Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

­7V ' HJA : "V 1927 DfeC. Hl* ‘ je |_ 1932 decemberI,0 ICOPOI18 Bndape»t! 1Y» erf»iMt4.i2aj| B^SSSBSS Z2EZS 5SSZSSS■.-■‘-rJ a~L? "„^3 KLOmit rfilll ARAK t n«r7ad*rr« 980.- koraim, egy Mnapn 100.— korona. Egy e* pCidanjraaAm Ara S.— korona. - Hirdateaakat iMlbatordion millimeter dljuabdc sxerb­i t@m fal a Kmddhtvatal Megjelenik hétfő kivételével mindennap SEERKEMZ rOsett: IV. kar., Kuacsuu-kurul 1. míiu Telefon Kint 55-40, Jtfaaaf 08-88, éjjel 140-71 K.IAUDUI VATAL: IV. kar. Hnaanm.kSrnt 1. saAm Telefont Jdseet 55-40, J6eeef 88-88, éjjel 140-71 A bor a tőkén, meg az asztalon írta Baross Endre dr. Az idei esztendő bortermelői szem­pontból a nagy megpróbáltatások éve, mely a kiviteli lehetőségek teljes csőd­­jével végződött. Ma a kivitel tekintetében a helyzet az, hogy amíg a francia 60, az olasz 30 és a spanyol 25 milliós bortermé­sek elhelyezése biztosítva nincs, addig nekünk az idei három és félmilllió hekto­literes termésünkkel várni kell az európai piacon és sorba állásban szerényen meg kell húzódnunk addig, míg ránk kerül a sor. A külföld elzárkózásával szemben jelenleg tehetetlenül állunk. Nem marad tehát más hátra, mint belföldi fogyasz­tásunk emelkedésének biztosítására mindent elkövetni, hogy ezáltal mint­egy 350.000 kát, hold szőlőterületün­ket, mint a legintenzívebb gazdasági ághoz tartozó termelési tényezőt, a maga érintetlenségében fenntarthassuk és fejlődését biztosíthassuk. A túltermeléstől nem kell tartanunk. Ha példaként vesszük fel a nyugati államok egynémelyikének fejenkénti 100 literes évi borfogyasztását és ha csak három és félmillió borivó embert szá­mítunk ebben a csonka országban, akkor is az idei három és félmillió hektoliteres termésünknek a jövő évi szüretig az utolsó cseppig el kellene fogyni. Ez annyit jelent, hogy napi 3-3 deciliter fogyasztással meg lehet menteni a magyar szőlő- és borgazda­ság fennmaradását. Ha már most a városi fogyasztóközönség rendelkezé­sére álló bor árát vesszük, amely átlagosan 100 koronára tehető, akkor az említett 3­3 deciliter bor 33 koro­nába kerül naponta. Hogy ennyit meg­­bír a fogyasztás, ezt a fogyasztásnak nagymérvű emelkedése bizonyítja. Ha feltesszük, hogy a három és fél­millió hektoliter termésünkből egy rész mint óbor elraktároztatik, egy­ rész mégis kifelé gravitál, egy része pedig párolgási veszteségbe megy el, azt kell látnunk, hogy három és félmilliót könnyen el lehet helyezni. Az elhelyezés lehetőségének egyik fő­biztosítéka boraink kiváló minősége. E tekintetben elsők vagyunk a világon. Még az idei kevésbbé kedvező terme­lési évben is azt látjuk, hogy ha bár kissé gyengébb is borunk, mégis min­den tekintetben megfelelő ital, mely jól kezelve és tisztán tartva, borfo­gyasztásunkat nemcsak hogy csökken­teni nem fogja, de emelheti is. Ezzel szemben sok panasz hallat­szik a vendéglők és korcsmák borai­nak minősége ellen. A termelők 30 —40 koronáért adták boraikat a szüret kezdetén és a ven­ A síkos utca áldozata döglősök 100—120 koronát kérnek ér­tük. Ez nincsen rendjén. A legnagyobb lelkiismeretességgel kell őrködnünk bel­­fogyasztásunk emelkedésének fenntar­tásán, ennek pedig fő feltétele, hogy a fogyasztóközönség megfelelő áron, ki­fogástalan minőségű bort kapjon. A rendes fogyasztásra,szám bornak 9—10—11 fokos szesztartalma legyen. Ezt ellenőrizni kell, ha másképpen nem megy. Felhívjuk ezúton az erre hivatott szőlészeti és borászati fel­ügyelőket, hogy ellenőrizzék a borok szesztartalmát, egybevetve a bor egyéb alkatrészeinek szükséges arányával. Jó bornak nem is kell cégér. A cégér maga a jó bor. Sajnos azonban, a borral sok minden visszaélés történik. Így történt, hogy egy balatonfüredi termelő egy pesti vendéglős részére rendesen szállította a bort, mely ki­tűnő minőségével magához vonzotta a fogyasztóközönséget. A bor azonban nagyon sokáig tartott, ami feltűnt a termelőnek s Pestre rándulva, elment inni a saját borából. Természetesen lőrét kapott a maga kitűnő bora he­lyett. Midőn a bor valóssága mellett erősködő korcsmáros előtt felfedte ki­létét, ez azzal mentegetőzött,*, hogy miért nem szól, hogy Pestre jön, még van a pincében abból­ is. Az efféle visszatetsző cselekedetet ostorozni kel­lene. A panaszoknak nagy-nagy tömegé­vel találkozunk. Százan is kérdik, miért olyan jó a bor a termelők pincéiben s miért veszti el a kimérésnél jellegét, izét, szagát ? Szorgosabb felügyelet alá kell venni tehát a borkimérést, nehogy lelkiismeretlen nyerészkedők vissza­riasszák a közönséget a bor fogyasz­tásától, végtelen kárára a magyar szőlőtermelésnek. sáról)­ helyettes államtitkár jelentek meg. Az elnök a nemzetgyűlés 3. bíráló­bizottságában Prónay György báró le­mondása folytán megüresedett tagsági helyre Marschall Ferenc dr. jelölését javasolta. A párt ehhez egyhangúlag hozzájárult. Az elnök bejelentette to­vábbá,­ hogy a külügyi bizottság elnöki tisztségéről Teleki Pál gróf, betegsé­gére való­ hivatkozással, lemondott. He­­­lyébe az elnök javaslatára a párt egy­hangúlag Pekár Gyulát jelölte. Ezután Kaún Károly helyettes ál­lamtitkár a párt földmivelésügyi és közgazdasági együttes bizottságának je­lentése kapcsán beszámolt arról, hogy az erdészeti igazgatásról és az erdé­szeti alapról szóló törvényjavaslatokat változtatás nélkül elfogadták, az erdő­­birtokok kezeléséről szóló javaslat ötö­dik szakaszát módosították, a többi ja­vaslatról pedig a bizottság holnap dél­előtt tartandó ülésén fog dönteni. Pintér László szóvátette a nemzetgyűlési képviselők lakás­kérdését és arra kérte a jelen volt minisztereket, hassanak oda, hogy a képviselők végre lakáshoz jussanak. Szuhányi Ferenc helyi vonatkozású kérelmeket terjesztett a fööld­mivelésügyi miniszter elé. Héjj Im­re dr. tájékoztatta ezután a párt tagjait a bortermelés válságos helyzetéről, valamint azokról a tárgyalásokról, amelye­ket ezzel kapcsolatosan az egyes minisz­tériumokkal folytattak az érdekképviseletek. A jóvátételi kérdést a parlament elé kell vinni Eckhardt Tibor dr. megpendítette azt az eszmét, nem volna-e célszerű arra való tekintettel, hogy az antant most tárgyalta a jóvátételi kérdést, ha a magyar parla­ment is állást foglalna ebben a kérdésben. A párt elhatározta, hogy ez ügyben érint­kezésbe lép a többi párttal. Szijj Bálint, Csontos Imre és Temes­­váry Imre a földbirtokreform gyorsabb végrehajtása ügyében intéztek kérelmet a földmivelésügyi miniszterhez. Gömbös Gyula indítványára a párt elhatározta, hogy a föld­birtokreform kérdésével külön ér­tekezleten fog foglalkozni. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter véleménye szerint megvan a lehetősége annak, hogy a panaszokat orvosolják és ő maga is helyesli, hogy a párt ezzel a kérdéssel külön foglalkozzék. Ezután Gömbös Gyula ismertette még a külügyi javaslatokat amelyeket a párt hozzászólás nélkül magáévá tett. Ezzel az értekezlet kilenc óra után vértet ért. Bizottsági értekezlet a föld­­reform végrehajtásáról A Keresztény Kisgazda- Földmivel és Polgáripárt földmivelésügyi bizottsága de­cember 5-én este hat órakor az­­Eszter­­házy­ utcai klubhelyiségben ülést tart, ame­lyen a földbirtokreform törvény végrehaj­tása körül észlelt panaszokat tárgyalja. ­ A kisgazdapárt elfogadta az erdészeti javaslatokat Kiülön értekezleten foglalkozik a földreform végre­hajtásával — Héjj Imre a bortermelés válságáról tájé­koztatta a pártot — A kisgazdapárt bizottságai átszöve­­gezik az Alföld fásításáról szóló törvényjavaslatot A kisgazdapárt értekezlete Budapest,­ november 30. A Keresztény Kisgazda-, Földműves- és Polgári pár­t földmivelésügyi és köz­­gazdasági bizottsága ma délután Bor­­­hos Andor elnöklésével ülést tartott, amelyen az erdészeti javaslatokat tár­gyalta. A bizottság az erdőbirtokhi­­telről, az erdészeti igazgatásról és az országos erdészeti alapról szóló tör­vényjavaslatokat végleg letárgyalta, az Alföld fásításáról szóló törvényjavas­latnak egyes szakaszait azonban még átszövegezi. Az erdőgazdasági érdekképviseletek­ről szóló törvényjavaslatot a bizottság holnap délelőtt 11 órakor fogja tár­gyalni a parlament I. számú bizottsági termében. A Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári párt ma este fél nyolc óra­kor Mayer János elnöklésével értekez­letet tartott, amelyen a kormány ré­széről Bethlen István gróf miniszter­elnök,­ nagyatádi Szabó István földm­i­­velésügyi miniszter, Walkó Lajos ke­reskedelemügyi miniszter és Bod Já­nos közélelmezési miniszter, továbbá a földmivelésügyi minisztériumból Knán

Next