Új Barázda, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

2 m­ány, hogy a készülő új vámtarifát záros határidőn belül nyújtsa be és ezáltal tegye lehetővé előnyös szerző­dések létrehozatalát. A javaslatot el­fogadja. (Általános helyeslés a jobb­oldalon és középen.) Sándor Pálnak a kiviteli engedélyekről való felszólalása után a földmű­velésügyi miniszter emelkedett szólásra. Nagyatádi Szabó István válaszolt Sándor Pál vádjaira s kijelentette, hogy a kiviteli engedélyeket tárcaközi bizott­ság adja ki. Ha valaki tud­ olyan egyénről, aki engedélyét el akarja ad­ni, mivel ez amúgy is büntetendő cse­lekmény, jelentsék­­ fel az illetőt. Lóra Vilmos báró, Sándor Pál állítá­sait helyesbítette. Rámutatott arra, hogy a békeszerződés még három évig gátol bennünket szabad mozgá­sunkban. Különben is meggondolandó, mely álla­mokkal lépjünk kereskedelmi összeköt­tetésbe. A jelenlegi viszonyok mellett reánk nézve kedvezőbb, ha egyenlőre nem kell kereskedelmi és gazdasági össze­köttetést létesíteni különösen az utódállamokkal. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyes­lés és taps a jobboldalon.) Dénes István szólalt még fel, aki hason­lóan elfogadta a javaslatot, majd az elnök napirendi indítványt tett a hol­napi ülésre vonatkozóan s azután át­tértek az interpellációkra. Az interpellációk során elsőnek Rupert Rezső a földreform­­törvény végrehajtása körü­l mutatkozó hibákat tette szóvá. Naagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter azt válaszolta, hogy erről a kérdésről legutóbb tett nyilatkozatához nincs mit hozzáfűzni. A földbirtokreformot kiegészítő novella előkészítése folyamatban van A maga részéről szívesen veszi, ha a földreformtörvény módosítására vonat­­­kozó kívánságokat írásban juttatják hozzá.­­ . A földreformnak sokkal előbb vol­tam szószólója — úgymond — mint az interpelláló­ képviselő és Rupert nem tételezheti fel, hogy nem komolyan fog­lalkozunk ezzel a dologgal és csak po­litikából csináljuk a novellát. A gazda­sági felügyelőkről elmondott panaszokat nem lehet általánosítani. Rupert Rezső egy másik interpelláció­jától, amit a Ház nem kívánt hallani, kénytelen volt elállani. Várnai Dániel in­terpellációja után Forgács Miklós a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztert arra kérte, hogy a háborít alatt elrekvirált és most újonnan felszerelt harangok után az egyházközségeket mentsék fel a forgalmi adó és a vasúti szállí­tás díja alól. Az egyházközségek utolsó filléreiket is szívesen áldozzák erre a célra, de új harangok beszerzése úgyszólván lehe­tetlen, ha a vasúti szálltás díja tíz­ezreket tesz ki. Egy sopronmegyei köz­ségnek több mint 65 ezer koronát kel­lett fizetni vasúti fuvardíj címén. Fábián Béla interpellációját Hesfeó Zoltáné követte. Meskó a szerb meg­szállás alól felszabadult területeken mél­tányos adókivetést kért. Az 1917—1921. évi jövedelmi-, vagyon- és hadinyereség­­adó kivetésénél és fizetésénél, amely most van folyamatban, vegyék figye­lembe azt az összeget, amelyet az illető vidékek a szerb megszállóknak fizettek. NEVETNI AKAR? OLVASSA EL A­­ VASÁRNAP A­­ TRÉFÁIT 1 rossaut- ii EGYES SZÁM­ÁRA 20 KORONA. OBARÁZDA 1933. február 1, csütörtök A magyar asszonyok háziipari szövetkezetet alapítottak Ez A szövetkezet uj szellemet visz a faluba — A kor­mányzó neje áll a mozgalom élén — Schandl államtitkár felajánlotta a kormány támogatását ! — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A kommünz után való gazdasági fel­lendülésnek egyik legérdemlegesebb ál­lomása a háziipari foglalkozások élet­­rekeltése. Számos kezdeményezés mutat­kozott ezen a téren a legutóbbi három esztendő alatt, de az egységes, köz­ponti irányítás hiányzott. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vállal­kozott most reá, hogy vidéki szerve­zetei utján tanitólag, nevelőleg, támo­gatól­ag száll síkra az ősi magyar házi­­ipar uj életre támadásáért s az urinő jótékony és gyengéd irányítással lesz segítségére a vidéknek, hogy ez a régi mesterséget a modern technika vívmá­nyaival kapcsolatosan sajátíthassa el. Szerdán déli tizenkét órakor zajlott le a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetségének Háziipari Szövetkezete, meg­alakulása az Országos Központi Hitel­­szövetkezet Nádor­ utcai székházában. Erre az alkalomra megjelentek Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár és felesége, Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter, Leidenfrost, Rauscher és Pámn miniszteri tanácsosok, Förster Aurél, Hajós Menyhért, azután Kovács János, Mikó Gábor és Borsódy Sándor igazgatók, a MANSz tagjai közül: Kle­­belsberg Kunóné, Ráday Gedeonné és Zichy Rafaelné grófnők, Tormay Cecí­lia, Raffay Sándorné, Nádosy Im­réné, Szilassy Aladárné és sokan mások. Amikor a kormányzó főméltóságú fe­lesége a nagyterembe lépett, lelkes él­jenzés fogadta, amelynek lecsillapultával Horánszky Dezső dr., az OKH vezér­­igazgatója vázolta a háziipari szövetke­zet célját s azt a tényt, h­­gy az OKH minő kitüntetésnek és szerencsének veszi, hogy a szövetkezet nála alakulhat meg. Felkérte a kormányzóné ő főméltóságát, hogy a díszelnöki tisztet töltse be. A főméltóságú asszony erre meg­­­­nyitóbeszédet mondott s ebben idézte Karthágó ókori asszonyainak hősies­ségét, akik a férfiak mellett önmeg­tagadó bátorsággal vettek részt a haza védelmében. Éjjel-nappal pe­regtek az orsók, csattogtak a rok­kák — mondja a történetiró — s a karthágói nők még a hajukat is levágták, hogy az ostromolt falak védőinek nyilain az elszakadt húro­kat pótolják. Magyarország mai helyzete, úgymond, ily ostromlott városhoz hasonló s nekünk, magyar nőknek kötelességünk a védőharco­sok, férjeink, testvéreink, fiaink ol­dalán a súlyos terhekből és kemény megpróbáltatásokból kivennünk a magunk részét. Ezután a főméltóságú asszony kife­jezte azt a reménységét, hogy az új szövetkezeti intézmény, amely két ha­talmas pilléren, a szövetkezésben rejlő teremtő erőn és a magyar női lélek mélyén nyugszik, egyike lesz az újjá­­teremtés legeredményesebb alkotásainak. Percekig zúgott a taps, amikor őté­­méltósága beszédét befejezte, amely után Horánszky Dezső köszönte meg a kormányzónénak, hogy önönmaga ál­lott a szövetkezet élére s már eddig saját maga is órákat tölt naponta a szövőgép mellett. Most Schandl államtitkár szólalt fel és többek között ezeket mondta: — A földművelésügyi miniszter úr nevében üdvözlöm a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Háziipari Szö­vetkezetét abból az alkalomból, hogy ezt az intézményt, mint a közéletnek egyik nagy szükségletét megteremtet­ték. A házi- és a szövőipar gazdasági életünknek az az ága, amelyet a föld­mivelésügyi kormány a tőle lelhető legnagyobb gonddal kész istápolni. El vagyunk zárva a gazdasági erőforrá­soktól s már csupán egyedül az ősi erkölcsök feltámasztásában bizakodha­tunk. A magyar falut, vissza kell ve­zetnünk a hagyományokhoz, mert csak ezen az utón teljesedhet ki anyagi jó­léte. A MANSz elsőnek nyúlt a szövő­székhez és a rokkához, amelyeknek za­ja a legszebb muzsika. Nem hiába for­dult annak id­jén Széchenyi­ István gróf -honunk szebblelkei Irányéihoz és asz­­szonyaihoz­, ők mindig megértik a sú­lyos idők szavát s én remélem — úgy­mond az államtitkár — hogy ennek az akciónak feltétlenül sikere lesz. A kormánynak nem feladata, hogy maga végezze el a gazdasági teendőket, ha­nem irányítania kell és a társadalmi tevékenységet előbbre segítenie, öröm­mel jelenthetem, hogy a földművelésügyi miniszter úr elhatározása szerint a leg­­hathatósabb támogatásra vagyunk ké­szek. Ez a szövetkezet, meggyőződésem szerint, új szellemet visz a faluba, felrázza a tespedő önbizalmat, megindítja a háziipari termelést. A kormány a maga részéről ebben az esztendőben több mint kétszáz háziipari tan­folyamot rendezett s ebből mintegy nyolcvan szövőtanfolyam,­ amelyek a MANSz vezetése alatt állnak. Ezért a magyar asszonyokat köszönet illeti. Biz­tos vagyok benne, végezte szavait Schandl, hogy el fog jönni az idő, amikor a muskátlis, rozmaringos abla­kon ismét csak mosolygó leányarcok fognak kitekinteni s a falvakban há­lával emlegetik majd Horthy Miklósné és Tormay Cecília nevét. A hosszas éljenzés és taps elültével az elnök bejelentette, hogy a szövet­­kezet megalakulja, tekintendő, hogy már eddig jelentékeny üzletrész-jegyzés történt, majd a közgyűlés elfogadta az alapszabályokat , amelyekből kitűnt, hogy egy-egy üzletrésznek mindössze ötszáz korona az ára s hogy a szövetkezet már a közeljö­vőben számos szövőtelepet fog felállí­tani. Ezután megválasztották három év­re az igazgatóságot, egy esztendőre a felügyelő-bizottságot, végül Holránszky Dezső Isten áldását kérve a szövetke­zet működésére, berekesztette az ala­kuló gyűlést A kora délutáni órákban már első tanácskozását is megtartotta az igazgatóság. BITORIDVARÁ­ban, Budapest, Hársfa­ utca 37, Wesselényi­ utca keresztezésénél ebédlők, hálók, kárpitosáruk ás a szalongarnltúrák legjutányosabbatt beszerezhetők Négynapos szünetet tart a nemzetgyűlés — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A nemzetgyűlés csütörtökön délelőtt harmadszori olvasásban is letárgyalja Magyarországnak a nemzetek szövetsé­gébe való felvételéről, továbbá a nem­zetek szövetsége egyességokmányának mó­dosításáról szóló törvényjavaslatokat, majd folytatja az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi és forgalmi szerződések ideig­lenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A csütörtöki napon a Ház négynapos szünetet kap és ülésezését a jövő hét keddjén folytatja. Osztrák korona lett a márkából Németország gazdasági csőd előtt • Romlik a frank­ia A fokozatosan értéktelenedő márkára különösen gyászos nap volt január 14- ike, ekkor szállták meg a franciák a Ruhr-vidéket s ettől a naptól fogva a márka bányai­ homlok bukott lefelé az osztrák korona által kitaposott utón. A pánikkal teli napok azóta egymást kö­vetik a berlini tőzsdén s a mai napon a zürichi táviró drótján át újabb rém­hír csapott le a német fővárosra. Mindössze egyszázad (0.01) szand­mot adtak ma már a zürichi tőzsdén egy német márkáért, alig valamivel becsülik többre az értékét a tönkre ment osz­trákok koronájánál. Az újabb zuhanás újabb nagyarányú áremelkedést vont maga után a berlini tőzsdén és újabb, hajmeresztő drágulást a kereskedelmi és az ipari piacon. A dollár kurzusa pél­dául 54.000 márkára szökött s eddig még nem hallott magasságba szökken­tek a többi idegen valuták árai is. Akárcsak Bécsben, most Berlinben is megrohanják az üzleteket, bár a leg­több boltos jobbnak látta egyszerűen bezárni az üzletét, mert a berlini piac is egy-kettőre áru nélkül maradna. A márka zuhanását állhatatosan kö­veti a frank és a kisántánt pénzeinek lassú lemorzsolódása. A magyar korona árfolyama az Európa-szerte terjedő gaz­dasági válság közepette megnyugtatóan szilárd. Amikor a lovak megbokrosodnak ............. Súlyos baleset — emberfiáiénál Kaposvárról jelentik az Uj Barázdá­nak: Poklosi községben Öreg Boti Ist­ván és Tót János, miután kissé többet ittak a kelleténél, kocsira ültek, majd összevesztek s a szóváltás hevében Boli a lovak közé csapott. A hirtelen ostor­ütés megbokrosította a lovakat, ame­lyeket a két részeg ember nem volt képes megfékezni. Több kilométerre ro­hantak el a korcsmázó Boli lovai a két tehetetlen emberrel, végül is egy sze­derfának vitték a szekeret, amely da­rabokra törött. A dolog vége az lett, hogy Tót János halálra sebzetten került ki a kocsi romjai alól, Boli pedig ugyancsak súlyos sérüléseket szenvedett. /VVVVVVVVVVSTVVVVVVVVVVVVVVVN^VV^^W1* Alkalmi bútorvásár! »^^reubbe^Lem^41 vitelben, a legjutányosabb árak mellett beszerezhetik Pártos­nál, Budapest, VI., Ondrássy­ út 32. Bejárat az Eötvös-utcában

Next