Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

„ff i, r - • Óó- . *» »». -te' í-sbév 1, péaíejc ffiiiir'i i iriasm nini ii n imuMWlMii'ii ii" i Tbaaa»Aagirsiéá5iasd^itiBKga« ' a » 'iimminniili m ( Hogyan tudják porhanyóm tartani a­ földet A mélyszántás nagyszerű előnyökkel jár A talajművelési ismeretek fejlesztésének fontos­sága— Szomjas Gusztáv­ újabb gondolatai a több­termelés megvalósítása érdekében ÖTÖDIK KÖZLEMÉNY Mai számunkban a többtermelés előmozdítása körüli fejtegetések a helyes talajmivelés újabb szempontjait világítják meg a következőkben : A többtermelés első kelléke a ta­lajnedvesség megőrzése. A szárazság elleni küzdelmünkben ez legyen az­­ irányadó. Minden cselekvésünk oda irá­nyuljon, hogy ezt­, az elvet végrehajt­suk s ha ezt helyesen végezzük, már úgyszólván eleget tettünk a több terme­lés követelm­ényeinek. A növény éppenugy­ él, mint az állat vagy az ember. Kikél a magból, fel­­növekedéséhez és életbenmaradásához táplálékra, levegőre, melegre (nap­fényre) van szüksége. Táplálék felve­vő szervei a gyökerek, légzőszervei a levelek és szárak, magot hoz, hogy fáját fenntartsa, elhalt, hogy azzá le­gyen, amiből lett, porrá­s gondosko­dik fajának fennmaradásáról, habár ön­tudatlanul. Csupán abban különbözik az állattól, hogy helyét nem változtat­ja és nem gondolkozik, de­ érez, mert a hőre és más behatásokra életjellel felel. A növénynek tehát szüksége van víz­re, táplálékra, levegőre és napfényre éppúgy, mint az állatnak. A talajmi­velés és talajjavítás, magyarul a trá­gyázás, ezt célozza. Oda kell töreked­nünk, hogy a szükséges dolgok kellő mennyiségben álljanak a növény ren­delkezésére. Azért szántunk tehát, hogy jó puha ágyat vessünk a magnak, hogy jó porhanyó mély réteget bo­csássunk a gyenge csira és gyökér rendelkezésére, hogy a jó mélyen por­hanyóra munkált talajba lehatolhasson a levegő, megmaradjon a nedvesség, ez által oldódjék a táplálék, pusztul­jon a gócon, amely élelmesebb, mint a megmivelt növény. A kis fogoly­csibe azonnal fut az anyja utál, mihelyt a tojásból kibújt; az emberi csecsemő évekig tehetetlen önmagával, így van ez a gyommal és a megmivelt növénnyel is. Azért kell a gyomot irtani, mert az élelmesebb, elszívja a táplálékot a mezőgazdasági növény elül és elöli azt. Legtökélete­sebb munka az, ha a tarlót azonnal lebuktatjuk és elboronáljuk. Ezzel megakasztjuk a nedvesség elpárolgását, könnyen elnyeli a talaj az esővizet — nem fut össze rajta — kikél a gyom­mag és újabb szántással elpusztítjuk. Drág­­a legelő a tarlólegelő! Ehelyett inkább vessünk muhart, kö­lest, szénának, esetleg legelőnek, több hasznunk lesz. Ha nem lenne módunk­ban a tarlóhántás, úgy szántsuk le a talajt a­r.árutólján, ősszel vagy télek, amilyen a mélyen­ csak lehetséges és a tataj összetétele engedi a tavaszi ve­­temények alá. Ezzel a mély szántással lekerül a tarló, a trágya, a lelkész gyom a földben elkorhad. A mély­szántás l­eborítja a föld felszínén lera­kott rovar petéket, ezek a földben kor­hadnak is, míg az egérfészkek nap­fényre sü­tnek, a hajléktalanná vált álla­tokat elsíllydossák az ölgvek, baglyok, véresek.­­Felszínre kerülnek a rovarok álcái, bázisjai, petéi s ezeket az eső, hideg, állatok stb. teszik tönkre, így aztán nem­ kell tartani a rovar és állati károktól. '' ’ Az így mélyen leszántott talaj a téli fagy által megporhangul, nagy­­mennyiségű'. nedvességet raktároz el­ő a későbbi száraz időkre, jókor bevet­hető és azonnal kikél benne minden elvetett mag, bármilyen legyen az idő­járás. Az ősszel már egyszer felszántott földőt nem szabad tavasszal szán­tani, mert elrontjuk a porhanyó­ságát, lebontjuk a kiszáradt feltalajt és fel­hozzuk a nedves altalajt, ami azután kiszárad. Ezzel elpazaroljuk a téli nedvesség jórészét. Az őszi magszántást csak tárcsás boronával, cextirpátor»-ral, «guber»-rel lazítsuk fel. Ezzel megőriz­tük a téli nedvességet, porhanyó és féregmentes marad a talaj és terméseink, mint előbb jeleztem, sok esetben meg­­kétszereződik-háromszorozódik. Minél mélyebben szántunk, annál több lesz az elraktározott nedvesség, annál na­gyobb porhanyóréteg áll a növény ren­delkezésére, annál nagyobb lesz a ter­mésünk. A többi azután a kapa dolga. Eddigi megállapításunk szerint első lé­pés a többtermelés eléréséhez az őszi mélyszántás, egyáltalán a mélyszántás, a talaj por­hanyó tartása, tehát a boronálás és kapálás. Amelyik gazda tavasszal szánt árpa, zab tengeri répa stb. alá, ne csudálkozzék, ha rossz termése van. őszi mélyszántásban korán lehet vet­ni, halad a dolog és biztos a termés. Bűnt követ el maga, a társadalom és haza ellen, aki ezt elmulasztja s bi­zony megérdemli, hogy tönkre menjen. Scitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést, amelyen folytatták a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Szakács Andor kevésnek találja az előirányzott tizenkét milliót, mert ezen ma alig lehet tizenkét könyvet kinyo­matni. Az előirányzott tizenkét millió korona csak huszonnégyezer békebeli Klebalsburg­ Kunó gróf vallás­i és köz­oktatásügyi miniszter válaszol a vita során­ elhangzott felszólalásokra. A pártok szónokai könnyűvé tették hely­zetét, mert mindnyájan elfogadták a törvényjavaslatot. Az Akadémia műkö­dését­ több támadás érte, de azok, a­kik támadják, nem tudják, mekkora ne­hézségekkel kell kezdenie. Az Akadé­miának folyósított támogatás nem sok, meg kell azonban állapítani, hogy a magyar állam a jelenlegi súlyos helyzetében is tekintélyes össze­geket áldoz tudományos célra. A pénzügyminiszter lehetővé tette a tudományos munkák kiadását azzal, hogy tizenhatmillió koronát utal­ványozott papiros beszerzésére. A maga részéről hajlandó előzetes tár­gyalásokba bocsátkozni akár a Petőfi­ Társasággal, akár más Irodalmi vagy tudományos intézetnek állami támoga­tását illetően. Egy szociáldemokrata képviselő az Akadémiának nyújtott támogatás fejé­ben elszámolást követel. Ez az elszá­molási kötelezettség sértené a tudomány szabadságát és kénytelen volna javas­latát visszavonni, ha ezt az elszámo­lást kötelezővé tennék. A tudományos kutatás­­ szabadsága az emberiség leg­drágább kincse. A közoktatásügyi miniszter bejelen­tette, hogy mihelyt befejezi a tudományos és kulturális ügyekre vonatkozó elő­terjesztéseit, azonnal jönni fog a népoktatás problémájával is. Tizenöt esztendőt töltött a népokta­tás tanulmányozásával. A közoktatásügyi miniszter ezután a külföldi­ kutató in­tézetekről beszélt. Három év múlva lesz az Akadémia százéves jubileuma, addig fel­­kell éb­reszteni a közönséget, hogy megtalálja szívét az adakozásra. A javaslatot el­fogadásra ajánlja. (Éljenzés és taps.) A nemzetgyűlés a javaslatot általá­nosságban, majd részleteiben is változ­tatás nélkül megszavazta. Szünet után áttértek a vármegyei alkalmazottak lét­­számviszonyairól szóló törvényja­vaslat részleges tárgyalására koronának felel meg. Majd visszapil­lantást vet az Akadémia múltjára. A javaslatot elfogadja. Jánosi Zoltán örömmel üdvözli a javaslatot és legszívesebben azt" indít­ványozná, hogy a tiz­ekét millió koro­nát "kétszeresére esz­eljék fel A Magyar Tudományos Akadémia munkásságáról nagy elismeréssel szól és­ hangsúlyoz­za, hogy az Akadémia mindig megér­tette a kor szellemét. A javaslatot el­fogadja, és a közigazgatási és pénzügyi­­ bizott­ság együttes jelentését tárgyalták Fáy Gyula képviselőnek a törvényjavaslat­hoz benyújtott indítványáról, amely a törvényhatósági tisztújítás elha­lasztásáról szól. Szilágyi Lajos véleménye szerint ez a javaslat belenyúl a vármegyei önkormány­zatba. Kéri a belügyminisztert, nyilatkoz­zék, mikor akarja a közigazgatási reformot letárgyalhatni. Az alkalmat felhasználja arra, hogy intézkedést kérjen a belügy­minisztertől a Csonka-Bihar vármegyében történteket illetőleg. Kolb­ensteín Mór szociáldemokrata felszólalása után Rascovszky Iván belügyminiszter vála­szolt az elhangzott megjegyzésekre. A nemzetgyűlés­­­ úgymond — saját maga és tagjai jogát nyirbálná meg, ha azt mondaná, hogy a képviselőknek nincs joguk az egyes törvényjavaslatok tárgyalá­sánál új szakaszt indítványozni. Ennél a javaslatnál nincs is egyéb­ről szó, minthogy a ma fennálló helyzetet egy évvel meghosszab­bítsuk. Ezt már a múlt nemzetgyűlésen is meg­vitatták s ezért én nem látom aggályosnak a javaslatot. A bizottsági tárgyalás során sem a kormány sem a kormánypárt ré­széről merült fel módosítás, hanem Fried­­rich István tette meg a javaslatot, amelyet a bizottság elfogadott. Ezt azért kívánom leszögezni, nehogy később azzal a váddal illethessék a kormányt, mintha saját maga kívánta volna jogkörét kibővíteni. Szilágyi Lajosnak a bihari kérdésre vonatkozó felszólalására az­­ a vála­szom, hogy ezt a kérdést, amit Szi­lágyi Lajosnak megígértem, megvizsgá­lom. Azt mondottam, hogy főispáni változás van küszöbön és hogy a főis­pánt teendőkkel megbízod alispánt fel fogom menteni. Várja tehát meg, amíg az uj főispán elfoglalja hivatalát. Ez már meg is történt és mihelyt az új főispántól meg fogom kapni "a jelen­tést a panasz tárgyában megemlített ügyekre vonatkozólag, azonnal intézked­ni fogok. Arra azonban nem vállalko­zom, hogy a forradalmi rendszerek alapján az előterjesztett panaszt egy A falu minden tisztaság ősforrása. Az elmúlt napokban történt, hogy a Városi Színház ingyenes ifjúsági előadásként hozta színre nemzeti irodalmunk nagy alakjának, Vörösmarty Mihálynak egyik tragédiáját. Az egy részében idegen törzsből sarjadzott s a maguk külön levegőjében nevelkedett diákok természetesen nem tudtak belé­­hatolni a mű­ tulajdonképpeni, áhitatosan és ihletetlen magyar szellemébe s a maguk módja szerint nyilvánították leiszésü­ket : kinevették Vörösmarty ősi zamattal ható igéit, .A sajtó egy-két lelkiismeretes kép­viselője megbotránkozással tette szóvá a kabarén nevelkedett idegen gyerekek visel­kedését, amit most ugyancsak ezeknek az idegeneknek az újságjai úgy igyekeznek menteni, hogy fajukat jellemző fürgeséggel és könnyedséggel a nevelési hibát­­ a mai keresztény megújhodás rendszerére próbál­­ják rákenni. Hogy következtetésük szemen­­szedett és hamis, az nyilvánvaló. Hiszen ha ezek az ifjak és leányok csakugyan a keresztény,­ nemzeti fellendülés erkölcsi hatása alatt állanának, akkor éppen neme­sebb lelkületet, erkölcsi emeledettséget, szerénységet tanúsítanának. Az eset éppen azt mutatja, hogy a bomlasztás szelleme igenis áthatotta az ifjabb nemzedék leg­mélyebb rétegét is, hiszen — és kivált ezt kell kárhoztatnunk — a fiatalabb tanárok egy hányada a Galilei-kor társadalom­­tudóságainak boszorkánykonyháján keresz­tül került a katedrára. Ezt a kérdést nyilatkozatokkal és félremagyarázásokkal elintézni nem leh­et és elsősorban a tanár­képzés szellemének megjnyitására van szükség. Ami pedig az ifjakat illeti, nem utalunk egyébre, mind annak az ötszáz levélnek a tanuságtételét amely a „Vasár­napi" ifjúsági pályázatából maradt fenn vigasztalásunkra. A bizonyos körök részé­ről folytonosan gúnyolt, túlontúl gyakorla­tinak nevezett falu igenis megtartotta az eddigi tiszta erkölcsök között a maga ifjúságát és akik a maguk bűneinek el­leplezé­sére annyiszor szeretik az erkölcsi prédikátor gúnyáját kibélelni, elszégyelhetik magukat, ha a természetes lelki tisztaság­nak ezeket az iskolapéldáit maguk elé veszik. Ez a szomorú botrány is bizonyítja, hogy minden rágalom és lekicsinylés elle­nére a falu maradt meg a magyar újjá­születés ősforrásának. fi­af$i*vénystafésági választást 1928 végéig foa­ssztották @1 ék beliigyntiítisziop ny ilatkozott a kősi^aagatási tr*eformen­­pól — Az Akadémiának tizenkét m­i­lós támogatást szavaztak meg — A nemzetgyűlés mai ülése — A közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatokat Egér a népoktatás támogatásáról kézjeggyel elintézzem. A Ház ezután az új 19. szakaszt a közigazgatási bizottság módosításával fogadta el. Az új 20. szakasz tárgyalásánál Györki Imre, Szilágyi Lajos és Szakács Andor szólaltak fel. Erakovszky Iván belügyminiszter azt válaszolta, hogy a törvényhatósági választásokról törvény intézkedik és nem lehet vi­tatkozni arról, vajjon a törvénysza­kasz ma is érvényben van-e. Lehetetlennek tartja, hogy ma az 1914-es választói névjegyzék alapján válasszunk­, de lehetetlen az is, hogy szükségrendelet alapján történjék a választás. Éppen ezért a választást el kell halasztani. Reméli, hogy a jöövő évben elkészül a közigaz­gatási reform. Ha a reform 1923-ban sem­ készül el, akkor a törvényhozásnak teljes szabad­ságában áll a választás megtartása vagy további elhalasztása. Természetes, hogy a nemzetgyűlést erre teljesen illetékesnek tartja (Éljenzés.) A nemzetgyűlés az új huszadik szakaszt a bizottság eredi szörgezésében fogadta el. Az elnök indítványára a Ház elhatá­­rozta, hogy legközelebbi ülését péntek délelőtt tartja. Az ülés két órakor ért véget. .... I Uj Barázdát, S j -j de terjessaak *»■ |

Next