Új Barázda, 1923. október (5. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

____fal 150 korona ni MBiim l'.LOTUOÉSI ABAK t negyeden* 9000 kor., egy BXKUKKSZTÖSÉGI TI. kérőjét, U-BtCH 10. szftui sss»«rissrraasa^Ji« wmw*»» **«******* bssssssr. ^suas^arvna! meter illm­aU* smrlnt T«t M » kM«U*sMI, . ^ teUrfon utmoki 49—49, 188—04, éjjel 140-71 i_ • • - Vs.tiC t ^^S6B^SS8l^^8SBSSSBSS‘SSSSS^SSS^55SSSSSS£SSS5SSS5BSSS5SSS^S5^S^55SS55SSBS5!tf»?^y*l^5!!l!^!^fy^?,,ll^S?^!^^ Bolondok háza A múlt évben az angol parlament­ben azt mondta egy nagy tekintélynek örvendő, kiváló gazdaságpolitikus, hogy a mai gazdasági élet bolondok háza. Az angol parlamentben mondták ezt, az európai kontinens leghatalma­sabb és leggazdagabb országának székházában, amely ország a legkeve­sebbet szenvedett a háború és az azt követő idők óta, amely ország a nagy világégésből kárt-hasznot vegyesen látott. És még­­neki is bolondok háza a mai gazdasági élet. .Hát minekünk? A mi tüzelőnk, a Kárpátok erdői, égtek el abban a tűz­ben, amelynél mások szalonnát sü­töttek ! A bolondok háza, fájdalom, itt van, a mi gazdasági életünkben, amely nem is élet már, csak értelem­nélküli zűrzavar. "Pénzünk értékének teljes leromlása megölte a takarékosságot, a hitel­életet, a vállalkozási kedvet, a termelő politika lehetőségét s utat nyitott a spekuláció"'S­mylft"géhek. A hiva­talnok- és munkásosztály egész napi fáradságos munkával sem képes ma­gának és családjának kenyeret és ruhát biztosítani. A kereskedő sohasem tudja, ma megvásárolt áruját mikor és mennyiért értékesítheti. A gazda ter­ményeiért félannyi iparcikket vásárol­hat, mint békében. Sokszor — mint például a szőlősgazdák a múlt évben is voltak — egyes cikkek egyáltalán nem értékesíthetők. Nagybankjaink és iparvállalataink bármennyit keres­senek, napról-napra szegényebbek s részvényeik aranykoronában a béke­beli értéknek tizedrészét is alig érik el. Hát tótágast állása ez a gazdasági élet rendjének. Van aztán egy kis réteg, innen-on­­nan, legtöbbször a legalsó létrafokról előbukkanó alakok, akik máról-hol­napra mérhetetlen vagyonok urai let­tek, terhetlen üzérkedésből, törtetésből vagy szerencséből. Senki sem tudja, honnan kerülnek elő, csak egyszerre felveti őket a hab. Többnyire dologta­­lan senkik, aki dolgozik, nem ér rá kenyeret keresni. Hát nem a bolondok háza ez? Ha valaki, mi magyarok jogosan pa­naszkodhatnánk. Nekik, odaát, mód­jukban van változtatni a helyzeten. Ők csinálták a bolondok házát és addig ülnek benne, ameddig akartak. Ben­nünket bezártak. Bel­ekényszerí­tettek egy igazságtalan, a szerzett jogok és gazdasági érdekszálak minden fonalát lábbal tipró békeszerződésbe, a gaz­dasági és pénzügyi háború továbbfoly­tatásával fel­drótsövényezett bolondok házába. Ezek a falak őket is körül­zárják. De ők lebonthatják, csak akar­­niok kell. Félig-meddig erről van most szó, amikor miniszterelnökünk egy külföldi kölcsön megteremtésén fáradozik. Ez lenne az első lépés Magyarország gaz­dasági újjáépítéséhez. Úgy látszik, hogy ezeknek a tár­gyalásoknak meglesz a kívánt ered­ményük. Úgy látszik, odaát is megun­ták már a bolondok házát. A győztes nagyhatalmakon áll, hogy legyőzzék önmagukban is az embertelenség és a gyűlölet fúriáját, amely egész Európa gazdasági életét megtébolyitó zava­rokba kergette. Nekünk testünk-lelkünk megunta már a felfordult világot s minden vágyunk az, hogy a munka és a becsület uralma érvényesüljön. Megalakult a „Falu“ Országos Földmives Szövetség A kaposvári nagygyűlés résztvevői egyhangú lelkese­déssel mondották ki a „Falu“ és az Országos Földmives Szövetség egyesülését — A Hangya, a Futura és Meskó Pál gazdasági főtanácsos nagy összeget adományoztak a szövetség céljaira — A somogymegyei kisgazdák egyesületének közgyűlése — Az Új BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Kaposvár, szeptember 30. Nagyatádi Szabó István földmivelésü­gyi miniszter szombaton este érkezett meg Kaposvárra Mayer János, a Kisgazdapárt elnöke, Scharidt Ká­tol­y állárrrffikáry -Arch­­­schall Ferenc, Héjj Imre, Erdélyi Aladár, Barla-Szabó József, Éhn Kálmán, Baross János, Berky Gyula, Perlaky György, Meskó Zoltán, Simon János, Neubauer Fe­renc nemzetgyűlési képviselők, Förster László, a pénzügyminiszter képviselője, Steinecker Ferenc egyetemi tanár, Steuer György államtitkár, továbbá a Hangya kép­viseletében megjelent Anderlik Ignác igaz­gató, az OKH képviseletében megjelent Mikó Gábor igazgató, a Gazdák Biztosító Szövetkezetét képviselőt Ber­us igazgató és egyéb gazdasági szervezetek kiküldötteinek kíséretében. Vasárnap délelőtt kezdődött meg a „Falu“ és a Földmíves Szövetség nagygyűlése a vármegyeház nagytermében. A ter­met zsúfolásig megtöltötte az érdek­lődő közönség, amelynek soraiban a pesti vendégeken kívül ott volt Sárközy főispán, Tállán alispán, Vétek György kaposvári polgármester, az Alsódjnán­­tuli Mezőgazdasági Kamara képvisele­tében Hoyos Miksa, gróf, Somogy vár­megye és a szomszédos vármegyék gazdái. A gyűlést Tankovich János nemzet­­gyűlési képviselő nyitotta meg, üdvö­zölve az egybegyűlteket. Ezután Nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter szólalt fel. — Azért jöttünk ide — mondotta — hogy régi óhajunkat teljesítsük, azt, hogy a két szövetséget, a ,a Falu Or­szágos Szövetséget és a Földmives Szö­vetséget egyesítsük. Kérte az egybe­gyűlteket, mondják ki az egyesülést és járuljanak ahhoz a programmhoz, amelyet már előkészítettek. A jelenlevők egyhangú lelkesedés­sel mondták ki a fúziót s igy meg­alakult a „Falu“ Országos Földmi­­ves Szövetség. Majd felkérte Mayer Jánost az elnöki szék elfoglalására. -f • ;*-• tintán Mayer János emelkedett szó­lásra. Fejtegette az új szövetkezés cél­jait. Aki nem politizálni jöttünk ide — mondotta — hanem azért, hogy két ha­­tmill­­jak ki. Ezzel az egyesüléssel azt akar­juk elérni, hogy biztosítsuk ezt a nem­zetet­ arról, hogy­ soha többé nem jut­nál­ diadalra ebben az országban azok a destruktív elemek és törekvések, a­melyek egyszer majdnem végső­ halálos csapást mértek erre a nemzetre. Hálás köszönetet mondott azért a bizalomért, mellyel az elnöki székbe ültették. Éljenzés és taps követte Mayer János szavait. Ezután a választásokat tartot­ták meg. Balogh Gyula főtitkár fel­olvasta a jelöltek névsorát, amelyhez a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel járult hozzá. A tisztikar tagjai közé alelnökigaz­­gatókén­t beválasztották Steinecker Fe­renc egyetemi tanárt, a közgazdaságtu­dományi kar dékánját,­ a kulturális osztály igazgatójának Bodor Antalt, a szervezés és gazdasági osztály igazga­tójának Balogh Gyulát. Mayer János elnök bejelentette, hogy a Futura és a Hangya egy-egy millió koronával léptek az alapítók sorába. Meskó Pál, a Hangya igazgatója, száz­ezer koronával járult az egyesület cél­jaihoz. Az­­ adományokért hálás köszö­netet mondott. Schandt Károly államtitkár mindenek­előtt megköszönte azt a bizalmat, a­melyet beléje helyeztek. Kifejtette, hogy ez az egyesülés két okból fel­tétlenül szükséges. Az egyik a társa­dalmi szempont. A másik a gazdasági szempont. A falu népet egyesíteni leg­szentebb kötelességünk. Fejtegette a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Hangsúlyozta, hogy ez a szervezkedés nem osztályharcot, hanem a földmivelő nép szervezkedését jelenti a társadalmi béke alapján. Akarunk egységes mezőgazdaságot, fejlett ipart és virágzó magyar kereskedelmet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Baross János nemzetgyűlési képvi­selő szólalt fel. Ismertette az agrár­­politika fejlődését. Károlyi Sándor gróf és Rubinek Gyula­ emlékének hódolt, akiknek eszméit ma Nagyatádi Szabó István és küzdőtársai fejlesztik állam­alkotó és fentartó politikává. Mayer János az ülést a Himnusz hangjai után bezárta. Ezután a megjelentek a Turul-szálló nagytermébe vonultak, ahol a somogy­­f m megyei kisgazdák egyesülete tartotta évi közgyűlését. A gyűlést nagyszámú érdeklődő kö­zönség részvétele mellett nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter nyitotta meg. Megnyitó beszédében rövi­den rámutatott a mai nehéz gazdasági helyzet okaira, melyek között első he­lyen szerepel a vesztett háború. Tankovics János nemzetgyűlési kép­viselő a földreform-novelláról szólt. Ha­tározati javaslatot nyújtott be ezzel kap­csolatban, melyben kéri a földreform­­novella mielőbbi letárgyalását és élet­beléptetését. Barta-Szabó József határozati javasla­tában azt kéri, hogy a kormány aka­dályozza meg a lehetőség szerint az '•'ááSáfftáfítáSTt’írdezzü a'kórtítáfiult a vi­szonyok javítására és a kölcsön meg­szerzésére irányuló tevékenységében. Éhn Kálmán ugyancsak határozati ja­vaslatot nyújt be, melyben kén az ál­talányozás melletti szeszfőzésnek és a saját szükségletre való dohánytermelés­nek a jövőben való fenntartását. Neubauer Ferenc határozati javaslatá­ban hangsúlyozza, hogy ragaszkodni kell az összes jegyintézeti hitelek valorizálá­sához. A mezőgazdasági hitelt intézmé­nyesen kell biztosítani. Kívánja az OKH és az Altruista Bank megfelelő reform­ját. Felszólalt még Nagy István homok­­szentgyörgyi kisgazda. Üdvözölte a föld­mivelésügyi minisztert hatvanéves szü­letési évfordulója és húszéves politikai pályafutása alkalmából, továbbá Mayer Jánost és Schandt Károlyt, kérve őket, tolmácsolják a kormánynak a nagy­gyűlés közönségének és az egész vár­­megye gazdatársadalmának bizalmát és ragaszkodását. Az üdvözlésért nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter meleg szavak­ban mondott köszönetet. A­ nagygyűlés a Szózat hangjai mel­lett ért véget. A földmivelésügyi miniszter a dél­után folyamán megtekintette a Kapos­vár melletti Taszár községben rende­zett lóversenyt. Ezen megjelent Csáky Imre gróf honvédelmi miniszter is, aki csak a délután folyamán tudott Ka­posvárra lejönni. A földmivelésügyi mi­niszter értékes ajándékokat osztott ki a verseny nyertesei között. Este társasvacsora volt, majd a mi­niszter kíséretével együtt a 11 órai vo­nattal visszatért a fővárosba. Budapesten az újságárusbódékban kapható az „ÚJ BARÁZDA"

Next