Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
„ff i, r - • Óó- . *» »». -te' í-sbév 1, péaíejc ffiiiir'i i iriasm nini ii n imuMWlMii'ii ii" i Tbaaa»Aagirsiéá5iasd^itiBKga« ' a » 'iimminniili m ( Hogyan tudják porhanyóm tartani a földet A mélyszántás nagyszerű előnyökkel jár A talajművelési ismeretek fejlesztésének fontossága— Szomjas Gusztáv újabb gondolatai a többtermelés megvalósítása érdekében ÖTÖDIK KÖZLEMÉNY Mai számunkban a többtermelés előmozdítása körüli fejtegetések a helyes talajmivelés újabb szempontjait világítják meg a következőkben : A többtermelés első kelléke a talajnedvesség megőrzése. A szárazság elleni küzdelmünkben ez legyen az irányadó. Minden cselekvésünk oda irányuljon, hogy ezt, az elvet végrehajtsuk s ha ezt helyesen végezzük, már úgyszólván eleget tettünk a több termelés követelményeinek. A növény éppenugy él, mint az állat vagy az ember. Kikél a magból, felnövekedéséhez és életbenmaradásához táplálékra, levegőre, melegre (napfényre) van szüksége. Táplálék felvevő szervei a gyökerek, légzőszervei a levelek és szárak, magot hoz, hogy fáját fenntartsa, elhalt, hogy azzá legyen, amiből lett, porrás gondoskodik fajának fennmaradásáról, habár öntudatlanul. Csupán abban különbözik az állattól, hogy helyét nem változtatja és nem gondolkozik, de érez, mert a hőre és más behatásokra életjellel felel. A növénynek tehát szüksége van vízre, táplálékra, levegőre és napfényre éppúgy, mint az állatnak. A talajmivelés és talajjavítás, magyarul a trágyázás, ezt célozza. Oda kell törekednünk, hogy a szükséges dolgok kellő mennyiségben álljanak a növény rendelkezésére. Azért szántunk tehát, hogy jó puha ágyat vessünk a magnak, hogy jó porhanyó mély réteget bocsássunk a gyenge csira és gyökér rendelkezésére, hogy a jó mélyen porhanyóra munkált talajba lehatolhasson a levegő, megmaradjon a nedvesség, ez által oldódjék a táplálék, pusztuljon a gócon, amely élelmesebb, mint a megmivelt növény. A kis fogolycsibe azonnal fut az anyja utál, mihelyt a tojásból kibújt; az emberi csecsemő évekig tehetetlen önmagával, így van ez a gyommal és a megmivelt növénnyel is. Azért kell a gyomot irtani, mert az élelmesebb, elszívja a táplálékot a mezőgazdasági növény elül és elöli azt. Legtökéletesebb munka az, ha a tarlót azonnal lebuktatjuk és elboronáljuk. Ezzel megakasztjuk a nedvesség elpárolgását, könnyen elnyeli a talaj az esővizet — nem fut össze rajta — kikél a gyommag és újabb szántással elpusztítjuk. Drága legelő a tarlólegelő! Ehelyett inkább vessünk muhart, kölest, szénának, esetleg legelőnek, több hasznunk lesz. Ha nem lenne módunkban a tarlóhántás, úgy szántsuk le a talajt ar.árutólján, ősszel vagy télek, amilyen a mélyen csak lehetséges és a tataj összetétele engedi a tavaszi vetemények alá. Ezzel a mély szántással lekerül a tarló, a trágya, a lelkész gyom a földben elkorhad. A mélyszántás leborítja a föld felszínén lerakott rovar petéket, ezek a földben korhadnak is, míg az egérfészkek napfényre sütnek, a hajléktalanná vált állatokat elsíllydossák az ölgvek, baglyok, véresek.Felszínre kerülnek a rovarok álcái, bázisjai, petéi s ezeket az eső, hideg, állatok stb. teszik tönkre, így aztán nem kell tartani a rovar és állati károktól. '' ’ Az így mélyen leszántott talaj a téli fagy által megporhangul, nagymennyiségű'. nedvességet raktároz elő a későbbi száraz időkre, jókor bevethető és azonnal kikél benne minden elvetett mag, bármilyen legyen az időjárás. Az ősszel már egyszer felszántott földőt nem szabad tavasszal szántani, mert elrontjuk a porhanyóságát, lebontjuk a kiszáradt feltalajt és felhozzuk a nedves altalajt, ami azután kiszárad. Ezzel elpazaroljuk a téli nedvesség jórészét. Az őszi magszántást csak tárcsás boronával, cextirpátor»-ral, «guber»-rel lazítsuk fel. Ezzel megőriztük a téli nedvességet, porhanyó és féregmentes marad a talaj és terméseink, mint előbb jeleztem, sok esetben megkétszereződik-háromszorozódik. Minél mélyebben szántunk, annál több lesz az elraktározott nedvesség, annál nagyobb porhanyóréteg áll a növény rendelkezésére, annál nagyobb lesz a termésünk. A többi azután a kapa dolga. Eddigi megállapításunk szerint első lépés a többtermelés eléréséhez az őszi mélyszántás, egyáltalán a mélyszántás, a talaj porhanyó tartása, tehát a boronálás és kapálás. Amelyik gazda tavasszal szánt árpa, zab tengeri répa stb. alá, ne csudálkozzék, ha rossz termése van. őszi mélyszántásban korán lehet vetni, halad a dolog és biztos a termés. Bűnt követ el maga, a társadalom és haza ellen, aki ezt elmulasztja s bizony megérdemli, hogy tönkre menjen. Scitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést, amelyen folytatták a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Szakács Andor kevésnek találja az előirányzott tizenkét milliót, mert ezen ma alig lehet tizenkét könyvet kinyomatni. Az előirányzott tizenkét millió korona csak huszonnégyezer békebeli Klebalsburg Kunó gróf vallási és közoktatásügyi miniszter válaszol a vita során elhangzott felszólalásokra. A pártok szónokai könnyűvé tették helyzetét, mert mindnyájan elfogadták a törvényjavaslatot. Az Akadémia működését több támadás érte, de azok, akik támadják, nem tudják, mekkora nehézségekkel kell kezdenie. Az Akadémiának folyósított támogatás nem sok, meg kell azonban állapítani, hogy a magyar állam a jelenlegi súlyos helyzetében is tekintélyes összegeket áldoz tudományos célra. A pénzügyminiszter lehetővé tette a tudományos munkák kiadását azzal, hogy tizenhatmillió koronát utalványozott papiros beszerzésére. A maga részéről hajlandó előzetes tárgyalásokba bocsátkozni akár a Petőfi Társasággal, akár más Irodalmi vagy tudományos intézetnek állami támogatását illetően. Egy szociáldemokrata képviselő az Akadémiának nyújtott támogatás fejében elszámolást követel. Ez az elszámolási kötelezettség sértené a tudomány szabadságát és kénytelen volna javaslatát visszavonni, ha ezt az elszámolást kötelezővé tennék. A tudományos kutatás szabadsága az emberiség legdrágább kincse. A közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy mihelyt befejezi a tudományos és kulturális ügyekre vonatkozó előterjesztéseit, azonnal jönni fog a népoktatás problémájával is. Tizenöt esztendőt töltött a népoktatás tanulmányozásával. A közoktatásügyi miniszter ezután a külföldi kutató intézetekről beszélt. Három év múlva lesz az Akadémia százéves jubileuma, addig felkell ébreszteni a közönséget, hogy megtalálja szívét az adakozásra. A javaslatot elfogadásra ajánlja. (Éljenzés és taps.) A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban, majd részleteiben is változtatás nélkül megszavazta. Szünet után áttértek a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyairól szóló törvényjavaslat részleges tárgyalására koronának felel meg. Majd visszapillantást vet az Akadémia múltjára. A javaslatot elfogadja. Jánosi Zoltán örömmel üdvözli a javaslatot és legszívesebben azt" indítványozná, hogy a tizekét millió koronát "kétszeresére eszeljék fel A Magyar Tudományos Akadémia munkásságáról nagy elismeréssel szól és hangsúlyozza, hogy az Akadémia mindig megértette a kor szellemét. A javaslatot elfogadja, és a közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentését tárgyalták Fáy Gyula képviselőnek a törvényjavaslathoz benyújtott indítványáról, amely a törvényhatósági tisztújítás elhalasztásáról szól. Szilágyi Lajos véleménye szerint ez a javaslat belenyúl a vármegyei önkormányzatba. Kéri a belügyminisztert, nyilatkozzék, mikor akarja a közigazgatási reformot letárgyalhatni. Az alkalmat felhasználja arra, hogy intézkedést kérjen a belügyminisztertől a Csonka-Bihar vármegyében történteket illetőleg. Kolbensteín Mór szociáldemokrata felszólalása után Rascovszky Iván belügyminiszter válaszolt az elhangzott megjegyzésekre. A nemzetgyűlés úgymond — saját maga és tagjai jogát nyirbálná meg, ha azt mondaná, hogy a képviselőknek nincs joguk az egyes törvényjavaslatok tárgyalásánál új szakaszt indítványozni. Ennél a javaslatnál nincs is egyébről szó, minthogy a ma fennálló helyzetet egy évvel meghosszabbítsuk. Ezt már a múlt nemzetgyűlésen is megvitatták s ezért én nem látom aggályosnak a javaslatot. A bizottsági tárgyalás során sem a kormány sem a kormánypárt részéről merült fel módosítás, hanem Friedrich István tette meg a javaslatot, amelyet a bizottság elfogadott. Ezt azért kívánom leszögezni, nehogy később azzal a váddal illethessék a kormányt, mintha saját maga kívánta volna jogkörét kibővíteni. Szilágyi Lajosnak a bihari kérdésre vonatkozó felszólalására az a válaszom, hogy ezt a kérdést, amit Szilágyi Lajosnak megígértem, megvizsgálom. Azt mondottam, hogy főispáni változás van küszöbön és hogy a főispánt teendőkkel megbízod alispánt fel fogom menteni. Várja tehát meg, amíg az uj főispán elfoglalja hivatalát. Ez már meg is történt és mihelyt az új főispántól meg fogom kapni "a jelentést a panasz tárgyában megemlített ügyekre vonatkozólag, azonnal intézkedni fogok. Arra azonban nem vállalkozom, hogy a forradalmi rendszerek alapján az előterjesztett panaszt egy A falu minden tisztaság ősforrása. Az elmúlt napokban történt, hogy a Városi Színház ingyenes ifjúsági előadásként hozta színre nemzeti irodalmunk nagy alakjának, Vörösmarty Mihálynak egyik tragédiáját. Az egy részében idegen törzsből sarjadzott s a maguk külön levegőjében nevelkedett diákok természetesen nem tudtak beléhatolni a mű tulajdonképpeni, áhitatosan és ihletetlen magyar szellemébe s a maguk módja szerint nyilvánították leiszésüket : kinevették Vörösmarty ősi zamattal ható igéit, .A sajtó egy-két lelkiismeretes képviselője megbotránkozással tette szóvá a kabarén nevelkedett idegen gyerekek viselkedését, amit most ugyancsak ezeknek az idegeneknek az újságjai úgy igyekeznek menteni, hogy fajukat jellemző fürgeséggel és könnyedséggel a nevelési hibát a mai keresztény megújhodás rendszerére próbálják rákenni. Hogy következtetésük szemenszedett és hamis, az nyilvánvaló. Hiszen ha ezek az ifjak és leányok csakugyan a keresztény, nemzeti fellendülés erkölcsi hatása alatt állanának, akkor éppen nemesebb lelkületet, erkölcsi emeledettséget, szerénységet tanúsítanának. Az eset éppen azt mutatja, hogy a bomlasztás szelleme igenis áthatotta az ifjabb nemzedék legmélyebb rétegét is, hiszen — és kivált ezt kell kárhoztatnunk — a fiatalabb tanárok egy hányada a Galilei-kor társadalomtudóságainak boszorkánykonyháján keresztül került a katedrára. Ezt a kérdést nyilatkozatokkal és félremagyarázásokkal elintézni nem lehet és elsősorban a tanárképzés szellemének megjnyitására van szükség. Ami pedig az ifjakat illeti, nem utalunk egyébre, mind annak az ötszáz levélnek a tanuságtételét amely a „Vasárnapi" ifjúsági pályázatából maradt fenn vigasztalásunkra. A bizonyos körök részéről folytonosan gúnyolt, túlontúl gyakorlatinak nevezett falu igenis megtartotta az eddigi tiszta erkölcsök között a maga ifjúságát és akik a maguk bűneinek elleplezésére annyiszor szeretik az erkölcsi prédikátor gúnyáját kibélelni, elszégyelhetik magukat, ha a természetes lelki tisztaságnak ezeket az iskolapéldáit maguk elé veszik. Ez a szomorú botrány is bizonyítja, hogy minden rágalom és lekicsinylés ellenére a falu maradt meg a magyar újjászületés ősforrásának. fiaf$i*vénystafésági választást 1928 végéig foassztották @1 ék beliigyntiítisziop ny ilatkozott a kősi^aagatási tr*eformenpól — Az Akadémiának tizenkét milós támogatást szavaztak meg — A nemzetgyűlés mai ülése — A közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatokat Egér a népoktatás támogatásáról kézjeggyel elintézzem. A Ház ezután az új 19. szakaszt a közigazgatási bizottság módosításával fogadta el. Az új 20. szakasz tárgyalásánál Györki Imre, Szilágyi Lajos és Szakács Andor szólaltak fel. Erakovszky Iván belügyminiszter azt válaszolta, hogy a törvényhatósági választásokról törvény intézkedik és nem lehet vitatkozni arról, vajjon a törvényszakasz ma is érvényben van-e. Lehetetlennek tartja, hogy ma az 1914-es választói névjegyzék alapján válasszunk, de lehetetlen az is, hogy szükségrendelet alapján történjék a választás. Éppen ezért a választást el kell halasztani. Reméli, hogy a jöövő évben elkészül a közigazgatási reform. Ha a reform 1923-ban sem készül el, akkor a törvényhozásnak teljes szabadságában áll a választás megtartása vagy további elhalasztása. Természetes, hogy a nemzetgyűlést erre teljesen illetékesnek tartja (Éljenzés.) A nemzetgyűlés az új huszadik szakaszt a bizottság eredi szörgezésében fogadta el. Az elnök indítványára a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését péntek délelőtt tartja. Az ülés két órakor ért véget. .... I Uj Barázdát, S j -j de terjessaak *»■ |