Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 ért, hogy idegen valutát kapjunk. A kivitelre fordítandó állatállomány igen nagy részét köti le a jóvátételi szol­gáltatás és ezért mindenesetre oda kell hatni, hogy a szolgáltatások legalább megfelelő időre kitolassanak. A pénzügyminiszter ezután a kisebb tárcák költségvetéséről szólott. A földmivelésügyi tárca költség­­vetése A földmivelésügyi tárca — úgymond — 2,6 milliárddal szerepel. A kiadá­sokat elsősorban a vízügyi munkála­tok és kísérletek emésztik föl, de je­lentékeny összeget fordítanak a mező­­gazdasági szakoktatásra és a lótenyész­tés szükségletei is nagy összeggel sze­repelnek. Itt­­gondoskodnak a földbir­tokrendező bíróság költségeiről is. Ezek a kiadások a földbirtokreformmal ál­­­lanak összefüggésben. Nem akkor csi­nálunk jó földbirtokreformot, ha drá­gán adminisztrálunk, hanem akkor, ha valóban olyan adminisztrációt állítunk be, amelyet áthat a földreform végre­hajtásának szükségessége és azt hiszem, ez meg­van a földmivelésügyi minisz­ter személyében. A Máv­ költségvetése nem mutat fel hiányt és ami hiány mutatkozik, az voltaképpen csak beruházás. A posta aránylag nagy jövedelmet mutat föl, 1,6 milliárdot. A pénzügyi kibontakozást illetőleg az a legfőbb baj, hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezze. Bizonyos, hogy ezt állandóan nem lehet folytatni. A mi legtöbb célunk, a pénz rosszabbodásának a megszüntetése, mert szükségképpen rontja egész gazdasági életünket. A bankjegy emelkedésével nem­csak a drágaság emelkedik, hanem újabb és újabb igények jelentkeznek a közalkal­­mazottak részéről, amit én természetesnek tartok. Azonban mégis a tisztviselők leg­­nagyobbfokú áldozatkészségére van szük­ség. Meg kell komolyan fontolni, mi az, amit a tisztviselőknek adhatunk és meddig terjed a nemzet áldozatkészsége. Nem elég ehhez az, hogy gondoskodjon a fedezetről a pénzügyminiszter, tekintetbe kell venni az adózó teherbíróképességét is. A hadsereg 16 milliárddal szere­pel a költségvetésben. A­ zsoldos hadsereg rendszere, amelyet a békeszerződés reánk kényszerít, nagyon nehézzé teszi a hadsereg fenntartását. És ezen nem tudunk változtatni. Itt van még a jóvátételi szolgáltatás kérdése. Magyarország az egyetlen állam, amely jóvátétel nélkül is nagyon súlyos kül­földi adósságokkal van megterhelve. Mi is megegyezéseket és engedményeket ké­rünk, ha Anglia is kénytelen megegyezést emlegetni. Szükségünk van tehát olyan külcsönre és ez irányban nemsokára meg­tehetjük a kezdő lépéseket, amely nem­csak az államháztartásunk szilárdságát biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink rendezését is lehetővé teszi. Az elmúlt nyolc hónap alatt 171 mil­­liárdot vettünk a fegyintézettől igénybe, de vigyáznunk kell, hogy ne menjünk szertelenségekbe. Minél később jön azonban a kül­földi kölcsön segítsége, annál ne­hezebb a helyzet. Külső kereskedelmi mérlegünk most m­ár csak 36 millió arany­korona hiányt mu­tat A mérleg tehát állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére és a ki­vitel emelésére vezethető vissza. A kiviteli tilalmi listát egészen el kell törölni. A cél a szabad gazdálkodásra való át­térés. A Devizaközpont fenntartására szükség van. Nem tűrhető, hogy egye­sek nem szolgáltatják be kellő időben azt a valutát, amelyet kézhez kapnak, mert ezzel ártanak pénzünk értékelé­sének. A hitelkérdés­ A hitelhiánynak az oka a valuta változósága és ezen csak állandó ér­tékű pénzzel és jó gazdasági helyzet­tel lehet segíteni. Egyes jelenségek­nél bizonyos korlátozó intézkedések szükségesek. A közvélemény az úgyne­vezett kosztpénzzel szemben a beavat­kozást óhajtja. A kosztpénz a beteg közgazda­­sági élet folyománya. A kormányzat foglalkozik különböző intézkedésekkel, amelyek orvoslást je­lentenek. A lakbérek kérdésében a szabad gazdálkodáshoz való átmenet felé elhatározó lépést kell tenni. A költségvetésnek minden egyes problémája a pénz értékének állandó­sításán és az államháztartás rendezé­sén fordul meg. A gazdasági élet egész­ségessé tételére vonatkozóan két véle­mény alakult ki.. Az egyik azt mond­ja, hogy elsősorban az államháztartást kell rendezni, a másik szerint, elsősor­ban a termelést kell fokozni. Az egyik részről a termelés foko­zását kívánják tekintet nélkül a­­bankóprésre, viszont a másik rész meg akarja szorítani a bankjegy­­forgalmat nem törődve senkivel. A kormánynak tekintetbe kell venni az adott helyzetet­ és olyan irányt kell követni, amely megvalósítható. Mi célokat tűzünk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mindig reméltem, hogy bizonyos külföldi kölcsönhöz is hozzájuthatunk. A segítség azon­ban késik. Az európai helyzet az utóbbi időben nem kedvező. Újból hangsúlyozhatom, hogy nem szabad elhatároznunk semmiféle olyan új kiadás és új terhek vállalását, ame­lyeknek megfelelő új bevételekről nem gondoskodunk. A gazdasági harc, ame­lyet folytatunk, nem emberek harca emberek ellen, hanem rajtunk kívül álló természeti erők ellen kell küzde­­nünk és ha ettől a hittől át van hatva mindenki az országban, akkor minden magyar erő egyesülni fog, hogy szol­gálja a nagy célt. A minisztert beszéde végén lelkes ünneplésben részesítették és számosan üdvözölték. Szünet után áttértek az Interpellációkra Kiss Menyhért a lakáshivatalok műkö­déséről interpellálta a népjóléti minisztert. Strausz István a Devizaközpont műkö­dését bírálta. Kállay Tibor pénzügyminiszter meg­nyugtatta az interpellálót, hogy a deviza­ellátás terén mutatkozó nehézségeket az európai események okozzák, de ezek a bajok rövidesen megszűnnek és a kereskedők, meg iparosok kérelmét teljesítheti a Devizaközpont. Vihar a „Szovat“ körül Nagy Ernő és Dénes István inter­pellációi után izgalmas jelenetek za­varták meg a tanácskozás rendjét. Ru­­pert Rezső ugyanis két napilap ügyét tette szóvá és azt kérdezte, nyilatkoz­zon a kormány, részesülnek-e ezek a lapok támogatásban? Beszédét a szo­cialisták és a radikálisok állandó köz­beszólásokkal kísérték. A jobboldalon ülő képviselők hevesen tiltakoztak, a­midőn Rupert azt állította, hogy a Szózat nem saját erejéből, hanem kös­­pénzekből él. Több szociáldemokrata képviselő sértő megjegyzéseket tesz Pa­­tacsi felé. Patacsi Dénes erélyesen uta­sítja vissza a szélső­baloldal támadá­sát. Drózdy Győző közbeszólására ezt válaszolja: — Várjunk csak, majd én is be­szélek. Nekem dicsőség, hogy ilyen em­ber gyaláz! Nagy Ernő Rakovszky Iván belügy­miniszter felé kiált valamit. A belügy­miniszter ingerülten ugrik fel helyéről: — Kikérem magamnak ezt a durva hangot! — vágja vissza Nagy Ernő­nek. (Nagy zaj.) Az elnök a nagy izgalomban nem tudja helyreállítani a rendet és az ülést felfüggeszti. Szünet után Rupert még hosszasan be­szél. Interpellációjának előterjesztése után Zsilinszky Endre, a Szózat főszerkesz­tője, erélyesen visszautasítja a lapjára szórt rágalmat. Rakovszky Iván belügyminiszter til­takozik az ellen, hogy Rupert a kor­mányzó személyét vonta be a vitába. Faracsi Dénes személyes kérdésben válaszol Rupertnek arra a kijelenté­sére, hogy nem is volt a fronton, ki­jelenti, hogy az első ezüst vitézségi érmet akkor kapta, amidőn mint sza­kaszvezető a második szerb offenzívá­­ban éjjel két órakor a Száván első­nek kelt át. (Éljenzés.) A monteneg­rói második offenzivában kapta a kis ezüstöt, Litzmann tábornok pedig a német vitézségi éremmel tüntette ki. (Éljenzés.) Drózdy Győző Kiskomárom körül a földreform végrehajtása tárgyában inter­­pellált. Csili József az új harangok for­galmi adójának elengedését kérte. A többi interpellációt elhalasztották. Az ülés fél hat órakor ért véget, azok a régi elméletek, amelyeket az összes nagy pénzügyi politikusok vallottak, ma csak úgy lennének megvalósíthatók, ha azt az állapotot állítaná vissza, amely a háború előtt volt. A mai helyzetben azon­ban teljesen osztani kell a pénzügy­­miniszter nézetét abban, hogy itt csak a kereskedelem és a nagymértékben fejlesztett munka aah­atja meg azokat az erőket, amelyek a pénzügyi helyzetet a normális állapotokba viszik vissza. Eckhardt Tibor: — A pénzügyminiszter által beterjesz­tett költségvetés örvendetes meglepe­tést okozott, mert sokkal jobb, mint­sem azt reméltem. A most beterjesztett költségvetésből azt a meggyőződést le­het meríteni, hogy az eddigi kitartás­sal haladva előre, sikerülni fog pénz­ügyi és gazdasági egyensúlyunkat hely­reállítani. A gyakorlati keresztülvitel azonban sokszor igen nagy nehézségek­be ütközik, sőt fájdalmas műtétet is tehet szükségessé, azonban a beteggel szemben még ilyen műtétet is nem egy esetben kötelesség alkalmazni, így felfogásom szerint a tisztviselői lét­szám csökkentése minden le­pésbehozatal lehetetlenné tétele, igényeinknek meg­szorítása és t. szabad gazdasági ver­senynek helyreállt, és terén a kor­mánynak, amely teljesen világosan és helyesen látja az utat, le kell vonni a következményeket. A támadásoktól nem szabad visszariadni, mert ha a nép­szerűségnek ez a politika nem is vá­lik hasznára, az ország megmentése csak így érhető el. Mi, akik világosan látjuk a helyzetet, lelkesen fogjuk a kormányt támogatni minden munkájá­ban. Hainprecht megválasztásának ügyé­ben folytatják a vizsgálatot A nemzetgyűlés második számú bí­ráló bizottsága Hajós Kálmán elnöklé­sével ma folytatta Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő megválasztásá­nak érvénytelenítése iránt beadott pa­nasz tárgyalását. A bizottság vizsgá­latot rendelt el annak igazolására: Igaz-e az, hogy Királyszentistván, Li­tér és Sólyom községekben a képviselő saját személyében a választóknak tény­leg bort hozott abból a célból, hogy rászavazzanak és hogy Királyszentistván községben ennek következtében Tamás János és Károly, Litér községben Var­ga László és Sólyom községben Alikó Gábor tényleg rászavaztak-e ? A bizottság a vizsgálat foganatosí­tására Patay­­Tibor bizottsági tagot je­lölte ki. Új főispánok Horthy Miklós kormányzó a belügymi­niszter előterjesztésére Almásy Sándort, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispán­ját a biharvármegyei főispánt teendők el­látásával bízta meg.­­ A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Hadházy Zsigmond nemzetgyűlési képviselőt Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi vá­ros főispánjává nevezte ki. UJBAMíteiM 15-33. március­s, csütörtök ICiallás s 193 és fél milliárd bevétel s 152*8 milliárd Az évi költségvetés számszerű adatai A költségvetés jobb, mintsem remélték — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Kállay Tibor pénzügyminiszter szerdán délelőtt nyújtotta be a magyar állam költ­ségvetését az 1922—23. számadási évre. A költségvetés som­mázata szerint a rendes kiadások a következő tételeket ölelik fel: Kormányzó tiszteletdíja 12.000.000, kor­mányzóság 184.157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, állam­i adósságok 22.129,377.000, nyugellátások 1.870,707.500, legfőbb állami számvevőszék 19.357.000, közigagatási bíróság 25,141 000, földbirtokrendezés 43,886 000, miniszterelnökség 125,155.000, külügyminisztérium 2.208,896.000, belügy­minisztérium 8.208,942.000, pénzügyminisz­térium 16.901,157.000, kereskedelemügyi minisztérium 1.092,185.000, földmivelésügyi minisztérium 1.997,139.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5.005,972.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 6.249.766.000, igazságügyi minisztérium 2 429,144.000, honvédelmi minisztérium 12.766,330 000, összesen: 81.377,415.500 K. Levonás (tekintettel arra, hogy a háború előtti adósságok felosztása még folyamat­ban van és így az előirányzat kölcsön­­szolgálatok egy része az 1922/23. évben kifizetésre még nem kerül) 14 000.000.000. Marad összesen: 67377,415500 K. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege: 124.405.183.500 K. A rendkívüli kiadások pedig 44.625.556.200 K. A beruházások összesen: 24.424.585.000 K. A rendes bevételek összesen: 98.939,782.000 koronát tesznek ki. Az állami üzemek rendes bevételei pedig 148.693,871.000 K. A rendkívüli bevételek összege: 4.108.563.200 K. A költségvetéshez mérleg is van csa­tolva, melynek főbb tételei a követ­kezők: Az állami budget összes kiadásai 118.423.656.700 koronára rúgnak. Az összes bevételek ezzel szemben: 103.048.345.200 koronát tesznek ki. Az állami üzemek összes kiadásai: 75.031.668.000 koronát, összes bevéte­lei pedig 49.754.089.000 koronát tesz­nek ki. Az összes állami bevételek 152.802.434 200 koronát, az összes állami kiadások pedig 193.455.324.700 koronát tesznek ki. A hiány tehát 40.652.890.500 korona. Az­­ állami budget rendes kiadásai­nak és rendes bevételeinek különbsége 31.562.366.500 korona fölösleget, az ál­lami üzemek rendes kiadásainak és ren­des bevételeinek különbsége pedig 7.273.679.000 korona hiányt mutat fel. Kállay Tibor pénzügyminiszter beszédé­ről több képviselő nyilatkozott. Az el­hangzott nyilatkozatok közül érdekesek a következők: Temesváry Imre: — A pénzügyminiszter a lehető leg­reálisabban tárta fel Magyarország pénz­ügyi helyzetét és kijelentette azt, hogy ­ A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 69777/XIV/1922. számú újabb vásártar-­ tási engedélye alapján agykáton­olyó évi március hó­­ 8-ával kezdődőleg mind­en csütörtökön • általános állatk­eti vásár lesz, melyre lovak, szarvasmarhák, borjuk, sertések stb. felhajthatók és árusíthatók. ■ ABADIE :'4 ''.A r.L-n­él':­'■ . T ' ■ ' valódi francia szi.arka-hüvely; Alkalmi bútorvásár! 'risz,'',l'.á.k egyszerűbb és finmebl; !■’­­vitelben, a legjutányosabb árak mellel! beszerezhetsz Pártos fiát, Budapest, VI., Alndrássy­ ut 32. (Bejáratsz Eötvös­ utcából.j

Next