymással kezeífogva igyekezzenek a haza sorsát megmen­teni. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapon átló pár­tokra, mert az oiztálypartok bsle- vlszik a politikai küzdelembe még az osztályellentéteket Is és ezzel újabb osztályharcot segítenek elő. Ezért tartottuk és tartjuk most is szük­ségesnek, hogy erős egységes párt alakuljon, amely megvetve lábát a kis­gazdatársadalom széles rétegein, együtt­érzéssel elfogadva a magyar értelmi­ség vezetését, erős kézzel vegye ke­zébe az ország kormányzatát és igye­kezzék ezt a nemzetet kivezetni abból a sülyedésből, melybe annak idején 1918-ban a felelőtlen emberek beleta- szitották. (Éljenzés). — Más nemzetekkel szemben kül­politikai téren biztosítani kell magunk­nak nemzeti függetlenségünket. ( .lénk éljenzés.) — Újabban az európai világsajtóban és az európai politikában olyan jelek mutatkoznak, mint hogyha a Duna- medencében egy szövetséget akarná­nak létesíteni. Mi ebben az állam­szövetségben nem vehetünk részt, ilyenbe belépni nem szándékozunk. (Helyeslés.) Ml erős, egységes, nagy Magyar- országot akarunk. Nem akarunk szövetséges régi monarchiát sem. A régi monarchia elmúlt és a ha­lottakat feltámasztani nem lehet. (Úgy van, úgy van!) — Külpolitikai téren a másik célunk — és ezt a célt békés fegyverekkel és nem háborúval akarjuk elérni — hogy a magyar nemzet újból egyenlő­séggel bírjon a többi nemzetekkel szemben. (Éljenzés.) Mikor 1918-ban Európa tér­képét újból rendezték, az amerikai köztársaság elnöke, Wtlson, prófétai szóval megrajzolta a jövő világ képét, igazságot, egyenlőséget és jogot hirde­tett a népek között. Ez a prófétai sző azonban csalóka fény, csalóka mécses, mely csak arra szolgál, hogy az éjjeli lepkéket magához csalja, hogy azok szárnyaikat a mécses lángjában meg­perzseljék. Mi voltunk azok az éjjeli lepkék, akik ebbe a tűzbe beleröpül­tünk. Megperzseltük szárnyainkat és most látjuk, hogy nincs igazság, nincs egyenlőség és nincs igazi jog az euró­pai népek között, mert csak győzők vannak és legyőzöttek. (Úgy van 1 Úgy van!) A győzők oldalán van minden jog. Azt látjuk, hogy ennek következ­tében a beavatkozási politika nyert tért, amelynek segítségével beleavatkoznak «belső ügyeinkbe, Látjuk, hogy ezt a nemzetet leszerelték, fegyverétől meg­fosztották, szomszédaink ellenben min­den korlát nélkül fegyverkeznek és fe­nyegetnek bennünket. Hiába van papiroson egyenlő jog, ha a jog háta mögött nem áll egyenlő erő. (Élénk helyeslés). Mi tehát külpolitikánkban arra törek­szünk, hogy egyenlőségünket újból ki­vívjuk, arra törekszünk, hogy mivel bennünket lefegyvereztek, szomszédain­kat is fegyverezzék le, mert amíg ez meg nem történt, addig folytonosan beleavatkoznak Középeurópa népeinek politikájába azok, akik fel vannnk fegyverezve. — Abban a világban élünk, amikor egyik nemzet a másikkal szemben kö­nyörtelenül kihasználja az előnyöket, mikor egyik nemzet a másiknak a jo­gát tisztelni nem hajlandó. Lehetséges volna-e, hogy ilyen világban mi nem­zetközi frázisok után indulva, odadob­juk nemzeti felfogásunkat és érzésün­ket, mely egyedüli biztosítéka a ma­gyar nemzet haladásának. Mi demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki számára & politikai hatalomból, egyenlő re szesedést az ország sorsának irá­nyításából. Ez nem jelent osztály uralmat, ez min­denkinek a részesedését jelenti a saját értéke, súlya, tudása és iapaszMato szerint. Hadüzenet a felekezeti béke megrostálnak — Ellenségei vagyunk azoknak, akik a felekezeti ' békét megrontják. Köny- nyeímüség volna, hogyha az egyes po­litikai pártok a papi politikai előnyök kedvéért ezt a felekezeti békét veszé­lyeztetnék, vagy a felekezeti béke ellen törnének. (Éljenzés.) Magyarország her­cegprímása nemrég'fényes beszédben rámutatott a Szent Istvátt-társulatnagy- gyűlésén eire és kifejtette a felekezeti béke alapelveit. Rámutatott a keresz­^ ÍJJZ... Hírű/, a I %9Z2 májas 3, szerda üsliü Badapemt, IV. évf. 99. agám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egén* im 400.— korán*, SZERKESZTŐSÉG: IV. Eer., sinaetun-kdrnt 1. Ilim félévre 210.- Icorono, negyedévre UO.- korona, Mfigjélénik hétfg kivátéléTel mindennap EVieSA,..Jví!?i55i'í#’i 68-88, éjjel 140-71 e*py hónapra 40#— korona. Eeyes példány ára 2.— * KIADOIIlVATAls IV# iier,, Mnzeum-teörut 1* szám korona. Hirdetések; milliméter díjszabás szerint telefonj József 55*40, József 68-88, éjjel 140-71

Next

/
Thumbnails
Contents