Új Barázda, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

m Mas ünnepet ült a Szegedi Népfőiskolai Széchenyi Szövetség. A­­Legnagyobb­ magyar szel­lemének egy újabb diadalmas­kodá­sá­t ün­nepeltük. Ez év március 25-én éppen itt, az ÚJj Barázda hasábjain közöltük, hogy a Széchenyi Szövetség tízezer koronás pá­lyázatot hirdet a .„Több termelés a kis­­gazdaságban­ című­ pályamunkára. Ezen munkájával a Széchenyi Szövetség kor­szakos munkát végzett, mert mindez­­id­eig tűztek ugyan ki a legkülönbö­zőbb egyesületek és szövetségek a leg­különbözőbb célra díjakat, de a magyar földmíves szellemi fejlesztésének elő­mozdítására senki sem gondolt ilyen­ szabad verseny formájában. Amint Széchenyi szelleme , a népfőis­kolai Széchenyi Szövetségek révén be­hatolt a nép közé, egyre-másra alkot a felemelt magyar lélek, a sok öntu­datra ébresztett kisember a szebbnél­­szebb s a vidék­­ történelmében mély nyomokat szántó tönkölt munkákat. Névtelenül adakozott a pályadij be­küldője a nemes eszme érdekében. S ugyancsak névtelen hősei a mindennapi küzdelmes, verejtékes munkának azok, kik az e­ke után fáradva nappal, este elfeledték a fáradságot és kérges ke­zük tollat ragadott, hogy esz­méiket és tapasztalataikat embertársaikkal közöl­jék. A Szegedi Népfőiskolai Széchenyi Szö­vetség legutóbbi­­gazdasági szakosztály­­gyűlésén a bíráló bizottság, Gulácsy Sándor dr., Juhász Árpád és Szüts Sán­dor gazdasági tanárok beterjesztették szakértői véleményüket.­­Beérkezett hét pályamű az ország különböző részeiből. A pályázók igen értékes eszméket fektenek..,Jeh, bár., azt is le kell szögezni, hogy irodalmi és gazdasági szempontból feltétlen megkö­vetelhető körültekintéssel egy sem ol­dotta meg a feladatot, mégis javasol­juk a pályadíj kiadását­­. Ennek alapján a szakosztály az el­nöklő Csiszár István ügyvezet­őelnök módosító indítványát fogadta el egy­hangúlag, mely szerint: Mivel a többi közül messze kiemel­kedő munka nincs, mégis van egy, a­mely aránytalanul túlszárnyalja a töb­bit, a szakosztály a következő díjakat osztja ki: egy darab' 5000' két darab 2000 és egy darab 1­000 koronás. A bírálóbizottság jelentése alapján a szakosztály az első díjat a Ne csak olvasd e mát, hogy szórakozz vele, hanem kövesd is! című­ jelmondatos pályázónak ítéli oda. (Kövér Lajos kis­gazda, Nagyszakácsi, Somogy megye.) A másodikat Küzdj és bízva bízzák jelmondat írójának (Kecskés Sándor kisgazda, Vály, Fejér megye.) A har­madikat :„Ugarimádás”: jeligésnek (Ma­darász János, Szeged) és a negyediket kotorikus erő a kisgazdaságban: jel­­mondatos pályázónak (Császár Ignác, Szeged) szavazta meg. Földmives testvérek! Új korszakot élünk. Ma nem a megfeszített erő és szakadásig való munka hoz gyümöl­csöt a gazdaságban, hanem a minden pillanatra kihasznált okos, ésszerű ki­­számítás. Minden túlzás nélkül el kell ismernünk, hogy míg a Balkán ta­­földtár , földmiveléseit mezőgazdasági gépeinkkel messze­­ túlszárnyaltuk, még­is a Nyugattól mi is nagyon hátra ma­radtunk. Barátaim! Kiknek az Isten szellemileg többet adott néha, ha kell, erőszakjai is tanítsátok az elmaradot­takat. Ha a máe­t nem is lehet meg­változtatni rögtön, dolgozzatok azon, hogy legyen szebb holnapunk, szebb jövőnk! Kitartás és összetartás! Csúcs Jósáéf főtitkár. ÚJBARÁZS SMS. Júl­ius­­, vasárnap Tizenhat millió méter mázsa búzatermés várható A rozstermést hat és fél mázsára becsülik Megkezdődött az aratás • A f­öldmivelésügyi minisztérium hivatalos jelentése A földmeivelésügyi minisztériumnak ma kiadott hivatalos jelentése szerint a legutóbbi két hét csapadékos és hű­vös időjárása a növényzetre igen jó­ hatás­­sal volt és lényegesen javította az ösz­­szes véleményeknél a terméskilátásokat. A búzavetések a csapadékos időjá­rás következtében általában javultak, na­­gyobbára igen szépek és erőteljesek. A hű­vtös, esős időjárás különösen a szem­fejlődésre volt igen jó hatással. A ka­lászok többnyire szép hosszúak és tel­tek. A szalma általában elég magas és erős. Az aratást helyenként már meg­kezdték. . A m. kir. központi statisztikai hiva­tal adatai szerint a múlt évben Csonka­­magyarország területén a búza vetés­­területe 2,477.132 kat. hold volt. A folyó évi vetésterület a múlt évihez hasonló nagyságúnak véve, ezen területen a gazdasági tudósí­tók adatai szerint kat. holdanként 649 ram., vagyis összesen mintegy 16,081.300 méter mázsa búzater­més remélhető A rozsvetések ism­erősen érnek, •szem­­fejlődésük általában jónak mondható. Összesen mintegy 6.633.500 méter mázsa­­rozstermés remélhető. Az őszi árpát már túlnyomdórészben le­aratták, általában jó közepes kereszt­­hozammal. A tavaszi árpavetések közül a korányetettek kissé alacsonyak, rit­kák és rövidkalásznak, a később vetet­teknek az eső sokat használt. Ez idő szerint jóközepes árpatermés l­átható. A zabvetések javultak ugyan, de még mindig gyenge termésre van kilátás.­­ A tengeri vetések állása országos át­lagban jóközepes, ugyanúgy, mint a burgonyáé, cukorrépáé is takarmány­répáé. .­­ .­ . A repcét learatták, sőt egyes megyék­ben a cséplés is megkezdődött. A du­nántúli vidékeken jó közepes, a többi részekben gyengébb a termés. A kerti vetemények erős fejlődésnek indultak és a korábbi fajták elég jó termést adtak. A bab virágzásban van, zöldbab általában bőven kerül a piac­ra. A többi hüvelyes is jól fejlődik és jó termést ígér. A káposztapalánták szép fejlődésnek indultak, de helyen­ként rovarkár észlelhető rajtuk. A komló jó termésre nyújt kilátást. A köles és a tatárka kissé ritkán kelt. A cirok szép fejlődésnek indult, a kender és a len az­ utóbbi eső folytán jól fejlődik. A dohányt az esős időjárás felfrissítette és legtöbb helyen erőtel­jes fejlődésnek indult. A lóhere és lucerna első kapálása jó eredménnyel folyt le. A többi mes­terséges takarmány javult. A rétek ka­szálását­ bevégezték, az anyaszénater­­més ügy­­minőségre, mint mennyiségre általában jó. A legelők megjavultak. A gyümölcsfélék közül a körte-, al­ma- és szilvatermés ígérkezik legjobb­nak­. Dinnyében jó termésre van kilá­tás. A szőlő már teljesen kivirágzott, sok helyen a kártevő rovarok számot­tevő kárt okoztak és így közepes ter­­m­és várható. A borkereslet némi élénk­séget mutat, a borkínálat azonban tar­tózkodó­. Az egyes kerületekből beér­kező jelentéseik közepes termésről és a rovarok okozta károkról adnak szá­mot, míg a veszpémi kerületben a jégverés okozott körülbelül 20 száza­lékos kárt. Szorgos munka a gödöllői állami méhészeti gazdaságban Méhek birodalmában, méhész-növendékek között kívánatos volna a méhészet hathatósabb állami felkarolása — Gyenge esztendő járt a méhészgaz­dálkodásra­­m A nagyobb uradalmaknak is foglal­kozniok kellene a méhészettel • —■ Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A földmivelésügyi minisztérium mé­hészeti osztálya kiváló vezetőjének, Hegedűs Aladár dr. miniszteri taná­csosnak meghívására a héten kiutaz­tunk a gödöllői állami méhészeti gaz­daságba, hogy itt megtekintsük Cson­­kamagyarország egyetlen méhészeti ok­tatótelepét. A vasútállomáson az inté­zet vezetősége, Tihanyi István igazgató, Eberlein Antal, Tőry Viktor tanárok és a miniszteri tanácsos fogadták mun­katársunkat s az ő kalauzolásukkal mentünk végig ezen a biztató kis ko­lónián. Hatvannyolc holdas park ve­szi körül­ a tulajdonképpeni méhésztan­­folyamot s a »tamnéheseket«. Ezen­ a területen, amely hol a legdúsabb er­dő, hol a pazar növényzetű rét képét és változatosságát mutatja, bőséges al­kalmuk nyílik a méheknek lakmáro­­zásra: az úgynevezett mézelőnövények hosszú-hosszú sora szolgál táplálásukra. Az egyes növények virágjának alapszíne szerint a szivárvány panorámája tevő­dik össze a sok vetéstáblából. A szak­emberek mondogatják a növények ne­vét. Ez borsfű, az izsóp, amaz zsálya, emez­­acélia, aztán pohánka, ruta, bal­tacím, pofóka, biborzsálya, gyöngy­­ajak , mézkerep, szolidág­u, de itt van r. közhasznú napraforgó is, amelynek a virágjain ugyancsak gazdag legelőt találnak a kis szorgalmasak. Amott a legkülönbözőbb mézelő fa­ típusok ont­ják virágaik illanó tartalmát. A felvi­­lágosításokra ide irtuk az őszi japán akác, az olajfűz, a különleges hársak nevét. Az akácokból ezidén nagyon gyenge volt a termés, úgyszólván sem­mi, pedig ez képezi a méhek legfő eledelét. Itt derül ki, hogy a legeszményibb műhely a méhészet paradicsoma, ahol virágillatban dolgoznak a munkások s ahol még andalító muzsika is zsong a fülünkbe: a repkedő méhek szárnyának duruzsolása. Most éppen szélmentes, nagyfényű nap van, mint kísérőink mondják, ez a második eset, amikor zavartalanul munkálkodhatnak a méhek. Először a külső látnivalókat tekintettük meg. A telepen összesen tíz méhes ta­lálható s ezek keretében a legkülönfé­lébb kas­ok. Minden egyes kas-csoport úgy van összeállítva, hogy annak az ok­tatás hasznát láthassa. Itt állanak egy­más mellett az »országos háromkeret­­soros:',, az »országos négykeretsoros«, továbbá a Tóth-, a Hungária-, a Boczo­­nádi álló-, a Balogh-, a Langstroth- és a Boczonádi /Vívó-kasok. Külön lehet megszemlélni a mesterséges anya­g­t - két, amelyek csodálatos eredménnyel ké­pesek létrehozni a család szemefényét, az anyát. Másutt a méheknek kedves lakása, az úgynevezett Ambrózy-duc, az­után ősi, kezdetleges sárméhes és a­­ leg­első kaptár-találmányok egyvégben, ki­­veszi Szarka Sándor 1845-ből való kap­tára, amelyet éppen szétszedhető bordái­ról az egész világ ismer és becsül, az­után itt van az általánosan ismert mé­hészeti szakíró, Sőtér Kálmán konstruk­ciója is. Természetes, hogy az odaadó kutatásból ilyenkor az újságíró sem sza­badulhat egy-két­­ méhcsípés nélkül, amelyekből tehát nekünk is pontosan ki­jár az adagunk. A gazdaság gondoskodik róla, hogy konyhakerti véleményekben, kenyérmag­vakban, takarmányneműekben a házi szükséglet ki legyen elégítve. A táblá­kon egyébként munkában van az egész méhésztanfolyam hallgatósága, vagy húsz-harminc fő. Két évig tart a ki­képzés és eddig vagy húsz tanulónem­­zedék került ki az intézetből. Azok a háromhetes tanfolyamok, amelyeket a háború alatt és a forradalmak után műkedvelő méhészek számára rendez­ek, egyelőre szünetelnek. Jórészt anyagiak­ban van az oka ennek, pedig a mé­hészetnek általános foglalkozássá té­tele nagyon hasznára lenne magának az országnak, hiszen most már a bel­ső szükséglet ellátása mellett kivitelre szintén rá vagyunk­­ szorulva. Meg­­ az­után a méhek szaporítása azért is kí­vánatos, hogy a gabona kalászának ter­­mékenyítése, beporzása annál alaposab­ban és biztosabban megtörténjék. Mill­liárdokra tehető a haszon, amelyet ilyen után biztosítunk. A növendékek különben valamennyien bennlakók és ízletes, bőséges étellel látják el őket. Lakótermeik, iskoláik, asztalosműhelyük (ahol a kaptárakat készítik), mind-mind ragyognak a rend­től, a tisztaságtól, maguk a hallgatók a rendszeretettől és Hiedelemtől, ami­kor ebédközben rájuk nyitunk, szinte ösztönszerű­ a felállás, amellyel ben­nünket üdvözölnek. Takaros és tanul­ságos múzeuma is van a gazdaságnak, könyvtárra­ és jellegzetes méz­minták­kal. A komision pusztításait, amikor ugyanis boldognak-boldogtalannak ,­ado­­mányoztak­ képtárakat és méhcsaládo­kat, már meglehetősen kiheverné az In­tézet, ha megfelelő pénzösszeg állana rendelkezésére. Ennek a nagyobb költ­ségvetésnek a ráutalása bizony nagyon szükséges, mert például többek között a múzeumfeljáró életveszélyes állapot­ban van és az épületek általán is rá­szorulnak a tatarozásra. Régi hivatá­sát ugyanígy fedezet hiánya miatt kény­telen szüneteltetni a gazdaság és mé­­zelőfa-csemetéket, kaptárokat, méhcsalá­dokat nem juttathat az arra érdemesek­nek. Szemlénk végén rajzást is alkal­munk volt látni, amely az avatatlanra felejthetetlenül érdekes és színes benyo­mást tesz. Majd elmentünk Tihanyi igaz­gató magánméhesébe, amely százhar­minc méhcsaládjával erősen felülmúlja az állami méhészeti gazdasá­g terjedel­mét, hiszen ez csak nyolcvan méhcsa­láddal rendelkezik. Ami a méhészet általános helyzetét illeti, a rossz tavasz és nyár után igen bizakodnak a gazdák az őszi tisztesít­­­takarmányban, amely véleményünk sze­rint egyedül mentheti meg az idei ter­mést. A szakemberek egyébként nagyon csodálkoznak azon, hogy az uradalmak annyira elhanyagolják a méhészetet, pe­dig ez, odaadó munka és helyes be­fektetés mellett, érdemes és élvezetes mezőgazdasági iparág. T. J. alkalmi bútorvásár! ur­ is.h°hík egyszerűbb és minorz­abb ki­vitelben, a­­egjut£nyosab!­ árak mellett Lesztrezheták Gi­dípesö­ul.. Ch­írí-sv-til 52. OSI :jlK U.-.uRs-MJi.él.

Next