Új Barázda, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

2 Ezután Schandl Károly államtitkár a­ bérletek kérdését teszi szóvá is kifej­ti, hogy azáltal, hogy a földhöz ju­tók tudják azt, hogy hosszabb ideig marad a birtok a kezükben, sokkal intenzívebben gazdálkodnak, mintha csak egy éves bérszerződést kötöttek volna. Védelmére kel a földbérlő szövetke­zeti rendszernek, amely eddig­ a leg­tökéletesebben oldotta meg a bérleti kérdést. Ebben a formában meg lehet találni a szociális és gazdasági szem­pontok kielégítését. Reméli, hogy a va­­lutáris helyzet szilárdulásával a birto­kos megkapja a tőkéjét és zálogle­velek formájában lehet majd megoldást keresni. A földbérlő szövetkezetek út­ján meg van a mód arra, hogy azok kapják csak meg a földet, akik azt helyesen és lelkiismeretesen megmive­­lik. — A földmivelésügyi kormány nagy súlyt helyez — úgymond — arra, hogy a reform végrehajtása ne legyen egyoldalú. A föld az ország közkincse, amit nem lehet azoknál hagyni, akik azt elherdálják. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a kisembereket rá­szoktatja a föld jobb megnöve­lésére. Azzal a váddal is találkozott, hogy «nyakló nélkül« történik a reform végre­hajtása. Eddig nem egészen száze­zer hold került megváltás alá, ezeknek egy része olyan, amely megváltás útján ke­rült a kisemberek kezébe.­­ A kormány mindent elkövet, hogy a gazdasági érdekei­ érvényesülhessenek. 2­50.000 gazdasági cseléd van Magyar­­országon, ezek közül csak 5 százalék kerül elbocsátásra, ezeket pedig köny­­nyen lehet elhelyezni. Ezután Schandl dr. foglalkozott azzal a panasszal, hogy állítólag a gazda­sági felügyelői kar nem helyezkedik eléggé erősen szembe a demagógiával, de meg kell állapítani, hogy minden­ben teljesíti kötelességét. Örül, hogy ez az értekezlet nem nyújtott módot arra, hogy széthúzással lehetne meg­vádolni az országot. Kéri a gazdák támogatását a reform végrehajtásában, mert , ha a földreform megbukik, akkor bukik a mai kormányzati irány­zat is, helyet adva egy olyan kormánynak, amely rosszabb reformot fog hozni. Ezután Tarányi Ferenc beszélt az ezer holdon felüli ingatlanok vagyon-­váltságáról és kéri, hogy az e birtokok által leadott vagyonváltság a földbir­tokpolitikának megfelelően használtas­­sék fel. Schandl államtitkár megnyugtató ki­jelentései után Kukta Béni ceglédi tör­pebirtokos elpanaszolja, hogy a par­cellázás lassan történik. A bíróság sze­repét — mondotta — sokan rosszul ítélik meg. A törvény kimondja, hogy a mezőgazdasági foglalkozást űző kis­emberektől nem lehet elvenni a földet, ha csak alapos ok nincsen reá. Védel­mére kel a kisbirtoknak és azt fej­tegeti, hogy a szorgalmas, haladó szellemű kis­gazda bámulatos terméseredmé­nyeket képes felmutatni. Ő maga is ki meri jelenteni, hogy a saját birtoka hozamát bátran állítja bármely környékbeli nagybirtok mellé. (­Éljenzés.) Szigethy Pál azt kérdezi a kormány képviselőitől, hogy a földbirtokreform­­törvény végrehajtása során kellő vé­delemben részesülnek-e azok az ipari munkálatokra berendezett mezőgazdasá­gok, amelyek nagy munkaalkalmat nyúj­tanak. Schandl Károly államtitkár felvilá­gosító szavai után Buda/ Barna je­ i)j­ff mi Azik* *933. októbeer 1. vasárnap lenti, hogy az értekezlet anyagát a kor­mánynak és a földbirtokrendező bíró­ságnak fogják felterjeszteni, azután Kegrevich Gábor gróf elnök megkö­szöni az államtitkár megnyugtató sza­vait az elhangzott észrevételekre, majd az ülést negyed három órakor bere­keszti. A minisztertanács fenntartotta a kivitelt A korona értékének állandósítása érdekében van szükség a kivitelre — Megszigorították az élelmi­szerek kivitelét ! - Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Tegnap este minisztertanács volt, amelyen elsősorban Térffy Béla köz­­élelmezési miniszter tett előterjeszté­seket a törhetetlenné vált drágaság enyhítésére. Értesülésünk szerint nem felel meg a tényeknek az a híresztelés, mintha a közélelmezési miniszter a tegnapi minisz­tertanácson a drágaság letörésére irá­nyuló javaslattal állott volna elő. Ha 6 olyan csudaszerrel, amellyel a drá­gaságot le­ lehetne törni, tudott volna, nem várt volna ennek alkalmazásával egészen a mai napig, amikor a drá­gaság már szörnyű méreteket öltött. Csupán arról volt szó, hogy a bel­földi fogyasztóközönség, a termelők és az állam érdekeit megfelelő összhang­ba hozzák. A minisztertanács úgy határozott, hogy a kivitelt továbbra is fentartja, minthogy ez a korona stabilizálásának rendkívül fontos kérdésében el nem hanyagolható tényező. Azonban a kiviteli illetékeket harminc százalékról ötven százalékra emelték fel. Bár a termelés érdeke azt kívánná, hogy a cikkek kiviteli illeték nélkül menjenek ki az országból, de a kor­mánynak a fogyasztás érdekeit is szem előtt kellett tartania. A lisztárak megállapításánál csak ak­kor lesz­ szükség erélyesebb intézkedésre, ha a bizottság, amely jelenleg a malmok hasznának megállapításával foglalkozik, megállapítaná, hogy a lisztárak a jelen­legi búzaárakhoz képest is túl magasak. Ebben az esetben a lisztárakat olcsóbban kell majd megszabni. Takar­mány kivitelét, tekintettel az idei szűkös termésre, egyáltalában nem fogják en­gedélyezni. Még nyolc-tízezer magyar fogoly akar hazajönni orosz földről A magyar államnak többszáz milliójába került a hadi­­fogolyszállitás — A MOV*E tizennégy milliót gyűjtött foglyainknak — A vörösök bolseviki agitációs iskolába kényszerítik véreinket — Fenntartják még egy ideig a cseti tábort — Az U­­BARÁZDA tudósítójától — Az utolsó hivatalos hadifogoly-szál­lítmány is megérkezett már Oroszor­szágból s azért időszerűnek találtuk megkérdezni a hadifogolyügyek fárad­hatatlan buzgalma s páratlan lelkes­­ségü katonai intézőjét, Kirchner Sán­dor ezredest, a magyar királyi honvé­delmi minisztérium hadifogolycsoport­jának vezetőjét az ügy egyes vonat­kozásai felől. Az ezredes úr ezeket mondotta az Uj Barázda munkatársa előtt:✓ — A magyar államnak a hadifogoly­­szállítás többszáz milliójába került. A ma­gyar polgárságnak ez a közvetett áldozata rendkívül súlyos összegekkel gyarapodik, ha tekintetbe vesszük, hogy társadalmi egyesületeink, így a MOVE, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a hozzá­tartozók egyesülete, a hegyeshalmi, a győri, a szentgotthárdi, a pápai hölgyfogadó­­bizottságok, a ceglédi s a kecskeméti ma­gyarság rengeteg anyagi és természetbeni segítséggel sietett a nagy ügy szolgálatára. Egyedül a MOVE, hogy egyebet ne említ­sünk, 1921 júliusáig kereken tizennégy millió koronát gyűjtött. A kereskedelemügyi minisztérium hadifogolybélyeg-akciót bo­nyolított le, amely szintén négy millió ko­ronával növelte a hadifogoly-alapot.­­ A Magyar Vöröskereszt­ Egylet a kórházvonatok rendelkezésre bocsátásával, azok kiváló berendezésével, úgy a határon, mint­ Pápán üdítő vonatok rendszeresíté­sével segédkezett hathatósan. Ugyancsak a Magyar Vöröskereszt­ Egyesület gondos­kodott arról is, hogy a magyar hazatérők Csóton bőségesen láttassanak el szeretet­­adományokkal. — Kevés a dicséret szava ezeknek a lelkes segítőknek a honorálására — hang­súlyozta az ezredes — és bizonyára soha sem feledhető emlékkel élnek tetteik majd a magyar köztudatban.­­ Felette érdekes részleteket mondott el ezután Kirchner Sándor úr a hadi­foglyok külországbeli életéről. A kon­centrációs táborok lakóinak legszeren­csésebbjei rosszabb helyzetet voltak kénytelenek elviselni, mint a kívül la­kóknak akár a legügyetlenebbje. Rend­kívül sok álhadifogoly került vissza a transzportokkal, akiknek, megfelelő vörösországi előkészítés után az a feladatuk, hogy felforgassák a magyar államrendet. De ezenkívül minden egyes, szovjetföldről hazabocsátott ma­gyart vörös tanfolyamba kényszerítet­­tek, sőt nem egy közülök a bolseviki agitációs iskolát is elvégezte. Termé­szetes, hogy e foglyok legnagyobb­­része fertőzetlenül került ki a miazmás légkörből, de most is áll az a köve­telés, hogy „az államnak kötelessége hazatérő fia szemébe nézni.“ — A csóti tábor egy ideig még fenn fog állani — végezte tájékoztatását Kirchner — hiszen tudomásom szerint még mintegy nyolc-tízezerre tehető azoknak a száma,­akik haza akarnak jönni. Hogy mennyien alapí­tottak odakinn maguknak egzisztenciát és mennyien haltak meg, az még majd csak hosszabb idő múltán lesz­ megállapítható. Ha ügyészségre kisér­ték a letartóztatott kommunistákat A rendőrség tovább nyomoz A legutóbbi kommunista szervezkedés leleplezéséből kifolyólag eddig száztíz le­tartóztatott kommunistát kisértek át a rend­őrségről az ü­gyézségi fogházba. A házku­tatások során több bécsi kommunista uta­sítást talált a rendőrség. Ezek az utasítások főleg azt hangoztatták, hogy a szervezett munkásokkal ne törődjenek, hanem a szer­vezetlen ifjúmunkásokat izgassák kommu­nizmusra. Egy másik utasítás fölhívja a mozgalom résztvevőit, hogy minél nagyobb számban lépjenek be a nemzeti hadseregbe és ott is izgassanak. A rendőrség a nyo­mozást tovább folytatja, . Győzött mindenkor a magyar akarat... Horthy Miklós kormányzó Sátoraljaújhelyen Horthy Miklós kormányzó szomba­ton reggel Sátoraljaújhelyre érkezett. A város katonai gyakorlóterén szem­lét tartott a kormányzó a helyőrség felett, ezután pedig a városházán részt­­vett a város díszközgyűlésén, melynek keretében a vitézek sorába iktatták Ho­­moky József csendőrtiszthelyettest. A díszközgyűlés után küldöttségeket fogadott a kormányzó, amelyeknek üd­vözlését megköszönve, a következőket mondotta: — Örömmel látom, hogy a híres Zemplén vármegyében él még a nagy Rákóczi erős, nemzeti szelleme. A bé­ke nekünk nem hozott enyhülést. Ám tornyosultak már sötétebb felhők is a magyar égen, tomboltak már erősebb viharok is az ország felett, de győ­zött mindenkor a magyar akarat, mert az a nemzedék, melynek a pusztulást juttatták osztályrészül, nem csüggedt és nem tört meg, hanem, ha kellett, új erővel kezdte meg a munkát a jobb jövőért. Ez a város a magyar­ságnak egyik végvára, dicső emlékeit ápolni kell őrizzék meg a nemzet jö­vőjébe vetett erős hitüket, a jelent pedig szenteljék egybeforrva a mun­kának. A jelenlevők leírhatatlan lelkesedés­sel s szűnni nem akaró éljenzéssel fo­gadták a kormányzó beszédét. Délben a tiszti étkezőben a városi előkelőségek részvételével díszebéd volt, utána pedig Horthy Miklós külön vona­tán visszatért a fővárosba. Anglia felszólította Kemalt a semleges zóna kiürítésére Ha e­z­ást­igtagadja, elkerülhetetlen a összeütközés Az angol kormány utasítást adott Harrington tábornoknak, a keleti an­gol haderő főparancsnokának, intézzen jegyzéket Kemal pasához, szólítsa fel csapatainak visszarendelésére. A jegy­zék szerint Anglia legmesszebbmenő tá­mogatását helyezi kilátásba Kemalnak, ha a szövetségesek követelését telje­síti és a semleges zónát kiüríti. Ha a török hadvezér nem engedelmesked­nék a felszólításnak, elkerülhetetlen az összeütközés. Eddig, meg nem erősített hírek sze­rint, Kemal pasa válaszolt Harrington tábornoknak s kijelentette, hajlandó csapatait némileg visszavonni és a pol­gári és katonai igazgatás szabályozá­sára szorítkozni, de vonják vissza az angol haderőket is. Közben a törökök folytatják hadműveleteiket. Az előnyo­mulást nem szakították m­eg s beha­toltak a Konstantinápoly melletti sem­leges zónába is. Az angol lapok megjegyzik, hogy a Kemalnak adott határidő ige­n rövid és ha nem teljesítik az angol felszólí­tást, ennek nemcsak katonai intézke­dések volnának a következményei, ha­nem az is, hogy a szövetségesek által tett ajánlatokat visszavonják. BCTOBIDTAB-­ bsn Hirsfi­ u. 37. Wessel és fl-e. keresztezésénél ebédlők, bélék, feérpirosénik, szalongamnb­erik b­alutánr Ssebben beszerezhetők Pálinkafőző- és mosóüstök vörösrézből KÉZGÁX10 RAFFIA RÉZKÉNFOR szab. Balaton-, Túrás- és Viszmiszel-rendszerű­ szőlőpermetezők Szénkénegezők, háti és egy­­kezes kenporozógépek A­ legol­csóbb gym­áron beszerezhetők szohtAgh f*A|L SÉzArUDVAR (DegfönSk Tor­óny Barna) Budepaát, IX., Üllőhi­t 19. *t]

Next