Új Barázda, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

A gazdasági egyesületek is hivei a földreform végrehajtásának Schandl államtitkár eloszlatta a törvény körfii támadt félreértéseket — „Adjunk földet a rászorulóknak a köz romlása nélkül — Buday Barna nagyszabású előadás­ban vázolta a teendőket- Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Megint batyuznak Irta Sokorópátkai Szabó István Egyik fővárosi délutáni lap arról ir, hogy Budapest közönsége a vidékre jár batyuzni. A batyuzás szükségét pedig azzal okolja meg, hogy szerinte a csarnokban csak alárendelt árut lehet kapni, tehát inkább a költséges batyuzást választja a közönség, csak­hogy megfelelő áruhoz jusson. Én látom mindazt, amit laptársunk meg­figyelt, látom, hogy a harmadosztályú kocsik zsúfolva vannak batyuzókkal- Rá is mutattam már régebben erre az előlátható mozgalomra interpellációm­ban, de az okozatot egészen másban látom, mint a fővárosi újság. A falusi nép szívesen dolgozik, iparkodik mennél többet termelni és nemcsak a feleslegét viszi piacra, de vagyonszerző ösztönétől vezetve, sok­szor azt is, amire magának is szüksége van. Ő maga beéri a selejtessel, az elsőrendű árut piacra adja, sőt tud nélkülözni is, sokszor megfosztja magát a legszükségesebb terményétől, csak­hogy pénzbeli szükségletét fedezhesse. De mikor azt látja, hogy inkább büntetésnek teszi ki magát az Árvizs­gáló Bizottság túlbuzgóságából, a bün­tetéstől való félelmében elmarad a piactól, otthonában várja be a vevőt eladó portékájával és ezen nem cso- dálkozhatik senki. Becsületes munka után a munka megérdemelt eredményének értékesí­tésénél jutalom jár, nem pedig zakla­tás, büntetés, kipellengérezés. Piacunkat rendőrszuronnyal, elret­tentő ítéletekkel, pellengére állítással soha sem fogjuk olcsóbbá tenni,' ha­nem csak nagyobb, a szükségletet meghaladó készlettel. Ne háborgassák a földmivelőket sza­badságukban, ne úgy bánjanak velük, mint gonosztevőkkel, mikor verejtékes munkájuk gyümölcsét értékesíteni akar­ják! Ne különösen akkor, mikor a mai hallatlan drágaságban a legszüksége­sebb ruhadarabokat is alig tudja be­szerezni. Ne azzal akarjon senki magának könnyebb megélhetést, hogy e nemzet légértékesebb, legtöbbet dolgozó ré­szét örökös rettegésbe tartsuk, hanem fokozott m unkateljesitipénnyel. Ha nyolc órán át nem tudom meg­keresni szükségletemet, akkor a szóra­kozásra szánt második nyolc órát is munkára fordítom, ha jó magyar va­gyok és nem lépek sztrájkba, hogy ezzel is fokozzam a drágaságot, A földmivelő nem sztrájkol, nem szórakozik, hanem dolgozik. Kövessék példáját mások ,hs, akkor kevesebb lesz a panasz és a megfeszített munka nyomán az olcsóbbodás is el fog kö­vetkezni. Budapest, szeptember 30. Az OMQE székházának közgyűlési termében szombaton népes és jelentős értekezlet volt azzal a céllal, hogy a gyakorlati gazdák s azok érdekképvi­seleti szervezetei: a vármegyei gazda­sági egyesületek a földreform-törvény gyakorlati végrehajtására vonatkozólag megtegyék észrevételeiket s ennek alapján kívánságaikat a kormány előtt egyöntetűen tolmácsolják. Az értekez­letre valamennyi vármegyei gazdasági egyesület elküldte képviselőjét, úgyszin­tén a földmivelésügyi kormány is, ame­lyet Schand Károly dr. államtitkár kép­viselt. Az értekezlet anyagának meg­hallgatására megjelentek egyéb szak­testületek is, főleg az Országos Föld- birtokrendezö Bíróság kiküldöttei, úgy, hogy az érdekelt gazdaközönség és a törvényt végrehajtó szervezetek köz­vetlen eszmecsere alapján ismerhessék meg egymás nézeteit. Az értekezlet elnökévé, mint a leg­nagyobb vármegyei gazdasági egye­sület elnökét, Keglevich Gábor grófot választották, alelnöknek Somssich László grófot (Somogy), Almássy Imre grófot (Jász-Nagy-Kun-Szolnók) ifj. Tarányi Ferenc dr.-t (Zalavármegyei Gazdasági Egyesület). A főeladói tiszt Buday Barna gazdasági főtanácsos­nak jutott, a jegyzői teendőket viszont Gaylhoffer István, a Pestmegyei Gaz­dasági Egyesület igazgatója látta el; ezenkívül minden egyes vármegyei és törvényhatósági gazdasági egyesület külön előadót nevezett meg. Keglevich Qábor gróf elnök megnyi­tó beszédében melegen üdvözölte a többi száz főre rugó értekezlet tag­jait, majd foglalkozott a földreform szociális hatásaival és kijelentette, hogv az értekezlet célja az, miszerint a föld- birtokreform végrehajtásánál a külön­böző nézetek összeegyeztetésével a jo­gos és igazságos eljárást valósítsák meg. A közélelmezés nagy problémá­jára hivatkozással, kitért a nagybirtok érdekeire, de viszont kijelentette, hogy az ország földbirtokosai át vannak hat­va a reform szükségességétől. Állás­pontját e szavakban összegezi: i>Adjunk főidet a rászorulóknak, a köz rom­lása nélkül.’’. Tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéde után Buday Barna főelőadó hosszabb beszédben ismertette a gazdasági egyesületek álláspontját a földbirtok- reform kérdésében. Amellett érvelt, hogy a. földbirtoko­soknak is érdekük a földreform lehe­tőén gyors végrehajtása, ezért a bíró­ságot támogatniok kell. Sürgeti a hitel- műveleti beavatkozást, amely révén azok is szerezhetnek földtulajdont, akik a vételárat nem tudják kifizetni. Rend­kívül fontosnak tartja a bérlő szövet­kezetek megszervezését és az arról való gondoskodást, hogy a munkásnép ezután is kaphasson részes földet. A törpebirtokosokat lehetőleg önálló kis­gazdákká kell emelni. Támogatni kell a földhöz jutottak gazdálkodását, fej­leszteni kultúráját és gazdasági okta­tását s erre a célra minden eszközt mozgassunk meg, mert jó állampolgá­rokat csak akkor nevelhetünk az em­berekből, ha törődünk velük. Bővebben ismerteti ezután a gazdasági egyesüle­tek véleményét s felkéri a vármegyei előadókat, hogy egészítsék ki a részle­teket és sugalmazzanak olyan végre­hajtást, amely meghozza a békét-és nem csökkenti a kenyeret. Élénk tetszéssel fogadott előadása után a különböző varmegyei előadók terjesztették elé véleményüket. Jász- Aagy-Kun-Szolnohmegye részéről Kusz lka István szólt, akt főleg a hitelkér­déssel foglalkozott, úgyszintén a birtok- bérletekkel, valamint á termelés ellen­őrzésének kérdésével. Kégl János Pest vármegye gazdáinak álláspontját ismer­tette. A pénzügyi kérdést bazavaluti alapon megoldhatónak tartja. A bírói eljárás közvetlenebbé tételét kívánja Miklós Ödön titkos tanácsos nagyha­tású felszólalásában azt kivánja, hogy a fontos kérdésben mindenki egyönte­tűen gondolkozzék, annyival inkább, mert nem élünk normális viszonyok között. Figyelembe kell venni a mező- gazdasági kultúra fejlesztését, az élel­mezés kérdését, éppen azért a föld- birtokreformnak nem gyorsi'ását, hanem óvatosabb végrehajtását kivánja.- Földet — úgymond — csak annak adjanak, aki a termelés tekintetében megbízható és erre garanciákat nyújt. A gazdasági kul­túra megőrzése és emelése a fontos, kü­lönben éppen akkor, amikor többterme­lésről beszélünk, leromlik mezőgazda­ságunk. Szerfölött aggályos, hogy a reformot vidéken politikai kortescélokra használ fák ki, mert az e téren üzö*t demagógia veszedelmes az országra. Ne tömegek terrorja alatt döntsenek ebben a kérdésben, hanem hallgassanak a ko­moly gazdasági tanácsadókra. Dr. Kiár András a szabolcsv&rme- gyei, Dőrv Frigyes a tolnavármegyei, Maschát Ernő a vasmegyei, Qslkván- dy Ernő a Veszprémmé gyei, Vásáry Í ózsef a debreceni gazdasági egyesi­etekben leszürődött felfogást adta elő. Majd Keglevich János a gazdasági al­kalmazottak álláspontjáról olvasott fel hosszabb memorandumot. Matta Árpád a reform végrehajtása körül tapasztalható egyes visszásságo­kat sorolta fel, majd kiváfiatosnak je­lezte a földbirtokbiróságok munkaerői­nek szaporítását. Az elhangzott felszólalások után Schandl Károly dr. földmivelésügyi ál­lamtitkár kért szót s úgy a földmivelés­ügyi kormány, mint az öss2kormánv ne­vében arra kérte a megjelenteket, hogy a reform végrehajtását törekedjenek minden erejőkkel, a legjobb tudásuk szerint előmozdítani. Kijelenti, hogy a kérdésben a kormány is megfontoltan cselekszik és minden jogos igényt mér­legel. A helyzet azonban úgy áll ez- időszerint, hogy a kormány semmi­esetre sem hajlandó a törvény revízió­jára, mert annak beláthatatlan követ­kezményei lehetnének, O a törvényt jónak látja a mostani viszonyok körött. A pénzügyi Kérdés megoldása a legnehezebb. A járadéki birtoklásról szólva, kije­lenti, hogy csak ott leket létesíteni já­radéki birtoklást, okol a földtulajdo­nos ebbe beleegyezik. — A földreform végrehajtása, vala­mint maga a törvény is valóban sok ki­fogásra ad alkalmat, nem szabad azon­ban elfelejtenünk, hogy nem élünk nor­mális időket. Ha Darányi Ignác nemzeti birtokpolitikáját törvénybe iktatták vol-, na és gyakorlatilag is keresztülviszik, úgy nem lenne szükség erre a föld­reformra. — Nagyon jól tudom, hogy a föld­igénylő kisemberek földtulajdonosok szeretnének lenni, azonban csak az eset­ben, ha ez módjukban áll, t. i. járadék­birtokkal. A törvény azonban leszegezi, hogy ez csak ngy lehstséges, ha a fökl- birtoktulajdonos beleegyezik, tehát kö­telezővé nem lehet tenni. Kijelenti, hogy maga a kormány és különösen a pénz­ügyminiszter nemzárkózikel azelől, hogy a váltségföldeket járadék­képpen adják a földigénylőknek, — Nem kell félni attól, hogy a vált- ságföldeket alacsonyabb áron adják ki a földigénylőknek. Egyes felszólalók itt a törvényt is megtámadták. Azt hiszi, hogy a kormány helyesen fogja fel a nemzet érdekelt, amikor ragaszkodik a törvény, végrehajtásihoz is azt mondja, hogy a kormány ezzel a törvénnyel áll, vagy bnkik. De ha bukunk, akkor nem fog mér­sékelt reform következni, hanem sokkal radikálisabb rekord jöhet csak. — Tolmácsolom a földmivelésitgyi miniszter nr kérését, hogy a földbirtokosok hazafiasán moz­dítsák elő a törvény végrehajtását, annál is inkább, hogy mipél hamarább átessünk a bizonytalanságokon. Kijelenti, hogy akik földjének egy része már megváltás alá került, azoknak nem kell fél/d attól, hogy újabb földterületeket vesznek el tőlük, annál kevésbbó, mi­ntán még csak három esztendő van hátra a megváltási eljárásra. — A buzakötvények alakjában való megoldással is sokat foglalkoztunk. Itt rendkívül fontos az a körülmény, váj­jon ezek a buzakötvények a piacon el­helyezhetők lesznek-e vagy sem. Ha a kötvények nem helyezhetők el, akkor a birtokosok tőkéjüket nem mozgósít­hatják. Egyesek azt mondják, hogy a buzakötvények jók, mások pedig azt vi­tatják, hogy ezeket csak igen kis kör­ben lehet elhelyezni. Végeredményben tehát a buzakötvényeket nem leket a reform általános tengelyévé tenni. A kormány nem szeretné, ha úgy olda­nák meg ezt a kérdést, hogy a föld- birtokos kényszerítve lenne arra, hogy a kötvényeket elfogadja. 192: ük /. di. >ZZ október t, TOüáraap Ara 5 korona Dl MBilgM i FIZETÉSI ARAK : negyedévre S80.— Korona, SZERKESZTŐSED: IV.k«r, Kuiinm-kőnu 1. siflm IMS napra IOO.- Korona. Egyes pOIdAnysz&m frtttgjAlPTI «fc htffffg kivételével minéMUlftn JOssef 68-88, éjjeli 40-71 5.— korona. — Hirdetéseket meghatározott KUDOBITiTAl: IV. fc«r« ÜOMiim.klnit 1. «i£m tlmeter dljuabds asertnt vess rel • kiadd hivatal Telefont Jéaaef 55-40, Jdaaef 88-8S, éjjel 140-71

Next

/
Thumbnails
Contents