Új Barázda, 1923. október (5. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

* UJBARÁZDA 1933. ukttirar 8, Kedd Bethlen István gróf miniszter­­elnök csak a hét végén veszi át hivatalát A zemplén megyei Radványon piheni ki külföldi útjának fáradalmait — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, majd J­áss József népjóléti miniszterrel, aki külföldi­­ tartózkodása idején helyettesí­tette, tanácskozott. A miniszterelnök még nem vette át hivatalának a veze­­t­ését, mert néhány napig pihenni fog. Vasárnap délelőtt a sajtó képvise­lőit kérette magához és bizalmasan tá­jékoztatta őket a külföldi kölcsön ügyé­től. Azután Kállay Tibor pénzügymi­niszterrel tanácskozott. A pénzügy­mi­­nisztérium­ élén egyelőre nem várható változás és amint Kállay Tibor pénz­ügyminiszter mai nyilatkozatában kije­lentette, a fegyintézet elnöki állását sem töltik be egyelőre. A pénzügymi­niszter megmarad hivatalában, sőt a külföldi kölcsönre vonatkozó tárgyalá­­sokat is vezetni fogja. Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap este néhány napi pihenőre a zemplén megyei Radványba utazott és ott Károlyi László gróf látja vendégül. Bethlen István gróf" valószínűleg a hét végén tér vissza a fővárosba. Daruváry Géza külügyminiszter ma­gánügyeinek elintézésetek , még" Bécsben marad. • A kisántáni budapesti követ?; a minap megjelentek a mag­v­ár­ kormánynál és barátságos módon ,"felhívták" a figyelmét arra, hogy Horthy­­Miklós kormányzó, karcagi beszédének a tartalmára" a kül­­földön. olyan hírek terjedtek-; el, ame­lyeket a szomszéd állam­okban kedve­zőtlenül magyaré­ztak... A magyar . kor­mány liláit Véss Jósait .dr., a minisz­terelnök helyettesének -á .it nemzetgyülésen a keriháziy nevében ■ tett kijelen­tésére, a kisáhtánt követésnek" megadta a kért felvilágosítást és megála­pította, hogy annak a híresztelésnek­,■­ mintha a kor­mányzó 'beszéd­e a­­kháfááni'­llett bár­milyen fenyegetést tartalmazott ■ volna, semmiféle alapja nincs. Rakovszky belügyminiszter a külföldi kölcsön várható üdvös hatásáról nyilatkozott Külföldi kölcsön útján futunk új termelő eszközökhöz — Az összes gazdasági bajok meg fognak szűnni — A belügymi­niszter az államhatalom teljes erejével sújt le az izgatókra Pesthy Pál beszámolója Simontornyán - Az Új BARÁZDA kiküldött tudósítójától .. , " Simontornya, szeptember 30. Pesthy Fál, a nemzetgyűlés alelnöke,­ a gyünki választókerület nemzetgyűlési kép­viselője, vasárnap Simontornyán beszá­molót tartott. A beszámolón megjelentek Rakovszky Iván belügyminiszter, Bugyi Antal, Qubicza Ferenc, Krakker Kálmán, Nagy János (Tolnatamási), Örffy Imre és sokorópátkai Szabó István nemzetgyűlési képviselők, valamint Éry Márton szekszárdi alispán és Reich Oszkár gyönki főszolga­bíró. A budapesti vendégeket a simon­­tornyai pályaudvaron nagy közönség élén Bareszk István sim­ontornyai főjegyző és Német András bíró fogadta és üdvözölte. Az állomásról a vendégek hosszú kocsi­sorban, élén diszbandériummal, vonultak a községházára. A gyűlést Kekk László, a simontor­­nyai kisgazdapárt elnöke, nyitotta meg, majd Pesthy Pál m­ondotta el beszámolóját. Beszédében az ország súlyos gazdasági helyzetével és a külföldi kölcsönnel foglalkozott. Ezután Rakovszky Iván belügyminisz­ter emelkedett szólásra is mindenek­előtt -tolmácsolta Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözletét a kerület kép­viselőjéhez és a választópolgárokhoz. A belügyminiszter­­ beszédében utalt ba­latonfüredi beszédére és ezt mondotta: " A kormány emberei, a vezető egyé­niségek bárminő becsületesen, bárminő önzetlenül, bárminő hazafias eltökélt szándékkal is akarnak segíteni az or­szág ügyén, vannak bizonyos körök, a­melyek erre mindig csak rágalommal, mindig csak ki­tm­érgezéssel, mindig csak d .siavak' ki­forgatásával, mindig dák­­­aiállatisiggal válaszolnak. Miért kell a kölcsön ? •­ Azt mondják egyes kisebbségi po­kifejtettek,Hogy "iá ' N k fülföldi kölcsönre feltétlenül, szükség ’ Van. .. mér, ezáltal aranyértékű­ fizetési ,eszközökéi, lapunk, amelyekkel külföldi tart,iá a­l­kot ki­, egy én üthetjük,­ ez "által­­ állandósíthat­juk . a korona értékét 'és ennek­ követ­keztében megszűnik' a. V'drágaság., Rá- , mutatott arra, mily­en, • f­áhéz munkát kellett a kormánynak­­végeznie,­ amíg­ eljutott odáig, hogy­ biztosítani tudta a külföldnek Magyarorolzág ." iránt azt a bizalmát, amely *a.5 kölcsön nyújtásá­hoz szükséges. Evégből a­ kormány egy­részt idebent az országban a gazda­sági megerősödés céljait szolgáló egész­séreg törvényt alkotott meg, a kül­földön pedig a miniszterelnök leg­utóbb tárgyalásokat folytatott, és olyan eredményekkel jött haza, amelyek re­ményt nyújtanak, hogy azt a célt, a­melyért kiment és amely a mi vágyunk is, el fogja érni. Beszédében bejelentette, hogy biza­lommal­­viseltetik Bethlen István gróf miniszterelnök és a kormány iránt és kérte a választópolgárokat, hogy eb­ben őt támogassák.­litikusok, hogy a bajok megszünteté­sére ők vannak hivatva; mert hibás és bűnös a kormány abban, hogy kül­földi kölcsönnel, akarja, talpr­állitani­­ az országot.­ Ha valaki , a gazdaságában elemi csapások folytán...1.f­­eszti marha­állományát és lovait,­ úgy,­ hogy nem tudja földjét megm­iverni, fa jczali em­ber, néni.v,fogja ölbétet kézzel várni, hogy egyszer talán majd Segít­ rajta a jó Isten, hanem elmegy ,oda, ahol a kölcsönt aií.ík, a fél íhiféz Viíz. Köl­csönt vesz fel, mert :rü'ij;i,'...i:egy évek múlva ennek a kölcsönnek’ iné,­ lesz a hatása, a kölcsönért vásárolt­­ kénnek borja lesz, a mezőgazdasági gép,­­amely­­lyel felszántottaugoréi if termést hozott, ennek éneke lesz és abból játim mó­don ■ fizeti Vissza tartói­sitt ugyanilyen helyzetben vagyunk mi is ma ebben az országban. Egy vesztett háború, bolse­viki uralom, román, szerb, cseh meg­szállás megfosztott bennünket a termelő eszközöktől. Hiába kínlódunk és­­eről­ködünk, amíg ezeket a termelő eszközö­ket valahogyan ismét meg nem szerez­zük, addig koldusok maradunk. De ha ma külföldi kölcsönnel meg­­y,­­teremtjük a gazdasági újjáéledés előfeltételeit — nem mondom, hogy holnap vagy egy esztendőn belül és akkor, amikor ezek az új tér­­­ rmelő eszközök működni, termést-'' hozni kezdenek, az összes gazda­sági bajok meg fognak szűnni. Van ebben az országban őserő elég, hogy­­a gazdasági boldogulás ezernyi lehető­ségét teremtsék elő, ha van tőke, amivel ezeket a termelő erőket kiaknázni tudjuk. Akkor, amikor a kisebbség a külföldi köl­csönt kifogásolja, szent meggyőződésem, bensejében nem az fáj neki, hogy­ egy ilyen külföldi kölcsön lehetőségei meg­vannak, hanem az fáj nekik, hogy ezt­ a kölcsönt a Bethlen-kormány szerezte rdegt — Nekünk gazdasági életünket meg­ kell tölteni a magyar néplélekkel. Hosszú évek óta vallom, vallottam akkor, amikor még nem volt népszerű jelszó, amikor úgyne­vezett liberális parlamentek kormányoztak, akkor is mondottam mindig, hogy nekünk középosztályunkat nem bevándorlókkal kell kiegészítenünk, hanem­­ a mi középosztályunk sorait a ma­gyar falusi népből kiemelkedett­ emberekkel kell kitölteni. A ma­gyar falusi nép ne elégedjék meg , azzal, hogy a maga falujában föld­­miveléssel foglalkozik, de érezze, meg, hogy van egy más köteles­sége is: neveljen fiából iparost,­­ orvost, kereskedőt és akkor élt rétin, ahol­­az értelmiség dolgozik... ahol tényleg könnyebben jutnak hozzá az emberek autókhoz, foga-­a­tokhoz vagy fényes lakáshoz, ott majd rokonát, jó ismerősét fogja üdvözölhetni és ott fogja látni fiát is az intelligencia soraiban. A nemzet nem tilt semmiféle forradalmat — •.. — Ma kivétel nélkül a parlament minden pártja erkölcsi és gazdasági megerősödést és ezáltal a belső rend és gazdasági élet helyreállítását kívánja. A nemzetnek tehát a között van ma választása, mikép akarja elérni ezeket a nagy, szép, mindnyájunk­kal közös célokat, komoly, okos politiká­val vagy forradalmi eszközökkel. A­ forra­dalmat már megpróbálta a nemzet, több forradalmat nem akar és nem fog eltűrni­. Vétket, bűnt, hibát követ el tehát az, aki­­már a legideálisabb célokat is forradalmi eskütökkel akarja elérni. Megnyugtatok mindenkit ebben az országban, hogy addig, amíg én. .. belügyminiszter vagyok, nemhogy '., vörös uralom nem lesz itt, de,. vörös izgatás sem lesz. .­. — Biztosítok mindenkit, az állami,rétidő őrség, a csendőrség és az állam által fentartott nemzeti munkavédelmi intéz­mény elegendő arra, hogy ebben az országban minden vörös izgatással szemé­ben fentartsa. Ez rendet és hiábavaló dolgot követel, aki továbbra is azt fe­l­vágja, hogy rendkívüli, különleges szív-g­yezkedésekkel védekezzn­k az ellen, hogy itt megint radikális felfordulás legyen. Arra való az államhatalom, hogy ez tartsa fenn a rendet az adófizetők filléreiből. Feleslegesnek tartom, hogy emellett mindenféle üs, ügyekkel mellék­­szervezkedések, alakulások, tömörülé­sk, különböző egyéb rendfentartó intézmé­nyek alakuljanak. Mi, állam és állam­­hatalom igenis teljes mértékben fenn tudjuk tartani a rendet és ezért­­ fe­lesleges, szükségtelen, sőt veszedelmes, hogy egyéb alakulatok, bér,milyen rokon­szenves jelszavak alatt n­aguknak fe­gyve­­rekt és katonai erőket akarjanak terem­teni. A gaz­­dassági megerősödés utján. . . Az erkölcsök konszolidációját el­­értük, most következik a másik nehéz­­tő-­adat, a gazdasági megerősödés meg­teremtése. A miniszterelnök a külföö­­dön olyan eredményeket ért el, ame­lyek alapján bizvost és bátran remél­­­jük, hogy gazdasági téren is néhány hónap, múlva felvirrad ránk a régen várt. , ’ hajnal. Ha egyesek azt mondjál­, hogy ezt­­a külföldi kölcsönt csal: az. ország cá~­­ástt'..ágának feláldozásává', tudjuk el- Críti, ezeknek ;azt válaszolom, hogy-rá-' galom, amit mondanak. Se Bethlen István gróf miniszterelnök, sem a kormány, sem a mögötte álló párt­­nem hajlandó arra, hogy­­ akár­ gazda­sági érdekek eléréséért is, az ország függetlenségéből és önállóságából bár­­mit is, engedjen. Azt, hogy egyes ke­reskedelmi és gazdasági kérdések ren­dezése körül tárgyalásokat folytatunk szomszédainkkal, kifogásolni nem lehet. Ezek nem önállóságunk gyengítésére vezetnek, ellenkezőleg, ezek hoznak ben­nünket végre abba a helyzetbe, hogy a szomszédállamokkal szemben ne meg ve­le­ti, lenézett, legyőzött ellenség le­gyünk, hanem mint önálló felek tár­gyaljunk velük, mint ilyenek rendez­zük­ azokat a kérdéseket,­­ amelyek ren­dezetlenségét ma sínyli az egész ország. Ae kérem önöket, hogy a magyar nép józanságával és becsületességével ítéljék, meg azokat a nagy politikai­­kérdéseket, amelyeket nagyon könnyű és olcsó­ feladat jelszavak közé elbur­­kolni,­­de amiket csak akkor tudunk meg­­ítélnijo ha gondolkozunk felettük és­­ nem elégszünk,­­meg azzal, hogy­ hangzatos­­ jelszavakkal akarják reánk kényszeríteni mások a véleményüket. " A belügyminiszter szavait viharos él­őjenzésel és tapssal fogadták. " Ezután sekoropátkay - Szabó István mondott beszédet A beszámológyűlés Kekk László pártelnök záró szavaival ért­e véget. • Délben a vendégek tiszteletére társas­­ebéd volt, amelyen Éry Márton alis­pán mondatta az első felköszöntőt a ko­ítányzóra. Nagy Lajos református lel­­késsz,a belügyminisztert köszöntette fel. Rakovszky Iván belügyminiszter­­ igen meleg hangú beszédben válaszolt és megköszönte a község és a megye fo­gadtatását. Az ebéden még több fel­­köszöntő hangzott el. Délután hat órakor a belügyminiszter és a képviselők visszautaztak Budapestre, Csanád vármegye feliratban -üdvözli a miniszterelnököt A Makóról jelentik: Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága október első híjáján Makón tartott évnegyedes ren­des­ közgyűlésén elfogadta azt az in­­ch­tvartyt, hogy a vármegye közönsége üdvözölje Bethlen István gróf minisz­­tereln­ököt" abból az alkalomból,­­ hogy határozott fellépése pártjából­­kilépésre késztette a Világnézetre,­ ■ ■ korm­ányzati rendszerre nézve vele ellentétes teljesé­gált­­ elemeket és ezzel ismét nagy lé­pést tett a­ közállapot konszolidációja terén . Annál is inkább hangsúlyozza ezt a vármegye közönsége, mivel a leg­nagyobb­­ elismeréssel szemléli a kor­­­m­ányteftnöknek a külföldi kölcsön ügyé­ben tett fáradozását ,és nemzetesbeín véteknek minősíti azt a könnyelműsé­get,­­ amely fáradozásainak meghiusítá­­sára" törekszik anélkül, hogy az ország nettén". helyzetén könnyíteni tudna. Magyarországnak okos megfigyelő­­­i szerepre kell szorítkozni a külpolitikában . "tsakács­ György dr., a gyulai vá­­la­­stókerület nemzetgyűlési képviselője, vasárnap délelőtt tartotta beszámolóját Gyulán,­a Göndöcs-kerti pavillon előtt. Beszédjében hangsúlyozta, hogy ma a külföld rokonszenvét biztosítanunk kell és­­ezért szükséges, hogy erős kor­mány képviselje a nemzetet kifelé. A drágaságról azt mondotta, hogy ren­deleti intézkedésekkel küzdeni ellene, szinte hiábavaló fáradság. Az első je­lentékeny, lépés gazdasági életünk rend­­behozatalára a külföldi kölcsön elnye­résével következhetik be, így rendbe jöhet államháztartásunk és megállíthat­juk­ a bankóprést. -- Nekünk okos megfigyelő szerepre kell'' szorítkoznunk. Csonka hazánk nem az a­ tényező, amely irányt adhatna, a külpolitikai fejleményeknek. Minden ha­talommal, az utódállamokkal is a meg­értést, jó viszonyt kell keresni. Beth­len István gróf miniszterelnök okos, cél­tudatos­­és körültekintő politikája a kö­zel­jö­vőben meghozhatja a külföldi köl­csönt:"­. A miniszterelnök elgáncsolása a isié!?, helyzetben nem az ő személyének, hane­m a nemzet megbukását jelenti. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után a­­választókerület polgársága a mi­niszterelnökhöz táviratot intézett, amely­ben bizalmáról biztosítja őt és további munkájához sikert kíván. A belügyminiszter beszéde

Next