Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

Hatvany-üeutsetx Lajos vagyonát is elkobozzák: Sorra kerülnek az összes kazaárulók — Hatvány- Deutseh készítette elő az októberi összeomlást A korona ellen (—) Izgalmas birkózás folyik a fő­városban. A tőzsdén egy sereg spe­kuláns hadat üzent a magyar koro­nának. Az egész ország szeme láttára iparkodnak leverni a budapesti bör- ziánerek a magyar pénzt. Mestersége­sen verik föl a részvénypapirok árát. Izgató híreket terjesztenek, a korona bukását jósolják s idegesen keresik a papírokat. „Hosszának hívják ezt a komisz hadjáratot, mely a magyar föld- mivelő népet és a keresztény közép- osztályt újból milliárdokkal rabolja meg. Már-már úgy látszott, hogy a koronát sikerül nekik legyűrni egészen és leesik a márka színvonalára. De a korona mégis tartja magát s mind­össze 0'02 ponttal tudták leverni. Azjdök rendellenességéhez tartozik, melybe Közép-Európát a párisi béke­erőszak vitte, hogy az állam alig talál eszközöket egy betörő banda ellen, mely ellene támad s hogy a társada­lom nagy része, amely jól él és dő­zsöl, tapsolva örül a betörő banda si­kereinek, a tartós hossznak. Szomorú dolog, hogy bankok is vannak a ma­gyar állam ellen támadó bandában, melyet a társadalom egy része is tá­mogat. A korona értékének állandósulása — az állam legfőbb érdeke. Aki ez ellen vét, az az állam érdeke ellen támad. Ha a börze az a hely, ahol a bűnös ostrom a magyar korona ellen folyik, akkor a börzét be kell zárni, inig nagyobb bajt nem tud okozni a be­törő maffia. A börze se lehet kivétel. Nem lehet tűrni egy helyet, ahol szabadon szervezkednek a magyar állam ellen. A „jogrend" nevében, melyet a börziáner urak lapjaikban annyit nyekeregnek, valahányszor egy kaftános alaknak a szakállát megránt­ják, követeljük, hogy a börzét zárják be és tartsák mindaddig zárva, mig a börziánerek meg nem tanulják, hogy a magyar állam ellen nem szabad spekulálni. A mostani börzei fertőnek legvesze­delmesebb járványa — a kosztpénz. Ez az őrület elvon minden pénzt a termeléstől és ipartól. Pesti liberális csavargók, akik egész nap esznek, isznak és dőzsölnek és butonos bestiáik­kal mulatnak, mindezt kosztpénzből űzik s röhögve szidják a „'parasztot", aki dolgozik és nem érti, miért emel­kedik — a drágaság. A börze, a kosztpénz és a hossz csinálják a drágaságot. A társadalom fogjon össze a kormánnyal és vigyék diadalra az ostromlott koronát. Be kell zárni a tőzsdét! Csak a minap történt, hogy a nemzet felháborodása végre kielégítést talált Károlyi Mihállyal szemben, ami­kor a bíróság pártatlan ítéletével is hazaárulóvá bélyegezte a farkastorku grófot s máris újabb magánjogi ke­reset jutott a bíróság elé, amelyben a kincstár jogügyi igazgatósága egy másik októberi lovag, Hatvány- Deutseh Lajos báró vagyonának elkobzását kéri. Hatvany-Deutsch, mint a „Pesti Napló“ háború alatti főszerkesztője és az erkölcsi bomlasztásnak ilyenformán egyik vezérirányitója, a legszorosabban osztozik abban a felelősségben, amely hazaárulásáért Károlyira hárult. Ez az újdonsült mágnás mindazt a hatalmas vagyont, amelyet uradalmai, ipar­telepei, cukorgyára növeltek naggyá és pedig naggyátettek magyar odaadás­ból, magyar földmivesek és munkások vernékéből, mindezeket az óriási jöve­delmeket az országrombolás szolgála­tába állította. Amig Hatvany-Deutsch birtokai becsületes és közhasznú cikkekkel, terményekkel gazdagították a közfogyasztást, addig a lipótvárosi gazda, a sajátmaga által kieszelt destrukciós haditerv szerint ásta alá a nemzet biztonságát. Mérhetetlen a kár, amit ilyenformán ő, az idegen, nekünk, a szerencsétlen magyarságnak okozott és hogy a független igazságszolgálta­tás csakúgy rásüti a becstelenség jegyét, mint kebelbarátjára, Károlyi Mihályra, ez kétségen felül áll. csak a községi adóztatást kell még helyes mederbe terelni. Ezért törvényjavaslatot nyújtok be, a mely a községi adóztatás kérdésével foglalkozik. A községi adóztatásnál ed­dig az volt a baj, hogy túlságosan összekapcsolódott az álla:nház[artássa!. Különösen az is bai volt, hogy elha­nyagolta a falut és nem biztosította a fejlődés lehetőségét. A benyújtandó tör­vényjavaslatnak az az alapelve, hogy másodrendűvé sülyesztl a pótadó­kat és uj jövedelmi forrásokat nyit meg a községek előtt. Meg akarja teremteni az érdekeltségek szerint való adózást, Ami a kisközségek adóját illeti ott a jegyzői, a segédjegyzői illetménye­ket, úgy mint eddig, tovább is az állam fogja fizetni. Az államháztartásnak főelve az lesz, hogy uj kiadásokat csak akkor eszközöl­jünk, ha uj bevételi források meg­nyitása azt megengedi. A korona értékének állandósulása bi­zonyos megnyugvást idézett elő. Nekünk mégis számolnunk kell a trianoni szer­ződés által teremtett helyzettel. Meg kell tanulnunk lemonda/zi az élet min­den vonatkozásában, mert jöhet egy olyan idő, amikor már nem a saját akaratunkból leszünk kénytelenek lemon­dani. A takarékosság szellemét kell belevinni a társadalomba. A kiadásokat minden vo­nalon apasztanunk kell. A mostani költségvetésben hu- szönöt milliárddal vannak előirá­nyozva a kiadások. Az államadósságokról teljes számszerü- séggel nem lehet előállni. Háboruelőtti adósságok három milliárdot adnak béke­beli korona értékben, a háború óta 61.4 milliárd az adósságunk, összesen tehát 64.4 milliárd. A háboruelőtti állami adósságok terhe a mai koronaértékben négy­száz milliárdot tesz ki, a békeszerződésből eredő terhek és hátralékok 170 milliárdot képviselnek, kétségtelen azonban, hogy ez az összeg az időközi barátságos összeköttetés ré­vén csökkenni fog. A költségvetésnek jelentékeny tétele a közalkalmazottak térmészetben való ellátása, ami a lisztellátással együtt 21 milliárdot tesz ki. A múlt esztendőben már kivontuk az ipari munkásokat és ki kell zárnunk jóformán mindenkit, kivéve a tisztviselőket. Mert ez bizto­sítja létfenntartásukat. Összesen 260 ezer igényjogosult marad 280 ezer állami alkalmazott közül, ebből még 4 2 ezer nő elesik, tulajdonképpen tehát 200 ezer tisztviselő természetbeni ellátásáról kell gondoskodni. A magasabb képesítésű tisztviselők szá­mát korlátozzuk. A tisztviselők mai tö­megével nem ilyen kis országnak, de egy nagy világbirodalomnak a közigaz­gatását ís el lehet végezni. Az illet­ményeket egyszerűsíteni kell összevo­nással. A békeszerződés végrehajtásából fo­lyó kötelezettségek teljesítésére 5.8 mil­liárd korona van előirányozva. Ebben bennfoglaltatik a nálunk működő kül­földi bizottságok költségei. Rontja a helyzetünket, hogy állandóan bankóprésre vagyunk utalva, hogy a különböző szolgál­tatásokra fedezetet találjunk. Szükséges kivitelünk fokozása. Elsősor­ban mezőgazdasági termények és ál­latállomány állanak rendelkezésünkre, a melyet a gazda a takarmányhiány miatt nem tarthat el. Ennek tehát éppen sze­génységünk miatt kell kimenni és az­Az 1922—23. évi költségvetés hiánya aranykoronákban megfelel a békebeli költségvetés hiányának A pénzügyminiszter Ismertette a legfontosabb tételeket Takarékosságot sürgetett az egész vonalon Káliay nagy beszéde a költségvetés benyújtásakor — A nemzetgyűlés ma.t ülése — Az elnöki előterjesztés és több forma­ság elintézésében Káliay Tibor pénz­ügyminiszter emelkedett szólásra és be­terjesztene az 1922—23. évi költségvetést. A magyar állam 1922—23. évi költ­ségvetése 40 6 milliárd hiánnyal zárul. A költségvetés két részből alakult. Az egyik a közigazgatás és a kormányzat szükséglete és a közadókból folyó be­vétel, a másik rész az üzemek kiadása és bevétele. Ha általánosságban nézzük, a kiadások hatszoros, a bevételek pedig az előző költségvetéshez képest hétszeres emelkedést mu­latnak. Az elmúlt esztendőben 11.5 milliárd volt a költségvetés hiánya. Azonban figyelembe kell venni, hogy a költség- vetés akkori előkészítése 0.81 koronás alapon történt és ha ezzel a mostani helyzetet összehasonlítjuk, látjuk, hogy a kiadások emelkedése valamivel ke­vesebb, mint négyszeres, a bevételek emelkedése pedig valamivel több. Ez megfelel annak az aránynak, amely a 0.84-es és a 0.23-as korona között fennáll. Ha az 1914—15. évi költségvetést a mai Magyarországra alkalmazzuk és a terüleíváltozásnak megfelelően annak negyven százalékát vesszük, látjuk, hogy kilencvenmilliő arany korona hiánnyal zárult. Ha összehasonlítjuk a mostani költségvetést és átszámítjuk arany ko­ronára, a hiáhy ugyancsak ennek a kilencvenmilliő arany koronának felel meg. Békeidőben a felmerült hiányt, mely a költségvetésben mutatkozott, le­hetett külföldi kölcsönnel fedezni, most azonban külföldi kölcsön lehetősége nem áll fenn. Többször felhangzott az a kívánság, térjünk át az aranykorona számításra, amely nincs kitéve folytonos változás­nak. Ezt nem valósíthatjuk meg _ ad­dig, amig nincsenek meg belső előfel­tételeik. A költségvetést csak azért terjesz­tettem elő, mert szükséges, hogy min­den tételét megvitassák. Amidőn más­félévvel ezelőtt a miniszteri széket el­foglaltam, azokra a kérdésekre voltam elsősorban figyelemmel, amelyek akko­riban időszerűek voltak. Feladatunk volt uj adórendszert teremteni, amely egy­szerűen hajtható végre. Fokozni kellett az adóbevételeket a gazdasági helyzet­nek megfelelően és tekintettel kellett lenni arra, hogy erőszakos intézkedések ne akadályozzák meg az ipari fejlődést. A forgalmiadéból várható legkia- dósabb bevételünk 34 milliárd korona, a fogyasztási adó pedig 10.8 milliárddal szerepel a költség­vetésben. A földadóból, az őszi befizetések alapján, 10 milliárd van előirányozva. A jövedelmiadó hozadékaképpen 8 mil­liárdot vettünk fel. Reméljük, hogy egy­formán arányosan és igazságosan fogjuk végrehajtani az adóztatást és nem lesznek nehézségek a behajtásnál. A dohányjöve­déket 3.4 miüiárdban, a határvámokat pedig 9.7 milliárddal irányoztuk elő. A földreformtól várható jövedel­met 4 milllárdra tesszük. Összegezve tehát 80 milliárdot irányoztunk elő bevételként. A költségvetésben nincsenek olyan intéz­kedések, amelyek uj megterheltetés elé állítanák a közönséget. . Adórendszerünk teljesen ki van építve és befejezettnek tekinthető, v 19J?3 ^ * 11>23. március I, csál^r^k Ára 10 korona BúJ»pe«t, V, érf. 48. szám m hxrAtdíl iXOriZCTÉSI ABAK : negyedévre 500.- korona, SKBBESZTfiSte: VI. kerület, Ó-utca 10. ssáw ogy btfnapra 200.- korona. Egye* példányMdm Maelalanilf hétfS kivételével minTlrnnT Telefon szamok : 42-49, 198-04, éjjel 140-71 érő 10 __korona. — Hirdetéseket ineg-batároaett “ * meerumi"OV KIADÓHIVATAL: VI. kerület, ó-utca 10. száll! mil liméter díjszabás szerint vess fsl m ki ad élil vatal Telefon ssftmok t 42—40, 108—94, éjjel 140—71

Next

/
Thumbnails
Contents