Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-01 / 146. szám
A kormány a felhatalmazási javaslatot három egészen új szakasszal egészítette ki. Az egyikben a pénzügyminiszter felhatalmazást kér arra, hogy egy-, két-, ütés tízkoronás államjegyek helyébe fémpénzt verethessen. Az előadó a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlotta. Most Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök. Kötelességemnek tartom, hogy a nemzetgyűlést tájékoztassam a kormány felfogásáról és röviden kitérjek a kormány munkaprogrammjára. Ennek az országnál, mindenek előtt békére ésbékés munkára van szüksége. (Élénk helyeslés.) Minden társadalmi osztálynak arra kell törekedni, hogy egyedül az ország érdekében dolgozzék. Minden társadalmi osztálynak önmérsékletet kell tanúsítani az állammal szemben és a terheket nem szabad más osztályokra hárítania. A kormány harmonikus együttműködésre hív fel minden társadalmi osztályt és ha ellentétek volnának a társadalmi osztályok között, a kormány felajánlja közreműködését. A felekezeti béke érdekében erős kézzel kívánja a törvényeket végrehajtani és felszólítok mindenkit, hogy ne egymás ellen, hanem a nemzet javára munkálkodjanak. A kisebbséget megilleti a bírálat joga, de a többséget viszont megilleti a nemzetgyűlés vezetése. (Élénk helyeslés.) A parlament munkaképességétől függ nemzetünk jövője. A kivételes hatalomról szóló rendelkezések fokozatos megszüntetésére már az elmúlt nemzetgyűlésen megkezdtük a munkát. Hatályon kívül helyeztük a hírlap-, levél-, táviró- és telefoncenzúrát, a gyorsított bírói eljárást, továbbá a katonai bíráskodást a polgári személyek feleit, kivéve a kémkedés esetét. Felülvizsgálat alá vettük az internálás kérdését. Peidl képviselő úr beszédjére azonban egy megjegyzést kell tennem. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr követelte, hogy a börtönöket nyissuk fel és a gyorsított bitói eljárást szüntessük meg. A miniszterelnök ekkor a szociáldemokraták felé fordult és emelt hangon így folytatta: Nem vagyok hajlandó arra, hogy a börtönöket megnyissam (Viharos helyeslés a kisgazdapárton), mert azok, akik börtönben vannak, bírói ítélet folytán vannak ott, én pedig teljesen megbizoít a magyar bírói kar ítéletében. (Viharos éljenzés és taps a kisgazdapárton.) Varsányi Gábor: Éljen a független magyar bíróság! Bethlen István gróf: A kormány már két ízben adott amnesztiát. Azonban nem vagyok hajlandó amnesztiát adni az emigránsoknak. Az emigránsok közül mindenki hazajöhet, aki nem követett el bűncselekményt. Az emigránsoknak annál kevésbé sem adhatok amnesztiát, mert ezek az urak, akik jólétben és nyugodtságban élnek a külföldön, még azzal is tetézték bűncselekményeiket, hogy az ország hírnevét tönkretették a külföld előtt és ma is propagandát csinálnak Magyarország ellen. (Élénk helyeslés a kisgazdapárton. A szocialisták hevesen tiltakoznak.) A kivételes hatalom fokozatos megszüntetése terén most egy lépéssel tovább fogunk haladni. "Csakis olyan kivételes"rendelkezéseket akarunk még fentartani, melyek vagy a békeszerződés végrehajtására, vagy a gazdasági megerősödés, vagy a társadalmi béke és közrend szempontjából szükségesek. A kormány négy hónapon belül törvényjavaslatot köteles előterjeszteni a kivételes hatalmon alapuló rendeletek tárgyában. Ha ezt elmulasztja, akkor hat hónap után elmúlik a kivételes hatalom. A kormány tehát a nemzetgyűléssel akarja ezt a kivételes hatalmat megosztani. Az ország közellátásnak zavartalansága a termelők és fogyasztók nagy érdekei követelik, hogy amíg kivételes hatalom egyáltalán fennáll, a kormány azzal gazdasági téren is élhessen. (Helyeslés.) A gazdasági viszonyok sok tekintetben súlyosabbak most, mint a háború alatt. A szomorú viszonyokon semmiféle magyar kormány, csak a győző államok segíthetnek. Körülbelül kétezer kivételes rendelkezést hatályon kívül helyeztünk, de még számosat fenn kell tartanunk. Ha nem akarjuk, hogy gazdaságilag oda sülyedjük, ahol Ausztria van, mulaszthatatlanul kötelessége a nemzetnek, hogy kezébe vegye a gazdasági élet rendezését. A nemzet a maga részéről menjen el az áldozatkészség legvégső határáig. A kormánynak pedig kötelessége mindent megtenni egy külföldi kölcsön biztosítására. Ez a két feltétel együttesen alkalmas arra, hogy államháztartásunk egyensúlyát biztosíthassuk .Ami a jóvátételt illeti, már többször kijelentettük, hogy ez a nemzet nem tud reparációt fizetni. Mi már megfizettük a reparációt a békeszerződés megkötésekor és most minden reparációs követelés pénzügyi és gazdasági csődbe taszít bennünket. (Élénk helyeslés.) Fedezetten bankjegyeket nem bocsátunk ki, mert ezzel a kormány újabb terhet róna a nemzetre. Az alkotmány terén vissza kell térnünk a kétkamarás rendszerre. Ezért szükséges a főrendiház reformja. A kormány ezt nem teheti függővé a választójogi javaslat benyújtásától. A miniszterelnök ezután tájékoztatta a Házat az elkészült és előkészítés alatt álló törvényjavaslatokról. A földművelésügyi minisztériumban készen vannak a pest megyei Dunavölgyet lecsapoló vízművek kibővítéséről, az erdészeti igazgatásról, az alföldi erdőtelepítésekről, az állat- és egészségügyről, gazdasági foglalkozásúak balesetbiztosításáról, e mezőgazdasági egyeztetőbizottságokról és a borhamisításról szóló törvényjavaslatok. A miniszterelnök beszéde végén kérte a nemzetgyűlést, tegye lehetővé, hogy gyorsan eredményteljes munkát végezhessenek. Szünet után Kállay Tibor pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A pénzügyminiszter beszéde Jelentést kívánok, tenni —■ mondotta — c pénzügyi bizottság nyugodt és komoly tárgyalásairól. Akik magyarul beszélnek, azok mégis csak meg tudják egymást érteni, valahányszor az ország érdekéről van szó. Most egyforma hétköznapoknak kell jönni és ezekre a napokra akarok én programmot adni. Gazdasági programmunk első pontja a kötött gazdálkodás fokozatos leépítése. Az ellátatlanok kategóriáját le kell szállítani a feltétlenül szükséges mértékre, nevezetesen azokra, akikről az államnek feltétlenül gondoskodnia kell. Ugyanez áll a lakásrendeletre is. A szegényebb embereket fel kell vérteznünk a gazdasági küzdelemre olyképpen, hogy mindenki a maga szellemi és testi munkájáért joggal megkapja azt, ami ő megilleti. A kormánynak törekedniüe kell arra, hogy minél több önálló, független exisztenciát teremtsen és a meglévő exisztenciák megerősödéséről gondoskodjék. Nekünk fel kell venni a tárgyalásokat a bennünket környező államokkal, mert a génuai tárgyalások után erre most már több remény van. Programmom gerince az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Valutánk tovább esését meg kell akadályozni. Olyan államnak, amely nem igyekszik államháztartását rendbehozni, senki sem fog külföldi kölcsönt nyújtani. Az 1021/22. költségvetési év mérlege 12—13 milliárd deficittel fog zárulni, mindenesetre kedvezőbben, mint ahogy jeleztem decemberben. 5022. Júliusi 1, szombat Az állami bevételeket fokozni kell Az államháztartás rendbehozására fokoznunk kell a bevételeket. Itt nincs megállás ! Vagy előre megyünk, vagy visszacsúszunk. Hogy mit jelent a visszacsúszás, mutatja Ausztria és Oroszország helyzete. Az állam bevételénél elsősorban az egyenes adózásra kell gondolni. Az egyenes adókat kell fokozatosan és teljesen kiépíteni. Biztosítani kell az egyforma megadóztatást. Miért kell emelni a földadót ? A földadót olyan alacsonyan állapították meg az utóbbi húsz év folyamán, hogy az idő ezt a megállapodást régen túlhaladta és a koronának elértéktelenedése folytán a földadó alrégi megterhelésnek nem felel meg. Más alapra kell helyezkednünk és csak a búza alap lehet az, amely biztosítja az adónak a piaci viszonyokhoz való igazodását. Meg kell reformálni a többi hozadéki adókat is. Az államháztartást 3—5 év alatt feltétlenül helyre kell állítani. Két irányzat van, amely a reformok megvalósítása ellen dolgozik. Az egyik a sikerek, akik jól érzik magukat a romló valuta mellett. Azt hiszem, ezekről nincs mit beszélni. (Élénk helyeslés.) Van egy másik csoport, a kapitalizmus képviselőinek a csoportja, akik azt hiszik, ,nem is mutatnak áldozatkészséget, megőrizhetik pozíciójukat és nem fenyegeti őket a változás veszedelme. Figyelmeztetnem kell mindenkit, hogy megfelelő áldozatkészség és az eszközök rendelkezésre bocsátása nélkül feltétlenül visszamegyünk, mert ha három esztendő alatt nem hozzuk rendbe államháztartásunkat, vagy teljesen összeorulunk vagy ismét bolsevizmus lesz Magyarországon. A jóvátétel kérdésében az az álláspontom, hogy a magyar nemzet nem tud reparációt fizetni. Ha az elszakított területeken lévő állami javakat figyelembe vesszük, akkor körülbelül tizenhat milliárd aranykoronát tesz ki ez az összeg, tehát majdnem egy tizedrészét jelenti a Németországtól követelt jóvátételnek. A magyar nemzeti vagyon pedig a békében sem volt egy tizede Németország nemzeti vagyonának. A pénzügyminiszter beszédét azzal fejezte be, teljesen lehetetlen, hogy az állam a háború előtti államadóságok terhét, a háború alatt felszaporodott hátralékokat is megfizesse. Végül reményét fejezte ki, hogy a szociáldemokraták kapcsolatot keresnek az ezeréves Magyarországgal. A pénzügyminisztert beszéde végén lelkesen megéljenezték. A javaslathoz elsőnek Friedrich István szólott. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem politikai szempontból foglalkozik a javaslattal, csak szakszerűleg szól hozzá. (Élénk helyeslés.) A gazdasági harctéren kell a nemzetnek a létért küzdeni. Forduljunk el a polikától és minden erőnket állítsuk a gazdasági kérdések szolgálatába. Legelsősorban a kenyérkérdéssel kell foglalkozni és munkaalkalmat kell adni minden magyar embernek. A nemzet jövője nem a budapesti palotákban fog eldőlni, hanem a kis falusi házakban, a bérházakban és a külvárosok nyomortanyáin. ( Élénk helyeslés.) Mint ellenzéki képviselőt küldöttek a Házba — mondotta — de nem azért, hogy mindent ellenezzek, hanem csak azt, amit nem tartok nemzetem érdekében lévőnek. (Élénk helyeslés.) Ha a legjobb barátom tenne olyat, amit a nemzet érdekében nem helyeselnék, vele is szembeszállnék. (Általános helyeslés és taps.) Mi nem úgy akarjuk segíteni a keresztény társadalmat, hogy egyeseket igazgatósági állásokba helyezünk el. Az újjáépítés útja a satupadtól, a pulttól indul ki. Tévednek a szociáldemokraták, ha azt hiszik, hogy ők az egész munkásságot képviselik. Felkiáltások: De nem ám! Ezután a szociáldemokrata deklarációnak a békeszerződésre vonatkozó részével foglalkozik. Ha van Európában egy állam és egy nép, melynek jogában áll még egyszer lesújtani, az a magyar nép. Ezt a nemzetet senki le nem győzte, ezt a nemzetet megcsalták és azután kirabolták. A hullarablók, az orgazdák ma is közöttünk járnak és bárgyún nyúlnak a kapanyél után, mert azt hallották, hogy Magyarországon néha a kapanyél is elszokott sülni. (Helyeslés.) Majd a választás kérdésével foglalkozik és Rassay nyilatkozatára tér át. Azután a bankjegy szaporodásról szól és végül földadó felemeléséről beszél. Szerinte ez a legsürgősebb teendő, ami még a főrendiház reformjánál is sürgősebb. A felesleges tisztviselőket el kell bocsátani és a megélhetésükről az államnak kell gondoskodni. A javaslatot politikai része miatt nem fogadja el. Az utolsó szónok Temesvári Imre. Az útépítés fontosságára mutat rá. Helyteleníti, hogy az útépítést teljesen a törvényhatóságra bízták. Elismeréssel emlékezik meg a pénzügyminiszterről, aki az őrlési adót leszállítja. A lisztkivitel terén a szabadforgalmat kívánja. Kéri, a pénzügyminiszter mérsékelje a cukor árát. A javaslatot elfogadja. A Ház az elnök indítványára elhatározta, hogy legközelebbi ülését holnap, szombat délelőtt, 10 órakor tartja. Az ülés három órakor ért véget. Megindult a bomlás a kisebbségi pártok körébben Sodrássyék kivonultak a Forestoicso-pápi helyiségéből Kissayék egymássilábra vesztik el híveiket — kandapcot vallott az egységes ellenzéki front gondolata — Az UJ BARAZDA tudósítójától — Budapest, június 30. A nemzetgyűlés összeillése óta nyilvávaló lett, hogy a kisebbségi pártok a választáson szenvedett kudarcot semmiféle taktikázással nem szépíthetik. Liberális képviselők részéről történt ugyan kísérlet a különböző ellenzéki pártok együttműködésének a biztosítására, de ez a kívánság csak terv maradt. A felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalásának első napján már kitűnt, hogy a különböző pártokat mélységes szakadék választja el egymástól. Azok a képviselők, akik politikailag szemben állnak a kormánnyal, de a keresztény világnézet harcosai, nem akarnak mindenáron ellenzéki politikát folytatni , főképpen pedig nem hajlandók kormányellenes magatartásukkal a nemzetközi szociáldemokráciát támogatni. Az ellenzék egységes frontja tehát jelszó maradt, mert a kisebbségi pártok körében a legélesebb ellentétek merültek fel. Az alig néhány képviselőt számláló Andrássy-Friedrich csoport tagjai már szétváltak. Andrássy Gyula gróf és legitimista barátai kivonultak a Reviczkyutcai Wenckheim-palotából, Friedrichék ősi fészkéből és a Szcitovszky-téri Dessewffy-palotában rendeznek be új pártocskát. Friedrich István egy-két személyes hívével maradt vissza a legitimista párt székházában. Ennek a szakadásnak az ellenzék politikai helyzetének kialakulásában bizonyára fontos szerepe lesz. Hasonló szakadás várható legközelebb a Rassay pártban is. Rassayt ma már alig négy képviselő ismeri el vezérének