Új Barázda, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

©23 FEB. 02 4 J / •> %t ' <, 4lYETTw ' /\ÍY*V 1933. február I, c»fl<5rl0k Ara 10 koron8^^Btádape»t, V. évi. 35. sgáw KLörizurCMl iUK,üi(7>d«mHO.> ttmnmm, sxkkkknZTósCW: xí kcrBlet, ó-nte. 1*. mAm S AnSJS?* - , »*®«l«*«»** hiti* kivételével ml*d*mnmp Í5SSSJGS&., Mtillmiter dU«MMi inrliit vm f«t 7%d«ltíf«til Telefon Mftmolcs 49-49, 198*94, éjjel 140-71 \ Veszett kutya a Kálvin-téren Földbérlőszövetkezetek (—) Ha a törvényhozás még a ta­vasszal akarja — legalább ideiglene­sen — a földhözjuttathatók kezére adni a vagyonváltságföldeket, ezt csak íöldbériőszövetkezeti rendszerrel lehet keresztülvinni. Ezt szögeztük le leg­utóbbi vezércikkünkben s ezt okoljuk meg röviden a következőkben: A mostani törvény szerint dsak az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiküldött bírók jelölhetik ki s ad­hatják ideiglenesen birtokba a vált- ságföldeket. De kiknek? A tárgyaló- bizottság által elfogadott jelentkezők­nek. Az ideiglenes birtokbaadáshoz az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyása kell. Tessék ezt a proce­dúrát elképzelni kétezer községben, január óta száz biró dolgozik. Egy bíróra legkevesebb húsz község esik. Ha csak egy hetet szán egy községre, aratásig se lesz kész. Hát még az Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság mi­kor lenne kész kétezer döntéssel ? I A novella utján kell tehát gondos­kodni az ideiglenes biitokbajuttatás iránt. A községi elöljáróságokra, vagy’ képviselőtestületekre lehetne gondolni, hogy’ ideiglenesen ezek jelöljék ki a földhözjuttathatókat s állapodjanak meg a földbirtokosokkal a leadandó birtokrész iránt. Ez a módszer is akadályokba ütközik, mert a községek erre aligha fognak vállalkozni, fél­vén a terrortól és ódiumtól, mely ebből, a tapasztaltak szerint, szokott eredni. De ha vállalkoznék is rá a község, az a váltságföldre szétszóródó kisbérlőket telepítsen ?! Ennek az lesz a következménye, hogy a fölaprózott föld egy részét megmivelik, a másik — remélhetőleg kisebb — részét nem. A szétszórt és magukra hagyott kis- bérlők támasz nélkül maradnak. A legtökéletesebb módozat lenne, ha az Országos Központi Hitelszövet­kezet községi hitelszövetkezeteire bízná a törvényhozás a váitságföldek ideig­lenes birtokbajuttatását. A hitelszövet­kezetek működése kétezer községre terjed ki. Ha véletlen valamely községre nem terjed ki a hitelszövetkezet köre, azt minden nehézség nélkül be lehet vonni. A hitelszövetkezet most már központi útmutatás szerint simán tudná összeállítani a földbérlőszövetkezeíet, vagy szövetkezeti földbérlő csoportot. Tagjai lennének a tárgyaló bizottság által már elfő: ' init igénylők, de — hogy a bérlőszövetkezet életképes legyen — néhány kis- vagy törpe- birtokost is kei! bevenni. Ha a tárgyaló bizotiság még nem készült el az igénylők listájával, azt e célra a járási mezőgazdasági bizottság állítja össze a képviselőtestület javaslata alapján A bérlőszövetkezetek ne az összes vagyonváltságföldet juttassák* ideigle­nesen birtokba, mert akkor a végleges rendezésnél lesznek nagy nehézségek, ha egyeseknek valamivel kevesebb föld jnt. A bérlőszövetkezeti rendszer a legtökéletesebb, mert ebben a külön- küjön gazdálkodó szövetkezeti tagok mégis egységes vezetés, támogatás és ellenőrzés alatt vannak s a gazdál­kodáshoz szükséges vetőmagvak, gé­pek s anyagok beszerzésében is együt­tesen járhatnak el. Ha pedig egy-egy parcella üres marad, azt a szövet­kezet megmivelteti más tagokkal. A termelés, de a kisemberek érdeke is a földbérlőszövetkezetek mellett szól! tyet az egész világ közvéleménye elitéi. Két konkrét előnye van a népszövetség­hez való csatlakozásunknak. Egyik a le­fegyverzés, a másik a nemzeti kisebbségek kérdése. Való, hogy a lefegyverzés más országokban még csak a kezdetleges stádiumban sincs. (Úgy van, úgy van.) Az én felfogásom az, hogy az európai kultúra csődje az az álla­pot, hogy a népszövetség egyes tagjai állig fegyverkezhetnek. (Viharos taps a Ház minden oldalán.) Ez tűrhetetlen azért, mert, újabb összeütközések veszedelmét rejti magában. Minden kockázatot félretéve, nem_ le­het a nemzeteket veszélybe dönteni. A nemzetek szövetségének javulása csak akkor következik be, mikor a méltá­nyosság is életbe lép és a lefegyver­zést komolyan és őszintén végre is hajtják a másik oldalon is. (Nagy taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) A nemzetek szövetségének egységok­mánya rámutat a békeszerződések fe­lülvizsgálásának lehetőségére. Ma a Népszövetség egyhangúlag dönt, de az én felfogásom az, hogy ezt az egyhangúságot elvetheti és akkor kitárul a kapu mi előttünk is. Amikor a népszövetséget népszerüs teni alakult liga főtanácsa itt ü'ésezett, meg­magyarázta a francia uraknak, akik be is ládák, hogy végre szakítani kell a kölcsö­nös félrevezetéssel és a kölcsönös igazságkeresés útjára kell térni. A szónok ezután a Magyarországról ter­jesztett fegyverkezési hírekről beszélt és megjegyezte, hogy ezek teljesen alapta­lanok. Magyarország feltétlen nyugalmat akar és reméli, hogy hasonló a hangulat Szomszédainknál is. A javaslatot elfogadja. (Általános éljenzés, helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A kormány érvényt szerex békés politikájának Ezután Baruváry Géza külügyminiszter emelkedett szólásra. Benes cseh külügy­miniszter beszédével foglalkozott először s hangoztatta, hogy a magyar-román határon meg­nyilvánuló nyugtalanságot a román katonai fegyverkezés okozta. Mi az igazság tiszta fegyvereivel küz­dünk és az európai közvélemény elé akarjuk Vinni ügyünket. Mi nem ke­rüljük, sőt keressük a nyilvánosságot. A magyar kormány békészerető és van is hatalma ar a, hogy békés politikájának érvényt szerezzen. Békés szándékainkat mutatja az is. hogy szomszédainkkal hajlandók va­gyunk gazdasági és egyéb kérdések­ben megegyezést kötni. A törvényjavas­latot elfogadásra ajánlja. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) A nemzetgyűlés ezután a, javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta. Következett az egyes külföldi álla­mokkal kötőit kereskedelmi szerződé­sekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bfíóscr Ernő előadó ismertette a javas­latot, amelyhez elsőnek Görgey István szólalt fel. Vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel Ma­gyarország szemfcenáíl, valahányszor szerződni akar a környező államokkal. A vámok oly magasak, hogy a magyar áru nem ju hat el a külföld? piacokra. Határozati, javaslatot nyújtott be, a melynek értelmében uíasiítassék a kor* A népszövetség egyes tagjai most is állig fegyverkeznek Apponyi Albert a népszövetségbe vaké belépésünk előnyeiről — A külügyminiszter nyilatkozót* a ma­gyar kormány békeszeretetéröB — Aülügyé javas­latok a Ház előtt — A nemzetgyűlés mát ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén napirend szerint Magyarországnak a nemzetek szövetségébe valŐ belépéséről szóló tör­vényjavaslatot tárgyalták, amelyet rész­leteiben is megszavazott a Ház. Ezután a nemzetek szövetségének egységokmányáról S2ólő törvényjavaslat tárgyalására térték át, amelyet Mőser Ernő ismertetett. Apponyi Albert szólalt fel elsőnek a javaslathoz. Magyarországnak a nemzetek szövétségébe való belépé­séről beszélt, amely kérdéssel szorosan összefügg a tárgyalás alatt lévő tör­vényjavaslat., Hívé a nemzetek szövet­ségé eszméjének és azön intézmények fejlesztésének, amelyek a nemzetek kö­zötti viszályt békésén iparkodnak meg­oldani. Az ő felfogása azoknak a felfo­gásához csatlakozik akik azt mondják, hogy a népszövetség mai formájában nem felel meg azoknak a törekvések­nek, amelyekért megalkották és semmi cgyébb, mint’ az antanthatalmak szövet­ségének más alakban való fenntartása és ezért ellenzik a csatlakozást. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az intézményen meglátszik a há borús gondolkodás, de meg van benne a fejlődési tehetőség is, A lehetőségéi látom, hogy a nenv | zetek szövetségéből kifejlődjék az, a > minek lennie kell, tudniillik pártatlan | fórum, a viszályok megelőzésére alakult | testület, amely valóban teljes egyenlő- j séget ismer dl és állapit insg a’ világ j minden országa között. Mindaddig, amíg kétféle nemzetközi | jog van: az egyik a háborús győzőké, j a_ másik_ a háborús legyőzőiteké, addig I nincs béke, hanem tovább folyik a harc, a vérontás ideiglenes felfüggesztésével. 1 (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Ra­ji mutat arra, hogy az egységokmány módot ad arra, hogy a Népszövetség J tagjai a békét veszélyeztető körülmé- r nyékét a nemzetek szövetségének tudo- ! mására hozzák és a tanács gondosko- I dik a körülmények eltávolításáról. Az i egységoktnány előírja, ha a népszövetség bármely tagja a népszövetség egy másiír tagjával j szemben támadóan lép fel, akkor a népszövetség elé hozzák az ügyet. j Nem teltet lépésüknek erkölcsi jelentő* ■ -egét sem elvitatni. Minden kétségen felül | áll, hogy a kis- és nagyhatalmak kétszer is meggondolnák, vájjon olyan vállal­kozásba beleégyezZenek-e, ame­A<f V

Next

/
Thumbnails
Contents