Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 UJBAMJteiM 15>33. márclnn S, csüíöríöK ért, hogy idegen valutát kapjunk. A kivitelre fordítandó állatállomány igen nagyrészét köti le a jóvátétel! szol­gáltatás és ezért mindenesetre oda kell hatni, hogy a szolgáltatások legalább megfelelő időre kitolassanak. A pénzügyminiszter ezután a kisebb tárcák költségvetéséről szólott. A földmivelésügyi tárca költség- vetése A földmivelésügyi tárca — úgymond — 2.6 milliárddal szerepel. A kiadá­sokat elsősorban a vízügyi munkála­tok és kísérletek emésztik föl, de je­lentékeny összeget fordítanak a mező- gazdasági szakoktatásra és a lótenyész­tés szükségletei is nagy összeggel sze­repelnek. Itt -gondoskodnak a földbir­tokrendező bíróság költségeiről is. Ezek a kiadások a földbiríokreformmal ál-, lanak összefüggésben. Nem akkor csi­nálunk jó földbirtokreformot, ha drá­gán adminisztrálunk, hanem akkor, ha valóban olyan adminisztrációt állítunk be, amelyet áthat a földreform végre­hajtásának szükségessége és azt hiszem, ez meg van a földmivelésügyi minisz­ter személyében. A Máv. költségvetése nem mutat fel hiányt és ami hiány mutatkozik, az voltaképpen csak beruházás. A posta aránylag nagy jövedelmet mutat föl, 1.6 miiliárdot. A pénzügyi kibontakozást illetőleg az a legfőbb baj, hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezze. Bizonyos, hogy ezt állandóan nem lehel folytatni. A mi legtöbb célunk, a pénz rosszabbodásának a megszüntetése, mert szükségképpen rontja egész gazdasági életünket. A bankjegy emelkedésével nem­csak a drágaság emelkedik, hanem újabb és újabb igények jelentkeznek a közalkal- mazotfak részéről, amit én természetesnek tartok. Azonban mégis a tisztviselők leg- nagyobbfoku áldozatkészségére van szük­ség. Meg kell komolyan fontolni, mi az, amit a tisztviselőknek adhatunk és meddig terjed a nemzet áldozatkészsége. Nem elég ehhez az, hogy gondoskodjon a fedezetről a pénzügyminiszter, tekintetbe kell venni az adózó teherbiróképességét is. A hadsereg 16 milliárddal szere­pel a költségvetésben. A^zsoldos hadsereg rendszere, amelyet a békeszerződés reánk kényszerít, nagyon nehézzé teszi a hadsereg fenntartását. És ezen nem tudunk változtatni. Itt van még a jóvátételi szolgáltatás kérdése. Magyarország az egyetlen állam, amely jóvátétel nélkül is nagyon súlyos kül­földi adósságokkal van megterhelve. Mi is megegyezéseket és engedményeket ké­rünk, ha Anglia is kénytelen megegyezést emlegetni. Szükségünk van tehát olyan külcsönre és ez irányban nemsokára meg­tehetjük a kezdő lépéseket, amely nem­csak az államháztartásunk szilárdságát biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink rendezését is lehetővé teszi. Az elmúlt nyolc hónap alatt 171 mil- liárdot vettünk a jegyintézettől igénybe, de vigyáznunk kell, hogy ne menjünk szertelenségekbe. Minél később jön azonban a kül­földi kölcsön segítsége, annál ne­hezebb a helyzet. Külső kereskedelmi mérlegünk most m-ár csak 36 millió arany korona hiányt mu­tat A mérleg tehát állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére és a ki­vitel emelésére vezethető vissza. A kiviteli tilalmi listát egészen el kel! törölni. A cél a szabad gazdálkodásra való át­térés. A Devizaközpont fenntartására szükség van. Nem tűrhető, hogy egye­sek nem szolgáltatják be kellő időben azt a valutát, amelyet kézhez kapnak, mert ezzel ártanak pénzünk értékelé­sének. A hilelkérdc.i A hitelhiánynak az oka a valuta változósága és ezen csak állandó ér­tékű pénzzel és jó gazdasági helyzet­tel lehet segíteni. Egyes jelenségek­nél bizonyos korlátozó intézkedések szükségesek. A közvélemény az úgyne­vezett kosztpénzzel szemben a beavat­kozást óhajtja. A kosztpénz a beteg közgazda- sági élet folyománya. A kormányzat foglalkozik különböző intézkedésekkel, amelyek orvoslást je­lentenek. A lakbérek kérdésében a szabad gazdálkodáshoz való átmenet felé elhatározó lépést kell tenni. A költségvetésnek minden egyes problémája a pénz értékének állandó­sításán és az államháztartás rendezé­sén fordul meg. A gazdasági élet egész­ségessé tételére vonatkozóan két véle­mény alakult ki.. Az egyik azt mond­ja, hogy elsősoroan az államháztartást kell rendezni, a másik szerint, elsősor­ban a termelést kell fokozni. Az egyik részről a termelés foko­zását kívánják tekintet nélkül a- bankóprésre, viszont a másik rész meg akarja szorítani a bankjegy- forgalmat nem törődve senkivel. A kormánynak tekintetbe kell venni az adott helyzelet'és olyan irányt kell követni, amely megvalósítható. Mi célokat tüzűnk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mindig reméltem, hogy bizonyos külföldi kölcsönhöz is hozzájuthatunk. A segítség azon­ban késik. Az európai helyzet az utóbbi időben nem kedvező. Újból hangsúlyozhatom, hogy nem szabad elhatároznunk semmiféle olyan uj kiadás és uj terhek vállalását, ame­lyeknek megfelelő uj bevételekről nem gondoskodunk. A gazdasági harc, ame­lyet folytatunk, nem emberek harca emberek ellen, hanem rajtunk kívül álló természeti erők ellen kell küzde- nünk és ha ettől a hittől át van hatva mindenki az országban, akkor minden magyar erő egyesülni fog, hogy szol­gálja a nagy célt. A minisztert beszéde végén lelkes ünneplésben részesítették és számosán üdvözölték. Szünet után áttértek az Interpellációkra Kiss Menyhért a lakáshivatalok műkö­déséről interpellálta a népjóléti minisztert. Strausz István a Devizaközpont műkö­dését bírálta. Kállay Tibor pénzügyminiszter meg­nyugtatta az interpellálót, hogy a deviza ellátás terén mutatkozó nehézségeket az európai események okozzák, de ezek a bajok rövidesen megszűnnek és a kereskedők, meg iparosok kérelmét teljesítheti a Devizaközpont. Vihar a „Sző2aí“ körül Nagy Ernő és Dénes István inter­pellációi után izgalmas jelenetek za­varták meg a tanácskozás rendjét. Ru- pert Rezső ugyanis két napilap ügyét tette szóvá és azt kérdezte, nyilatkoz­zon a kormány, részesülnek-e ezek a lapok támogatásban? Beszédét a szo­cialisták és a radikálisok állandó köz­beszólásokkal kísérték. A jobboldalon ülő képviselők hevesen tiltakoztak, a midőn Rupert azt állította, hogy a Szózat nem saját erejéből, hanem kos- pénzekből él. Több szociáldemokrata képviselő sértő megjegyzéseket tesz Pa- tacsi felé. Patacsi Dénes erélyesen uta­sítja vissza a szélső baloldal támadá­sát. Drózdy Győző közbeszőlására ezt válaszolja: — Várjunk csak, majd én is be­szélek. Nekem dicsőség, hogy ilyen em­ber gyaláz! Nagy Ernő Rakovszky Iván belügy­miniszter felé kiált valamit. A belügy­miniszter ingerülten ugrik fel helyéről: — Kikérem magamnak ezt a durva hangot! — vágja vissza Nagy Ernő­nek. (Nagy zaj.) Az elnök a nagy izgalomban nem tudja helyreállítani a rendet és az ülést felfüggeszti. Szünet után Rupert még hosszasan be­szél. Interpellációjának előterjesztése után Zsilinszky Endre, a Szózat főszerkesz­tője, erélyesen visszautasítja a lapjára szórt rágalmat. Rakovszky Iván belügyminiszter til­takozik az ellen, hogy Rupert a kor­mányzó személyét vonta be a vitába. Fataosi Dénes személyes kérdésben válaszol Rupertnek arra a kijelenté­sére, hogy nem is volt a fronton, ki­jelenti, hogy az első ezüst vitézségi érmet akkor kapta, amidőn mint sza­kaszvezető a második szerb offenzivá- ban éjjel két órakor a Száván első­nek kelt át. (Éljenzés.) A monteneg­rói második offenzivában kapta a kis ezüstöt, Litzmann tábornok pedig a német vitézségi éremmel tüntette ki. (Éljenzés.) Drózdy Győző Kiskomárom körül a földreform végrehajtása tárgyában inler- pellált. Csil: József az ui harangok for­galmi adójának elengedését kérte. A többi interpellációt elhalasztották. Az ülés félhat órakor ért véget. ICiatiás s 193 és fél milliárd üewélel s 152*8 milliárd Az évi költségvetés számszerű adatai A köSisénvefós jobb, minisem remélték — Az UJ BARÁZDA tudósitójától — Kállay Tibor pénzügyminiszter szerdán délelőtt nyújtotta be a magyar állam költ­ségvetését az 1922—23. számadási évre. A költségvetés sonimázala szerint a rendes kiadások a következő tételeket ölelik fel: Kormányzó tiszteletdija 12,000.000, kor­mányzóság 184,157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, állam i adósságok 22.129,377.000, nyugellátások 1.870,707.500, legfőbb állami számvevőszék 19,357.000, közigagatási bíróság 25,141 000, földblrtokrendezés 43,886 000, miniszterelnökség 125,155.000, külügyminisztérium 2.208,896.000, belügy­minisztérium 8.208,942.000, pénzügyminisz­térium 16.901,157.000, kereskedelemügyi minisztérium 1.092,185.000, földmivelésügyi minisztérium 1.997,139.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5.005,972.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 6.249.766.000, igazságügyi minisztérium 2 429,144.000, honvédelmi minisztérium 12.766,330 000, összesen: 81.377,415.500 K. Levonás (tekintettel arra, hogy a háború előtti adósságok felosztása még folyamat­ban van és így az előirányzót kölcsön- szolgálatok egy része az Í922/23. évben kifizetésre még nem kerül) 14 000,000.000. Marad összesen: 67377,415500 K. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege: 124.405,183.500 K. A rendkívüli kiadások pedig 44.625.556.200 K. A beruházások összesen: 24.424,585.000 K. A rendes bevételek összesen: 98.939,782.000 koronát tesznek ki. Az állami üzemek rendes bevételei pedig 148.693,871.000 K. A rendkívüli bevételek összege: 4.108,563.200 K. A költségvetéshez mérleg is van csa­tolva, melynek főbb tételei a követ­kezők: Az állami budget összes kiadásai 118,423.656.700 koronára rúgnak. Az összes bevételek ezzel szemben: 103,048.345.200 koronát tesznek ki. Az állami üzemek összes kiadásai: 75.031.668.000 koronát, összes bevéte­lei pedig 49,754.089.000 koronát tesz­nek ki. Az összes állami bevételek 152.802,434 200 koronát, az összes állami kiadásokpedlg 193.455,324.700 koronát tesznek ki. A hiány tehát 40.652,890.500 korona. Az ^ állami budget rendes kiadásai­nak és rendes bevételeinek különbsége 31,562.366.500 korona fölösleget, az ál­lami üzemek rendes kiadásainak és ren­des bevételeinek különbsége pedig 7.273.679.000 korona hiányt mutat fel. Kállay Tibor pénzügyminiszter beszédé­ről több képviselő nyilatkozott. Az el­hangzott nyilatkozatok közül érdekesek a következők: Temesváry Imre: — A pénzügyminiszter a lehető leg­reálisabban (ária fel Magyarország pénz­ügyi helyzetét és kijelentette azt, hogy azok a régi elméletek, amelyeket az összes nagy pénzügyi polilikusok vallottak, ma csak úgy lennének megvalósíthatók, ha azt az állapotot állítaná vissza, amely a háború előtt volt. A mai helyzetben azon­ban teljesen osztani kell a pénzügy- miniszter nézelét abban, hogy itt csak a kereskedelem és a nagymértékben fejlesztett munka aaliatja meg azokat az erőket, amelyek a pénzügyi helyzetet a normális állapotokba viszik vissza. Eckhardt Tibor: — A pénzügyminiszter által beterjesz­tett költségvetés örvendetes meglepe­tést okozott, mert sokkal jobb, mint­sem azt reméltem. A most beterjesztett költségvetésből azt a meggyőződést le­het meríteni, hogy az eddigi kitartás­sal haladva előre, sikerülni fog pénz­ügyi és gazdasági egyensúlyunkat hely­reállítani. A gyakorlati keresztülvitel azonban sokszor igen nagy nehézségek­be ütközik, sőt fájdalmas műtétet is tehet szükségessé, azonban a beteggel szemben még ilyen műtétet is nem egy esetben kötelesség alkalmazni. így felfogásom szerint a tisztviselői lét­szám csökkentése minden le xvsbehozatal lehetetlenné tétel:, igényeinknek meg­szorítása és t. szabad gazdasági ver­senynek helyreállt: ’s terén a kor­mánynak, amely teljesen világosan és helyesen látja az utat, le kell vonni a következményeket. A támadásoktól nem szabad visszariadni, mert ha a nép­szerűségnek ez a politika nem is vá­lik hasznára, az ország megmentése csak igy érhető el. Mi, akik világosan látjuk a helyzetet, lelkesen fogjuk a kormányt támogatni minden munkájá­ban. Hainprecht megválasztásának ügyé­ben folytatják a vizsgálatot A nemzetgyűlés második számú bí­ráló bizottsága Hajós Kálmán elnöklé­sével ma folytatta Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő megválasztásá­nak érvénytelenítése iránt beadott pa­nasz tárgyalását. A bizottság vizsgá­latot rendelt el annak igazolására: Igaz-e az, hogy Királyszeníistván, Li­ter és Sólyom községekben a képviselő saját személyében a választóknak tény­leg bori hozott abból a célból, hogy rászavazzanak és hogy Királyszentistván községben ennek következtében Tamás János és Károly, Litér községben Var­ga László és Sólyom községben Alikó Gábor tényleg rászavazíak-e ? A bizottság a vizsgálat foganatosí­tására Patay "Tibor bizottsági tagot je­lölte ki. Vj főispánok Horthy Miklós kormányzó a belügymi­niszter előterjesztésére Almásy Sándort, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispán­ját a biharvármegyei főispánt teendők el­látásával bízta meg. — A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Hadházy Zsigmond nemzetgyűlési képviselőt Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi vá­ros főispánjává nevezte ki. S A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 69777/XIV/1922. számú újabb vásártar­N tási engedélye alapján agykátén oiyó évi március hó \ 8-ával kezdődSleg mincian csütörtökön • általános átiatlietl^ásár lesz, melyre lovak, szarvasmarhák, borjuk* sertések stb. telhajthatók és árusíthatók. ■ ABADIE ;'4 ''.A r.L-iiéí':-'■ : T ' ■ ' valódi franci, szi.arka-hüvely; Alkalmi bútorvásár! "risz,'',l'.á.k egyszerűbb és finmcbl; !■’- vitelben, a legjutányosabb árak mellel! beszerezhetsz Pártos fiái, Budapest, VI., flndrássy-ut 32. (Bejáratsz Hötvös-utcáDól.j

Next

/
Thumbnails
Contents