Új Barázda, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

Bukottak keserve Kevés olyan bukott képviselőjelölt mozgott még a föld hátán, aki erő­szakosságok miatt ne panaszkodott volna Most is, ha a visszaélésekről szóló jeremiádákat hallgatjuk, azt kel­lene hinnünk, hogy voltaképpen a bu­kott pártokat illetné meg a többség, csakhogy az ádáz kormány elgáncsolta a biztos győzelmüket. Mi részvéttel tekintünk a siránkozó és petícióval fenyegető hazafiakra. Több heti kemény küzdelem után el­hasalni : ez bizony kellemetlen dolog. De imhol, a kormánynak két tagjával is megtöriént ez a szerencsétlenség. Maga a belügyminiszter sem kapta meg a szükséges többséget. És éppen ez teszi kétségessé a bukott ellenzé­kiek panaszának a helytálló voltát. Meri ha csakugyan az erőszak gázolt volna, feltehető-e, hogy ne gázolta volna le a főmasiniszta: a belügymi­niszter ellenfeleit? No, én nem tudok elképzelni olyan masinisztát, aki másoknak gázol, ő maga pedig a kerekele alá fekszik. Elgázoltak bizony a választók nem egy komoly, érdemes jelölte!, akinek a megválasztása érdeke lett volna az or­szágnak is, a kormánynak is. Elgázolta őket a demagógia, a tüzes szavak és soha be nem váltható ígéretek által fel- ajzott szenvedély. És hova menjenek ezek panaszkodni, nekik még jogvédő irodájuk sincs! A választók nagy tömege azonban mégsem a komoly, érdemes jelölteket gázolta el, hanem sokkal inkább a ra­koncátlanokat, a botrány vadászókat és a kalandokat keresőket. Nem méltá­nyolta a váiasztóközönség azokat a merényletnősöket, akik volt szegény királyunkat felfegyverkezett államok tiltakozása közben, alkotmányos tör­vény ellenére, erőszakkal és országos veszedelem árán akarták trónba ültetni. Ezt az idegfeszitő kalandot, amely a szerencsétlen királynak szabadságába és száműzetésébe, nemzetünknek pedig majdnem életébe került, az ország nem akarja tovább folytatni. Nem méltányolták a falvak az évti­zedes küzdelemben kipróbált, derék vezérektől elpártolt kisgazdákat sem. Belelátott a nép különválásuknak abba az okába, hogy ők maguk akartak ve­zérek lenni. Ezért kellett a testvér­harc. Most aztán vezérteíhetnek csa­pat nélkül. Nem vette be a vidék az össze­vissza pakíizó demokratákat sem, akik Jászi Oszkártól kezdve, Búza Barnán, Fényes Lászlón, Rassayn, Ruperfen ke­resztül Peyer és Peidl elviársig minden keresztény irányzatot rikató szektával lelki atyafiságot tartanak. Ezek helyeit a polipok módjára nyálkás, tapadó és szívós politikusok helyett inkább a szo­ciáldemokrata párt néhány jelöltjét jut­tatta szóhoz, hogy az ipari munkások külön felfogását képviselhessék, jobb is, ha a parlamentben nyíltan veszik fel a harcot, semmint földalatti vakond- utakon. Hogy a kalandor, a felforgató, a szélsőséges politikusok között nagy gázolást vitt véghez a válas2íóközön­ség és Bethlenéket felemelte, ezt talán mégsem a belügyminiszteri furfang és a szolgabirői erőszak okozta. Talán in­kább az az egészséges népösztön tette ezt, amely halálosan megunta a forra­dalmi kalandokat, megundorodott a zsidó tőkének udvarló szabadsághő­söktől és most már rendet, békét, biz­tonságot, haladó munkát akar. vesert megbocsát. A kommunista rend szer meghonosítói azonban ismét tá vednek. A paradicsomi életet ígérő ál­apostolok tettei még mindenkinél, élénk emlékezetében vannak. A sza ciáldemokraták választási visszaélési ő. mernek panaszkodni és elfelejtik, hogy mit irt a Népszava 1919. március 5-én, amidőn megjelent a Károlyi-féle nép­köztársasági kormány hirhedt válasz­tási rendelete. »Ha az ország dolgozó népe — ol­vassuk a »Népszavatc vezércikkében — a politikai hatalmat a szociáldemokrata­párt kezébe teszi le, akkor bekövetkezik iánk az áldott termelés, a gazdasági igazságosság, a népjólét, a belső és külső béke korszaka. De ha nem, ha a forradalmi pártok együttvéve sem tudják megszerezni a szavazatok nagy többsé­gét és ezzel a politikai 'hatalmat, az öntudatos szociáldemokrata mun­kásság egy pillanatig sem fog beletc rSdm abba, hogy a forradalom gyümöl­cseit ne élvezhesse és hogy a forradal­mat — amelynek még csak a kezdetén vagyunk — tovább ne fejleszthesse. A forrada’öm megindult, elméletben már győzött is, de győznie kell a gya­korlatban is A A forradalom „gyümölcseit" akarták élvezni és Nagy magyar ország kéthar­madrészével fizetlek érte. A polgári pártokat népelnyomók szövetkezetének gúnyolták és Így fenyegetőztek: .Főképpen azt kell megértetni minden­kivel, hogy most szavazócédulával ment­hetjük meg a forradalmi vívmányokat, de ha most bármi okból elvesztjük ezt a csa­tát, később kénytelenek teszünk fegyveres kézzel megvédeni a kivívott jogokat az ellen­forradalommal szemben.“ 1918 december 22-én ezt irta a Nép­szava: »A szociáldemokratapárt sohasem tit- • kolta, högy igenis meg akarja dönteni a polgári tár­sadalmat és annak alapját: a ma­gántulajdont. A szocializmus nagy végcéljaiban nincsen különbség a szociáldemokraták és bolsevikjei: között. Egyformán akarjuk a magántulajdon megszüntet-Sét,_az osztály Diám meg­semmisítését. Egyformán ki.ánjuk a kommunizmus megval sitását, egyfor­mán a munkásosztály politikai uralmá­ban látjuk a szocializmus megteremté­sének előfeltételét. A bolsevikiektő! a magyarországi szo­ciáldemokrata pártot csupán a módszer, a taktika és a tempó kérdése választja el. A szociáldemokrata párt számol a helyzettel és arra akarja felhasználni politikai uralmát, hogy a burzsoáziát fokról-fokra fossza meg összes tőkéi­től Mi, a szociáldemokraták, halálon ellenségei vagyunk a polgári! tár­sadalomnak." Fenyegetésük — sajnos — nem ma­radt pusztába kiáltó szó. Március 2I-én vörös rongyokkal cicomázták fel a fő­várost és kikiáltották a proletárdikta­túrát. A magyar nép saját testén ta­pasztalta, milyen átkos a szociálde­mokrata uralom és hálát adott az Egek Urának, amidőn megszabadult tőle. De a veszély újból feltűnt a látóha­táron. Bevált szokásukhoz hiven a szocialisták egyelőre békés eszközök­kel, választás utján igyekeznek szóhoz A kisgazdapárt kiáltványt intéz az ország népéhez A vörös rém aijahb fenyegetését egységesen keSS visz- ezasstasitans — Öntudat©® magyar hazafiak keSBenek a gátra — Bietvenné y kerületben és négjf lajstromé® kerületben csütörtökön kezdődik a választás- Az Uf BARÁZDA tudósítójától — Budapest, május 31. A választókerületek második cso­portjában csütörtök reggel 8 órakor kezdődikaszavazás. A választópolgárok túlnyomó többsége már a választókerü­letek első csoportjában, amidőn az ur­nák elé járult, r. Keresztény Kisgazda-, Pöldmives- és Polgári Párt zászlaja alá tömörült €s szavazatával helyeselte azt a politikát, amelyet hazánk újjáépítése érdekében Bethlen István gróf és nagy­atádi Szabó István kezet kézbetéve folytatnak, A párt fényes győzelmet aratott, de az örömbe üröm is vegyült. Egyes politikusok, akik a kisgazdapárt programijával indultak a választási harcba, most bosszúért lihegnek, mert a választók az ő személyük helyett má­sokat alkalmasabbnak tartottak ennek a programmnak a képviseletére. A Ke­resztény Kisgazda-, Főldmives- és Pol­gári Párt vezetősége ezért a következő felhívást intézi a magyar társada­lomhoz: A Keresztény Kisgazda-, Főldmives- és Polgári Pártnak szomorú, de egy­ben megdöbbentően veszedelmes tünetre kell a rhagyar társadalom figyelmét felhívnia. ' Szinte hihetetlen, de mégis igaz, hogy akadtak nagyobb számban olyan volt képviselőjelöltek, akik a választások előtt és a választások alatt azt hir­dették magukról, hogy keresztény és nemzeti alapon állanak, de most, hogy a május hó 28-án megtartott országos képviselőválasztásokon elbuktak, indo­kolatlan elkeseredésből fakadó bosszuszomjtól és vak gyűlölettől vezéreltetve a polgári kisgazda- és- földnuvestársaaalomhoz tartozó volt szavazóikat és hí­veiket nyíltan arra biztatják, hogy a pótválasztásókoh szavazatukkal a szo­ciáldemokrata, vagy pedig a legszélsőbb irányzathoz tallózó képviselőjelölteket támogassák. A Keresztény Kisgazda-, Főldmives- és Polgári Párt országos központja ez ellen a politikai elvakultság ellen nem mint politikai párt, hanem mint az or­szág érdekét védő és nemzeti egységre törekvő szervezet, emelt fel figyelmeztető, intő és tiltakozó szavát. A polgári kisgazda és földmivestársadalotnnuk a nemzeti Magyar­országgal s önmagával szemben tartozó kötelessége, hogy a legna­gyobb erővel a saját világnézetén felépülő és a polgári társadalomra támaszkodó országos politikát segítse győzelemre. A magyar társadalom ezen rétegei önmaguk ellen vétenének, ha olyan politikai pártokat támogatnának, amelyek a nemzett felfogással szemben hom­lokegyenest ellenkező célok felé törekszenek és amelyek győzelme a mai nem­zeti életet és kialakult társadalmi rendét — miként ez a gyászos októberi forradalom és a kommün alatt történt — alapjaiban rendítené meg, sőt tel­jesen meg is semmisítené. A magyar társadalom nem lehet egyes bukott kéoviselőjelöltek sértett hiú­ságának és vak gyűlöletének bosszúra törekvő nemzetrontó eszköze. A kisgazdapárt bízik abbán, hogy a ntagyar polgárság a kisgazdák, föld- mivesek és a nemzeti törekvésekkel együttérző munkásság rendíthetetlen pol­gári és nemzeti öntudattal, a nemzett Magyarotsz’g, a polgári társadalom nyugalma és az ország jövő békés fejlődése érdekében fogják szavazatukat érvényesíteni, „Mis»esen küB&nbség ss szociáldemokraták és SsoSsewsikoSc között 2“ íriázetsk a Népszava forradairai számalSél Még nincs három esztendeje annak, hogy a vörös rémuralom napjai meg­szűntek. A fékevesztett terror irányítói a leggyorsabb iramban kerestek me­nekülést a legszentebb érzéseiben meg­sértett magyar nép bosszúja elől. És ma az „elvtársak11 már a visszatérésre gondolnak. A társadalmi béke fölfor­gatói hihetetlen vakmerőséggel törnek hatalomra, mert számítanak a magyar nép egy kiválóan jó tulajdonságára, arra, hogy hamar tud felejteni és szi­> .. 1922 ■ ) Q -•) , A •" \ i c k v / / / y /J (íyy t322 JnniBS I, csfitftrtftk '"" -'iHfa 2 korona Budapest, IV. «*vf. 123. szám 1JJ BABÁIM ELŐFIZETÉSI ARAK. < egész évre 400.— Korona, SZERKESZTŐSÉG: IV. Kér., Mnxettiu-Kürul 1. ssás fflíwe *10.- Korona, negyedévre 11®.— Koron., Megjelenik háttá kivételére! mindennap Sífís?.,Jö.Reí 68-88, éjjel 140-', egy hénapra 40.— Korona.Egyes példány ára®.— * KIADIÍSIIVATAI,: IV. Kor,, Xnxeuin-KOrat 1* nft: Korona. — HirdetéaoK milliméter díjszabás szerint Telefont Jdzsef 55-40, József 68-88, éjjel 140-',

Next

/
Thumbnails
Contents