Új Barázda, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

3 nők felett a földművelésügyi miniszter rendelkezik, az ilyen ingatlanok a meg­váltási eljárásokba csak a földmivelés­­ü­gyi miniszter hozzájárulásával vonha­tók be. Mindezekhez járulnak az alaptörvény egyes §-ainak (különösen 17., 28. és 01 .§.) értelmezésére, módosítására és kiegészítésére irányuló, a földbirtokre­­form végrehajtása során kiküldött hiva­talos közegek eljárásának elősegítése ér­dekében felvett és egyéb rendelkezések. Mint a közölt vázlatos ismertetésből kitűnik, a novellatervezet sokoldalú és lényeges olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a földbirtokreformról s­zóló alaptörvényt a végrehajtás során szerzett gyakorlati tapasztalatok­ figyelembevéte­lével és a szóban forgó rendkívüli hord­erejű kérdés sikeres,­megoldásának elő­segítése érdekében kiegészítik. A terve­zetbe felvett rendelkezések szerint a földmivelésügyi miniszter a­ földbirtok­­reform végrehajtásában , sokkal nagyobb mértékben venne részt, mint eddig, a miniszternek ez a közreműködése azon­ban a földreform ügyét az Országos Földbirtok­rendező Bíróság­ törvényes ha­táskörének érintése nélkül , szolgálná, sőt a földbirtokrendező bíróság törvényes hatásköre jelentékenyen bővülne, azáltal, hogy a földbirtokreform keretébe tar­tozó mindennemű vitás anyagi kérdések is az OFB elé utaltatnának. OMBÁZDT 1933. május 1. Kedd Hetedfél milliárdra rúg a „Hangya** tavalyi forgalma & vidéki szövetkezetek egyhangúan olcsó hitelt köve­telnek — Tárgyalások folynak a kormánnyal a jegy­­intézeti kölcsön megadása iránt — Kétezer „Hangya11- bolt” négymillió fogyasztó­ harmincmillió koronás jó­tékonyság — Hétfőn tartották a „Hangya** szövetkezet ezidei közgyűlését — Június 7-én lesz az ünnepélyes jubileum — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Annak a kivételes nemzetgazdasági eseménynek kijáró érdeklődéssel, amely a „Hangya" negyedszázados jubileu­mát megilleti, tartotta hétfőn a szövet­kezeti központ ez idei rendes évi köz­gyűlését. Az új székpalota második emeleti nagy tanácstermében százai gyűltek össze a vidéki szövetkezetek elnökeinek, ügyvezetőinek, pénztárosai­nak és egyéb tisztviselőinek. Déli egy óra felé már úgy zsibongott a terem és környéke, akár a méhkas. Ekkora megérkeztek: Mayer János, Grü­nn János, sokorópátkai Szabó István és Szű­ry János volt miniszterek, Ipolyi-Keller Gyula, Bernát István, Förster Aurél, Hlatky Lajos, Ivánka Oszkár, Kaliwoda Ferenc, Matia Árpád, Aleskó Pál, Zichy Aladár gróf, Tolnay Ödön, Czobor László, Speit Ferenc, továbbá a pénzügyminiszter képvisele­tében Thaly Zsigmond miniszteri ta­nácsos. A Hangya­ Központ részéről megjelentek: Buder József, Anderlik Ignác, Szernád István, Gergely István, Ferenczy József, Sólyom Jenő, Bokor Ervin és Tariczky Jenő igazgatók, valamint sokan mások. Dessewffy Emil gróf elnök nyitotta meg egy óra után néhány perccel a közgyűlést és üdvözölte a jelenvoltakat. Ezután Ba­logh Elemér vezérigazgató hosszabb je­lentést terjesztett elő. Beszámolt azokról a nehézségekről, amelyekkel a­­Hangyád­nak a változott valutát is és gazdasági vi­szonyok között meg kell küzdeni. A szövet­kezeti tőke — úgymond a vezérigazgató — a korona zuhanása miatt mintegy egynyol­­cadára zsugorodott, viszont a forgótőkeszükséglet a tavalyinak nyolcszorosára emelkedett. A nehézségek ellenére a „Hangya" megfeszített ereje odáig vitte a szövetke­zet helyzetét, hogy az alaptőke kétszáz­­negyvenmillió koronáról hatszázmillió ko­ronára emelkedett. Nem hallgathatja el, hogy a­­Hangya" hitelforrásainak bővítése igen sok tekintet­ben Kállay Tibor pénzügyminiszternek és Popovits Sándornak, a fegyintézet elnöké­nek köszönhető és ezért a közgyűlés al­kalmát is megragadja a vezérigazgató, hogy úgy a pénzügyminiszternek, mint a fegyintézet elnökének háláját fejezze ki a sokezer „Hangya“ szövetkezet nevében. A vidéki szövetkezeteknek tulaj­donképpen nem is hitelekre van szükségük, hanem forgalmi eszkö­zökre, hogy ugyanis a tagok háztartásának és gazdaságának ellátásához szükséges anya­gokat beszerezhessék és szétoszthassák. A valuta romlása, illetőleg az emelkedő­­ árak miatt aránylag nagyobb mennyiségű f­orgalmi eszközhöz kell jutni a szövetke-■ zeteknel. Reméljük, hogy nincsen messze az idő, amikor nem állami garancia útján, hanem természetes módon elégíthetjük ki hiteligényeinket. A „Hangya" ezt a kérdést jubiláris kon­gresszusa elé fogja terjeszteni és az ott hozandó határozatot küldöttségileg viszik a kormányhoz. Bejelentette még a vezér­­igazgató, hogy az idei 5 százalékos vásár­lási visszatérítéseket új üzletrészek alak­jában adják ki. A vásárlási visszatérítés összegéből egy százalékot a szövetkezetek vezetői kapnak. Balogh Elemér fejtegetéseit mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatták és a köz­figyelmet az is kiválóan bizonyítja, hogy a jelentés befejezése után a vidéki kül­dőnek egymásután jelentkeztek felszó­lalásra. Tarnay Béla, rákoskeresztúri elnök, a jótékonycélú adományok előirányzatához szólott hozzá és javaslatára a közgyűlés kimondotta,­ hogy adományt juttat a Jegyzők Országos Árvaháza számára. Menyhárt Mihály jás­zapáti-i kiküldött igen érdekes kijelentéseivel és kérdé­seivel a szintén jelenlévő Mayer János­hoz fordult, mint a kormányzópárt elnö­kéhez és a központ igazgatóságával egye­temben kérte őt, járnának közbe, hogy a fegyintézet ne csupán a zsidó bankoknak, de a szövetkezeteknek is adjon olcsó kölcsönt. Puliusz István, a Kecskeméti Keresz­tény Munkások Szövetkezetének elnöke ugyancsak a hitelügyi nehézségekről szá­molt be. Mayer János válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy aminő mértékben nehezedik a hitelhiány a vidéki szövet­kezetekre, olyan arányban érzi ennek az állapotnak fonákságait maga a központ is. A kormányzatnak — úgymond Mayer János —nem volt elég ereje hozzá, hogy ellensúlyozza közgazdaságunknak ezt a nyilvánvaló hátrányát, amelynek okairól nem kíván beszélni. Ígéri azonban, hogy úgy a szövetkezeti érzelmű nem­zetgyűlési képviselők, mint a­­ Han­gya" igazgatósága, mindent el fog követni arra,hogy a megfelelő hitel­védelmet a „Hangyáik is meg­kapják. Kétségtelen, hogy a szövetkezetek nem lépések­ az állam segítsége nélkül meg­birkózni a pénzszűkével. Kijelentheti, hogy a­­‚Hangya« nem csupán a saját hiteligényeinek kielégítéséről hajlandó gondoskodni, hanem pártfogásába fogja vinni a többi a'.Krixita Intézményeié', is. Menyhárt Mihály megköszönte a tól­eső szavakat, azonban olyan, súlyosnak találja a helyzetet, hogy a küldöttség el­indítását látja szükségesnek. Most ismét Balogh Elemér emelke­dett szólásra és bejelentette, hogy a pénzügyminiszter kiküldöttje jelen van, aki bizonyára közölni fogja a minisz­terrel azokat a jogos kívánságokat, a­melyek a szövetkezetek képviselői ré­széről elhangzanak. Hiszen ezek a vi­déki kis »Hangyá«-k nem azt akarják, hogy pénzt halmozzanak fel, vagy hogy éppen üzérkedjenek a rendelkezésükre bocsátott hitellel, hanem csupán napi szükségleteik fedezésére ragaszkodnak a megfelelő olcsó kölcsönhöz. A valuta­, javítás, a takarékoskodás problémája egészen más térre tartozik, mint ide, mert arról van szó, hogy a gazda-,, sági■ élet folytonosságának fenntartásán, ne essék csorba. Megállapíthatja, hogy a kormánnyal már közel egy eszten­deje folynak tárgyalások a hitelügy megszervezése dolgában és reméli, hogy a függő kérdés most már rövidesen­­dűlőre kerül. Meg van róla győződve­, hogy a kormány átlátja a megoldás sürgősségének szükségét, annál inkább is, mivel különben a »Hangyár­-k léte­­kerül veszélybe. Ezután folytatódtak a megbízottak felszólalásai. Puliusz kecskeméti tiszt­viselő megemlítette, hogy­­ annyira nin­csen pénze szövetkezetüknek, miszerint a hatósági liszt kiváltásához kétszáza­lékos heti kamattal kellett igénybe­vennie a nélkülözhetetlen kölcsönt. A szőlősgazdák állami hitelére különös súlyt kellene vetni. Romándy Gyula rákospalotai, Debreczeni István rákos­­ligeti és Zu­bek Ferenc tápióbicskei de­legátusok elkeseredett hangon panaszol­ták fel azt a kíméletlen eljárást, a­mely csupán betolakodott idegeneknek juttat financiális levegőt, a­­Hangyáké.•­tól azonban megvonja ugyanezt. Viszont az ellenőri szervezet tagjairól a leg­lelkesebb­­ elismerés hangján nyilatkoz­­tak. Bízdaváry László pestújhelyi man­­datárius a tejellátás megszervezésének akadályait sorolta fel és kifogásokat emelt egyes közegek hanyag, sőt el­lenséges felfogása miatt. Molnár Já­nos balatonbozsoki megbízott azt kí­vánta, hogy a biztosítás teré­n léptes­senek életbe reformokat. Blasek Vil­mos soproni kiküldött figyelmeztetett arra, hogy amennyiben lehető, a június hetedik­ ünnepélyes ju­bileum fontos tárgysorozat­­pontjait olyan időre állítsák be a programmba, hogy a vi­dékiek még azon az estén hazautazhas­sanak. A kívánságokra most Balogh Elemér válaszolt és valamennyi kérdéssel kap­,­csolatban rögtönös és hathatós közbe­lépést helyezett kilátásba. A jubileumi vendégeknek a »Hangya« általi elhelye­zése csupán kivételesen indokolt esetek­ben történhet meg, mert egyébként egész sátortábor volna szükséges arra, hogy mindenkinek lakást lehessen arra az egy­két napra is biztosítani. Általános megnyugvással fogadták a vezérigazgató felvilágosításait, majd Des­­sewffy Emil állapította meg, hogy Pajor Ignác és Andrássy Kálmán igazgatósági tagok, akik állásukról lemondottak, oly érdemeket tudnak felmutatni a szövet­kezet érdekeinek előmozdításában, hogy jegyzőkönyvi köszönetet érdemelnek. Pa­jor kereken húsz esztendeig viselte tisztét, Andrássy pedig kiválása alkal­mával ötvenezer koronát adott a Szö­vetkezetek Erzséb­et-kórházának, huszon­ötezret a Nagypénteki református tár­saságnak, újabb­­huszonötezret pedig a hajdúböszörményi Kálvineumnak. Ezután az igazgatósági jelenté® elő,-’ terjesztésére­ került a sor, amelyből ki-, tűnik, hogy a­­-Hangya-', a 25 év előtti szerény kezdettől odáig jutott, hogy Nagy-Magya­rors­zágo­n hárome­z­­rőt száz, Csonka-Ma­gyarországon pedig kétezer­nél is több falusi szövetkezet központ­­jává válhatott. Megállapítja a jelentés, hogy az üz­letei végén befizetett áruelőlegek ösz­­szege a háromszázötven millió koro­nát is meghaladta. Mindent elkövetett a­z,Mangyal, hogy adminisztrációját a legvégsőkig leegyszerűsítse,­ viszont a kirendeltség intézményét lehetőségig fej­lesztették A központban eladási osztályt állítottak fel és az ellenőri szervezetet tökéletesí­tették. ■ Tisztviselői érdekében többször beszer­zési­­segélyt folyósított, a szövetkezet étkezdéjében pedig százezernél több ebédet szolgáltattak ki, átlagban huszon­ötkor­onás áron. A .«Hangya« vállalati betegsegélyző pénztára 1922. január­ elsejével kezdte meg működését és az egészségügyi szel­­szolgálat ellátását már eddig mintegy húsz orvos végzi. A jótékony adakozás terén az el­múlt esztendőben összesen mintegy hat és félmillió koronát osztott szét, a következő esztendőre pedig különösen több termelési, a falusi gyermekvédelem céljaira és a diáknyo­mor enyhítésére harmincmillió koronát irányzott elő. A megszállott területek szövetkezetei­nek felszabadítása érdekében közben­, jártak a Keresztény Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségénél és ennek az inter­venciónak eredménye, hogy az oláh kor­mány respektálta az erdélyi szövetkeze­tek önkormányzatát és szabadságát. Vi­szont a felvidéki »Hangya« szövetkeze­tek még mindig a 210. számú cseh tör­vény pusztító hatása alatt sínylődnek. Annyit azonban közvetve elért a »Han­­gya«, hogy a cseh illetékes körök átlát­ták a felvidéki »Hangya­« szövetkezetek fölé, rendelt külön cseh központ élet­képtelenségét. A szövetkezet áruforgalma a ta­valyi egymilliárd nyolcszázkilenc­­venmillió koronáról ez idén hat­­milliárd hatszázötvenhétmillió ko­ronára emelkedett. Az összes vásárlási visszatérések há­­romszázharminchárom milliót tesznek ki. Beszámol ezután a jelentés a társválla­latok hatalmas fejlődéséről. Ezután a felügyelőbizottság terjesz­tette elő beszámolóját, majd a számadá­sokat vizsgálták felül, , a mérleget álla­pították meg és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság megkapta a fel­mentést. Beszámolt végül az elnök a szövet­kezetet az elmúlt évben ért vesztesé­gekről­ és különösen mély megrendült­­séggel emlékezett Rubinek Gyula el­hunytára, továbbá Telegdy Károly ha­lálára. Az igazgatósági helyekre bevá­lasztották Buday Barnát, Förster Aurélt, Léng Józsefet. Új felügyelő bizottsági tagok lettek Kálmán János, Szijj Bá­lint és Zúzda Albert. Dömötör László ügyvivő-igazgató szá­molt még be azokról az eredményes tárgyalásokról, amelyeket a Hangya folytatott a népjóléti minisztériumrral s amelynek eredmén­yeképpen a szövetkezeteket közérdekű fetéz­­ményeknek nyygár­ították s mint ilyeneket a lakásbérlet szem­pontjából védelemben, részesítik. Negyed négy óra körül járt az idő, amikor befejeződtek az indítványok és az erre adott, észrevételek és az elnök berekesztette a közgyűlést. Utána a ki­egészített igazgatóság, tartotta meg ta­nácskozását. g«r4 tamb­rakit.» vU42t,b­« a^192 VEDROg a:aa*a>iuaa«gssiiga»CB«M^

Next