Új Barázda, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
2 mány, hogy a készülő új vámtarifát záros határidőn belül nyújtsa be és ezáltal tegye lehetővé előnyös szerződések létrehozatalát. A javaslatot elfogadja. (Általános helyeslés a jobboldalon és középen.) Sándor Pálnak a kiviteli engedélyekről való felszólalása után a földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Nagyatádi Szabó István válaszolt Sándor Pál vádjaira s kijelentette, hogy a kiviteli engedélyeket tárcaközi bizottság adja ki. Ha valaki tud olyan egyénről, aki engedélyét el akarja adni, mivel ez amúgy is büntetendő cselekmény, jelentsék fel az illetőt. Lóra Vilmos báró, Sándor Pál állításait helyesbítette. Rámutatott arra, hogy a békeszerződés még három évig gátol bennünket szabad mozgásunkban. Különben is meggondolandó, mely államokkal lépjünk kereskedelmi összeköttetésbe. A jelenlegi viszonyok mellett reánk nézve kedvezőbb, ha egyenlőre nem kell kereskedelmi és gazdasági összeköttetést létesíteni különösen az utódállamokkal. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Dénes István szólalt még fel, aki hasonlóan elfogadta a javaslatot, majd az elnök napirendi indítványt tett a holnapi ülésre vonatkozóan s azután áttértek az interpellációkra. Az interpellációk során elsőnek Rupert Rezső a földreformtörvény végrehajtása körül mutatkozó hibákat tette szóvá. Naagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azt válaszolta, hogy erről a kérdésről legutóbb tett nyilatkozatához nincs mit hozzáfűzni. A földbirtokreformot kiegészítő novella előkészítése folyamatban van A maga részéről szívesen veszi, ha a földreformtörvény módosítására vonatkozó kívánságokat írásban juttatják hozzá. . A földreformnak sokkal előbb voltam szószólója — úgymond — mint az interpelláló képviselő és Rupert nem tételezheti fel, hogy nem komolyan foglalkozunk ezzel a dologgal és csak politikából csináljuk a novellát. A gazdasági felügyelőkről elmondott panaszokat nem lehet általánosítani. Rupert Rezső egy másik interpellációjától, amit a Ház nem kívánt hallani, kénytelen volt elállani. Várnai Dániel interpellációja után Forgács Miklós a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztert arra kérte, hogy a háborít alatt elrekvirált és most újonnan felszerelt harangok után az egyházközségeket mentsék fel a forgalmi adó és a vasúti szállítás díja alól. Az egyházközségek utolsó filléreiket is szívesen áldozzák erre a célra, de új harangok beszerzése úgyszólván lehetetlen, ha a vasúti szálltás díja tízezreket tesz ki. Egy sopronmegyei községnek több mint 65 ezer koronát kellett fizetni vasúti fuvardíj címén. Fábián Béla interpellációját Hesfeó Zoltáné követte. Meskó a szerb megszállás alól felszabadult területeken méltányos adókivetést kért. Az 1917—1921. évi jövedelmi-, vagyon- és hadinyereségadó kivetésénél és fizetésénél, amely most van folyamatban, vegyék figyelembe azt az összeget, amelyet az illető vidékek a szerb megszállóknak fizettek. NEVETNI AKAR? OLVASSA EL A VASÁRNAP A TRÉFÁIT 1 rossaut- ii EGYES SZÁMÁRA 20 KORONA. OBARÁZDA 1933. február 1, csütörtök A magyar asszonyok háziipari szövetkezetet alapítottak Ez A szövetkezet uj szellemet visz a faluba — A kormányzó neje áll a mozgalom élén — Schandl államtitkár felajánlotta a kormány támogatását ! — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A kommünz után való gazdasági fellendülésnek egyik legérdemlegesebb állomása a háziipari foglalkozások életrekeltése. Számos kezdeményezés mutatkozott ezen a téren a legutóbbi három esztendő alatt, de az egységes, központi irányítás hiányzott. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vállalkozott most reá, hogy vidéki szervezetei utján tanitólag, nevelőleg, támogatólag száll síkra az ősi magyar háziipar uj életre támadásáért s az urinő jótékony és gyengéd irányítással lesz segítségére a vidéknek, hogy ez a régi mesterséget a modern technika vívmányaival kapcsolatosan sajátíthassa el. Szerdán déli tizenkét órakor zajlott le a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Háziipari Szövetkezete, megalakulása az Országos Központi Hitelszövetkezet Nádor utcai székházában. Erre az alkalomra megjelentek Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár és felesége, Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter, Leidenfrost, Rauscher és Pámn miniszteri tanácsosok, Förster Aurél, Hajós Menyhért, azután Kovács János, Mikó Gábor és Borsódy Sándor igazgatók, a MANSz tagjai közül: Klebelsberg Kunóné, Ráday Gedeonné és Zichy Rafaelné grófnők, Tormay Cecília, Raffay Sándorné, Nádosy Imréné, Szilassy Aladárné és sokan mások. Amikor a kormányzó főméltóságú felesége a nagyterembe lépett, lelkes éljenzés fogadta, amelynek lecsillapultával Horánszky Dezső dr., az OKH vezérigazgatója vázolta a háziipari szövetkezet célját s azt a tényt, hgy az OKH minő kitüntetésnek és szerencsének veszi, hogy a szövetkezet nála alakulhat meg. Felkérte a kormányzóné ő főméltóságát, hogy a díszelnöki tisztet töltse be. A főméltóságú asszony erre megnyitóbeszédet mondott s ebben idézte Karthágó ókori asszonyainak hősiességét, akik a férfiak mellett önmegtagadó bátorsággal vettek részt a haza védelmében. Éjjel-nappal peregtek az orsók, csattogtak a rokkák — mondja a történetiró — s a karthágói nők még a hajukat is levágták, hogy az ostromolt falak védőinek nyilain az elszakadt húrokat pótolják. Magyarország mai helyzete, úgymond, ily ostromlott városhoz hasonló s nekünk, magyar nőknek kötelességünk a védőharcosok, férjeink, testvéreink, fiaink oldalán a súlyos terhekből és kemény megpróbáltatásokból kivennünk a magunk részét. Ezután a főméltóságú asszony kifejezte azt a reménységét, hogy az új szövetkezeti intézmény, amely két hatalmas pilléren, a szövetkezésben rejlő teremtő erőn és a magyar női lélek mélyén nyugszik, egyike lesz az újjáteremtés legeredményesebb alkotásainak. Percekig zúgott a taps, amikor őtéméltósága beszédét befejezte, amely után Horánszky Dezső köszönte meg a kormányzónénak, hogy önönmaga állott a szövetkezet élére s már eddig saját maga is órákat tölt naponta a szövőgép mellett. Most Schandl államtitkár szólalt fel és többek között ezeket mondta: — A földművelésügyi miniszter úr nevében üdvözlöm a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Háziipari Szövetkezetét abból az alkalomból, hogy ezt az intézményt, mint a közéletnek egyik nagy szükségletét megteremtették. A házi- és a szövőipar gazdasági életünknek az az ága, amelyet a földmivelésügyi kormány a tőle lelhető legnagyobb gonddal kész istápolni. El vagyunk zárva a gazdasági erőforrásoktól s már csupán egyedül az ősi erkölcsök feltámasztásában bizakodhatunk. A magyar falut, vissza kell vezetnünk a hagyományokhoz, mert csak ezen az utón teljesedhet ki anyagi jóléte. A MANSz elsőnek nyúlt a szövőszékhez és a rokkához, amelyeknek zaja a legszebb muzsika. Nem hiába fordult annak idjén Széchenyi István gróf -honunk szebblelkei Irányéihoz és aszszonyaihoz, ők mindig megértik a súlyos idők szavát s én remélem — úgymond az államtitkár — hogy ennek az akciónak feltétlenül sikere lesz. A kormánynak nem feladata, hogy maga végezze el a gazdasági teendőket, hanem irányítania kell és a társadalmi tevékenységet előbbre segítenie, örömmel jelenthetem, hogy a földművelésügyi miniszter úr elhatározása szerint a leghathatósabb támogatásra vagyunk készek. Ez a szövetkezet, meggyőződésem szerint, új szellemet visz a faluba, felrázza a tespedő önbizalmat, megindítja a háziipari termelést. A kormány a maga részéről ebben az esztendőben több mint kétszáz háziipari tanfolyamot rendezett s ebből mintegy nyolcvan szövőtanfolyam, amelyek a MANSz vezetése alatt állnak. Ezért a magyar asszonyokat köszönet illeti. Biztos vagyok benne, végezte szavait Schandl, hogy el fog jönni az idő, amikor a muskátlis, rozmaringos ablakon ismét csak mosolygó leányarcok fognak kitekinteni s a falvakban hálával emlegetik majd Horthy Miklósné és Tormay Cecília nevét. A hosszas éljenzés és taps elültével az elnök bejelentette, hogy a szövetkezet megalakulja, tekintendő, hogy már eddig jelentékeny üzletrész-jegyzés történt, majd a közgyűlés elfogadta az alapszabályokat , amelyekből kitűnt, hogy egy-egy üzletrésznek mindössze ötszáz korona az ára s hogy a szövetkezet már a közeljövőben számos szövőtelepet fog felállítani. Ezután megválasztották három évre az igazgatóságot, egy esztendőre a felügyelő-bizottságot, végül Holránszky Dezső Isten áldását kérve a szövetkezet működésére, berekesztette az alakuló gyűlést A kora délutáni órákban már első tanácskozását is megtartotta az igazgatóság. BITORIDVARÁban, Budapest, Hársfa utca 37, Wesselényi utca keresztezésénél ebédlők, hálók, kárpitosáruk ás a szalongarnltúrák legjutányosabbatt beszerezhetők Négynapos szünetet tart a nemzetgyűlés — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A nemzetgyűlés csütörtökön délelőtt harmadszori olvasásban is letárgyalja Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való felvételéről, továbbá a nemzetek szövetsége egyességokmányának módosításáról szóló törvényjavaslatokat, majd folytatja az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi és forgalmi szerződések ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A csütörtöki napon a Ház négynapos szünetet kap és ülésezését a jövő hét keddjén folytatja. Osztrák korona lett a márkából Németország gazdasági csőd előtt • Romlik a frankia A fokozatosan értéktelenedő márkára különösen gyászos nap volt január 14- ike, ekkor szállták meg a franciák a Ruhr-vidéket s ettől a naptól fogva a márka bányai homlok bukott lefelé az osztrák korona által kitaposott utón. A pánikkal teli napok azóta egymást követik a berlini tőzsdén s a mai napon a zürichi táviró drótján át újabb rémhír csapott le a német fővárosra. Mindössze egyszázad (0.01) szandmot adtak ma már a zürichi tőzsdén egy német márkáért, alig valamivel becsülik többre az értékét a tönkre ment osztrákok koronájánál. Az újabb zuhanás újabb nagyarányú áremelkedést vont maga után a berlini tőzsdén és újabb, hajmeresztő drágulást a kereskedelmi és az ipari piacon. A dollár kurzusa például 54.000 márkára szökött s eddig még nem hallott magasságba szökkentek a többi idegen valuták árai is. Akárcsak Bécsben, most Berlinben is megrohanják az üzleteket, bár a legtöbb boltos jobbnak látta egyszerűen bezárni az üzletét, mert a berlini piac is egy-kettőre áru nélkül maradna. A márka zuhanását állhatatosan követi a frank és a kisántánt pénzeinek lassú lemorzsolódása. A magyar korona árfolyama az Európa-szerte terjedő gazdasági válság közepette megnyugtatóan szilárd. Amikor a lovak megbokrosodnak ............. Súlyos baleset — emberfiáiénál Kaposvárról jelentik az Uj Barázdának: Poklosi községben Öreg Boti István és Tót János, miután kissé többet ittak a kelleténél, kocsira ültek, majd összevesztek s a szóváltás hevében Boli a lovak közé csapott. A hirtelen ostorütés megbokrosította a lovakat, amelyeket a két részeg ember nem volt képes megfékezni. Több kilométerre rohantak el a korcsmázó Boli lovai a két tehetetlen emberrel, végül is egy szederfának vitték a szekeret, amely darabokra törött. A dolog vége az lett, hogy Tót János halálra sebzetten került ki a kocsi romjai alól, Boli pedig ugyancsak súlyos sérüléseket szenvedett. /VVVVVVVVVVSTVVVVVVVVVVVVVVVN^VV^^W1* Alkalmi bútorvásár! »^^reubbe^Lem^41 vitelben, a legjutányosabb árak mellett beszerezhetik Pártosnál, Budapest, VI., Ondrássy út 32. Bejárat az Eötvös-utcában